2022. május 5., csütörtök

Linkek az offline kezdőlapomról (Math:Max)

Mivel tudok HTML-ben programozni, praktikus dolognak tartom azt, hogy saját offline kezdőlapot használjak, amin elhelyeztem a kedvenc linkjeimet, amiket gyakran használok. Persze ezen kívül még használom a böngészőm "könyvjelzőit" is, az aktuálisabb linkekhez. Miután új programozó állást kaptam (2022. április 11-től) ez a kezdőlap elég sokat változott. Lekerült róla pl. az összes álláskereséssel kapcsolatos link. Ezenkívül változott az a honlap is, amin naponta a híreket szoktam olvasni. Ez korábban a hirstart.hu volt, de rájöttem, hogy ez olyan weboldalakra mutató linkeket is közöl, amelyeknek nem szívesen fogadom el a felhasználási feltételeit. Tehát, most inkább több különböző weboldalon szoktam híreket olvasni. Elsősorban ezeken:

demokrata.hu

nepszava.hu

Úgy tűnik, hogy egy jobboldali (kormányközeli) és egy baloldali (ellenzéki) újságról van szó, ezek tehát jól kiegészítik egymást. Esetleg még a hirado.hu-t is megnézem néha. Persze jó lenne híreket olvasni idegen nyelven is, mert ezzel a nyelvtudásom is fejlődne. De sajnos szinte mindegyik általam megismert angol hírportálnak vannak gondok a felhasználási feltételeivel. Ezeknél jobbnak tűnnek a német hírportálok, amiket talán megnézek néha, pl. a következők úgy tűnik, hogy nem kérnek fizetséget a teljes hírek elolvasásáért (sajnos mások viszont kérnek):

zeit.de

tagesspiegel.de

Sajnos még nem vagyok benne annyira a német kultúrában, hogy ezen újságok politikai hovatartozását meg tudjam állapítani. Mondjuk nem szívesen olvasom ezeket az újságokat sem, mert minden alkalommal (valószínűleg) a GDPR miatt el kellett fogadnom a böngészős cookie-jaikat és/vagy egyéb jogi szövegeiket. Ezeken kívül még néha olvasom a World Economic Forum Twitter-feedjét. Milyen linkek vannak még a böngésző kezdőlapomon? A "Ha unatkozok" részen immár három link:

lichess.org

www.penpalworld.com

freerice.com

A "Pályázatok" részen négy link (hátha jön valami nagy lehetőség):

pafi.hu

intercompetition.com (Writing link)

dystopianstories.com (Resources for Writers link)

webnyeremeny.hu

A "Rádiók, TV" részen négy link... mivel a "deep linking" nem biztos, hogy legális a blogomon, ezeknek csak a neveit említem meg: "NDR Info" (német news/talk rádió), "NPR" (amerikai news/talk rádió), "BBC World Service" (brit news/talk rádió), "DW TV" (német nyelvű online TV). Természetesen a linkek között van még a Gmail és a Blogspot, amiket naponta meg szoktam nézni.

A kezdőlapom másik oldalán találhatók a kedvenc podcastjaim, amiket valószínűleg laptopról fogok hallgatni (más, főleg matematikai vagy német podcastokat ugyanis a rövidebb terjedelmük miatt inkább a mobiltelefonomról hallgatom séta közben). A laptopról való hallgatásra szánt podcastok a következők:

pi-ist-genau-3.de

runesoup.libsyn.com

skeptiko.com (Past Shows linken)

De még a podcastoknál is érdekesebbek lehetnek a német nyelvű egyetemi matematikai előadások (bár ezeket inkább a böngésző könyvjelzőinek segítségével választom ki):

openlearnware.tu-darmstadt.de

Deep linking miatt talán nem oszthatom meg a linkjét, de találtam ezen kívül az Oxfordi egyetem oktatóinak különálló (tehát nem egyetemi kurzusok keretei közé tartozó) angol nyelvű matematikáról szóló előadásokat is, "The Secrets of Mathematics" címmel az uk-podcasts.co.uk portálon (ezek tehát videóval).

Ennyit a linkekről, egyébként a kezdőlapom közepén motiváló szövegként össze vannak foglalva a jövőre vonatkozó terveim. Erről most csak annyit árulok el, hogy a MATEK címszó alá azt írtam: Math:Max. Ez azt jelenti, hogy mivel már van jól fizető programozó állásom, nem tartom olyan fontosnak az álláskeresési kompetenciáimat (pl. nyelvtanulás, programozás) intenzíven fejleszteni, illetve a siker felé vezető egyéb lehetséges utakat (pl. írás, sakk) is hanyagolom, és igyekszek a matematikára (illetve a parapszichológiára) koncentrálni a szabadidőmben. Tehát egy ideje már nem játszottam naponta egy sakkpartit sem, amit régebben tettem, bár ezen még gondolkodok, hogy talán mégis érdemes lenne. Ha még eszembe jutna valami, amit a blogomba írhatnék, és ami Istennek jó szolgálatot tenne, azt valószínűleg beleírnám, a "jó tett helyébe jót várj" elv miatt. A blogomat tehát valószínűleg folytatni fogom még, bármilyen kevesen is látogatják most.

2022. április 23., szombat

Egyéb öko-adó (és etikus adó) ötletek

Elbizonytalanodtam abban, hogy ezen magyar nyelvű blogom "mini think-tank" funkciója helyes út, mert ugyanennek a blognak a másik funkciója "A kereszténység kritikája", és Magyarországon a jelenlegi (keresztény) kormányt tekintve a kettő talán üti egymást, azaz kontraproduktív lehet. De ha már ezeket a "mini think-tank" blogbejegyzéseket megírtam, lehet, hogy mégis megpróbálom majd ezek kommunikálását, csak kevesebb reménnyel (illetve megírom még ezt a blogbejegyzést is). Másrészt nem is igazán sok eredeti "öko-adó" lehetőség jutott az eszembe, csak pl. arra gondoltam, hogy meg lehetne adóztatni a dezodorokat, hajlakkokat, hajfestékeket és hasonlókat, tehát a nem feltétlenül szükséges kozmetikai árucikkeket, de úgy láttam, hogy a környezetvédelmi termékdíj már ezekre is kiterjed (még a szappanok is meg vannak adóztatva). Más kérdés, hogy érdemes lenne-e jelentősen növelni a környezetvédelmi termékdíjat ezekre a termékekre (illetve egyebekre, amelyek nem feltétlenül szükségesek egy ember számára)... hiszen ezeknek a csomagolása gondolom még környezetkárosítóbb lehet, mint a műanyag, nem is beszélve a vegyi anyagokról. Úgy gondolom, hogy ezen termékek többsége úgyis külföldről származik, tehát a környezetvédelmi termékdíj növelése ezen termékekre valószínűleg gazdaságilag is fenntartható lenne.

