2021. december 27., hétfő

Vissza a matematikához, programozás, e-könyvek, nyelvtanulás

Néha kellemetlen tud lenni az élet ebben a világban, de ha a matematikával foglalkozok, az feledteti ezeket. A matematika szép, a matematika tiszta, a matematika felett az Istennek sincs hatalma. Tehát úgy döntöttem, hogy a szabadidőm nagy részében visszatérek a matematikához. Például, talán korábban már leírtam, hogy híres sejtések bizonyításával próbálkozok, amiért pénzjutalmat remélek. Azonban ahogy a Beal-sejtésen gondolkodtam, kezdtem úgy érezni, hogy talán ugyanannyi esély van arra, hogy a Beal-sejtés hamis, mint arra, hogy igaz. Ha pedig a Beal-sejtés hamis, akkor nagyon nehéz lehet egy ellenpéldára rábizonyítani, hogy ellenpélda, hiszen rendkívül nagy számokról van szó. Tehát, úgy döntöttem, hogy inkább a kedvencemen, a Goldbach-sejtésen gondolkodom, mert úgy látom, hogy legalább 99% az esély arra, hogy ez igaz. Bár ezért nem jár közvetlen pénzjutalom (mint a Millenium Prize Problems sejtéseire), azért közvetett (utólagos) pénzjutalom még talán szerezhető vele. Mindenesetre a Goldbach-sejtés (és a Collatz-sejtés, valamint a Hadwiger-sejtés) közelebb áll hozzám, mint a Millenium Prize Problems, hiszen ezeken középiskolás matematikai tudással is elkezdhetek gondolkodni, akár egyedül kitaposva az utat a megoldáshoz.

Szóval néha ezt csinálom. Néha (kb. naponta 1x) meg sakkozok az Interneten. Az idő meg telik, és a matek meg a sakk területén nem nagyon érzem a haladást. Józan paraszti ésszel nem is tanácsos ezekbe ölni a szabadidőmet, hiszen nem sok olyan sikeres sakkozóról hallani, akinek 35 éves kora után erősödött meg az ÉLŐ-pontja (illetve aki még nem is indulhat ÉLŐ-pontos versenyeken), és nem sok olyan sikeres matematikusról hallani a 20. vagy 21. században, akinek nincs PhD-ja (vagy legalább MSc-je) matematikából. A "józan paraszti ész" ilyenkor azt mondaná: "A suszter maradjon a kaptafánál". Tehát, mint már említettem, az a tervem, hogy 2022 a programozás éve lesz a szabadidőmben. Itt van tehát két dolog: (1) 2022-től programoznom kell, de még nem tudom, mit programozzak (2) a matematika felé fordultam. Arra gondoltam, hogy összekapcsolom ezt a két dolgot ("összekötöm a kellemest a hasznossal"), és valamilyen matematikai szoftvert fogok fejleszteni. Még gondolkodok rajta, hogy pontosan milyen szoftverről legyen szó, de most afelé hajlok, hogy egy ahhoz hasonló programot írok majd, mint a GeoGebra. Miért lenne ennek létjogosultsága? Mert a GeoGebra licence nem engedi, hogy a szoftvert kereskedelmi célból használják fel. Véleményem szerint viszont szigorú értelemben szinte minden cél felfogható kereskedelmi célként is. Pl. úgy tudom, hogy nem szabad blogolni a GeoGebrával készült képeket megosztva. Ha tehát első körben írok egy olyan matematikai szoftvert, ami megkönnyíti azt, hogy valaki egy meghatározott méretű ábrát készítsen 2-dimenziós euklideszi geometriában, és ezt az ábrát akár kereskedelmi célokra is felhasználja, akkor azzal valószínűleg betölthetek egy "piaci rést". Ezután jöhetnének a további ötletek olyan feature-ökre, amelyek a GeoGebrában nincsenek benne (meg persze akár olyanokra is, amik benne vannak - a GeoGebrának van is már néhány konkurrense, pl. Desmos, CarMetal, sőt, a Mozaik Kiadónak is volt valamilyen fizetős szoftvere a geometriáról). Van még néhány dolog, amit máshogy csinálnék, mint ahogy a GeoGebra felépül. Ennyit a programozási terveimről.

