2020. december 29., kedd

Mit programozzak? (ötletek keresése 1.) és háttér

Korábban az volt a tervem, hogy lesz egy állásom, amiből megélünk, de emellett inkább a hobbim lesz az, amiben nagy sikereket akarok elérni. Ez a terv elég jónak is tűnt mindaddig, amíg a sikernek jó esélyét láttam valamilyen hobbiként végezhető tevékenységben, az állásommal pedig nem voltak gondok. Tehát, hobbi szinten igyekeztem elsajátítani a zeneszerzés tudományát, például az LMMS nevű szoftverrel, vagy például a Dave Conservatoire nevű webhelyen történő gyakorlással (ehhez hasonló gyakorlatokat tartalmaznak a "GNU Solfege" és a "KDE Minuet" nevű szoftverek is). Ezeken kívül a zene elméletéről szóló vagy a zeneszerzéssel kapcsolatos podcastokat hallgattam, és YouTube videókat néztem. De közben rájöttem arra, hogy a zenében eléggé le vagyok maradva azoktól, akik már gyermekkorukban elkezdték a zene tanulását, akik tudnak játszani valamilyen hangszeren, és akiknek a személyisége jobban passzol a zene előadásához, mint az enyém (hiszen a zenéből főleg azoknak van pénze, akik elő is adják azt), illetve rendelkeznek a megfelelő eszközökkel és technikai know-how-al is (ezeket mentor nélkül elég nehéz lenne elsajátítani). Tehát, a zeneszerzés mellett, illetve helyett más hobbikban is próbálkoztam, például a sakkban (amiben az első próbálkozásaim nem voltak túl sikeresek, bár még nem adtam fel), vagy az írásban (amiben meg is írtam "A kereszténység kritikája" című művemet, amit ingyen adok, és amire linkelek is ezen a blogon, de úgy gondolom, sok pénzt inkább regényírással lehetne keresni, erre viszont magyar nyelven kicsi az esély, és a fikcióhoz jelenleg nem is érzem elég kreatívnak magam). De még ha sikerülne is valami nagyon jót alkotnom a zeneszerzés vagy a regényírás területén, az is elbukhatna azon, hogy nem tudom megfelelően reklámozni a művemet, mivel sokféle jogi feltételt nem fogadok el pl. a FaceBook-on vagy könyvkiadóknál. Szóval, egyre inkább kezdtem úgy érezni, hogy a hobbiként végzett tevékenységeimben nem könnyű a siker, sőt, gyakran még kedvem sem volt ezeket csinálni, és még az állásommal is gondjaim adódtak.

Jelenleg, amikor ezt írom (2020-12-29), udvarosként dolgozok egy kiskunfélegyházi középiskolánál, mert nem kaptam jobb állást. Még ehhez az álláshoz is nagy szerencse kellett, hogy megkapjam, és szükség is van otthon arra a pénzre, amit itt keresek, tehát meg kell becsülnöm ezt, így nehezen kockáztatnék meg állást váltani, különösen a koronavírus okozta gazdasági válságban. Viszont ennek az állásnak is megvannak a maga kellemetlenségei és stressze (illetve az abból adódó létbizonytalanság, hogy mi lesz, ha elvesztem az állásomat), ezért hosszabb távon mégis azt tervezem, hogy olyan állást keresek, ami megfelel az iskolai végzettségemnek, ami programtervező matematikus (illetve van egy kereskedő OKJ végzettségem is). Valószínűleg azért nem kaptam állást a saját szakmámban (az informatikában), mert kisvárosban lakok, és a programozó állások zöme Budapesten van, oda pedig nem akartam megkockáztatni az elköltözést a magas albérlet árak és kaució miatt. Illetve, az informatikában többet számít a (naprakész) szakmai gyakorlat, mint az iskolai végzettség (ami elavulhat), és nekem a legtöbb álláshoz nem volt elegendő a szakmai tapasztalatom (a különböző speciális szakágakban). Így ha állást akarok kapni a programozásban (webfejlesztésben vagy szoftverfejlesztésben), akkor önálló referenciamunká(ka)t kell tudnom felmutatni az adott területen. Így az aktuális (2020-12-29) terveim szerint a szabadidőmben (az email-ek és a hírek olvasásától eltekintve) főleg a következő négy dologgal fogok foglalkozni:

Ezek közül valószínűleg mindig azt fogom csinálni, amihez éppen nagyobb kedvem van... általában a legkönnyebben a sakkra vagy a hangoskönyvek / podcastok / stb. hallgatására tudom rászánni magam, de ezzel is javíthatom az esélyeimet az álláspiacon, hiszen angolul vagy németül tanulok közben. Ezt a blogot ritkán tervezem frissíteni, és főleg ("A kereszténység kritikája" című) könyvem folytatására is alkalmas blogbejegyzéseket írok bele, vagy néhány egyéb érdekességet, például ötleteket a környezetvédelem vagy a programozás területén. Így el is érkeztünk oda, ami ezen blogbejegyzés lényege kellett volna, hogy legyen: ez pedig az a kérdés, hogy "Mit programozzak?"

Ha nem lesz jobb ötletem, akkor valószínűleg a "Google Kickstart" felületén fogok gyakorolni, mert ha nem is tartok lépést a technológia fejlődésével a programozás minden területén, azért az algoritmusok írását illik tudni, és itt rám is férne a gyakorlás. Viszont talán még jobb lenne, ha a programozás gyakorlása közben egy önálló referenciamunkának számító open-source prodzsektet tudnék összehozni a GitHub-on, ami akár a portfolióm részévé is válhatna (és akár híres is lehetne, vagyis a hobbim sikerét jelenthetné, ahogy a blogbejegyzésem elején említettem). Ehhez pedig legalább egy olyan ötletre van szükségem, amelyik megmondja, hogy mit érdemes programozni a sikerhez. Ötletekből persze nincs hiány: néhányat leírtam például az informatikáról szóló e-könyvembe. De a sok ötlet közül keveset látok most is jónak. Korábban érdemesnek láttam megpróbálni egy új tömörítő program írását, amit akár a Hutter Prize-ra is benevezhettem volna. Azonban később úgy döntöttem, hogy ezt mégsem próbálom meg, mert lehet, hogy nem sikerül, és akkor hiába dolgoztam (illetve, már nem is biztos, hogy a laptopom elég erős a feladathoz). 2020-ban már korábban is a szabadidőmre vonatkozó terveim között szerepelt a programozás, és írtam például egy olyan JavaScript programot, amely képes labirintusokat generálni egy PDF-be, amit ki lehet nyomtatni és odaadni kisgyermekeknek. Ez azonban nem nagyon érdekelte a rokonaimat, amúgy meg a neten sok hasonló programot lehetett találni... a GitHub-ra pedig azért nem töltöttem fel, mert külső webhelyen lévő erőforrásra linkelt (JsPdf), és a link szerzői joga nem volt az enyém (esetleg csatolhattam volna a JsPdf-et a prodzsekthez, de ehhez meg nem volt kedvem). Inkább írtam még egy olyan JavaScript programot, ami képes volt érdekes képek (de nem fraktálok) létrehozására matematikai számítások alapján. Itt viszont megakadtam, és nem tudtam továbbfejleszteni a programot (tehát nem volt jó az alapötlet), ezért el kellett vetnem azt. Azért néhány képet tudok mutatni:



Akkor most térjünk rá arra, hogy mik a legjobb ötleteim a programozásra jelenleg? Arra gondoltam, hogy lehet, hogy valami olyat kellene programozni, amit akkor is érdemesnek látnék elkészíteni, ha gazdag lennék (így akkor sem dolgoznék hiába, ha később nyernék a lottón). Arra is gondoltam, hogy elég nehéz valami teljesen újat kitalálni (bár játékok esetén erre is van esély), viszont az már könnyebben elképzelhető, hogy valamilyen létező szoftverhez hasonlót alkotunk, de annak rossz tulajdonságai nélkül, esetleg további funkciókkal kibővítve. Azaz, kell, hogy legyen a programnak valami erőssége a vetélytársaihoz viszonyítva. Nézzük csak a programozási ötleteimet ezeknek a fényében:

  • Közösségi oldal (social networking site) motor, amely társkereső vagy levelezőtárs-kereső portál készítésére is felhasználható... mert nem sok ilyen motorról tudtam, ellenben a blogoknak már van motorja (Wordpress), a fórumoknak már van motorja (phpBB), a webáruházaknak már van motorja (WooCommerce), az egyszerűbb honlapoknak van motorja (Drupal, Joomla), a wiki oldalaknak is van már többféle motorja (pl. MediaWiki), stb. Úgy tűnik, hogy aki eddig közösségi oldalt vagy társkeresőt készített, az általában nem tette nyílt forráskódúvá annak motorját, hanem megpróbált úgy húzni hasznot abból, hogy feltelepítette azt valamilyen webhelyre... vagy mégsem? Most rákerestem közösségi oldal motorra, és találtam (pl. ELGG)! De mitől lesz jobb a mi közösségi oldalunk (illetve társkeresőnk, vagy levelezőtárs-keresőnk), mint a többi? Például attól, hogy új ötleteket viszünk bele (ezeket nem árulnám el), vagy attól, hogy a portál felhasználási feltételei (illetve ÁSZF-je) elfogadhatóbb(ak). Például, ha változnak a felhasználási feltételek, akkor a felhasználó nem is jelentkezhet be addig, amíg el nem fogadja az új feltételeket, így elkerülhető az, hogy a felhasználó tudtán kívül változtak meg ezek a feltételek. Egy olyan kis dolog is számíthat, hogy nem írjuk oda, hogy "All rights reserved" (ez ugyanis félreérthető)... na de ha már létezik nyílt forráskódú közösségi oldal motor, akkor lehet, hogy mégsem a legjobb ötlet ilyet programozni, hiszen elég sok munka lenne.
  • Kvíz motor... ez az ötletem már elég régi, hiszen régen a FreeRice.com-hoz hasonló honlapra gondoltam. A kvízek persze okostelefonokon is jól működnének. Mivel nincs pénzem szerverre, kezdetben a kvíz kérdései statikusan letöltésre kerülnének az okostelefonokra a mobil alkalmazással (a kvíz motorral) együtt. Mitől lenne ez a kvíz jobb, mint mások? Szerintem a kvíz csak olyan kérdéseket tartalmazzon, amelyek a hasznos tudásra vonatkoznak (tehát, nem attól lesz valaki okos ember, hogy tudja, hogy mikor ki nyert az olimpián, vagy melyik filmben ki szerepelt). Másrészt, ha mégis lenne szerverünk, akkor a kvíz kérdéseinek nehézségét a kvíz motor automatikusan is mérhetné, és nem kellene előre megadni azt (mint ahogyan meg volt adva az régen a FreeRice.com-on). Illetve, persze itt is lehetséges az ÁSZF-et (Általános Szerződési Feltételeket) etikusabban megadni. Persze kvíz motorból is létezik már néhány, úgy látom, de talán még le lehetne ezeket előzni. De még mindig úgy érzem, ennél jobb ötletre lenne szükség.
  • Fotókat "torzító" mobil App... rengeteg olyan mobil App-ot (alkalmazást) lehet találni a neten, amelyek a fotók szerkesztését teszik lehetővé (így pl. a selfie-ket nem kell rámásolni egy laptopra vagy PC-re, hogy átszerkesszük azokat a közösségi oldalakon való megosztás előtt), ezért elsőre nem is tűnik olyan jó ötletnek az, hogy készítsünk még egyet. De ha lenne valamilyen jó ötletünk olyan effektus(ok)ra, amit az említett programok nem tudnak, akkor akár csinálhatnánk csak ezért is egy mobil alkalmazást (Desktop alkalmazás helyett viszont talán GIMP plugin-t lenne érdemes készíteni). Például, ha valaki szeretne a selfie-jéhez valamilyen stílusú keretet adni, vagy valamilyen formátumú szöveget adni (akár szövegbuborékban, vagy mém-szerűen), akkor azt a mi alkalmazásunkkal tehetné meg a legegyszerűbben (és az App megjegyezné, hogy a felhasználó milyen keretet szokott adni a képeihez, és milyen formátumban szokott szöveget írni hozzájuk). Esetleg a mi App-unk tudna fotókat "torzítani" úgy, ahogy más App nem (és ehhez semmilyen további inputra nem lenne szüksége magán a képen kívül). Általánosságban, a könnyen kezelhetőség érdekében minél kevesebb inputra kellene törekedni, és a lehetséges opciókat használati esetek (Use Case) alapján ajánlaná fel az alkalmazás. Persze még nem tudom, hogy mit tudnak a jelenlegi mobil alkalmazások, amelyek fotók szerkesztésére valók, de úgy gondolom, sok lehetőség elképzelhető valami olyan létrehozására, ami még nincs. Azt sem tudom még, hogy egy mobil alkalmazás fejlesztése hogyan zajlik, de el tudom képzelni, hogy jobb lenne, mint a webfejlesztés, ahol általában szükség van egy webszerverre (ez pedig pénzbe kerül). Persze néhány mobil alkalmazásnak is szüksége lehet szerverre, de a fotókat szerkesztőhöz pl. nem kell. Na mindegy, ennél az ötletnél sem látom nagy valószínűségét a sikernek, de gyakorlásnak jó lehet.
