2023 tavasz, hírek rólam, Gödel

Sajnos még mindig nem találom ezt a blogot a Google keresési eredményei között, ha a nevemre keresek, talán nincs is közöttük. Pedig a Google Search Console-tól már kaptam egy üzenetet, miszerint valamilyen kisebb hibát sikerült kijavítani, de sajnos úgy tűnik, hogy a fontosabb probléma (ami miatt egy csomó blogbejegyzés nincs indexelve) megoldása még várat magára, pedig már majdnem eltelt 3 hónap! Gondolom, ha ezért valamilyen ember(ek) a felelős(ek), és szándékosan soroltá(k) hátra a blogomat, akkor megérdemli(k) a rossz karmát.

Egyébként számomra felcsillant a remény, hogy a jövőben talán híresebb lehetek, mivel úgy érzem, hogy Gödel első nemteljességi tételének a bizonyítása (ahogyan azt Martin Hirzel 2000-ben publikált, a WikiPedia-ban belinkelt angol fordításában olvastam) hibás lehet (talán valamilyen kontinuum számosságú halmazt megszámlálhatónak tekint, és/vagy önmagára hivatkozó állítás van benne). Erről itt nem írhatok többet (a későbbi publikáció reményében), de még nekem is gondolkodnom kell a dolgon, és teljesen átolvasnom a "bizonyítást". Ez tehát most fontosabb lett számomra, mint a Goldbach-sejtés bizonyításának megkísérlése, és szombatonként valószínűleg ezzel (is) foglalkozok.

Ami a többi szabadidőmet illeti, 2023 elején sakkversenyen voltam, de ezen elég rosszul szerepeltem, ami el is vette a kedvemet a sakkozástól. Tehát lehetséges, hogy a korábbi blogbejegyzésemben említett hat tevékenység közül a sakkot abbahagyom, bár az is lehet, hogy mégis megjön hozzá a kedvem. A tervezett új, környezetvédő könyvem írásához még mindig nem volt kedvem és/vagy lelki erőm, úgyhogy még mindig főleg angol vagy német nyelvű podcast-ok hallgatásával vagy e-könyvek olvasásával telt a szabadidőm januárban és februárban (a szombatok kivételével).

Ami az e-könyveket illeti, eleinte a boszorkánysággal vagy a mágiával kapcsolatos, Gutenberg prodzsekt-es e-könyveket olvastam, de azután elbizonytalanodtam abban, hogy ezek segíthetnek(-e) rajtam. Úgy tűnik számomra, hogy ezen spirituális hagyományokban a tudás az ókori emberek sokszor téves hiedelmeiből fejlődött ki (ilyen pl. az asztrológia), tehát nem tud sokat segíteni. Ennél érdekesebb lehet a tudományos kutatás a parapszichológia területén, de ilyen témában valószínűleg nincs Gutenberg-es e-könyv. Ezen kívül, pl. a Buddhizmus esetében feltehető, hogy az etikusabb életmód adhatott spirituális hatalmat a buddhistáknak, vagy pl. a kereszténység esetében az emberek közös hite adhatott spirituális hatalmat a keresztényeknek. Mivel úgy gondolom, hogy matematikailag nem állíthatom, hogy természetfeletti hatalommal rendelkezem, ezt a hatalmat Istennek tulajdonítom, és ennek támogatását pl. úgy nyerhetem el, ha valamilyen szolgálatot teszek Istennek, aki cserébe természetfeletti hatalmat ruházhat rám, vagy ilyennel támogat (pl. az egészség vagy a pénz=szabadidő tekintetében lenne erre szükségem). Így hát arra jutottam, hogy a mágiával kapcsolatos vagy a buddhista e-könyveknél érdemesebb lehet a (köz)gazdaságról olvasni, mert ha ezt jól megértem, akkor tudok is írni valamit a témában, ami szolgálatot tehet Istennek. Az tehát a tervem, hogy legközelebb ilyeneket olvasok.

Ami a podcast-okat illeti, hasonló elhatározásra jutottam, tehát szintén a (köz)gazdaság (political economy) témakörében hallgatok podcast-okat. Ilyen pl. az a német nyelvű podcast is, amit már régebb óta hallgatok: "Wohlstand für alle" (ennek nemsokára a végére érek), de ilyen pl. egy angol nyelvű podcast is, aminek a címe: "David Harvey's Anticapitalist Chronicles", és ami eléggé megtetszett. Ezek a (köz)gazdasággal kapcsolatos podcastok egyébként kapcsolatosak a környezetvédelemmel is, tehát segíthetnek ötleteket adni a tervezett környezetvédő könyvem megírásához.

