Elbizonytalanodtam abban, hogy ezen magyar nyelvű blogom "mini think-tank" funkciója helyes út, mert ugyanennek a blognak a másik funkciója "A kereszténység kritikája", és Magyarországon a jelenlegi (keresztény) kormányt tekintve a kettő talán üti egymást, azaz kontraproduktív lehet. De ha már ezeket a "mini think-tank" blogbejegyzéseket megírtam, lehet, hogy mégis megpróbálom majd ezek kommunikálását, csak kevesebb reménnyel (illetve megírom még ezt a blogbejegyzést is). Másrészt nem is igazán sok eredeti "öko-adó" lehetőség jutott az eszembe, csak pl. arra gondoltam, hogy meg lehetne adóztatni a dezodorokat, hajlakkokat, hajfestékeket és hasonlókat, tehát a nem feltétlenül szükséges kozmetikai árucikkeket, de úgy láttam, hogy a környezetvédelmi termékdíj már ezekre is kiterjed (még a szappanok is meg vannak adóztatva). Más kérdés, hogy érdemes lenne-e jelentősen növelni a környezetvédelmi termékdíjat ezekre a termékekre (illetve egyebekre, amelyek nem feltétlenül szükségesek egy ember számára)... hiszen ezeknek a csomagolása gondolom még környezetkárosítóbb lehet, mint a műanyag, nem is beszélve a vegyi anyagokról. Úgy gondolom, hogy ezen termékek többsége úgyis külföldről származik, tehát a környezetvédelmi termékdíj növelése ezen termékekre valószínűleg gazdaságilag is fenntartható lenne.
Eszembe jutott néhány olyan adó-ötlet, ami ugyan nem környezetvédelmi megfontolásból született, de legalább etikus lenne és talán kihatással lenne a környezetvédelemre is. Ezeket a saját életemből vett problémák ihlették, tehát ideálisak lehetnek egy képviselőmmel való megosztásra. Lássuk csak ezeket:
- "All rights reserved" adó: a "Minden jog fenntartva" ("All rights reserved", "Alle Rechte vorbehalten") vagy a "Minden jogot fenntartunk, amit kifejezetten nem engedtünk át Önnek", vagy hasonló jogi kikötések félreértelmezhetőek, és szigorúan vett értelemben nem elfogadhatók, ami ellehetetlenítheti az ilyen jogi feltételeket szigorúan értelmező ember életét. Ezért ha egy könyvkiadó, egy folyóirat vagy egy Internetes website / honlap / portál vagy közösségi oldal (pl. FaceBook, Instagram) ezeket a jogi kikötéseket alkalmazza, akkor plusz adót kellene ezért fizetnie, a termékének vagy szolgáltatásának bevételével arányosan, de legalább egy meghatározott összeget (hogy elkerüljük ezeket a jogi kikötéseket pl. az ingyenes társkeresők vagy az önkormányzatok honlapjai esetén is).
- "Changes to the terms" adó: Ha egy Internetes website / honlap / portál (pl. társkereső) felhasználási feltételei vagy általános szerződési feltételei (stb.) magukban foglalják, hogy ezeket a feltételeket bármikor, egyoldalúan módosíthatják, a felhasználók tudtával vagy akár tudta nélkül is (ezért javasolják, hogy gyakran olvassák ezeket a feltételeket újra és újra), és a módosítások a honlapnak a változásokat követő első használatba vételekor életbe lépnek, akkor az ilyen jogi feltételek miatt adót kellene fizetnie a honlap gazdáinak, sőt, ennél akár enyhébb feltételek miatt is! Csak akkor mentesülhetnének az adófizetés alól, ha a módosított feltételek csak legalább 30 nappal a kihirdetés után lépnének életbe, és a honlap gazdái a módosításokról értesítést is küldenének, és ezek a változások nem lennének túl gyakoriak (mint pl. a T-mobilos szerződések esetén), VAGY ha csak akkor kezdhetné meg a felhasználó a holnap használatát, ha kifejezetten elfogadja az új feltételeket ugyanolyan módon, mint amikor az első alkalommal megtette azt (pl. checkbox bejelölésével), VAGY ha a módosításokat a törvények vagy rendeletek változásai miatt, vagy hasonló okból kell alkalmaznia a honlap működtetőinek.
- Egyéb adók lehetősége a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban: sajnos vannak egyéb gondok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban, amiket nehezebb lenne adókkal korlátozni. Ilyen pl. az, ha valamit ingyen hozzáférhetővé tesznek, de csak "nem-kereskedelmi célokra". Itt nincs pontosan definiálva, hogy a "nem-kereskedelmi célok" csak a közvetlen haszonszerzést tiltják, vagy azt is, hogy valaki akár sokkal később "a tudás hatalom" elve alapján közvetett módon érjen el hasznot az adott dolog segítségével, vagy pl. a nem-kereskedelmi célokra használt szolgáltatással hírnévre vagy népszerűségre tegyen szert... így ugyanis akár minden "kereskedelmi célnak" minősülhet. Itt is lehetne adókkal próbálkozni (pl. csak akkor kellene adót fizetni, ha nem teszik hozzá, hogy csak "közvetlen haszonszerzés" számít kereskedelmi célnak), de talán nem érdemes. Másik gond lehet azokkal a jogi kikötésekkel kapcsolatban, amiket egyes könyvek elejébe szoktak írni, különösen az angol nyelvű könyvek esetén. Itt is lehet szigorúan és kevésbé szigorúan értelmezni ezeket a feltételeket (pl. mit jelent a "transmitted", "stored in a retrieval system", stb. az agyunkra vonatkozóan). Ennek rendbe tételéről is valószínűleg csak túl furcsán hangzó törvény születhetne.
Összefoglalva, sajnos eddig az ötleteléssel (brainstorming) nem sok előrelépést tettem abban, hogy hogyan lehetne környezetvédőbbé tenni a politikát, tehát elbizonytalanodtam abban is, hogy a politikában van a megoldás kulcsa. Persze a politika hozhatna törvényeket a túlnépesedés ellen is, illetve azonnal megvalósíthatna minden más környezetvédő politikai ötletet is, de úgy gondolom, hogy a politikához nem csak politikai ötletek kellenek, hanem politikai akarat is azok végrehajtására, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóság mellett a gazdasági fenntarthatóság biztosítása is. Amíg ez nincs meg, addig valószínűleg tartom magam a korábbi stratégiámhoz, és a politikát passzolom... viszont továbbra is érdekelnek azok az elméletek és ötletek, amik arról szólnak, hogy milyen lehet az ideális közgazdasági rendszer (pl. miben van igaza Adam Smith-nek, és miben Karl Marx-nak).