Eszembe jutott néhány olyan adó-ötlet, ami ugyan nem környezetvédelmi megfontolásból született, de legalább etikus lenne és talán kihatással lenne a környezetvédelemre is. Ezeket a saját életemből vett problémák ihlették, tehát ideálisak lehetnek egy képviselőmmel való megosztásra. Lássuk csak ezeket:

  • "All rights reserved" adó: a "Minden jog fenntartva" ("All rights reserved", "Alle Rechte vorbehalten") vagy a "Minden jogot fenntartunk, amit kifejezetten nem engedtünk át Önnek", vagy hasonló jogi kikötések félreértelmezhetőek, és szigorúan vett értelemben nem elfogadhatók, ami ellehetetlenítheti az ilyen jogi feltételeket szigorúan értelmező ember életét. Ezért ha egy könyvkiadó, egy folyóirat vagy egy Internetes website / honlap / portál vagy közösségi oldal (pl. FaceBook, Instagram) ezeket a jogi kikötéseket alkalmazza, akkor plusz adót kellene ezért fizetnie, a termékének vagy szolgáltatásának bevételével arányosan, de legalább egy meghatározott összeget (hogy elkerüljük ezeket a jogi kikötéseket pl. az ingyenes társkeresők vagy az önkormányzatok honlapjai esetén is).
  • "Changes to the terms" adó: Ha egy Internetes website / honlap / portál (pl. társkereső) felhasználási feltételei vagy általános szerződési feltételei (stb.) magukban foglalják, hogy ezeket a feltételeket bármikor, egyoldalúan módosíthatják, a felhasználók tudtával vagy akár tudta nélkül is (ezért javasolják, hogy gyakran olvassák ezeket a feltételeket újra és újra), és a módosítások a honlapnak a változásokat követő első használatba vételekor életbe lépnek, akkor az ilyen jogi feltételek miatt adót kellene fizetnie a honlap gazdáinak, sőt, ennél akár enyhébb feltételek miatt is! Csak akkor mentesülhetnének az adófizetés alól, ha a módosított feltételek csak legalább 30 nappal a kihirdetés után lépnének életbe, és a honlap gazdái a módosításokról értesítést is küldenének, és ezek a változások nem lennének túl gyakoriak (mint pl. a T-mobilos szerződések esetén), VAGY ha csak akkor kezdhetné meg a felhasználó a holnap használatát, ha kifejezetten elfogadja az új feltételeket ugyanolyan módon, mint amikor az első alkalommal megtette azt (pl. checkbox bejelölésével), VAGY ha a módosításokat a törvények vagy rendeletek változásai miatt, vagy hasonló okból kell alkalmaznia a honlap működtetőinek.
  • Egyéb adók lehetősége a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban: sajnos vannak egyéb gondok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban, amiket nehezebb lenne adókkal korlátozni. Ilyen pl. az, ha valamit ingyen hozzáférhetővé tesznek, de csak "nem-kereskedelmi célokra". Itt nincs pontosan definiálva, hogy a "nem-kereskedelmi célok" csak a közvetlen haszonszerzést tiltják, vagy azt is, hogy valaki akár sokkal később "a tudás hatalom" elve alapján közvetett módon érjen el hasznot az adott dolog segítségével, vagy pl. a nem-kereskedelmi célokra használt szolgáltatással hírnévre vagy népszerűségre tegyen szert... így ugyanis akár minden "kereskedelmi célnak" minősülhet. Itt is lehetne adókkal próbálkozni (pl. csak akkor kellene adót fizetni, ha nem teszik hozzá, hogy csak "közvetlen haszonszerzés" számít kereskedelmi célnak), de talán nem érdemes. Másik gond lehet azokkal a jogi kikötésekkel kapcsolatban, amiket egyes könyvek elejébe szoktak írni, különösen az angol nyelvű könyvek esetén. Itt is lehet szigorúan és kevésbé szigorúan értelmezni ezeket a feltételeket (pl. mit jelent a "transmitted", "stored in a retrieval system", stb. az agyunkra vonatkozóan). Ennek rendbe tételéről is valószínűleg csak túl furcsán hangzó törvény születhetne.

Összefoglalva, sajnos eddig az ötleteléssel (brainstorming) nem sok előrelépést tettem abban, hogy hogyan lehetne környezetvédőbbé tenni a politikát, tehát elbizonytalanodtam abban is, hogy a politikában van a megoldás kulcsa. Persze a politika hozhatna törvényeket a túlnépesedés ellen is, illetve azonnal megvalósíthatna minden más környezetvédő politikai ötletet is, de úgy gondolom, hogy a politikához nem csak politikai ötletek kellenek, hanem politikai akarat is azok végrehajtására, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóság mellett a gazdasági fenntarthatóság biztosítása is. Amíg ez nincs meg, addig valószínűleg tartom magam a korábbi stratégiámhoz, és a politikát passzolom... viszont továbbra is érdekelnek azok az elméletek és ötletek, amik arról szólnak, hogy milyen lehet az ideális közgazdasági rendszer (pl. miben van igaza Adam Smith-nek, és miben Karl Marx-nak).