2022 - összefoglalás, és egy környezetvédő ötlet

Sajnos a Google keresőben még mindig nagyon hátul van a blogom, ha a nevemre keresek. Pedig direkt azért írtam blogbejegyzést kb. havonta egyszer, hogy a Google keresőben jobb helyen legyek. Tehát, ha nem sikerül előrébb sorolni a blogomat, akkor úgy gondolom, nincs értelme havi rendszerességgel blogolni, csak ritkábban, vagy ha valamit fontosnak találok. Egyébként próbáltam a hibát elhárítani a neten található információk segítségével, de ezek eddig nem sokat segítettek. A "Google Search Console" nevű eszköz először nem tudta beolvasni a blogom sitemap.xml-ét, de néhány nap várakozás után ez mégis sikerült... Ezután próbáltam kérni / ellenőrizni az így felderített oldalak indexelését (jelenleg azt írja: 44 nem indexelt oldal, 15 indexelt oldal), tehát még néhány napot várni kell arra, hogy mi lesz ennek az eredménye, szóval vagy előrébb fog kerülni a blogom a Google keresőben, vagy nem.

Egyébként arra is gondoltam, hogy lehet, hogy a blogom minden blogbejegyzés előtt látható leírásával lehetett a gond, mivel az mindig ugyanaz volt, és a "duplicate content" kategóriájába eshetett. Ezt a szövegrészt tehát eltávolítottam, így a blogom címe alatt jelenleg nem található leírás (description). Viszont véleményem szerint ez olyan jól volt megfogalmazva, hogy nem szeretném veszni hagyni, így ebben a blogbejegyzésben újra le is közlöm, mint a blogom eddigi tartalmainak összefoglalását:

Vallásfilozófia egy volt kereszténytől, a kereszténység kritikája és pótlása; természetes teológia, környezetvédelem, szocializmus és a természetfeletti (paranormális) kutatása. Útkeresés a siker irányába; sakk, matematika, programozás és IT, művelődés angol vagy német podcastokból (vagy esetleg non-fiction hangoskönyvekből, előadásokból, online rádióból vagy TV-ből)... írás pályázatokra vagy spontán, stb.

Ennyit a blogom nézettségéről. Egyébként, hogy összefoglaljam a 2022-es évemet, az kb. az új munkahely és a német nyelvű podcast-ok hallgatásának éve volt. Viszont most úgy látom, hogy már elegendő német nyelvű podcast-ot hallgattam (a kitűzött célomhoz, a középfokú nyelvvizsgához), inkább a fogalmazást és a beszédet kellene gyakorolni, amire a cég által támogatott formában (nyelvtanárral) lehet, hogy lesz is alkalmam 2023-ban. Viszont rájöttem, hogy valószínűleg nem elég jó az angolom ahhoz, hogy könyvet írjak angolul (pedig szeretnék), ezért 2023-ban már inkább angol nyelvű podcast-okat fogok hallgatni, vagy angol nyelvű e-könyveket fogok olvasni. Ez alól kivétel a német nyelvű "Wohlstand für alle" című podcast, mert az "food for thought" lehet a számomra (gondolkodásra ösztönöz, közvetve ötleteket adhat). Szóval, már ki is kerestem egy csomó angol nyelvű podcast linkjét az írás témakörében, bár később elbizonytalanodtam abban, hogy ez a témakör elég sokat tud nekem segíteni... így hát lehetséges, hogy az angol podcast-ok közül is inkább a gazdaságról vagy a környezetvédelemről szólókat részesítem majd előnyben (pl. "Debunking Economics - the podcast"). Másrészt most Karácsonyra kaptam egy okostelefont (pedig nem akartam), és hogy ez ne legyen teljesen hiába, lehet, hogy HTML vagy PDF formátumú e-könyveket fogok rajta olvasni angolul. Ennek kapcsán eszembe jutott még két etikai ötlet, ami véleményem szerint "jó karmát" adhat:

• Kevesebb szerzői joggal védett művet olvassunk / hallgassunk, ezek helyett inkább közkincs műveket olvassunk / hallgassunk (emiatt valószínűleg nem fogok visszatérni pl. a korábban hallgatott "Rune Soup" című podcast-ra, hiszen vannak közkincs művek is ebben a témakörben).
• Csak akkor vásároljunk dolgokat, ha szükséges (ami kb. a "minimalizmus" lényege).
  

Tehát, ezekkel együtt megpróbálom betartani a korábbi etikai ötleteimet is (pl. vegán étkezés napi egy étkezés kivételével, illetve számítógépmentes matekos szombat, amikről már írtam ezen a blogon), mert vannak arra utaló jelek, hogy ez szerencsét hozhat. Valóban, ezek az etikai irányelvek is a 2022-es év hozományai. Viszont jelenleg úgy látom, hogy az imádkozás nem tartozik a valóban "jó karmát" adó tevékenységek közé, hanem inkább öngólt jelentene, tehát imádkozni nem tervezek. Egyébként, ha már az összefoglalásoknál tartunk, úgy látom, hogy eléggé megszilárdult már az a hat dolog is, amikre koncentrálok a siker érdekében:

1. programozás (munkahely)
   
2. (nyelv)tanulás (művelődés idegen nyelven)
   
3. matematika
4. írás (non-fiction a jó karmáért, esetleg fikció a pénzért)
   
5. sakk (mint sport, városi szinten)
   
6. szerencse / parapszichológia
   

Még egy érdekes dolog történt velem a közelmúltban, amit tulajdoníthatunk akár a szerencsének is, de talán több is lehet mögötte: beiratkoztam ugyanis a városi könyvtárba egy fél évre, hogy matekos könyveket olvashassak szombatonként (az ottani kínálat is csak kb. fél évre elegendő a számomra). Többek között kikölcsönöztem onnan a "K. A. Ribnyikov - A matematika története" című művet is.

