LibriVox - (Flavius) Josephus - The Wars of the Jews - mit gondolok erről?

Egy korábbi blogbejegyzésben említettem egy felkapott összeesküvés-elméletet, miszerint a kereszténységet a rómaiak érdekében találták ki, a Bibliában leírt "Emberfia" nem más, mint Titusz császár, és ehhez köze volt rómaiakhoz átállt zsidó (Flavius) Josephusnak is, aki "A zsidó háború" (angolul: "The Wars of the Jews") című művet írta. Ezt az összeesküvés-elméletet egyébként Joseph Atwill találta ki, aki figyelmesen olvasta ezt a művet, és összehasonlította a Biblia Újszövetségi részével, és állítólag rengeteg párhuzamot talált a kettő között. Erről, mint a korábbi blogbejegyzésemben már említettem, Joseph Atwill a "Caesar's Messiah" című könyvében számol be (amit én magam még nem olvastam), de dokumentumfilmet is készítettek már a témáról (pl. YouTube-on). Én a "Skeptiko" podcastnak is, és a "Rune Soup" podcastnak is valamelyik epizódjában hallottam már erről az összeesküvés-elméletről... így hát egyre jobban elkezdett érdekelni a téma, már csak azért is, mert én is írtam már egy e-könyvet hasonló témában, aminek a címe "A kereszténység kritikája".

Tehát, úgy döntöttem, én magam is összehasonlítom Josephus-nak a "The Wars of the Jews" című művét azzal, amire fejből emlékszem az Újszövetségből... viszont annyi fáradtságot mégsem vettem, hogy elolvassam az írást, hanem inkább LibriVox hangoskönyvként hallgattam meg, amit lehet, hogy rosszul tettem... hiszen én így nem találtam olyan sok párhuzamot ez a mű és a Biblia között, mint Joseph Atwill. Most azt szeretném leírni, hogy ezek után én mit gondolok a témáról...

Tehát, valóban vannak olyan részek a műben, amikből gyaníthatjuk, hogy a kereszténységnek is köze lehetett hozzá. Például, nekem az tűnt fel, hogy miért írja le Josephus a zsidók (körülbelül Jézus korában létező) három fő szektáját, a farizeusokat, a szadduceusokat és az esszénusokat, ezek közül is az esszénusokat rendkívül részletesen. Ezeknek nem sok közük van a háborúkhoz, vagy mégis? Másrészt amikor Josephus körülbelül azt az időszakot írja le, amikor Jézusnak kellett tevékenykednie, abból a részből két dolog tűnt fel nekem. Az egyik, hogy a rómaiak azt parancsolták a zsidóknak, hogy köszöntsék (valószínűleg "Ave" jókívánsággal) az érkező római katonákat, viszont egyúttal úgy provokálták a zsidókat, hogy ezt a köszöntést (vagy akár jókívánságot) a római katonák nem viszonozták, és így akarták (sikerrel) kiprovokálni az ellenségeskedést, ami az ő malmukra hajthatta a vizet. Nekem ezzel kapcsolatban a következő bibliai rész jutott az eszembe: Károli Biblia - Mt:5:46-47:

Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?

Ez a bibliai rész tehát valószínűleg ezzel a Josephus által dokumentált eseménnyel lehetett összefüggésben. Másik dolog, amiről Josephus ír ebből a korból, hogy a zsidók a rómaiak elől szűk utakon (ezt nem teljesen értettem) menekültek, és többször is megemlíti a szűk utak szerepét. Ezzel áll párhuzamban a következő bibliai rész: Károli Biblia - Mt:7:13-14:

Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.

Viszont érdekes, hogy Josephus a Jézus korából nem említi meg a Názáreti Jézust, csak max. "egy egyiptomit", aki hasonló kaliberű lehetett (illetve sok embert hívtak Jézusnak és Júdásnak is akkoriban, akiket máshol megemlít). Josephus művének a nagy része nem Jézus korában játszódik, hanem előbb vagy később, és én nem igazán találtam olyan párhuzamokat, amelyek azt indokolnák, hogy a Biblia Titusz pártján állna (bár lehet, hogy csak nem tudtam hallgatni olyan figyelmesen, mint ahogyan Joseph Atwill olvasta azt). Esetleg kapcsolódási pont lehet a kereszténységhez még az Emmausz nevű település megemlítése egy későbbi korból. Most a konkrét párhuzamokról térjünk át a teljes kép tárgyalására...