2022. április 15., péntek

Öko-adó ötlet #2: szén-dioxid-adó (carbon tax, CO2-Steuer)

Ha már megígértem, megírom az öko-adókról szóló újabb blogbejegyzése(i)met, habár kicsit mintha imposztor-szindrómám lenne a témáról szóló folyóiratok láttán: pl. Environmental law journals, illetve Environmental economics journals, amiket általában nem olvasok. Mondjuk jó kérdés, hogy vajon általában a politikusok közül sokan olvasnak-e ilyeneket, amikor a 21. században nagy válságok várhatóak a környezetvédelmi problémák (illetve a fosszilis energiahordozók elfogyása) miatt. Másrészt nemrég volt Magyarországon az országgyűlési képviselők választása, és ott általában (vidéken) nem azok a képviselőjelöltek nyertek, akik aláírásukkal támogatták a GreenPeace Zöld Nyilatkozatát... tehát nem az ellenzék nyert, hanem a kormánypárt. Jó kérdés, hogy ez azt is jelentheti-e, hogy a kormánypárti képviselő(k)nek küldött esetleges petíció(i)m az öko-adók témájában sikertelen lesz(nek), vagy inkább csak a GreenPeace Zöld Nyilatkozata lehetett rosszul megfogalmazva vagy prezentálva. Tehát, még elképzelhetőnek tartom, hogy a mini think-tank-om (vagyis személyem) által tett öko-adó javaslat(ok) meghallgatásra talál(nak) a kormánynál, annál is inkább, mivel az ő pártjukban is van(nak) a környezetvédelmet fontosnak tartó ember(ek), például az előző köztársasági elnök (Áder János), aki tudtommal az elobolygonk.hu honlapot is kezdeményezte. Ennyi bevezetés (illetve az előző blogbejegyzésem) után térjünk rá a következő öko-adó-fajtára, amiről talán a legtöbb WikiPedia cikk szól, és ami az egyik legismertebb környezetvédelmi problémát, a globális klímaváltozást hivatott megoldani.

A szén-dioxid-adóról van szó, ezt az angol WikiPedia-ban "carbon tax", a német WikiPedia-ban "CO2-Steuer" címszó alatt találhatunk meg (a magyar WikiPedia-ban szénadó néven szerepel, ahol egyébként található még egy hasznos link a carbontax.org honlapra is). Ez az adó a szervezetek szén-dioxid kibocsátását (illetve esetleg egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását) adóztatja meg, azzal a céllal, hogy ez a közteher hozzájárul majd az ilyen gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Néhány országban már megfelelően működik... de más országok - köztük Magyarország is - más megoldási lehetőséget találtak a problémára, amit úgy neveznek, hogy kibocsátáskereskedelem, angolul "emissions trading", vagy "carbon emission trading", röviden "cap and trade", németül pedig úgy nevezik, hogy "Emissionsrechtehandel". Az utóbbi esetén meghatározzák, hogy egy ország összesen mennyi szén-dioxidot (illetve káros anyagot) bocsáthat ki (pl. nemzetközi egyezmények alapján), és ezeket a jogokat szétosztják az ország szervezetei között (jobb esetben árveréssel / "auctioning", rosszabb esetben a kormány döntése alapján / "grandfathering"). Ezután az említett szervezetek egymás között akár kereskedhetnek is ezekkel a jogokkal, sőt, talán nemzetközileg is. Így biztosítható, hogy a lehető leghatékonyabban és legigazságosabban osszák el ezeket a jogokat, de mégis előre meghatározható, és ezáltal korlátozható legyen a szén-dioxid kibocsátás, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. Ez így rendben is van, hiszen a cégek fizetnek is azért a szén-dioxidért, amit kibocsátanak, pl. a jogok árverésen történő kiosztása vagy az egymás között történő adásvétele során. Tehát a kibocsátáskereskedelem valóban szükséges lehet ahhoz, hogy biztosan tarthatóak legyenek a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott klímacélok. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy a kibocsátáskereskedelem mellett ne lenne érdemes bevezetni még a szén-dioxid-adót is, miként a fenti linkeken elérhető térképek alapján néhány ország teszi, vagy tervezi megtenni.

A kibocsátáskereskedelemmel tehát elérhető valamilyen minimális klímacél, de a kibocsátáskereskedelem nem igazán segít ennek a minimális klímacélnak a túlteljesítésében. Pedig ha rosszul tervezték meg az adott klímacélt, akkor ennek a klímacélnak a túlteljesítésére lehet szükség. Ebben segíthet a szén-dioxid-adó, ami ugyan nem biztos, hogy garantálja egy minimális klímacél teljesítését, de hozzájárulhat ahhoz, hogy mindenki megtegye a klímaválság elkerülése érdekében, amit tud. Például, elképzelhető, hogy egy ország egyébként sem lépné túl a rá szabott szén-dioxid-kibocsátást, ezért a kibocsátáskereskedelemben nagyon alacsony lenne ott a szén-dioxid kibocsátás jogának az ára (hacsak valami spekuláns fel nem vásárolná ezeket a jogokat a jogokat kiosztó árverésen, hogy később monopól helyzetbe kerülve drágábban adhassa el őket), így ez nem lenne kellően ösztönző hatású. A szén-dioxid adót viszont ki lehet szabni úgy, hogy az a gazdaság szempontjából optimálisabb legyen.

Végül is, a szén-dioxidot kibocsátó módon előállított termékek és szolgáltatások végfelhasználója a magánember, a fogyasztó, ezért ő fizeti meg az ezekre kivetett adók árát... ezért (illetve a demokrácia miatt) találták ki azt, hogy a magánemberek számára vonzóbbá kellene tenni a szén-dioxid adót... amit például úgy tehetnek meg, hogy az államkasszába befolyó szén-dioxid adót kizárólag arra használják fel, hogy csökkentsék vele a magánemberek adóit... így jobban járnak azok a magánemberek, akiknek az életmódja kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, tehát a szén-dioxid adó a kedvező irányba mozgatja az evolúciót. Másrészt vannak olyan ötletek is, amelyek szerint a magánembereknek közvetlenül járna pénz a szén-dioxid adókból, ezt úgy nevezik angolul, hogy "Carbon fee and dividend", és németül, hogy "CO2-Preis mit Klimaprämie". Talán csak így lehet valóban nyilvánvaló, hogy a szén-dioxid adóból profitálnak a környezettudatos emberek, ez pedig megteremtheti a politikai akaratot is a szén-dioxid adó bevezetéséhez. Másrészt felmerülhet a kérdés, hogy vajon hátrányos lenne-e a szén-dioxid adó az azt bevezető ország versenyképességére más országokkal szemben? Mert ha így van, akkor az viszont csökkentené ezt a politikai akaratot...