Kicsit később pedig pont ennek a könyvnek a 2. kiadását tudtam kicserélni a városban lévő, egyik "Olvas-LAK: Tégy egyet, végy egyet" elnevezésű könyvcserélő szekrénykéből, amikről már írtam korábban. Titkos jótevőim lennének? Ezt általában nehezebb elhinni, mint a titkos ellenségeket (a.k.a. paranoia). Sajnos egyébként a szerencsére utaló jelek sem elég erősek, amíg különféle betegségek gyötörnek, szóval lehet, hogy az etikai áttörés még várat magára. Lehetséges, hogy tényleg meg kellene írnom a környezetvédő ötletekről szóló könyvemet. Ezt sajnos ebben a téli szünetben nem volt kedvem (és/vagy erőm) megírni, de egy minimális haladást azért sikerült elérni: egy új és elég jónak tűnő ötletem támadt.

Arra gondoltam, hogy hatékonyabb nemzetközi környezetvédő megállapodásokat lehetne tenni, ha a megállapodást elfogadó országok szankciókkal sújtanák a megállapodást el nem fogadó országokat, például vámokat vetnének ki a velük való kereskedelemben. Másrészt a megállapodást elfogadó országok kölcsönös előnyökhöz is juttathatnák egymást. Olyan ez, mint az emberek között a bosszú és hála íratlan törvénye lehetett, mielőtt az írott törvények keletkeztek és végrehajthatóvá váltak. Az íratlan törvények hozásához nem szükséges minden fél beleegyezése, elegendő az, ha a törvényhozók vállalják a végrehajtást is. Persze ezt az ötletet a könyvemben majd jobban ki kell dolgoznom, lehetőleg konkrét példákkal.

Na de térjünk rá, mi a tervem 2023-ra (fogadalom helyett)... valószínűleg folytatom a 2022-ben megkezdett utat (lásd az előbb említett 6 pontot), ezen belül is különösen a középfokú német nyelvvizsgát lenne jó letenni, illetve megírni a környezetvédő ötletekről szóló könyvemet. Ez nem sok reményt ad a gyors meggazdagodásra, éppen ezért része az említett 6 pontnak a szerencse is, de lehetséges, hogy a szerencséről ezen a blogon nem írhatok többet a tartalmi irányelvek miatt. Ha a hosszabb távú terveket nézzük, akkor már mindenképpen megjelenik a meggazdagodás is (B terv: regényírás pénzért), de arra is gondoltam, hogy a közelgő válságok miatt valószínűleg nem lenne életképes ötlet a szociális igazságossággal foglalkoznom, hanem inkább a környezetvédelemre lenne érdemes jobban koncentrálnom. A szociális igazságosság hiánya több ezer éves probléma, tehát valószínűleg nem könnyű megoldani, viszont minden korban lehetnek emberek, akik ezen dolgoznak. A környezetvédelem viszont leginkább korunk problémája, most ez tűnik a legfontosabbnak, tehát valószínűleg Isten is ezt jutalmazza a leginkább.

A többség bűnei ellehetetleníthetik az etikusabb kisebbséget

Sajnos hátrasorolta a blogomat a keresési eredményei között a Google (a nevemre keresve), jelenleg csak a 13. oldalon található, viszont annál előrébb található a könyvem előző, tökéletlen változata, aminek nem örülök. Nem tudom pontosan ennek az okát, talán az lehetett a baj, hogy küldtem két kéretlen kör-emailt promóciós célból (amit talán spam-nek jelentett valaki), vagy az, hogy használtam a Twitter-t, de csak 1 követőm volt (szóval talán a Twitter követők számát is elemezheti a Google), de még azt is el tudom képzelni, hogy ellenségeim vannak, akik intézték ezt. Ezért is töröltem magamat a Twitter-ről, kicsit meg is sértődtem. Ettől függetlenül töröltem magamat a PenPalWorld.com-ról is, mivel már nem fogadom el a weboldal felhasználási feltételei között azt, hogy csak nem-kereskedelmi célból használható (véleményem szerint szinte mindenféle hasznos cél tekinthető kereskedelmileg jövedelmező célnak is). Tehát offline irányban mozdultam el, és ha nem lesz semmi fontos dolgom a laptopomon, akkor lehet, hogy hétvégénként 2 napot is a számítógép bekapcsolása nélkül töltök el, nem csak egyet. Ezeken kívül nem sok változás történt az életmódomban a múlt hónap óta, és nincs semmi új témám, amiről írhatnék ebben a blogbejegyzésben, tehát úgy döntöttem, leírom újra néhány korábbi filozófiai gondolatomat kicsit más formában.