Persze a közvetlen siker-terveimen kívül is elkezdtem újra a matematika felé fordulni. Ez pl. abban testesült meg, hogy a KÖMAL honlapjáról, a "Nyomtatott lap" / "Archívum" részről letöltöttem a cd.zip-et a KÖMAL 1893–1993 közötti számainak beszkennelt képeivel, és kiírtam azt egy CD-re (gondolom, "fair use"). Sosem tudni, mikor veszik el tőlünk az Internetet, de ez a CD akkor is értelmet adhat a számítógépezésnek, ha éppen nincsen Internet. Ezután úgy döntöttem, hogy angol nyelvű matematikai tankönyveket és előadás-jegyzeteket töltök le az Internetről, és írok azokból egy másik CD-t vagy DVD-t. Közben rájöttem, hogy talán erre nem is lenne jogom, hacsak a tankönyveket vagy előadás-jegyzeteket meg nem osztják valamilyen licenccel. Tehát, végül is arra jutottam, hogy csak a CC-BY, a CC-BY-SA, a GNU-FDL vagy a "Gutenberg Project" licenccel megosztott tankönyveket (valamint egy közkincs tankönyvet) készítettem elő CD-re vagy DVD-re írásra. Ez egy CD-hez sok lett, egy DVD-hez viszont kevés. Tehát, úgy döntöttem, hogy még más témákban (pl. Business, Computer Science) is spájzolok tankönyveket és egyéb műveket. Közben rá kellett jönnöm, hogy a számítástechnikában sokkal kevesebb oktató anyagot osztottak meg az általam itt említett barátságos licencekkel (pl. ami kereskedelmi célból nem használható fel, azt nem is töltöttem le). A könyvek honlapjainak megnyitása (pl. a e-booksdirectory.com honlapról indulva), a licencfeltételeik leellenőrzése a PDF-ekbe való betekintéssel elég sok időt elvett tőlem (a matek könyvekkel együtt legalább 2 napnyi szabadidőt), ezért egy idő után úgy döntöttem, hogy gyorsítok a folyamaton, és inkább csak olyan helyekről töltök le, ahol a legtöbb könyv licence jó: elsősorban a Gutenberg Project-re gondolok itt. A matematika tankönyvek letöltésére például a következők voltak a legjobb forrásaim (a "deep linking" kerülésével mutatom csak ezeket):

https://www.gutenberg.org/

https://www.openbookpublishers.com/

https://www.opentextbookstore.com/

https://yoshiwarabooks.org/

http://www.trillia.com/

Open Textbook Library (site: open.umn.edu)

American Institute of Mathematics Approved Textbooks (site: aimath.org)

A fenti helyekről nagyon sok ingyenes és valamilyen kedvező licenccel megosztott matematika tankönyvet le lehetett tölteni. Ezeken kívül tudom, hogy hol keressem a matematika előadás-jegyzeteket is, amelyeket szerzői jog véd, ezért csak 1 példányban tölthetem le azokat a merevlemezemre, tehát ezeket nem lehet spájzolni, csak szükség esetén használhatom azokat... Na mindegy, szóval ott tartottam, hogy a matematika témáján kívül más témákban kevesebben osztották meg a tananyagaikat "kereskedelmileg is felhasználható" licenccel, tehát úgy döntöttem, hogy a Gutenberg Project e-könyveivel töltöm fel a DVD-t, olyan non-fiction témájú könyvekkel, amelyek érdekelnek vagy érdekeltek. Kb. egy fél DVD-nyi (2 GB) anyagom volt már ezekből a matek tankönyvekkel együtt, és éppen egy boszorkányságról szóló e-könyv 2. kötetét (azt hiszem ez volt a címe: "The Witchcraft Delusion in New England: Its Rise, Progress, and Termination") kezdtem letölteni (a boszorkányságról rengeteg könyv van a Gutenberg Projectben, mind a Witchcraft Bookshelf-en és azon kívül is), amikor a laptop elkezdett furcsán kattogni és sípolni (talán hacker volt, talán hardware probléma, pl. laptop hűtő alatt lévő újságpapírok, talán a természetfeletti beavatkozása)... ezért gyorsan le kellett kapcsolnom azt, nehogy valami nagyobb baja legyen. Miután újra bekapcsoltam a laptopot, már nem volt vele gond, de azért a wifi kikapcsolása után gyorsan kiírtam egy fél DVD-re azokat, amiket addig gyűjtöttem, nehogy elromoljon a laptop, és odavesszen 2 napi munkám. Utána úgy döntöttem, már csak néhány e-könyv megy az újabb DVD-re, és a többi helyre ingyenes nyelvoktató anyagokat töltök le a következő helyről:

https://fsi-languages.yojik.eu/

A német és az orosz kurzusok egy része fért még az újabb DVD-re, amelyek a honlap tanúsága szerint közkincsek, mivel az USA-ban amit az USA kormánya készít, az közkincs. Így tehát van egy jó kis DVD-m, amin rengeteg olyan anyag van, amiből művelődhetek, akkor is, ha az Internet leáll vagy túl drága lesz (stb). Bekövetkezhet emiatt akár a "bőség zavara" is, azaz azt sem tudom, mit olvassak előbb... ugye német nyelvvizsgát is akarnék 2022-ben! Szóval lehet az is, hogy nem nagyon használom majd ezt a DVD-t, pedig érdekes dolgok lehetnek rajta.

Joseph Atwill - Caesar's Messiah, és hasonló összeesküvés-elméletek

A Skeptiko podcast néhány epizódjában (azt hiszem, #241, #354, és egyebek) szóba került Joseph Atwill "Caesar's Messiah" című műve (ha rákeresünk "Atwill" nevére, későbbi podcast epizódokat is találhatunk, és talán másokkal is beszélget erről a Skeptiko podcast házigazdája, Alex Tsakiris). A könyv honlapjáról elérhető annak Amazon-os elérhetősége, és az Amazon-on még sok hasonló könyvet javasolnak más szerzőktől is, hasonló összeesküvés-elméletekkel. Ezekben az összeesküvés-elméletekben annyi bizonyára közös, hogy a kereszténység keletkezéséért a Római Birodalmat és/vagy a római császárságot teszik felelőssé (nem pedig a zsidókat, ahogy azt talán néhány nem keresztény náci tenné). Ilyen gondolataim nekem is voltak, amikor "A kereszténység kritikája" című művemet írtam: ezért írtam például, hogy "A Biblia (vagy a kereszténység) a Római Birodalom kultúrájának és a zsidóság kultúrájának az ötvözetét mutatja..." (A kereszténység kritikája, IV/16, lásd még: IV/17.) Ezeket a gondolataimat tehát tovább csiszolhatnám, ha elolvasnám a "Caesar's Messiah" című könyvet és/vagy hasonló könyveket az Amazon-ról. Egyenlőre azonban nem akarok pénzt kiadni ilyen könyvekre, már csak azért sem, mert az Amazon weboldala, valamint az újonnan megjelenő angol nyelvű könyvek nagy részének első lapjai olyan jogi feltételeket tartalmazhatnak, amelyeket nem akarok elfogadni, mert elméleti, spirituális jogi akadályt jelentenek nálam (de sok időt sem akarok szánni erre a témára).

Mindenesetre röviden átfutottam a Caesar's Messiah könyvről szóló WikiPedia oldalt, és ebben találtam egy érdekes részt: a Genezáreti-tónál történhetett az is, hogy Jézus azt mondta az apostoloknak: "kövessetek, és én emberek halászaivá teszlek benneteket" (pl. Mt:4:19), valamint az is, hogy Titus rajtaütött néhány zsidó lázadón, akiknek a holttestei ezután a vízben úsztak, mint a halak. Ez a rész talán jobban is magyarázhatja az "emberek halászairól" szóló részt, mint az én erről szóló írásom és blogbejegyzésem, amiben a "retiarius" típusú gladiátorokra gondoltam (valamint arra, hogy a metaforikus értelmezés nem lenne méltó Istenhez). A "Caesar's Messiah" más bibliai részeket is összefüggésbe hoz "Iosephus Flavius" zsidó-római történetíró "A zsidó háború" című művével. Ez a mű a keresztények számára is érdekes lehet, amennyiben elhiszik, hogy Jézus próféciái Jeruzsálem pusztulásáról ebben a korban teljesedtek be. Ez tehát egy bizonyítékot jelenthetne arra, hogy Jézus igazat mondott. Azonban a "Caesar's Messiah" tovább megy: azt feltételezi, hogy a Biblia és "A zsidó háború" című mű közötti összefüggések inkább azzal magyarázhatók, hogy a kereszténység csak később keletkezett (Jeruzsálem pusztulása után), és elsősorban a zsidók lenyugtatása érdekében íródott, hogy ne lázadjanak tovább a rómaiak ellen.