Nézzünk egy példát. Pl. Magyarországon a szén-dioxid adó bevezetése előtt (vagy nélkül) egy termék X forintba kerülne, a szén-dioxid adó bevezetése után X+Y forintba. Pl. Kínából behozott hasonló termék Z forintba kerülne, és X<Z, de Z<X+Y. Tehát, a szén-dioxid adó bevezetése miatt a magyar termék már nem lenne versenyképes a kínaival szemben, és egy "subsidy" (szubvenció) a magyar terméken csak visszafordítaná vagy semlegesítené a szén-dioxid adó hatását. Tehát, a szén-dioxid adónak nem lenne teljesen jó hatása a gazdaságra, hacsak nem növelnénk a kínai termék behozatalának az árát. Ha viszont a kínai termékre a szén-dioxid adónak megfelelő vámot kellene fizetni, akkor a kínai termék ára Z+Y lenne, és X+Y<Z+Y miatt a magyar termék versenyképes maradna. Tehát, lehetséges, hogy a szén-dioxid adóval együtt érdemes lenne növelni bizonyos áruk behozatalára vonatkozó vámokat. Ez a trükk viszont nem működik olyan magyar árukra, amelyeket exportra szánunk. Mindez pedig azt jelenti, hogy a szén-dioxid adó ösztönzést jelenthet a lokalizmusra is (a lokalizmus egyébként nemzetbiztonsági érdek is lehet a 21. században várható válságokban). De ha mégis nagyon exportálni akarunk, esetleg megtehetjük azt is, hogy a Magyarországról exportált árukra nem kérünk szén-dioxid adót, illetve visszaigényelhetővé tesszük azt. Még mindig marad nekünk az a szén-dioxid adó, ami az itthon igényelt termékek és szolgáltatások előállításakor keletkezik. Az itt említett módosításokkal a véleményem szerint nem sok veszteséget okozna a szén-dioxid adó, ha bevezetnék egy olyan országban, amelyik szabadon dönthet a vámjairól. Jó kérdés viszont, hogy hogyan valósíthatnánk meg az előbb említett politikát az Európai Unióban, amin belül nincsenek vámok, a külső vámok pedig közösek. Lehetséges tehát, hogy ebben az ügyben nem is magyar politikusokat kellene megkeresni, hanem inkább az Európai Unió vezetőit. De természetesen a magyar politikusok is megkereshetik a külföldi kollégáikat ezzel. Vajon a vámuniók károsak a környezetünkre?

Ettől függetlenül még mindig elképzelhető, hogy a szén-dioxid adó a mai Magyarországon is jót tenne. Ösztönözné az áttérést egy olyan gazdálkodási formára, amire a 21. században és azután szükség lesz, hiszen a fosszilis energiahordozók úgyis elfogynak majd. Ha gyorsabban tudunk alkalmazkodni a helyzethez (illetve korábban elkezdünk dolgozni az ügyön), talán kevésbé lesznek károsak számunkra az eljövendő válságok.

Egyébként, ami Magyarországot illeti, a jövedéki adóban is megadóztatják pl. a benzint, illetve állítólag volt olyan is, hogy "energiaadó" (a földgázra, villamos energiára és szénre), amiről nem sok információt találtam az Interneten, csak pl. a "2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról" részt a netes jogtárban, aminek viszont a mai napon hatályos állapota üres! 2017.01.01-én viszont még biztos hatályos volt a törvény. Lehet, hogy itt is egy olyan problémával állunk szemben, mint amit fentebb leírtam, és amit csak vámokkal lehetne orvosolni? Egyébként hasonló adó lehet az Egyesült Királyságban is.

2022. április 9., szombat

Öko-adó (ecotax, Umweltsteuer) ötlet #1: repülőgépek, repülőjegyek

A környezetvédő politikusoknak többet kellene tennie annál, hogy elektromos autókat vesznek a minisztérium(ok) számára, vagy hogy napelemeket szereltetnek a saját hivatali épületeik tetejére. A politikának több lehetősége is lenne a környezetvédelemre, mint egy magánembernek vagy magáncégnek. Ilyen lehetőségek például a nemzetközi környezetvédő megállapodások kidolgozása, a környezetbarát szabványok kidolgozása, egyes környezetkárosító dolgok betiltása, más környezetkárosító dolgok megadóztatása. Ebben a blogbejegyzésben (és valószínűleg néhány következőben) ez utóbbit, tehát a környezetkárosítás megadóztatását szeretném kifejteni jobban, mert talán itt lehetne a legegyszerűbben és leghatékonyabban pozitív változást elérni. Ezt angolul "ecotax", németül "Umweltsteuer" címszó alatt találjuk meg a WikiPedia-ban, és az onnan nyíló linkek még sok kapcsolódó fogalmat is megismertethetnek az olvasóval. Innen kiderülhet, hogy vannak már pl. folyóiratok is a környezetvédelem és a közgazdaság kapcsolatáról. Magyarországon, sok más országhoz hasonlóan már meg is vannak adóztatva egyes környezetkárosító dolgok, ezt "környezetvédelmi termékdíjnak" nevezik, és a netes jogtárban utána lehet nézni pl. a következő törvénynek: "2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról". Sőt, az Internet azt is elárulhatja, hogy már OKJ-s képzés is volt a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyintézésről. Tehát, felmerülhet a kérdés, hogy tudunk-e segíteni a politikusoknak a környezetvédő adók megalkotásában, ha ennyire le vagyunk maradva a szakértőktől a témában? Szerintem igen, hiszen így mi éppen azt a hidat építhetjük, amely a "Fridays for Future"-höz hasonló, általános célokat kitűző mozgalmak felől elvezet a reális, mind rövid, mind hosszú távon fenntartható konkrét politikai lépésekig, amelyeket a környezetvédelem érdekében hozhatnak. Szóval, kezdjünk is hozzá...