Sajnos sok esetben meg lehet figyelni a következőt: a többség nem veszi komolyan a törvényt vagy az egyéb jogi feltételeket, illetve az etikát. Ez pedig egy olyan környezetet teremt, ami megnehezíti az elővigyázatosabb kisebbség számára a boldogulás és a siker felé vezető utat. Lássunk néhány példát:

• Úgy tűnik, hogy a többség hitelt vesz fel, ha házat vagy autót akar venni, vagy ha vállalkozást akar indítani. A hitel versenyelőnyhöz juttatja a hitelt felvevőt, olyannyira, hogy a hitel természetessé válik. A hitel azonban nem etikus! Csak akkor szabadna felvenni, ha életet ment vagy ha nagyon fontos. Aki viszont nem akar hitelt felvenni, az hátrányba kerül: később tud megházasodni és gyerekeket vállalni, illetve vállalkozást alapítani. Ha viszont a többség nem venne fel hitelt, akkor kialakulhatna egy olyan környezet, ahol mindenki számára könnyebbé válhatna az élet hitel nélkül is.
• Úgy tűnik, hogy a többség megengedte a gyermekeinek, hogy illegálisan telepítsenek játékprogramokat (illetve operációs rendszert és egyéb szoftvereket) a számítógépükre. Ezáltal ez természetessé vált, az etikusabb kisebbség számára pedig családon belüli konfliktusokat okozott, ha nem akarták megengedni a gyermekeiknek (illetve egyéb családtagjaiknak) fizetős szoftverek használatát. Mivel kevesebb ember fizetett a szoftverekért, azok drágábbá váltak, ami még nagyobb gondot okozott azoknak, akik nem illegálisan használták azokat. Ha viszont a többség csak legális szoftvereket használna, akkor olcsóbban lehetne azokhoz hozzájutni.
  
• Úgy tűnik, hogy a többség általában nem veszi komolyan a weboldalak felhasználási feltételeit. Emiatt egyes weboldalak akár nagyon hátrányos feltételeket is szabhatnak, sőt, a többségük így is tesz. Az etikusabb kisebbség a felhasználási feltételek miatt nem akar regisztrálni ezekre a weboldalakra, így viszont kimarad azokból a lehetőségekből, amiket ezek ajánlanak: elsősorban a promócióra gondolok itt, ami a sikerhez szükséges lehet. Ha viszont a többség nem fogadná el a rossz felhasználási feltételeket, akkor a weboldalak kénytelenek lennének jobb feltételeket támasztani. A weboldalak felhasználási feltételeihez hasonló helyzetet okozhatnak például a könyvekbe írt jogi feltételek, illetve az egyéb, privát szféra által meghatározott jogi szövegek (nem is beszélve az államilag meghatározott esküszövegekről, stb).
  
• Úgy tűnik, hogy a többség néhány közösségi weboldalon olyanokat is a barátjának jelöl, akiért valójában nem tenné meg azt, amit egy barátért tenni kell. Ezáltal a kisebbség, aki csak ismerősnek szeretné jelölni az embereket, hátrányba kerülhet, illetve barátságtalannak tűnhet. Hasonló probléma merülhet fel egyéb kulturális elemekkel, például a jókívánságokkal is, vagy pl. a "követés" kifejezéssel.
  
• Úgy tűnik, hogy a sok vallás és egyház közül nem mind igaz (sőt, valószínűleg a nagyobbak közül egyik sem, nem is beszélve a kisebbekről), tehát a hamis vallásokat követő többség megnehezíti a szkeptikusabb kisebbség dolgát.
  

Ezek a példák jutottak most az eszembe, de valószínűleg lenne több is. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az etikus kisebbség értékesebb a többségnél, de a többség lehúzza ezt a kisebbséget, és inkább a többség egy része lesz sikeres helyette. Viszont arra gondoltam, hogy ha van Isten, vagy valamilyen spirituális törvény (pl. karma), akkor elképzelhető, hogy az etikus kisebbség hosszú távon mégis győzni tud.

Nyitottam egy angol nyelvű blogot is

Úgy gondoltam, miért ne publikáljam a korábbi, angol nyelvű írásaim javát egy másik blogon? Még ha azt nem is fogom olyan gyakran frissíteni, mint ezt a blogot (amit kb. havonta frissítek), úgy is viselkedhet, mint egy "landing page", ami talán plusz olvasókat vonz, és egy kis repetát jelenthet a magyar nyelvű blogom olvasói közül az angolul tudóknak. Az új, angol nyelvű blogom címe tehát:

arpadsarchives.blogspot.com

Elsősorban "A kereszténység kritikája" című könyvem angol fordítása olvasható ott (amit a MEK-ben azért nem mertem még publikálni, mert nyelvtani hibákat tartalmazhat), ezenkívül főleg angol nyelvű irodalmi pályázatokon benevezett (de nem nyertes) írások és a régebbi, matematikáról szóló angol nyelvű blogjaim legjobb bejegyzései olvashatók a blogon, illetve egy-két egyéb írás.

Ezen kívül nem sok újdonságról tudok beszámolni. Ma tudtam meg, hogy nem nyertem a "Patricia Eschen Prize for Poetry 2022" című angol nyelvű verspályázaton... de az oda benevezett verset mégsem publikálom az angol nyelvű blogomon, nehogy úgy tűnjön, hogy fűzfapoéta vagyok (amit egyébként lehetségesnek tartok, hiszen mások verseivel általában nem vagyok egy hullámhosszon). Nem is valószínű, hogy ezután indulok verspályázatokon.