  • Mobiltelefonok szenzorjainak kihasználása... a mobiltelefonokban olyan szenzorok is vannak, amik egy laptopban vagy PC-ben nem... lehetne mobil alkalmazásokat írni ezeknek a szenzoroknak a kihasználására, illetve azért is, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire képesek ezek a szerkentyűk (már csak a számítógépes biztonság érdekében is). Ennek még utána lehet nézni, és annak alapján konkrétabb ötleteket megfogalmazni.
  • BASH szkript podcastok RSS Feed-ről való letöltésére... már eddig is a netről nézett BASH parancsokkal oldottam meg ezt, de néhány részlettel kiegészíthetném ezt, például: ha a podcast epizód hosszabb, mint fél órás, akkor darabolja azt fel több, max. fél órás fájlba (ez azért lenne jó, mert a sétám munkába menet kicsit több, mint fél óráig tart, és a mobilom nem tudja megjegyezni, hogy hol tartottam az MP3 hallgatása közben, sőt, nem tud előre vagy vissza csévélni sem), és hogy tudjam, mikor van vége, illesszen a hanganyagok elejére és végére egy-egy szignált, amelyet akár a fájlok nevéből is vehet, robothangon felolvasva... illetve, ilyen szignált LibriVox-os hangoskönyvek fejezeteinek feldarabolása esetén is alkalmazhatnék. Még elő szokott fordulni egy hiba, hogy a fájlok neve rossz, pl. így végződik: abc.mp3?id=1234 ezt is javítsa ki automatikusan a fájlok átnevezésével. Még elő szokott fordulni az a hiba is, hogy a mobilomon sorrendben előbb jönnek a podcast újabb epizódjai (tehát fordított sorrendben vannak), esetleg a sorrendjük teljesen össze van keveredve (pl. hangoskönyvek esetén)... rendezhetné tehát a szkript a fájlokat név szerint ABC rendben, vagy létrehozási idő szerint fordított sorrendben is (mivel a szkript vsz. az újabbakat tölti le előbb)... közben rájöttem, hogy a fájlok rossz sorrendjét a mobilomon mélyebb okok okozzák: a Linux ext4 fájlrendszerében a "directory order" nem a fájlok létrehozási idejétől függ (hanem hash-code-on), a mobilom vfat fájlrendszerében viszont a "directory order" alapján rendezi az MP3-akat. Ez a vfat fájlrendszerben kiadott néhány Linuxos paranccsal kijavítható (cd unzipBook; mkdir ../sBook; mv `ls` ../sBook/). Amúgy teljes BASH szkriptnél kényelmesebb csak saját célra használható szkript-töredékeket írni.
  • Kártyajátékok... szívesen megvalósítottam volna a kedvenc, magyar kártyával játszható játékaimat (birge, svindli, trómfos bornyú) számítógépes játékként, de rá kellett jönnöm, hogy nincsenek fenn az Interneten a magyar kártyának olyan képei, amelyek közkincsek lennének (ez azt jelenti, hogy valószínűleg az sem közkincs, amit beszkennelhetnénk). Így max. azt tehetném meg, hogy a magyar kártyával játszható játékokat átültetem francia kártyára úgy, hogy a francia kártyának nem használom a lapjait a kettestől a hatosig. De még mindig valami jobb ötletet szeretnék.
  • Sakk-variánsok... érdekesnek találnám a sakkot nagyobb táblán, pl. 10x10-es dáma táblán vagy 18x18-as gó táblán (ez utóbbit dupla annyi bábuval). Persze a hozzá szükséges mesterséges intelligenciát át kellene írni, hiszen a tábla méretének változásával a bábuk értéke is változna. Ez pedig nem nyilvánvaló, tehát valószínűleg önmagától tanuló AI-ra lenne szükségem. Az utóbbit viszont valahogyan le kellene butítani, hogy a humán játékosoknak is legyen ellene esélye. Nem könnyű feladat. Illetve, gondoltam arra is, hogy újfajta bábukat találjak ki a sakkhoz, és ezeknek az erejét összemérjem a sakk eredeti "csapatával". Nyilván ehhez is önmagától tanuló AI kellene.
  • Létező open-source játékok grafikai elemeinek újrahasznosítása... valamilyen más játék készítéséhez (hiszen ezekben sokszor a grafika elkészítése a legnehezebb). Ennek még utána lehet nézni, és annak alapján konkrétabb ötleteket megfogalmazni.