Szerencsére "Iosephus Flavius" - "A zsidó háború" c. műve angolul olvasható online a Gutenberg prozsektnek köszönhetően: "The Wars of the Jews; Or, The History of the Destruction of Jerusalem by Josephus". Azonban van egy kis akadálya annak, hogy ezt a művet elolvassam: túl hosszúnak tűnik, pl. a TXT verzió 1.3 MB, ami majdnem 240000 szavat jelent! Ez tehát kb. akkora terjedelmű lehet, mint a teljes Biblia negyede, a Biblia pedig nagyon hosszú. Tehát, lehet, hogy egyenlőre nem kutatom tovább ezt a témát, csak írtam ezt a blogbejegyzést róla, hogy akit érdekel, hogyan nézhet utána a dolgoknak. Mindenesetre elolvastam a mű előszavát, amiben mindjárt találtam két érdekes dolgot. A mű ezekkel a szavakkal kezdődik:

Whereas the war which the Jews made with the Romans hath been the greatest of all those, not only that have been in our times, but, in a manner, of those that ever were heard of; both of those wherein cities have fought against cities, or nations against nations; ...

Tehát, azt mondja, hogy ez a háború bizonyos szempontból nagyobb lehetett, mint bármely más korábbról ismert. Ha pedig ilyen nagy háborúról van szó, akkor valóban indokolt lehetett az az összeesküvés-elmélet, amiről Atwill írt. Másrészt az előszóban olvastam valamit, ami nem támogatja Atwill összeesküvés-elméletét: ez pedig Nero császár megemlítése... Úgy tudjuk, hogy a kereszténység már Nero császár idejében is létezett, hiszen Nero keresztényeket ítél(hetet)t máglyahalálra azzal a váddal, hogy ők okozták a római tűzvészt. Ha viszont "A zsidó háború" c. mű Nero után íródott (amit egyébként Atwill sem tagadhat), akkor nem keletkezhetett előbb a kereszténységnél, hacsak a kereszténység és Nero kapcsolatáról szóló források hamisnak nem bizonyulnak. Vagyis: a kereszténység valószínűleg előbb jött létre annál, hogy Titus bevonult volna Jeruzsálembe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen római összeesküvés-elmélet sincs a kereszténység mögött. A könyvem írásakor pl. burkoltan arra is gondoltam, hogy akár Nero császár is állhat a kereszténység mögött (ezt pedig folytathatták a későbbi római császárok)... de hogy ennek utánajárjunk, többet kellene olvasni a témában, de én inkább mással tervezek foglalkozni a közeljövőben.

2021. december 15., szerda

Fejlemények (vegyes, összefoglalás)

Híreim vannak több korábbi blogbejegyzésemmel kapcsolatban is...

1. "A kereszténység kritikája" című közkincs e-könyvem (aminek a linkjét már megosztottam a blogon) újabb (2021.11.01.) verziója elérhető a MEK-ből (ugyanazon a linken). Ez tartalmazza azokat a javításokat, amiket a blogomon már említettem (stb.) és egyéb javításokat is. Egyenlőre nem látok benne nagyobb hibát (hacsak azt nem, hogy az utószóban megosztottam a blogom linkjét, vagy hogy a könyv terjedelmének növelése érdekében Thomas Paine "The Age of Reason" című művének magyar fordítására vállalkoznék), ezért ezt a verziót ajánlom kiadóknak. Egyébként várható, hogy "A kereszténység kritikája" angol fordítása ("The Critique of Christianity") is megjelenik majd a MEK-ben hamarosan (talán 2022 tavaszáig, miután a húgom leellenőrizte azt nyelvtanilag), és akkortól majd angol kiadókat is megkeresek ez ügyben. Annak is örülök, hogy a www.eretnekplatform.hu linket helyezett el az e-könyvemre, erről is csak nemrég szereztem tudomást.