Egyébként sajnos még nem igazán tudtam haladni a betervezett, környezetvédelmi ötletekről szóló könyvemmel, nem volt kedvem és/vagy lelki erőm hozzá (talán ezt nevezik az angolok "Writer's Block"-nak). Pedig már elég jól körvonalazódnak a terveim, miszerint a szabadidőmben elsősorban 3 dologra koncentrálok, illetve ezektől remélem a sikert: (1) matematika (2) könyvírás (3) szerencse/spiritualitás/etika (azon elmélet alapján, hogy Isten egészségesebbé és szerencsésebbé tehet, ha etikusabban élek). Persze van egy csomó B-tervem is, amikbe még rengeteg munkát lehetne beleölni, pl. sakk, zeneszerzés, esetleg programozás a munkaidőn kívül is (mivel jelenleg programozóként dolgozok). A gyakorlatban viszont általában az történt, hogy csak német nyelvű podcastok passzív hallgatásához (tehát a nyelvtanuláshoz) volt kedvem... mondjuk ez nem biztos, hogy rossz volt, hiszen segíthet abban, hogy a jövőben legyen egy középfokú német nyelvvizsgám, amire ki tudja, hogy mikor lehet szükségem? (Ha pedig meglesz a német nyelvvizsga, tanulhatom az angolt felsőfokon, vagy akár Proficiency szinten...) Tehát ebben a blogbejegyzésben is főleg csak ezekről a podcastokról tudok még írni. Azt talán korábban már említettem, hogy a következő helyen tudtam német nyelvű podcastokat keresni:

https://deutschepodcasts.de/

Ezen belül néhány podcast, aminek a végére értem (bár azóta megjelenhettek bennük újabb epizódok): Pi ist genau 3, #bäbääm Business Ideen, Business basics, Schreibsuchti, WRINT: Politikunterricht. Néhány podcast, amiket jelenleg hallgatok vagy hallgatni tervezek: Mission bestseller, Wohlstand für alle, Besser schreiben, Schreiben und leben. Ha ezeknek is a végére érek, akkor már lehet, hogy ideje lesz letenni a nyelvvizsgát. Utána pedig már valószínűleg inkább az angol nyelvű anyagok fognak jobban érdekelni. De még meg szeretném említeni, hogy találtam egy újabb portált, ahol német nyelvű egyetemi előadásokat lehet nézni elfogadhatónak tűnő licencfeltételekkel, tehát már kettő ilyenről tudok:

https://video.tu-clausthal.de/

https://openlearnware.tu-darmstadt.de/

Az is lehet, hogy ilyeneket is nézek majd. Egyébként egy korábbi, linkeket tartalmazó blogbejegyzésemmel kapcsolatban annyit szeretnék még megemlíteni, hogy újabban már nem a pafi.hu-n szoktam figyelni a magyar nyelvű irodalmi pályázatokat, hanem a palyazatmenedzser.hu-n, mivel időközben a pafi.hu-n megjelent egy általam nem kedvelt jogi kikötés.

Gazdasági tanácsaim a szegényeknek (egy korábbi dokumentumom magyarítása)

2016-ban elég sokat írtam, illetve trollkodtam is, de sajnos "sok beszédnek sok az alja". Mégis találtam ezen régebbi írásaim között valamit, amit érdemes lehet itt leközölni. Ezt mindjárt meg is teszem, mivel havonta körülbelül egy blogbejegyzést terveztem ebbe a blogba írni, és nincs semmi más újdonság, amit most érdemes lenne leírnom (esetleg később). Angolról magyarra fordítom az írást, és kicsit át is dolgozom, néhány dolgot kihagyok. Itt következik:

Fekete Árpád gazdasági tanácsai a szegényeknek:

• a rajzolási és írási készségek eléggé függetlenek
• a humor és a zene segíthet gyorsan meggazdagodni
• egyébként a kézműves mesterségekben használjunk jó sablonokat
• szortírozzuk a régi cuccainkat az erőforrásaink közé vagy a szemétbe

1. A szegényeknek a munkát az élvezetekkel kellene kombinálnia

• a matematikát akkor is szeretni lehet, ha a világot nem (rekreáció)
  
• némely esetben az elmesportok és a verseny-játékok jó ötletnek tűnnek
• a politika, illetve a bűnözők legális megbüntetése a legrövidebb út is lehet
• figyeljük a pályázatokat és nyereményjátékokat, kommunikáljuk a jó ötleteket
• "kevesebbet költeni" nem mindig lehetséges, ha családunk van vagy a szomorúságunkat valamivel ellensúlyozni kell
• ahhoz hogy gyorsan meggazdagodjunk, általában szükséges híressé válni
• egyébként az etikus emberek még reménykedhetnek a természetfelettiben is
  

2. Vannak utak olyan sablonokkal, amelyeket követhetünk: 

• valószínűleg érdemes megnézni, mit csinálnak a kisgazdák és kézművesek
• kreatív hobbi kultúrák (origami, kosárfonás, kötés/horgolás) keveset fizetnek
• kristálynövesztés / szobanövények könnyűek is lehetnek a know-how után
• régi mesterségek is vannak, pl.: „Teophilus Presbyter - De diversis artibus”
• jó ötleteket lehet találni a környezetvédő mozgalomban is (pl. házi szappan)
  