Josephus, mielőtt kényszerből átállt a rómaiakhoz, elég tehetséges zsidó hadvezér volt. Például, úgy foglalt el egy várost, hogy sok hajót rendelt a város látótávolságának határához, de csak kb. 4 ember volt minden hajóban, vagyis nem volt elég harcosa a város elfoglalásához. De a városban a hajók láttán azt hitték, hogy egy egész sereg jött ellenük, ezért leálltak tárgyalni. Josephus pedig túszokat kért a városból, először kevesebbet, azután egyre többet. Ezeket a túszokat pedig jó messzire elvitték biztos helyre, és ezáltal annyira legyengítették a város védelmét, hogy végül is ők győztek. Egy másik esetben pedig egy erődítményt nagyon sokáig tudott védeni a rómaiak ellen (ezután esett fogságba). Arra gondoltam, hogy ennek alapján Josephusnak valóban lehetett esze a kereszténység kitalálásához, ami talán hasonló (pszichológiai) elveken hódíthat (és mint a bibliai Jákob és Ézsau esetén, "a nagyobbik szolgál a kisebbnek").

Hasonló okokból, már-már arra gondoltam, hogy esetleg vissza kellene vonnom egy mondatrészt, amit "A kereszténység kritikája" című e-könyvemben írtam (IV/15): "Jézus feltehetőleg a Római Birodalom elnyomása ellen küzdött". Ha ugyanis Joseph Atwill elmélete igaz, és a kereszténységet azért találták ki, hogy féken tartsák a zsidókat, akkor Jézus tulajdonképpen nem küzdött a Római Birodalom elnyomása ellen, hanem inkább támogatta azt. Vajon támogatta-e Jézus a Római Birodalmat? Véleményem szerint nem... hiszen a keresztényeknek és a rómaiaknak sok konfliktusuk támadt egymással a hit miatt, főleg akkor, amikor egy kereszténynek egy császár előtt kellett (volna) letérdelnie, illetve hitet tennie. Jézus (mint Isten Fia) alakja a római császárok (akiket szintén isteneknek tartottak) vetélytársaként jelent meg ebben a tekintetben ("országának nem lesz vége"), és ezáltal a hatalom megosztására lehetett jó. (Éppen a régebbi írásaim között találtam erről valamit, amit talán nem írtam le az e-könyvembe, miszerint a kereszténység haszna a hatalom megosztása, hogy a császárok hatalma ne legyen korlátlan.) Tehát, úgy vélem, hogy az Újszövetség mégiscsak a zsidók támogatásáért született, hogy ők is szabadon gyakorolhassák a vallásukat. Másrészt szükségszerű is volt, hogy létrejöjjön valami új a zsidók jeruzsálemi templomának pusztulása után, ami megmagyarázza, hogy miért nem védte meg azt az Isten. Számomra ezek után még mindig jó kérdés marad, hogy Jézus Krisztus valóban élő személy lehetett-e (különleges képességekkel), vagy csak egy összeesküvés-elmélet keretében találták ki... szerencsére nekem nem kötelező hinnem egyik válaszlehetőségben sem. Azt sem zárnám ki, hogy a kereszténység tanai nem voltak szilárdak annak keletkezésekor, és talán másról szólt a kereszténység (pl. Chrestian VS. Christian), mielőtt Josephus megírta volna a műveit, illetve Konstantinusz császár államvallássá tette volna a kereszténységet.

Ha pedig már a vallások változékonyságáról esik szó, eszembe jutott még valami a "The Wars of the Jews" hallgatása közben: ez a rész tűnt fel nekem benne ugyanis, amikor Jeruzsálemről írt:

But he who first built it was a potent man among the Canaanites, and is in our own tongue called [Melchisedek], the Righteous King, for such he really was; on which account he was [there] the first priest of God, and first built a temple [there], and called the city Jerusalem, which was formerly called Salem. However, David, the king of the Jews, ejected the Canaanites, and settled his own people therein.