Felsoroltam tehát az utóbbi időben felmerült főbb ötleteimet arra, hogy mit programozhatnék. De egyik ötletemért sem tudok még igazán lelkesedni. Ezeken kívül felmerült az a lehetőség is, hogy másodállásként szabadúszóként is dolgozhatnék a programozásban, olyan honlapok segítségével, mint az Upwork, a Fiverr, vagy a Guru. Ezekhez valószínűleg másodállásban vállalkozónak kellene lennem, ami csak akkor érné meg, ha elég sokat tudnék így keresni, és nem esne túlságosan nehezemre a munka... de egyik feltételben sem vagyok biztos. Úgy gondolom, a programozás szabadúszóként még nehezebb lehet, mint egy állásban, engem pedig még sok állásba sem vettek fel. Másrészt az sem biztos, hogy ha ezen honlapok általános szerződési feltételeit elolvasnám, akkor el tudnám fogadni azokat. Tehát, továbbra is ötleteket keresek arra, hogy mit programozhatnék...

2020. december 19., szombat

A kereszténység és a buddhizmus hasonlóságáról

Aki közelebbről megismeri a kereszténységet és a buddhizmust is, annak feltűnhet néhány hasonlóság a két vallás között. Ilyen például az, hogy mindkét vallásban vannak szerzetesek, akik nem élnek nemi életet. Ez egyébként akár logikusan is megokolható, ha arra gondolunk, hogy a túlnépesedés árt a környezetünknek, és nincs arra garancia, hogy akik nemi életet élnek, nem nemzenek ikreket vagy akár hármasikreket is az evolúciós fejlődés folyamán. Buddhista szerzetesek valószínűleg olyanokból lesznek, akik szeretnék elkerülni az élet szenvedéseit, vagyis akik hajlamosabbak többet szenvedni az életben, ez pedig úgy tűnik, jól is van így, hiszen így azok szaporodnak inkább, akiknek az élet nem okoz annyi szenvedést, vagyis akiket valószínűleg a Darwinizmus is támogat. A keresztény szerzetesekkel kicsit más a helyzet. Ők inkább a fanatikus hitük miatt lesznek szerzetesek, és így a Darwinizmus alapján valószínűsíthetjük, hogy miattuk inkább azok fognak elszaporodni a világban, akik kevésbé hajlamosak a fanatikus hitre... és talán ez is jól van így, már ha elvetjük a kereszténységet. A protestáns keresztények szerint azonban ez nem jól van így, és a katolikusokkal ellentétben náluk nincsenek is szerzetesek (vagy legalábbis szerzetesrendek). Ezt azzal indokolhatják meg, hogy az első keresztény szerzetesrend sokkal később alakult meg, mint maga a kereszténység (ellentétben a buddhizmussal, ahol a vallás a szerzetesekkel indult el). Ebben pedig valószínűleg igazuk is van, ha a katolikus szerzetesek által vállalt háromféle fogadalomra gondolunk: a szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalomra. Az utóbbi, a(z) (szerzetesrend elöljárójának tett) engedelmességi fogadalom valószínűleg nem is kompatibilis az eredeti kereszténységgel. Persze van néhány bibliai rész, ami a szüzességet látszik támogatni (1Kor:7:1-40, Mát:19:12), és a szerzetesség akár innen is eredhet, tehát korábban keletkezhetett, mint a szerzetesek rendekbe tömörülése (pl. remete aszkéták formájában). Na de térjünk vissza a tárgyhoz.