• újabb kreatívok ingyenes (?), újrahasznosított alapanyagokat használhatnak
• listázzuk a (félkész) alapanyagokat és a jó mintákat / sablonokat
• néhány ember hallgat valamit (pl. podcastot), miközben ilyeneken dolgozik
• talán használhatunk műanyag ládákat gombák vagy palánták termesztésére
  

3. Az egyediség megérheti, mert az agyból ad hozzáadott értéket: 

• a művészetek, játékok és fejtörők akár jól is fizethetnek, kivéve gazdasági válság vagy túl magas kínálat esetén
• játékok/fejtörők ékszerként, és egyéb kincsek lejárt szabadalmak alapján
• eredeti groteszk, bizarr művészet az ezoterikus/okkult piacon
• megoldások korunk etikus innovációs kihívásaira (vagy új szabadalmak)
  
• egyedi műalkotás-eszközöket is lehet csinálni szuperhősök számára

4. Néhány lehetséges prodzsekt listája (a modern időkre is):

• papucsok, sálak, sapkák, kalapok, kesztyűk, fésűk, bőröndök, sípok
• kürtök, íjak, nyilak, halcsapda, egérfogó, kötelek
• ostorok, pecsétek, maszkok, legyezők, könyvkötészet, díszcsomók
• sör, gyertya, szappan, enyv, hamuzsír, színes üvegdarabok mozaiknak
• mozaikok PC programozással + újrahasznosított anyagokkal vagy gombokkal
• kabátok a 'Jack of Plates' páncélzat mintájára, akár újrahasznosítva is
• bumerángok és egyéb tárgyak célba dobáshoz
• hangszerek és egyéb akusztikus eszközök (pl. csörgők, szirénák)
• dokumentumok megsemmisítése a papír újrahasznosításával kombinálva
• malacpersely-szerű dokumentum-tárolók gipszöntéssel vagy máshogy
• akár energiát is lehet termelni szobabiciklivel vagy házi szélturbinákkal
• alkalmazzuk a környezetbarát 'Parabolic Solar Cooker' DIY terveket, tehát süssünk/főzzünk tükrözött napenergiával, parabola alakú tükör segítségével
• a PET palackokat és egyéb szemetet zsinegekre / szalagokra lehet felvágni
• hosszabb nyelet vagy plusz kiöntő vezetéket adhatunk edényekhez
• gyöngyből készült függöny, moszkító elleni háló / szigetelés ablakhoz / ajtóhoz
• fűteni lehet kemencével, cserépkályhával, üvegházzal és tükrökkel
• 'ice houses' / (jég)vermek hűtőszekrény helyett, árpa lehűtése főzés helyett
• sakkfigurák öntéssel, sakktáblák két különböző színű szalagból fonva
  
• intarzia, csontfaragás, címertan/logók, sárkányok, mandala idegeneknek
  
• víztisztítás, víz alatti eszközök, elektromosság megspórolása vagy tárolása

5. Újrahasznosított anyagok további innovációhoz (nézzünk körül):

• a műanyag joghurtos / margarinos dobozok fehér, kör alakú alja
• ételek csomagolásának belül egyszínű, lapos, síkbeli anyaga (műanyag)
  
• nagy műanyag mosószeres flakonból kivághatunk pl. lapátot, hótaposó csizmát
• gyufásdobozok, teásdobozok, cipősdobozok, kazetták, csukható edények
• szalagok, vezetékek, szívószálak, borotvapengék, parafadugók, tollak

Eddig tartott az említett dokumentum. Úgy tűnik, hogy ez a "csináld magad" dolgok és a kézművesség iránti érdeklődésem, amiről ez a blogbejegyzés szólt, csak egy fellángolás volt az életemben, mivel rájöttem, hogy ezzel nem igazán tudok pénzt keresni (leadózni sem lenne egyszerű, meg nem is fizet elég jól, nem is skálázható elég jól). Viszont amit az elején írtam, az még mindig érvényes: a rajzolás, írás, humor és zene közül valamelyik a siker felé vezető út lehet a szegények számára (nem is beszélve a matematikáról és a sakkról). Én például jelenleg az írásra koncentrálok, a matematika mellett.

Etikusabbnak kell(ene) lennem (pl. vegán étkezés, "szabad" szombat)

Ahogyan az egészségi állapotom elkezdett romlani néhány területen, elkezdtem gondolkodni azon, hogy tudnék-e etikusabb lenni... mivel Istentől így remélhetnék több, illetve biztosabb segítséget. Úgy gondoltam, elsősorban az önmegtartóztatás területén tudnék javítani az életmódomon, például igyekeznem kellene áttérni vegán kosztra napi egy étkezés kivételével (a kivételt azért kellett megtennem, mert anyukám főz kettőnkre, és különben veszekednem kellene vele). Ezen kívül úgy döntöttem, hogy szombatonként (esetleg vasárnap, ha a szombatra más programom lenne) nem fogom bekapcsolni a laptopot (számítógépet), hanem ehelyett a matematikával fogok foglalkozni offline. Talán ezek az etikai döntések (amelyekhez hasonlók néhány világvallásban is megvannak) segíthetnek megállítani például a szemem romlását. Tehát így kezdem csak igazán gyakorolni a saját vallásomat, ami a természetes teológiára alapszik.

