Listát készítek arról, mit lenne jó megtenni, mielőtt meghalok

Szombat van, és megszegem a gépmentes szombatomat, mert éppen nincs kedvem vagy erőm matekozni offline. Remélem, ez nem fog gyakrabban előfordulni. Szóval most blogot írni volt kedvem, lássuk tehát...

Úgy tűnik, hogy sokkal több lehetőségem és teendőm van annál, mint amire elég szabadidőm van. Ezért úgy döntöttem, készítek egy listát ezekről a teendőkről, amit később még tovább bővíthetek. Gondoltam megosztom ezt a blogom olvasóival, hátha ők is kedvet kapnak valamelyikhez. A lista így kezdődik, ezek későbbre lettek halasztva:

• elolvasni a Filozófiai Kisenciklopédiát (vagy hasonló művet)
  
• elolvasni a Közgazdasági Kislexikont (vagy hasonló művet)
• elolvasni az SH Atlasz - Matematikát (vagy hasonló művet)
• végigjátszani a számítógépes (Linuxos) Berusky nevű játékot
• végigjátszani a számítógépes (Linuxos) Berusky2 nevű játékot
• végigjátszani a számítógépes (Linuxos) Fish Fillets nevű játékot
• kirakni a Rubik-kockát útmutató könyv segítsége nélkül
• kirakni egy Mensa-s logikai játékot, amit le is fotóztam...
  

Az említett logikai játék hátlapjára a www.mensa.org.uk webcím van nyomtatva, ebből gondolom, hogy Mensa-s. Ez arról szól, hogy van egy 6x6x6 egység méretű üres hely, és ezt kell légmentesen kirakni (rövid szárú) T alakú 3 dimenziós TETRIS-elemekkel (amelyek tehát 4-4 egység méretűek). A fotókból talán jobban kiderül, hogy miről is van szó:

 

Meglepő módon elég nehéz feladatról van szó. Szóval eléggé sajnálom, de ezekre a teendőkre nem nagyon van időm, mert vannak fontosabb dolgaim is. Mik ezek a fontosabb dolgok? Lássuk csak:

• végigolvasni a teljes Bibliát angolul (a King James Verzióból 66 kanonikus könyvet, a Douay–Rheims Verzióból a 7 deuterokanonikus könyvet), ez ahhoz kell, hogy tartalmasabb és jobb minőségű könyvet tudjak írni a kereszténység kritikájáról, mint korábban, tehát jegyzeteket írok közben
• végigolvasni az "Antiquities of the Jews" című művet Flavius Josephustól, hátha ebben is találok valami érdekeset, amit beírhatok a könyvembe
• megírni egy jó minőségű, tartalmas könyvet a kereszténység kritikájáról, és reklámozni azt
• megírni egy jó minőségű, tartalmas könyvet a szerencséről, matematikáról és parapszichológiáról, de erről többet nem árulhatok el ezen a blogon
• gyakorlásképpen megoldani néhány régebbi feladatot a KÖMAL-ból, amelyek megtetszettek (pl. ezt csinálhatnám szombatonként is)
• open-source licenccel megosztott, kinyomtatott jegyzeteket vagy e-könyveket olvasni a matematikáról, ezek általában egyetemi, de nem túl magas szintűek, illetve az ezekben található feladatokon is gondolkodhatok (pl. ez is egy olyan dolog, amit szombatonként csinálhatnék általában)
• íróknak szóló podcastokat hallgatni, angolul és/vagy németül (az írásról szóló podcastok talán segíthetnek az előbb említett vagy egyéb könyveim megírásában, illetve népszerűsítésében, a német podcastok pedig segíthetnek a közelgő német középfokú nyelvvizsgára való felkészülésben)
  
• ha pedig az előbbiekkel végeztem, akkor az a tervem, hogy a közgazdaságról, illetve az ezzel összefüggő politikáról, környezetvédelemről szóló podcastokat hallgatok, illetve hasonló témájú (főleg közkincs) e-könyveket olvasok, abban a reményben, hogy később ebben a témában is tudok majd írni egy jó minőségű, tartalmas könyvet (tehát elsősorban az írói tevékenységtől várom a sikert, de azért reménykedek még a matematikában és a parapszichológiában is)
  