Érdekesnek találtam, hogy ebből a részből Josephus kihagyta a zsidók előtörténetét, és csak annyit írt le, hogy a kánaániaktól Dávid király foglalta el a várost. Ekkor eszembe jutott egy újabb összeesküvés-elmélet lehetősége: vajon lehetséges, hogy valóban Dávid király foglalta el először Jeruzsálemet a zsidók javára, és a zsidók előtörténetét utólag találták ki (talán maga Dávid király)? Azért is írom ezt le, mert talán egy-két bibliai rész is támogatni látszik ezt az elméletet... bár ahogyan most megnéztem, talán mégsem. Talán rosszul emlékeztem, de mintha valami olyasmit olvastam volna a Bibliában, hogy Dávid azt kívánja, bárcsak Salamon megtartaná a parancsolatait (nem kifejezetten Isten parancsolatait, hanem Dávidéit). Ezt viszont most nem tudom alátámasztani bibliai idézettel... másrészt elég érdekes még (Flavius) Josephus egy újabb kapcsolódása a Bibliához: hiszen ő nem csak a "The Wars of the Jews" című mű szerzője, hanem a "The Antiquities of the Jews" című műé is, ami pedig az Ószövetség történetét igyekszik bemutatni, párhuzamokkal és különbségekkel. Mi szükség lehetett erre a műre, ha ott van a Septaguinta? Talán egyszer majd azt is meghallgatom vagy elolvasom.

Gazdaságilag is fenntartható öko-adó ötletek adása (pl. "háromautó-adó")

Már elküldtem az előző három, öko-adókról szóló blogbejegyzésemet (egy, kettő, három) az országgyűlési képviselőmnek, Lezsák Sándornak (és mellette másoknak is). Erre Lezsák Sándortól választ is kaptam, miszerint megvizsgálták a javaslataimat, és úgy találták, hogy azok szakpolitikai jellegűek, ezért azt javasolják, hogy új kormány megalakulását követően keressem meg ezzel a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium illetékes államtitkárságát, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Ezt azonban nem tudtam azonnal megkeresni, mert a honlapjukon egyenlőre még nincsenek fenn az elérhetőségeik (amikor ezt írom). Ezután úgy döntöttem, hogy erre a kommunikációra jobban felkészülök, mint az előzőre, és ezért írom most ezt a blogbejegyzést...

Tehát, a jelenlegi (és egyben előző) kormány tevékenységéből ítélve ők a hosszú távú, környezeti fenntarthatóságnál valószínűleg fontosabbnak tartják a rövid távú, gazdasági fenntarthatóságot (ami a hosszabb távú fenntarthatóságnak is feltétele lehet), ezért úgy gondolom, valószínűleg nem értenének egyet a második öko-adós blogbejegyzésemmel, tehát ezzel nem is fogom terhelni őket. Viszont a többi öko-adós ötletet újult erővel szeretném prezentálni, és támadt még egy újabb ötletem is azóta. Egy jó kormány valószínűleg meg fog valósítani egy jó ötletet, ha az gazdaságilag fenntartható és emellett tetszik a népnek is (utóbbiba érthetjük pl. az életszínvonalat, a szabadságot, a szociális igazságosságot és a fenntarthatóságot). Én a következő öko-adó ötletek jósága mellett szeretnék érvelni:

1/A. Magyar állampolgárok repülőjegyeinek megadóztatása:

A repülőjegyek megadóztatása külföldön már bizonyított. Ez azért környezetbarát, mert a repülők üzemanyag-fogyasztása és szén-dioxid kibocsátása rendkívül magas, és az adó hozzájárul a járatok számának csökkentéséhez, illetve az adóból bejövő pénz nemes célokra fordítható. De ez az ötlet talán negatív hatással lenne az idegenforgalomra, ami fájhatna a gazdaságnak is. A következő megoldást találtam ki erre: csak a magyar állampolgárok (olyan nem kettős állampolgárok, akik csak magyar okmányokat tudnak felmutatni) repülőjegyeit lenne biztosan érdemes megadóztatni, ezt viszont erősen ajánlom! Ilyen módon a külföldi turisták továbbra is Magyarországra jöhetnének, a magyar turisták pedig gyakrabban választanák a belföldi turizmust, és nem külföldön költenék el a pénzüket. Ez tehát még egy újabb nyomós érvet jelent a környezetvédelmen kívül az ötletem megvalósítására. Persze egyéb, kisebb érvek is vannak a repülőjáratok számának öko-adó útján való csökkentése mellett:

• a világjárványok talán lassabban terjedhetnének
• a gazdaság kevésbé lenne függő a külső tényezőktől (lokalizmus)
• a gazdagok és a szegények közötti vagyoni különbségek csökkennének
• az öko-adónak az egy főre jutó fogyasztással arányos mértéke esetén elősegítené a kisebb fogyasztású légi közlekedési technológia kifejlesztését
• talán kevesebb fiatal magyar (pl. orvos) menne külföldre munkát vállalni
  

1/B. A külföldre irányuló turizmus egyéb jellegű megadóztatása:

A belföldi turizmus ösztönzése érdekében akár egyéb módokon is érdemes lenne megadóztatni a magyar állampolgárok külföldre (kivéve a történelmi Magyarország területeire) történő utazását (pl. a buszjegyek árában). Mivel a közlekedés szinte mindig energiát használ fel, ennek közvetett módon a környezetvédelem szempontjából is kedvező hatása lenne. A külföldre történő utazás olyan luxus, ami nem feltétlenül szükséges a megélhetéshez, és ilyen dolgokat tudunk feláldozni a fenntarthatóság oltárán. Az adó még mindig jobb lenne, mint a tiltás, ami a kommunista rendszerben volt. Viszont az is igaz, hogy biztosítani kellene azt, hogy a repülőutak helyett legyen olcsóbb alternatíva a külföldre történő utazásra, és ezért ez az 1/B pont talán nem is olyan fontos.

1/C. Egyéb, pl. teherszállító, sport- vagy magánrepülők:

Akár ezeknek az üzemanyag-fogyasztását is meg lehetne adóztatni, hogy ne tűnjön igazságtalannak a nép szemében, hogy csak az utasok fizetnek öko-adót. Az érvek emellett hasonlóak, mint az 1/A esetén. Másrészt az EU-ban vámunió van, de a vámon kívül más módok is lehetnek a külföldről származó áruk behozatalának korlátozására, mint pl. ez az ötlet is. Mondjuk talán ez nem is olyan fontos, mivel a teherszállítás zöme úgysem légi úton történik. A sport- vagy magánrepülők üzemanyag-fogyasztását öko-adóval sújtani viszont érdemesebb lenne. (Akár ebből lehetne finanszírozni a katonai repülés üzemanyag-felhasználását is.)

2. Magánszemélyek harmadik autójának megadóztatása:

Ez az ötlet nem szerepel a korábbi blogbejegyzéseimben, mert csak ma jutott az eszembe. Arra gondoltam, mi az, ami szükséges a megélhetéshez, és mi az, ami nem. Ami nem szükséges, azt öko-adóval lehet sújtani. Ilyen dolog lehet a már említett külföldre történő utazás, de ilyen lehet az is, ha egy magánszemélynek (nem a cégének) kettőnél több autója van (gazdagoknál előfordulhat az ilyesmi). Az autókat könnyebb lenne így megadóztatni, mint más ingóságokat, hiszen az autókat regisztrálni kell a hatóságoknál, pl. rendszámmal kell ellátni azokat. Tehát, ha egy magánszemély kettő autónál (illetve annál nagyobb gépjárműnél) többet birtokol, akkor azért öko-adót kellene fizetnie. Az autók gyártási folyamata ugyanis káros a környezetünkre, akár benzines, akár gázolajos, akár hidrogénes vagy elektromos autóról legyen is szó. De hogy a családok se kerüljenek hátrányba, náluk a férj is és a feleség is birtokolhatna két-két autót, csak a harmadikért (vagyis ötödikért) kellene adót fizetniük, ez a két-két autó tehát elég kellene, hogy legyen egy család számára. Az adó mértékének meghatározása jó kérdés, ezt a szakértőkre bíznám, de ha már csináljuk, akkor csináljuk "rendesen". Egy nagy mértékű adó még mindig liberálisabb lehet, mint a betiltás. De jóval kisebb mértékű adóval lehetne akár a második autót is terhelni. (Szerkesztve: 2022-06-07: Természetesen háromnál is több autó esetén mindegyik autót adóval lehetne sújtani, amelyik nem az első kettő egyike...)

3. A környezetvédelmi termékdíj mértékének növelése:

A környezetvédelmi termékdíj egy már létező öko-adó, és csak dicsérni tudom. Viszont arra gondoltam, hogy ennek a blogbejegyzésnek a szellemében (hogy azt érdemes megadóztatni, ami nem szükséges a megélhetéshez és akkor, ha az adó nem károsítja a gazdaságot), érdemes lenne a környezetvédelmi termékdíj mértékét bizonyos esetekben növelni. Arra gondoltam például, hogy a dezodorok, hajlakkok, hajfestékek, parfümök és hasonlók, tehát a nem feltétlenül szükséges kozmetikai árucikkek esetén érdemes lenne jócskán növelni a környezetvédelmi termékdíjat. Mivel magas az infláció, a környezetvédelmi termékdíjat egyéb esetekben is növelni kellene, talán még az inflációnál nagyobb mértékben is, hiszen beléptünk a környezetvédelmi problémák időszakába.