Másrészt az etika azt is befolyásolja, hogy milyen területeken próbáljak sikeres lenni. Az már fix, hogy a matematika lesz az egyik. De ha nem tartanám fontosnak az etikát, akkor valószínűleg nem próbálnék egy újabb könyvet írni különféle környezetvédő ötletekről. Így viszont ezt tervezem a matematika után a második legfontosabb hobbi-tevékenységemnek (ehhez persze remélni is kell, hogy ez lehetséges és van értelme). Még ha a könyvírás ilyen etikus témában közvetlenül nem is lenne kifizetődő, van rá okom, hogy azt reméljem, hogy szerencsét hoz, vagy legalább energiát ad. Persze az is lehet, hogy a szerencsét inkább az előbb említett életmódbeli változások hozták, vagy talán az a korábbi döntésem, miszerint a közeljövőben nem fogom a "Rune Soup" és a "Skeptiko" podcastokat hallgatni, hanem inkább abban bízok, hogy "az erő bennem van", és inkább kézzelfoghatóbb területeken próbálom növelni a kompetenciáimat (mint pl. német podcastokkal).

Sajnos azonban eljött a "writers' block" (vagy valami hasonló), és nem nagyon tudtam még környezetvédő ötleteket írni... miként az egyéb, aktivitást igénylő hobbi-siker terveimmel (pl. zeneszerzés LMMS-el, sakk, programozás) sem tudtam haladni (sőt, még a matek is elég lassan halad). Főleg inkább a passzív tevékenységeimmel haladtam, mint pl. a német podcastok hallgatása, vagy az Internetezés. (De egy rövid irodalmi pályázat még belefért.) Ami az irodalmi pályázatokat illeti, nemrég derült ki, hogy sajnos nem nyertem a Bulwer-Lytton Fiction Contest nevű megmérettetésen sem. Ez angol nyelvű, ezért úgy döntöttem, hogy ezen a blogon nem publikálom az oda beküldött írásaimat... talán nem is lenne etikus, ahogy belegondolok. Valószínűleg éppen ezért nem is indulok a következő évi pályázaton sem... meg talán nem is lenne sok esélyem, hiszen úgy tűnik, hogy a pályázat elbírálója a különösen nagy angol szókincsű pályázókat részesíti előnyben. Szóval, nálam a közeljövőben valószínűleg az etikai bölcsességen lesz a hangsúly, az talán segíthet abban is, hogy több erőm, energiám, illetve kedvem legyen végrehajtani a hobbi-siker terveimet.

Nem nyertem a PesText irodalmi pályázatán ("forrás" témakörében)

Volt egy irodalmi pályázat PesText néven, ahova a "forrás" szóval kapcsolatos verseket vagy novellákat lehetett írni. Éppen írós kedvemben voltam, ezért kivételesen nem törődtem a weboldaluk felhasználási feltételeivel, hanem indultam a pályázaton. Mára azonban kiderült, hogy nem én nyertem sem a zsűri díját, sem a közönségdíjat (tehát a művem nincs azon válogatott művek között, amelyekre szavazni lehet). Így hát úgy gondoltam, legalább a blogomon publikálhatnám a művemet... de nem fogom az eredeti művet publikálni, mert beláttam, hogy lehetne tökéletesebb is. Az elejéről és a végéről kitöröltem egy-egy részt (lehet, hogy ezek miatt nem nyerhetett az írásom). Tehát, következzen a rövidke novella... FIGYELEM! A következő írás fikció, tehát kitalált történet, nem valóságos, nem igaz.... ettől függetlenül elgondolkodtató részeket tartalmaz.

Követője voltam

Gyalogoltam az utcán, és megelőzött valaki. Hátrafordult, és azt mondta nekem: „Gyere utánam!” - majd ment tovább azon az úton, amelyen korábban én is akartam haladni. Egy kicsit megtorpantam. Nem igazán volt kedvem követni őt, de hát mit tehettem volna? Csak nem akarok kerülő úton menni! Szóval, úgy gondoltam, talán majd lemaradok tőle, és így elszakadhatunk egymástól. Ekkor viszont ő is kicsit lassabban haladt előttem, sőt, újra hátraszólt, és azt mondta: „Kövess engem!” Talán menjek gyorsabban nála? Tekintve a viselkedését, az lehet, hogy nehéz lenne. Fussak? Nem. Megálltam, és megkérdeztem: „Mit akarsz tőlem?” Erre ő visszakérdezett: „Érdekelnek-e a szoftverszabadalmak?” Azt válaszoltam: „Nem” - pedig tulajdonképpen kicsit érdekeltek is ezek a dolgok. „Na gyere!” - szólított fel újra, és megtett még néhány lépést az általam is tervezett útirányban. Ekkor úgy döntöttem, hogy nem törődök vele, és járom szépen a magam útját, bármit is csinál közben ez a valaki. Ő pedig körülbelül három-négy méterrel előttem haladt, és beszélt, a járókelők meg néztek bennünket.