A buddhizmusban a másik legszembetűnőbb dolog, ami a kereszténységre emlékeztet, az a "három drágakő", amiben a buddhisták menedéket keresnek: Gautama Buddha (személye), a dharma (a Buddhától eredő tanítások), és a szangha (a buddhista közösség). Ez a három teljesen hasonló a kereszténységben lévő "Szentháromsághoz": az Atya, a Fiú és a Szentlélek háromságához, akiket a "három isteni személynek" tartanak. Talán jobban látszik ez a hasonlóság, ha a Szentháromság tagjainak másfajta elnevezéseire gondolunk: az Atyát hívhatjuk Teremtőnek is (és a buddhizmus szerint van olyan világ, amit valamelyik Buddha teremtett), a Fiút gyakran nevezik Igének (Ján:1:14: "az Ige testté lett", 1Ján:5:7: "Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy."), az "ige" vagy "igevers" pedig jelentheti a Biblia egyes részeit is, tehát a dharmával analóg, a Szentlélek pedig azt az "isteni személyt" jelentheti, aki az "Egyházban" lakozik (ellentétben az Atyával és a Fiúval, akik Jézus földi pályafutása után a Mennyben laknak a Credo szerint), az "Egyház" pedig, mint keresztények közössége, a szanghával analóg. Ha tehát a Szentháromságot úgy fogalmazzuk meg, mint "Teremtő, Ige és Egyház", akkor valami nagyon hasonlót kapunk a buddhista "Buddha, dharma és szangha" három menedékéhez. Jó kérdés viszont, hogy a Buddha valóban analóg lehet-e a Teremtővel. A kérdést meg is fordíthatjuk: vajon a Jézus által említett "Mennyei Atya" jelentheti-e a Buddhát a zsidóság Istene helyett? Gondoljunk csak a Bibliában említett "napkeleti bölcsekre" (Mt:2:1-16), akiktől a csecsemő Jézus ajándékokat kapott. Ezek a kérdések már túlságosan mélyen vezetnének bennünket a spekulációba, ezért inkább most ne foglalkozzunk velük! Viszont később a buddhizmus kritikai vizsgálatával is tölthetjük majd az időnket.

Térjünk most vissza röviden arra, hogy milyen más hasonlóságokat lehet találni a kereszténység és a buddhizmus között. Természetesen mindkét vallásnak vannak olyan etikai parancsai vagy javaslatai, amelyek párhuzamba hozhatók (pl. ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen, és ne kívánd, ami a felebarátodé). Ezeken kívül Jézus Krisztus egyik tanácsa azt mondja, hogy (Mt:7:13-14):

Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.

A "széles út" és a "keskeny út" pedig utalhatnak akár a Buddhizmus irányzataira is: a Buddhizmus "mahájána" ágának jelentése "nagy jármű" vagy "széles út", míg a "hínajána" ágának jelentése "kis szekér" vagy "szűk ösvény"... ez utóbbi ágba tartozik a théraváda buddhizmus. A théraváda buddhizmus etikai tanácsai pedig valóban szigorúbbnak és nehezebbnek tűnnek a mahájána buddhizmus etikai javaslatainál (illetve főleg a szerzeteseknek szólnak), ez tehát analógiát jelenthet Jézusnak az előbb említett mondásával. Egyéb párhuzamok, amelyeket a kereszténység és a buddhizmus között találhatunk:

  • Mindkét vallásban lehetségesnek tűnik a továbbfejlődés valamilyen transzcendens lénnyé: a kereszténységben "Isten gyermeke" lehet valaki (Ján:1:12), a buddhizmusban pedig "arhat" vagy "bodhiszattva".
  • Mindkét vallás várja, hogy eljöjjön valaki, aki a vallásalapítóhoz hasonló: a kereszténység várja Jézus Krisztus második eljövetelét (hogy ítélkezzen élők és holtak felett a Credo szerint), a buddhizmus pedig várja egy jövőbeli Buddha, név szerint Maitréja eljövetelét.
  • Mindkét vallás állítólag egy nagy bölcsességgel és különleges képességekkel rendelkező vallásalapítótól ered, aki egy korábbi vallást fejlesztett tovább (a hinduizmusban jelent meg Buddha, a zsidóság között jelent meg Jézus).
  • Mindkét vallásnak van egy-egy nagy tekintéllyel rendelkező képviselője (a kereszténységnek van pápája, a buddhizmusnak pedig dalai lámája).
  • Mindkét vallás elismeri a teremtett világot érő szenvedéseket, és megoldást kínál rájuk. Erről szól a Buddhizmus "Négy Nemes Igazsága", valamint Pál apostol is említést tesz a dologról (Róm:8:19-23):

Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.
Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.
Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.
Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.
Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.