2. A hangoskönyvek, podcastok, előadások hallgatása témájában válogatósabb lettem, elsősorban a vélt vagy valós spirituális, jogi akadályok miatt. Tehát, úgy döntöttem, nem hallgatok már LibriVox hangoskönyveket, mert ezekhez csak az archive.org-on keresztül tudnék hozzájutni (akár torrent-el, akár direktben tölteném le), és az archive.org felhasználási feltételei csak tanulási vagy kutatási célokra engedélyezik az oldal használatát (a megszerzett tudás felhasználása egyéb célokra tehát elvileg már nem engedélyezett). Bár, talán kikerülhető lenne az archive.org a www.loyalbooks.com-on keresztül történő streameléssel, de nekem inkább a mobilomra letölthető hangoskönyvekre lenne szükségem... Hasonlóképpen, a YouTube-on található előadásokat sem tervezem megnézni (pedig rengeteg német nyelvűt találtam az erről szóló blogbejegyzésem óta is), mert a YouTube sem használható kereskedelmi célokra. A művelődési forrásaimnak ezen két nagy érvágása (LibriVox, YouTube) után át kellett szerveznem, hogy mikor mit fogok hallgatni, és milyen nyelven. Úgy döntöttem, hogy a mobilomon séta (pl. munkába járás) közben inkább németet hallgatok, mint angolt: ez azért is jó, mert így jobban haladok a középfokú német nyelvvizsgára való felkészüléssel. Találtam is néhány kb. 30 perces epizódokból álló német nyelvű podcastot, amiket RSS Feed-ről (Linux terminálos utasítással) le tudok/tudtam tölteni ("Easy German Podcast", "Das Coronavirus-Update von NDR Info", "SWR2 Wissen Podcast", "Finanzfluss Podcast", "Dr. Anne Fleck - Gesundheit und Ernährung mit BRIGITTE LEBEN!", "Die Geschichte Österreichs in 29 Kapiteln", "Einschlafen mit Wikipedia Podcast", "Besser Leben Podcast", "Lerne Psychologie Podcast"). Sőt, a közeljövőben valószínűleg a laptopomon is németet fogok nézni és/vagy hallgatni, elsősorban DW TV-t vagy NDR Info online rádiót. Ha viszont már meglesz a német nyelvvizsgám, akkor valószínűleg a (blogon már emített) "Skeptiko", a "Rune Soup" vagy a "Down at the Crossroads" angol nyelvű podcastokat hallgatom majd a laptopon, és az is lehet, hogy angol nyelvű podcastból is keresek majd kb. 30 perceseket a mobilomra (hiszen nem csak középfokú német nyelvvizsgát, hanem felsőfokú angol nyelvvizsgát is szeretnék majd letenni).

3. Újabb fejlemények vannak a B és V betűk felcserélésének témájában is, amiről újra és újra írtam már. Közben rájöttem, hogy a B és a V betű egymás mellett vannak a számítógép (laptop) billentyűzetén! Talán valami titok van ennek a jelenségnek a hátterében? Érdekes dolog még, hogy Kiskunfélegyházán, a lakóhelyem közelében van egy "IBV Hungária" nevű cég (ennek a neve egy hasonló német cégnévből ered), de nem világos, hogy mit jelent ennek a cégnek a nevében az I, a B és a V betű, amelyek egy kereszt körül vannak elhelyezve. Amikor ezeken a dolgokon gondolkodtam, akkor arra is gondoltam, hogy esetleg a B és V betűk felcserélésének köze lehet-e ahhoz, hogy a latinban a V betű eredetileg az U betűt is jelölte... (A billentyűzeten a V úgy viszonyul a B-hez, mint az U az I-hez.) Persze ez csak spekuláció, ennél több magyarázatra lenne szükség.