„A szellemi tulajdonjog olyan, mint a tűz” - kezdte. „Ennek segítségével ízletesebb lelki táplálékok készülnek. A vadak meg nem mennek a közelébe. Ez a tűz támogatja az írókat, feltalálókat és más alkotókat, akik hatalmat adnak a népnek, miként a fizikai tűz fényt és meleget ad. Vannak, akik képesek ebből meggazdagodni, enélkül viszont nehéz dolguk lenne. De a tűzre vigyázni kell, hogy ki ne aludjon: előfordulhat ugyanis, hogy nincs mivel etetni. Ha pedig már nem lehet elég sok áldásos szellemi tulajdont létrehozni, akkor az országok vezetői akár úgy is dönthetnek, hogy eltörlik a szellemi tulajdonjogot, és ezáltal kialszik a tűz.” Itt tartott egy kis hatásszünetet, majd így folytatta: „A mi célunk az, hogy sok okos, de boldogtalan szegény ember, mint te is, felemelkedhessen a kreatív munkája által. Nem támogathatjuk a kalóz pártokat. Biztosítanunk kell, hogy nagy legyen a kereslet az újdonságok iránt, mert a tűznek is mindig újabb és újabb éghető anyagokra van szüksége. Ezért nem bánjuk, ha a régebbi művek már csak nehezen érhetők el, vagy ha csökken az érdeklődés a történelmünk legkatolikusabb forrása, a Biblia iránt, vagy ha változnak a nyelvek. De ez csak akkor jó, ha az új dolgok valóban áldást jelentenek a népre… ezt kellene elérnünk. Tulajdonképpen ezért kértem, hogy kövess.” Ezzel zárta a prédikációját a titokzatos idegen.

Miután elhallgatott, megkérdeztem tőle:
- Honnan tudtad, hogy okos, de boldogtalan és szegény vagyok?
- Egy jó ügynök először tájékozódik a klienseiről, és csak azután keresi meg őket - válaszolta.
- Tehát már régebb óta figyeltél engem?
- Igen – mondta, miközben hátranézett és mosolygott.
- Miért?
- Mert olyan embereket szeretnénk toborozni, mint te.
- Toborozni?
- Igen. Mint már mondtam, a világnak szüksége van olyan emberekre, akik megújítják és jobbá teszik a kultúrát. A szellemi tulajdonjog pedig lehetővé teszi, hogy megjutalmazzuk ezeket az embereket. A Világ és a Teremtő úgy vágynak egymásra, mint a férfi és a nő. Én csak egy kicsit több tüzet szeretnék vinni ebbe a kapcsolatba.
- De miért kell ehhez követnem téged?
- Mert én tudom, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezenkívül az én szakmám a reklám… és tudom, hogy reklám nélkül nem biztos, hogy sikerül elérnünk a célunkat. A reklám olyan, mint az oxigén, ami az égéshez kell: ha nincs oxigén, nincs tűz, ha sok az oxigén, nagyobb lehet a tűz.
Ezután egy kis csend következett. Néztem az előttem ballagó reklámügynököt, és azon gondolkodtam, hogy vajon őrült-e vagy zseni. Ezután eszembe jutott egy kérdés:
- És mi az, ami áldásos és jó?
- Írjál non-fiction-t, az általában jobb, mint a fikció. A témakört a lelkiismeretedre bízom, de le szeretném ellenőrizni, mielőtt reklámoznánk. A reklámhoz be kell lépned az „Új Magyar Forrás” csoportba, aminek én vagyok a vezetője. Bármit is írsz, fűszerezd meg szépirodalmi eszközökkel.

Újabb csend következett. A tűzre gondoltam, és arra, hogy az veszélyes is lehet, és pusztítani is tud… valamint Prométheusz történetére és a Pokol tüzére is. Arra gondoltam, hogy a tűz ellentéte a víz, a szellemi tulajdonjog ellentéte pedig a közkincs… a víz pedig valamilyen forrásból ered, mi pedig azt szeretjük a legjobban, ha az általunk felhasznált forrás közkincs. Arra is gondoltam, hogy talán nem csak a szellemi tulajdonjog intézményével lehetne megjutalmazni az alkotókat, hanem más módokon is, mint pl. egyetemi oktatók kutatásai, pályázatok, adó 1%, közösségi finanszírozás, reklámbevételek, vagy koncertekre vagy előadásokra szóló jegyek, stb. esetén. Az állam akár meg is vásárolhatna egy szabadalmat vagy egy kötelező olvasmányt, amit ezután közkinccsé tehetne. Ezek után elbizonytalanodtam abban, hogy mi a jó és mi a rossz.

- Nem szeretem a szoftverszabadalmakat – mondtam végül – mert az embernek vigyáznia kell, nehogy véletlenül megsértse azokat, és igazságtalanul korlátozzák az alkotói szabadságát. Nem szeretek idegeneket követni sem. Egyébként mi a neved? - kérdeztem tőle.
- Jézus – válaszolta az idegen.