Először is, érdemes átolvasni az előbb említett és a hozzájuk kapcsolódó WikiPedia oldalakat a témában. Innen kiderülhet, hogy az öko-adóknak több lehetséges fajtája van, és a "környezetvédelmi termékdíj" ezeknek csak egy részét fedi le. Más-más országok más-más környezetkárosító dolgokat adóztatnak meg, és ebből adódik, hogy a legegyszerűbben úgy érhetünk el változást, ha olyan öko-adót vezetünk be, ami külföldön valamelyik országban már létezik, de Magyarországon még nem. Másrészt a téma összetettségét úgy egyszerűsíthetjük le, ha egyszerre csak egy fajta öko-adóval foglalkozunk. Ennek megfelelően, ez a blogbejegyzés a továbbiakban csak a repülőgépek üzemanyag-fogyasztása ellen hozott öko-adó(k)ról szól, mert ilyen(ek) (a szerző tudtával) még nincs(enek) Magyarországon. A repülőgépek viszonylag sok üzemanyagot használnak, ezért az üzemanyag elégetésével sok szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, ami hozzájárul a globális klímaváltozáshoz. Ennek korlátozása érdekében azt találták ki, hogy megadóztatják, és ezáltal drágábbá teszik a légi utazásokat, és a közgazdaság törvényszerűségei szerint ez valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy kevesebben választják a légi utakat, vagyis kevesebb repülőgép-járatot indítanak majd, tehát kevesebb üzemanyag fogy (másrészt az adóból befolyt pénzekből támogatni tudják a környezetvédelmet). Erről a témáról elég részletesen kidolgozott cikkeket találhatunk a WikiPedia-ban: Aviation taxation and subsidies, illetve Luftverkehrabgabe. (Hozzáfűzés az érthetőség kedvéért: 2022-04-12: külföldön tehát néhány helyen a repülőjegyek áraiba építik be a repülési adót, aminek a mértéke függ a megtett távolságtól.) A magyar politikusokhoz intézett petíciónk tehát egyszerű lehet: a belinkelt WikiPedia-cikkek alapján vezessék be Magyarországon is a "repülési adót"... de jobban tesszük, ha ezt a kérésünket még jobban kidolgozzuk és megindokoljuk... Néhány érv és a törvényjavaslat pontosítása következik:

  • Talán a legnagyobb hátrány, ami a dráguló repülőjegyekből származhat, az az, ha emiatt kevesebb külföldi turista érkezne Magyarországra. Ezt viszont elkerülhetnénk azzal, ha a "repülési adót" csak a magyar állampolgároknak kellene megfizetnie, a külföldieknek nem. Ennek még talán meglenne az az áldásos hatása is, hogy a magyarok talán inkább belföldre utaznának nyaralni, nem pedig külföldre, tehát erősödhetne a belföldi turizmus. Hasonlóképpen, talán valamivel kevesebb magyar menne külföldre munkát vállalni, mint egyébként.
  • A 21. században várható gazdasági válságokat vetítik/vetítették elő a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború által okozott válságok. Ezekben kiderült, hogy a nemzetközi kapcsolatokra túl nagy hangsúlyt fektető gazdaság törékeny, amin úgy lehetne segíteni, ha ösztönöznénk a lokalizmust, ezt pedig nyilvánvalóan elősegíti, ha drágul a légi közlekedés.
  • Mivel repülőutakon inkább a gazdagabb emberek vesznek részt, a "repülési adónak" jó hatása lehet a szocializmus szempontjából is, hiszen főleg a gazdagabb embereknek kellene fizetniük azt, tehát csökkenhetnének általa az emberek közötti vagyoni különbségek. Éppen ezért, talán a politikai akarat is meglenne a döntéshez, hiszen egy demokráciában a többség általában szegényebb.
  • Természetesen felmerül a kérdés, hogy valóban kevesebb repülőjáratot indítanának-e, ha kevesebb utas lenne, vagy pedig a repülőgépek félig üresen indulnának-e el... illetve, ha a "repülési adó" miatt nem lenne közvetlen járat két város között, akkor vajon az utasok ehelyett több repülőgép-járattal, átszállással jutnának-e el a céljukhoz, és ez vajon kevésbé lenne-e környezetbarát, mint az eredeti megoldás. Erre azt válaszolhatjuk, hogy a légitársaságok valószínűleg úgyis optimalizálják a járataikra szóló jegyárakat, tehát ha vannak még üres helyek egy repülőgépre, akkor az utasok úgyis olcsóbban kaphatnak rá jegyet, természetesen a "repülési adó" megfizetése mellett. Hasonló aggályokra az lehet még a válasz, hogy a WikiPedia cikkek alapján a "repülési adó" bevált, és itt is működik az Adam Smith-féle "láthatatlan kéz".
  • Viszont lehetséges, hogy a WikiPedia-ban leírt, különböző országokban megvalósított "repülési adó" megoldásoknál lenne környezetbarátabb megvalósítás is... például olyan, amelyik az adó mértékének megállapításánál nem csak a megtett távolságot, hanem a repülőgép fogyasztását és kapacitását is figyelembe venné: tehát, annál nagyobb lenne a repülőjegy árába épített "repülési adó", minél nagyobb a "fogyasztás/utas", ez pedig nem csak az utazási szokásokat befolyásolhatná, hanem ösztönözhetné a technikai innovációkat is a repülés terén (pl. léghajó és repülőgép keresztezése).
  • Jó kérdés, hogy mire kellene fordítani az adóból bejövő pénzt... hiszen aki ebből a pénzből részesül, az érdekeltté válik abban, hogy minél több pénz jöjjön be az adóból: tehát, emiatt akár érdekében állhat az is, hogy több légi utazás történjen. (Talán hasonló okok miatt döntöttek az ókorban az "áldozat" mellett.) Másrészt az adóból bejövő pénz az adó mértékének növelése esetén is nőhet, ez viszont inkább csökkenti a légi utazások számát. Tehát, kialakulhat egy egyensúlyi állapot, ahol az adó mértéke optimális azoknak az embereknek a szempontjából, akik részesülnek belőle. Az adóból befolyt pénzt tehát szét lehetne osztani az emberek között, vagy növelni vele az állam költségvetését (ezáltal pedig más adókat csökkenteni lehetne), vagy akár környezetvédő célokra is lehetne fordítani az összeget. Mindegyik esetben a demokrácia dönthet a dologról.
A törvény konkrét kidolgozását inkább a fizetett politikusainkra bíznám, az itt leírtaknak és a más országokban már megvalósított törvényeknek segítségével. Persze szükség esetén akár megpróbálhatok én is segíteni a dologban... Igyekeztem úgy megírni ezt a blogbejegyzést, hogy meg is tudjam majd osztani néhány politikussal, ha eljön az ideje... de lehet, hogy előbb más jellegű öko-adó ötletekről is írok még blogbejegyzéseket. (Blogbejegyzés szerkesztve: 2022-04-15: a témához ajánlom még elolvasni a következő WikiPedia cikkeket is: Kerosene tax, Kerosinsteuer, Environmental effects of aviation, Umweltauswirkungen des Luftverkehrs.)