4. Szeretném visszavonni azt a kijelentésemet, miszerint "a matematikai publikációkat általában etikailag semlegesnek vagy inkább negatívnak tartom"... ebben már nem vagyok annyira biztos (pl. jobb, ha emberek érik el a matematikai eredményeket, mintha a mesterséges intelligencia érné el azokat). Etika ide vagy oda, megjött a kedvem ahhoz, hogy újra a matematikával foglalkozzak... lehet, hogy több esélyem lenne a meggazdagodásra a matematikával (pl. a Beal-sejtés bebizonyításával), mint a regényírással. Ha pedig meggazdagodnék, akkor a pénzemet valószínűleg etikusabban használnám fel, mint sokan mások. Szerintem mind a regényírás, mind a matematika a szegények művészete lehet, hiszen nem kell hozzá más, csak toll és papír. Tehát, a továbbiakban valószínűleg mindig szakítok majd magamnak időt a matematikára, miként a sakkra is. A matematika azért is jó, mert független a világtól, szóval ha elegünk van a világ által okozott szenvedésekből, akkor a matematika egy olyan területet jelenthet, amire szívesebben gondolunk. A megoldatlan matematikai problémák jelentette kihívás pedig érdekesebbé teheti az életet.

5. A környezetvédelemmel kapcsolatos blogbejegyzéseimet viszonylag kevesen olvasták... ezért nem biztos, hogy sok időt tudok erre a témára szánni, ellentétben azzal a blogbejegyzésemmel, amiben azon gondolkodtam, hogy mivel folytassam a blogomat. Egyébként nem is biztos, hogy képes lennék a környezetvédelemben olyan jó eredményeket elérni, mint amilyeneket pl. a "World Economic Forum" szokott mutatni a Twitteren. Tehát, egyenlőre nincs még eldöntve, hogy mivel folytatódik a blogom, elvileg bármi következhet (akár még vallás vagy politika is, ha más nem).

6. Évértékelés: 2021... Nálam a 2021-es év nem volt valami aktív. Kevés volt a szellemi energiám, nem sok kedvem volt a siker-terveimet végrehajtani. Ezért nálam 2021 az idegen nyelvű hangoskönyvek, podcastok és előadások passzív hallgatásának éve volt. Úgy érzem, mégsem vagyok még azon a szinten, hogy a középfokú német nyelvvizsgát 2021 végén vagy 2022 elején megszerezzem. Ez inkább 2022 közepére várható. Azonban már nagyon szeretnék egy jobb állást 2022-ben, ezért nem csak a német tanulásával akarom növelni ennek a megszerzésének az esélyeit (illetve elérni a nagyobb biztonságot a munkaerőpiacon), hanem programozni is akarok. A terveim szerint tehát 2022 a programozás éve lesz a lelki életemben. Ha pedig sikerül megszereznem egy jobb állást 2022-ben (akár programozósat vagy másfélét), akkor könnyen lehet, hogy 2023 a könyvírás éve lesz. (Ezeken kívül minden évben tervezek sakkozni, matekozni, idegen nyelvű hanganyagokat hallgatni, rövid irodalmi pályázatokon indulni és blogolni... 2021-ben is így tettem.) Visszatérve a programozásra, úgy döntöttem, hogy valószínűleg nem az "Audio Visualizer" ötletemet valósítom meg, hanem más ötleteket keresek, hiszen az "Audio Visualizer" is valószínűleg csak a YouTube használatával lehetne elég sikeres, azt pedig már korábban leírtam, hogy a YouTube használata nálam vélt vagy valós spirituális, jogi akadályokba ütközik. Ami a programozási ötleteket illeti, nyitott vagyok önálló prodzsektre is, de másodállásra is.

7. Összefoglalás: otthon (szinte) bármikor sakkozhatok, matekozhatok vagy programozhatok, tehát valószínűleg ezekre a tevékenységekre fogok koncentrálni, mint gyermekkoromban. Másrészt munkanapokon érdemes még nyelvet tanulni (pl. munkába járás közben, munkaközi szünetben vagy munka után, ha már fáradt az ember), irodalmi pályázatok idején érdemes lehet még írni valamit (pl. az Alpine Fellowship által meghirdetett pályázatokra várok, ezeken kívül még néhány flash fiction pályázat lehet elég jó), és ha van valami említésre méltó, érdemes lehet még blogolni... valószínűleg havonta kb. 1 blogbejegyzés belefér.