Kiegészítés (2020-12-21):

Eszembe jutott még valami: úgy tűnik, hogy nem csak a buddhizmus, hanem a kereszténység is hisz a reinkarnációban, legalábbis Jézus Krisztus szerint Keresztelő János az Illés próféta reinkarnációja lehet (Mt:11:7-15):

Mikor pedig azok elmentek vala, szólni kezde Jézus a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Nádszálat-é, a mit a szél hajtogat?
Hát mit látni mentetek ki? Puha ruhába öltözött embert-é? Ímé a kik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak.
Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony, mondom néktek, prófétánál is nagyobbat!
Mert ő az, a kiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat.
Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál.
A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.
Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala.
És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala.
A kinek van füle a hallásra, hallja.


2020. december 11., péntek

Bárányok (juhok) és kecskék

Egy régi parapszichológiáról szóló könyvben olvastam, hogy vannak, akik az embereket két nagyobb csoportba (illetve a kettő közötti részbe) sorolják: az egyik csoport a "bárányok", a másik a "kecskék" csoportja. A "bárányok" inkább hisznek a paranormális képességekben (pl. ESP: extrasensory perception, érzékeken túli észlelés), a "kecskék" pedig inkább szkeptikusan állnak hozzá a témához. Ennek megfelelően, a "bárányok" között gyakrabban lehet találni átlagon felüli parapszichológiai képességeket, mint a "kecskék" között. (A könyv szerint emellett még állítólag jobb eredményekkel rendelkeznek az extrovertált emberek is, mint az introvertáltak.) Ezt az információt (a "bárányokról" és a "kecskékről") megtaláltam az Interneten is, pl. az angol WikiPedia-ban jelenleg a "Psi hit" címszó alatt tűztek be egy kis információt a témáról, illetve találtam még "Sheep-goat effect" címszóval egy úgynevezett "PSI Encyclopedia" nevű webhelyen (és máshol) is többet. Gertrude Schmeidlertől, egy New Yorki egyetem pszichológia professzorától származik az elnevezés, aki az 1940-es és 1950-es években publikált erről tudományos cikkeket. Szerintem azonban nem szerencsés ez az elnevezés, mivel az emberek csoportosítása "bárányok" és "kecskék" csoportjaiba eredetileg a Bibliából származik, de némileg más jelentéssel, és eszerint az utolsó ítéletkor Mennyországra vagy Pokolra való ítélést is jelenthet (idézek a Károli-Bibliából: Mt:25:31-46):

Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.
Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.

Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy a kétféle csoportosítás (a Biblia szerinti, illetve a Gertrude Schmeidler szerinti) "bárányok" és "kecskék" csoportjaiba ugyanazt az eredményt adná (a Biblia inkább "jótékonyságra" utal, ez pedig valószínűleg nem egyezik meg az érzékeken túli észlelésben való hittel). Másrészt felvetődhet bennünk az a kérdés, hogy vajon a Biblia helyesen teszi-e, hogy a kecskéket az örök szenvedéssel hozza összefüggésbe? Nézzük a dolgot tudományosan: mitől bűnösebb egy kecske, mint egy juh? (Talán a "Fiú" nem iszik kecsketejet?)

Korábban talán azt a választ adtam volna erre a kérdésre, hogy a kecskék csúnyábbak, büdösebbek, magányosabbak, vagy ilyesmi (a WikiPedia cikke szerint is, a juhok gyapja és húsa is jobb, mint a kecskéké). Azonban a LibriVox-os hangoskönyvek hallgatása közben érdekes dolgokat hallottam a kecskékről: ezek szerint a kecskék a juhokkal ellentétben szeretik a kisebb fák, cserjék, bokrok leveleit enni, és sokszor fel is másznak azokra, amiről olykor hihetetlen képek készülnek (keressenek csak rá a Google képkeresőjében, hogy "goat on tree")... a lényeg, hogy a kecskék megakadályozhatják, hogy egy területen erdő alakuljon ki, ezzel pedig valószínűleg ártanak a környezetvédelemnek! Ezen írásom azonban nem jelenti azt, hogy jómagam is állást foglalnék a kecskék bűnösségét illetően, csak fel szerettem volna tárni, hogy mi rejlik a kérdés mögött...