2022. március 25., péntek

Még újabb fejlemények (új állás, német előadások, betacizmus)

Úgy tűnik, hogy felvesznek egy programozó állásra, ezért már fel is mondtam a jelenlegi munkahelyemen... ez egy kicsit kockázatos volt, de reméljük, hogy ebben az esetben "aki mer, az nyer". Remélem, hogy a próbaidőn beválok, és hosszú távon alkalmaznak, ebben az esetben nem a szabadidőmben kell fejlesztenem a szakmai tudásomat, hanem valószínűleg elég lesz erre a munkaidő... szóval, valószínűleg több szabadidőm jut a matematikára a jövőben (és nem utolsósorban, többet fogok keresni)! Egyébként ez azt is jelenti, hogy a blogomban a bemutatkozásomat frissítenem kell azzal, hogy már nem keresek állást.

Ami a matematikát illeti, rájöttem, hogy nem csak a YouTube-on vagy az Archive.org-on találhatok a matematikáról szóló egyetemi előadásokat, hanem máshol is. Ezek közül nem mindnek jók a felhasználási feltételei, de találtam legalább egy német nyelvű portált, ahol megfelelő licencű előadásokat lehet nézni, szóval lehet, hogy még a podcastok előtt vagy azok mellett ezeket fogom megnézni:

https://openlearnware.tu-darmstadt.de/

Itt nem csak a matematikáról, hanem más tudományterületekről is találhatók előadások. Ezeknek (vagy legalább egy részüknek) a licence elvileg CC-BY-SA, ami lehetővé teszi a kereskedelmi célú felhasználást is (ami azért lehet fontos, mert az elveim szerint szinte mindenféle cél felfogható kereskedelmileg jövedelmező célként is).

A legfontosabb pedig, amiért jónak láttam most írni egy blogbejegyzést, az az, hogy egy "pen pal" (alkalmi? külföldi levelezőtárs) segített abban, hogy továbbjussak a B és V betűkről szóló kutatásomban. Ezekről korábban már írtam egy, kettő, három, (négy) blogbejegyzést. Most pedig kiderült, hogy neve is van a dolognak, ez pedig a betacizmus! Tehát, ahhoz, hogy többet megtudjunk a témában, egyszerűen csak el kell olvasni az erről szóló WikiPedia-cikkeket azokon a nyelveken, amelyeket ismerünk:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Betacizmus

https://en.wikipedia.org/wiki/Betacism

https://de.wikipedia.org/wiki/Betazismus

Érdekes például, hogy a betacizmus a héberben is megtalálható, illetve a latin nyelvben is írták a V-t néha B-vel is feliratokban. Tehát, az általam spirituális eredetűnek sejtett rejtély a nyelvészet tudománya által veszített mágikus erejéből, és számomra kevésbé érdekessé vált, miután megtudtam, hogy már neve is van a jelenségnek. Így a témát kutathatták és kutathatják mások is, tehát nem olyan fontos, hogy éppen én foglalkozzak vele... tehát ehelyett is inkább a matematikán szeretnék gondolkodni.

2022. február 22., kedd

Újabb fejlemények (német podcastok, programozzak-e, környezetvédelem, politika)

Találtam egy jó, német nyelvű podcastot a matematikáról, bár a podcast neve úgy gondolom, nem szerencsés:

https://pi-ist-genau-3.de/

A podcast neve azt jelenti, "pi pontosan 3", én viszont a jelenlegi ismereteim szerint nem tudok elképzelni olyan geometriát, ahol ez mindig igaz lenne (bármely középpontú, tetszőleges sugarú kör kerületét számítva). Tehát, úgy gondolom, hogy ez a Bolyai-féle és a Riemann-féle geometriák esetén sem lenne igaz. Na mindegy, egyébként a podcast nem erről szól, hanem érdekes matematikai dolgokról, szóval már meg is hallgattam az eddigi epizódjait, és nem bántam meg. Másrészt tovább kerestem német podcastokat, és a következő honlapot találtam:

https://deutschepodcasts.de/

Ezen a honlapon rengeteg német podcastot lehet találni. Először azt hittem, itt nincs olyan sok podcast, de azután rájöttem, hogy az egyes podcast-kategóriákba tartozó podcastok listázásánál egy jobbra mutató nyílra (vagy "nagyobb, mint" relációjelre) való kattintással lehet lapozni, szóval kb. 20-szor annyi podcastot is lehet találni, mint amennyit először láttam itt. Engem főleg a "Bildung", "Wirtschaft", "Wissenschaft", "Religion und Spiritualität" témakörök érdekelnek, de kicsit belehallgathatok más témakörök podcastjaiba is. Pl. az "Erklär mir die Welt" podcast számomra érdekes című epizódjait hallgattam nemrég. Amelyeknek viszont nem hangzott érdekesnek a címe, azokat nem hallgattam meg, miért tenném? Van elég podcast, amit hallgathatok. Rengeteg podcast szól pl. coachingról, bár ez engem nem annyira érdekel, mert úgy gondolom, elég tudatosan vezetem az életemet. Vannak podcastok pl. a környezetvédelemről is, ha nem találnék jobbat. Egyébként inkább nem árulom el, melyik podcastokat fogom innen hallgatni, ez nem lesz a blogom témája, talán untatná is az olvasóimat. De most annyira megkedveltem ezt a podcastokat gyűjtő német honlapot, mint annak idején a LibriVox prodzsektet... és most látom, hogy vannak testvér-oldalai is, pl. angol vagy más nyelvű podcastokkal!

https://american-podcasts.com/

https://uk-podcasts.co.uk/

https://irepod.com/

https://italia-podcast.it/

Úgy látom, ezeknek a honlapoknak nincsenek felhasználási feltételei, tehát nem kell a jogi szabályok megsértése miatt aggódnom. A podcastokat ezekről a honlapokról is lehet hallgatni, de megadják az egyéb elérhetőségeiket is... Ennyit a podcastok hallgatásáról.

Bár az előbbiek szerint a német tanulás jól halad a karrierépítésem részeként, sajnos a programozás nem halad ilyen jól: nem sokszor volt kedvem programozni az erről szóló blogbejegyzésem óta. Az is lehet, hogy van valami a tudatalattimban, ami visszatart, és azt mondja, hogy a programozás gyakorlása úgysem segít abban, hogy jobb állást kapjak. Miért? Talán azért, mert nem szívesen költöznék albérletbe, ezért főleg Kiskunfélegyházán és Kecskeméten keresek állást... itt pedig nem sok programozó álláslehetőség van (eltekintve a távmunkától, de oda meg valószínűleg munkaeszközbe kellene befektetni), tehát lehet, hogy a némettel valóban többre megyek, mint a programozással. De az is lehet, hogy nem, és inkább tartanom kellene a szavam, hogy ez az év lesz a programozás éve az életemben (legalábbis a szabadidőmben)... Mindenesetre már megpályáztam egy kecskeméti programozó állást, ahova lehet is esélyem bekerülni (protekció/kapcsolat miatt), ennek várom az eredményét, és talán ez is egy ok lehet arra, hogy a programozás gyakorlása a szabadidőmben miért lehet felesleges. Pl. úgy gondolom, hogy a TAO kínai filozófiája, a "nem cselekvés" ("wu wei") inkább a passzív német tanulást támogatja, mint az aktív programozást. De az a lényeg, ha nem is programozok, akkor legalább nyelveket tanulok, más valaki talán ezt sem tenné. Egyébként még lehet, hogy ebben az évben később sikerül összegyűjtenem az akaraterőmet ahhoz, hogy intenzíven programozzak, különösen, ha még jobb ötleteim vagy elképzeléseim lesznek arra, hogy mit programozzak: pl. lehetséges-e mesterséges intelligenciát adni a matematikai szoftverhez, ami segít a kutatásban? Az a baj, hogy a szoftver érdekes feature-eihez sok unalmas feature megvalósításán keresztül vezet az út. Ennyit a programozásról.

Még arról szeretnék ma írni, hogy mivel tervezem folytatni ezt a blogomat a közeljövőben. A blog alcíme "mini think-tank", és ez hű lenne ahhoz az elképzelésemhez, hogy a blog a korábbi (lezárt) környezetvédő prodzsektem folytatása akar lenni:

https://fecowebs.ourproject.org/

A környezetvédelem mellett egyéb politikai ötleteimről, pl. a szociális igazságosság előmozdításáról is lehet itt szó. Ezeknek a dolgoknak viszont nem sok értelme van, ha a blogom látogatottsága kicsi (és jelenleg valóban az). Tehát, arra gondoltam, hogy olyan blogbejegyzéseket kellene írnom, amelyeket emailben is megosztanék a címzettel, mint egy nyílt levelet. Pl. megvárnám a választásokat (addig nincs értelme ezzel foglalkozni), azután valamennyi idővel (amikor már lesz a parlamenti képviselőknek rám ideje) blogbejegyzést írnék arról, hogy szerintem az államnak kellene biztosítania ingyenes és magyar email címet az állampolgárainak, hiszen az email napjainkban nagyon fontos lett a boldoguláshoz, és nem hagyatkozhatunk külföldi vagy rossz felhasználási feltételeket megfogalmazó szolgáltatókra. Talán ugyanebben a blogbejegyzésben megemlíteném még a "Public Money, Public Code" nevű kampányt is, vagy egyéb informatika-politikai ötleteket is. Ezután elküldeném ezt a blogbejegyzést emailben a parlamenti képviselőmnek, és hátha sikerrel járna...

De térjünk vissza a környezetvédelemhez. A FEcoWebS/FEWS prodzsekt idején fontosnak tartottam a túlnépesedés elleni küzdelmet, mert a túlnépesedés a környezetvédelmi problémák egyik fő oka. De közben rá kellett jönnöm, hogy az emberiségnek csak egy kis része támogatná a túlnépesedés elleni törvényeket, mert ezek gyengítenék a túlnépesedés ellen törvényt hozó országokat a többi országgal szemben (különösen migráció esetén), valamint megnehezítenék az idősebb korosztály megfelelő nyugdíjhoz való juttatását. Illetve, az emberek egyszerűen nem szeretik, ha a szabadságukat korlátozzák a gyermekvállalás tekintetében. Tehát, rá kellett jönnöm, hogy a túlnépesedés nagyon komplex és nehéz probléma, amit valószínűleg csak nemzetközi szinten lehetne megoldani, erre viszont jelenleg nincs meg a megfelelő politikai akarat. Pl. az is lehet, hogy a túlnépesedésről szóló tudományos eredményeket ("a lakás és a rezsi árától is függhet a gyermekvállalási kedv, nem csak az élelem árától, mint Malthus tanította") az ellenkező célra is fel lehetne használni: a népesség növelésére, ahogyan Magyarországon is próbálkozott ezzel a kormány. Szóval jelenleg (amíg nem vagyok gazdag) inkább más módon kellene megpróbálnom védeni a környezetet. Itt nem igazán lehet megváltani a világot, hiszen rengetegen károsítják a környezetet, és rengetegen dolgoznak a környezet védelmén is. Mivel járulhatnék hozzá jelentős mértékben a környezet védelméhez? Arra gondoltam, hogy egy prodzsektre kellene koncentrálnom, nem pedig sok kis ötlet publikálására (cikkekből van elég, de a megvalósítás a lényeg, másrészt nem is olyan könnyű sok eredeti ötletet összehozni). Ilyen nagyobb prodzsektem volt a FEcoWebS/FEWS prodzsekt részeként az áruházláncok reklámkiadványainak pazarlásának csökkentésére tett kísérletek (pl. petíciók) sora, amíg el nem bizonytalanodtam abban, hogy ez valóban jót tenne-e.

Tehát, arra jutottam, hogy érdemes lenne az öko-adókon gondolkodni, talán ezek lehetnek a leghatékonyabb eszközök a politikusok kezében (a már említett túlnépesedés csökkentésétől eltekintve) a környezet védelme érdekében (bár, még bizonyos dolgokat, pl. az egyszer használatos műanyagokat be is lehetne tiltani, de az kevésbé lenne liberális). Az öko-adóhoz nem igazán kellene pénzt költeni (tehát nem mikroökonómiai eszközről lenne szó), ez inkább pénzt hozna (mint makroökonómiai eszköz). Persze az öko-adóknak sokféle formája lehet: pl. a már említett reklámanyagok pazarlását is lehetne vele csökkenteni azok megadóztatásával. Úgy tudom, van is ilyen Magyarországon: a "környezetvédelmi termékdíj". A "népegészségügyi termékadó" és a "jövedéki adó" is hasonlóak lehetnek ahhoz, ahogyan ez működik. A feladat, hogy még több környezetkárosító dologra is kiterjesszenek hasonló adókat, illetve meghatározzák azok optimális mértékét. Például, az "Erklär mir die Welt" podcast #68. epizódja egy olyan szén-dioxid adóról (CO2-Steuer) szól, amit a személyszállító repülőgépek repülőjegyei után kellene fizetni. Ez valószínűleg csökkenteni tudná a repülések számát (bár elképzelhető, hogy akkor néhány repülőjárat mégis elindulna, csak kevesebb utassal), ami a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez vezethetne, valamint egyúttal a kockázatos globalizáció csökkentéséhez is (amennyiben kevesebb repülőjárat indulna). Persze jól át kellene még gondolni ezeket a dolgokat, vajon mindenki jól járna-e ezzel (nézzük pl. a turizmust), vagy csökkentené-e az ország versenyképességét? A terveim szerint ezekről szólnak majd a következő blogbejegyzéseim. Azután lehetne ezeket kommunikálni...

2022. január 24., hétfő

A könyvemből kimaradt: Jónás próféta jele

"A kereszténység kritikája" című e-könyvembe igyekeztem beleírni mindent, amit fontosnak tartottam a saját gondolataimból a kereszténység megértéséhez és kritikájához. Mégis kifelejtettem belőle (például) a Jónás próféta jeléről szóló bibliai részt. Így szól ez a rész Máté Evangéliumában (Mt:12:38-41):

Ekkor felelének néki némelyek az írástudók és farizeusok közül, mondván: Mester, jelt akarnánk látni te tőled.
Ő pedig felelvén, monda nékik: E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele.
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek a Jónás prédikálására; és ímé nagyobb van itt Jónásnál.

Hasonlóan szól Lukács Evangéliuma is (Lk:11:29-30):

Mikor pedig a sokaság hozzá gyülekezék, kezdé mondani: E nemzetség gonosz: jelt kíván, de jel nem adatik néki, hanem ha Jónás prófétának ama jele;
Mert miképen Jónás jelül volt a Ninivebelieknek, azonképen lesz az embernek Fia is e nemzetségnek.

Na, akkor gondolkodjunk... Miről is szól Jónás próféta története? Kb. arról, hogy Isten el akarja küldeni Jónást a niniveiekhez a városuk leendő pusztulásáról prófétálni... de Jónás először nem szeretné vállalni a feladatot, hanem inkább hajóra száll, és menekül az Úr elől... de nagy vihar támad, és a hajósok Isten kiengesztelése érdekében bedobják Jónást a tengerbe... akit bekap egy nagy (cet)hal, és Jónás annak gyomrában vészel át 3 napot... majd utána engedelmeskedik Istennek (ezért kiszabadulhat a cet/hal gyomrából), és valóban elmegy Ninive pusztulásáról prófétálni... a prófétálása hatására pedig Ninive népe megtér, és ezért Isten úgy dönt, hogy (egyenlőre) mégsem pusztítja el Ninivét (40 napon belül). Ezért Jónás kicsit neheztel Istenre, de Isten meg tudja magyarázni a dolgot... (Az egész történet nem hosszú, gyorsan el lehet olvasni a Károli Bibliában.)

Számomra (és talán Jónás próféta számára is) az a különös ebben a történetben, hogy Isten hazudhat(ott) vagy tévedhet(ett) is a jövőt illetően, illetve meggondolhatta magát. Ahogyan Isten megmagyarázza a dolgot, úgy tűnik, hogy számára a "jót tevés" fontosabb az igazmondásnál. Tehát, amennyiben Jézus Krisztusnak Jónás prófétához való hasonlósága egy jel, akkor ennek a jelnek jeleznie kell valamit... és amit jelez, az valószínűleg az, hogy Jézus prófétálása (illetve a Jelenések Könyve) sem feltétlenül teljesedett be, illetve nem feltétlenül fog beteljesedni... itt is fontosabb lehetett a "jót tevés" az igazmondásnál. Ha pedig Jézus Krisztus itt ezzel a jellel maga ismerte be, hogy hazudott, vagy hogy a tanítványai hazudtak, akkor talán megbékélhetünk Jézussal, hiszen a "minden nyelv Úrnak vallja, és minden térd meghajol előtte" kijelentés (Fil:2:10-11) is könnyen hamis lehet. Talán itt egy "ellenképpel" állunk szemben, miként az Özönvíz ellenképe (1Pet:3:21) a bemerítés (keresztelés), a nyelvek Bábel tornyának építésekor történt összezavarodásának ellenképe pedig a Szentlélek által adományozott nyelveken szólás képessége lehetett. Szóval, amikor a kereszténységben való csalódásom után ezeken gondolkodtam, szívesen hallgattam a "Jonas Brothers" nevű együttes videóklipjeit.

Másrészt ha dogmaként fogadjuk el, hogy "Isten mindig igazat mond", akkor beláthatjuk, hogy a Biblia istene nem az igazi Isten, illetve a kereszténység (avagy a zsidóság) nem a tökéletes vallás. Ez is "A kereszténység kritikája" című könyvemben felvázolt vallásom malmára hajthatja a vizet. Ha a Biblia is beismeri, hogy Isten az ígéretét nem teljesítette, azaz hamisat szólt, azaz hazudott, akkor ennyi erővel maga a Biblia is hazudhatott, hiszen a Biblia sem lehet nagyobb Istennél, az is max. Isten szava. Tehát, az a tény, hogy Jónás próféta könyve a Bibliába tartozik, még Jézus története nélkül is azt jelenti, hogy a Biblia nem olyan tökéletes és igaz, mint például egy matematikáról szóló (jó) könyv. Ezt pedig akár már Jézus Krisztus is láthatta és megérthette, szóval talán éppen ezért beszélt Jónás prófétáról: talán az Ószövetség vallását és a környezetének kultúráját akarta kritizálni vele. Jónás próféta könyve tehát egy jel lehetett a számára, ami azt jelezte, hogy a zsidó kultúra nem tökéletes... miként a niniveiek is láthatták, hogy Jónás nem mondott igazat... Jézus pedig eme felismerés birtokában talán hasonló kritikát szeretett volna szolgáltatni a kortársai számára.

Nem sokkal a blogbejegyzés írása után eszembe jutott még valami: Márk Evangéliuma szerint Jézus kora nemzedékének semmiféle jel nem adatik (Mk:8:12):

Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.

Hogy lehet ez? Talán úgy, hogy Jónás próféta semmiféle jelet nem jelentett Ninive népének, hiszen kezdettől fogva nem hittek a városuk pusztulásában (nem menekültek el onnan), hanem inkább megtértek. Tehát, Jónás próféta jele nem igazi jel volt, hiszen nem vették jelnek, és nem hittek benne. Így lehet kompatibilis Márk Evangéliuma Máté Evangéliumával és Lukács Evangéliumával.