• ezen kívül, miképpen ma is, előfordulhat, hogy bővítem valamelyik blogomat, vagy bejegyzést írok a Mastodon-ra: https://mastodon.social/@ArpadFekete
  
• ezen kívül az is előfordulhat, hogy sakkozok a neten vagy elmegyek futni, hátha az efféle sportok jó hatással lesznek a matematikai képességeimre
  

Na kb. leírtam, milyen teendőim vannak a szabadidőmben, amiket most látok. Ezelőtt nem sokkal egyébként a "Numberphile" podcastját hallgattam, illetve a "The Great Antidote" nevű podcast letöltött epizódjait, szóval lehet, hogy ezeket még befejezem, mielőtt szigorúbban a terveim szerint haladnék. Az is lehet, hogy néhány egyéb matematikai podcast legutóbbi epizódjait is meghallgatom majd, pl. "Eigenraum" vagy "The Art of Mathematics", vagy a német nyelvi készségeim fejlesztése érdekében Immanuel Kant-tól olvasok valamit, esetleg egy német matematikai e-könyvet olvasok a számelméletről (téma: "P-adic numbers").

2023 - összefoglalás és tervek

Szerintem a 2023-as évemet még mindig a passzivitás jellemezte, de sokat művelődtem angolul és németül. Ezenkívül a cégem által fizetett nyelvtanár készített fel a német középfokú nyelvvizsgára, ami 2024-ben (lehetőleg annak első felében) már valószínűleg esedékes lesz. Nem tudom egyébként, hogy a sok német tanulásnak volt-e értelme, ez inkább csak akkor tűnik fontosnak, ha pesszimista vagyok. A munkahelyemen a szabadságaim nagy részét így az év végén vettem ki, de sajnos ez idő alatt sem tudtam nagyot alakítani, gyorsan eltelt az idő. Elkezdtem írni egy újabb könyvet a kereszténység kritikájáról, amit az előzővel ellentétben már szerzői joggal tervezek védeni, hátha így könnyebben vállalná valamelyik kiadó a kiadását. Ennek első fejezete "A kereszténység kritikája" című művem tartalmának rövid összefoglalása lesz (ez már majdnem kész is van), de még nem tudom pontosan, hogyan fogom kitölteni a mű többi részét, tehát az is lehet, hogy sokáig tart, míg elkészül. Cserébe viszont az előzőnél egy sokkal jobb minőségű könyv várható (észrevettem ugyanis, hogy "A kereszténység kritikája" című közkincs művemben még mindig vannak tökéletlenségek). (Blogbejegyzés szerkesztve: 2024-02-02: rájöttem, hogy sajnos tévesen írtam le bele a katolikus Biblia könyveinek számát: 72-t írtam bele 73 helyett, mert azt hittem, hogy 6 deuterokanonikus könyv van, nem pedig 7.)

Sajnos nem sikerült tökéletesen betartanom az etikai irányelveimet, szinte egyiket sem, többször megszegtem például a (napi egy étkezés kivételével történő) vegán étkezést és a gépmentes szombatot is (beleértve a mai napot is). Így általában nem is kísérte az utamat szerencse. Mi más is lehetne az újévi fogadalmam, mint az, hogy ezekre az etikai irányelvekre jobban figyelek? Egyébként sikerült hozzájutnom egy német nyelvű könyvhöz, aminek a címe "Dr. Sandra Cabot - Das Leber-Reinigungs-Programm", és ennek olvasása után nagyon úgy tűnt, hogy néhány egészségügyi problémám a májammal függhet össze, szóval ha megtisztítanánk a májamat, akkor sokkal egészségesebb lehetnék. Viszont a könyvben leírt diétát nagyon nehéznek tűnik tökéletesen betartani (az ételeket szinte mind készíteni kell, Európában nehezen beszerezhető alapanyagokból), viszont az lehetséges, hogy itteni üzletekben kapható májvédő teákat fogok inni a könyv miatt, és a máj egészségéhez szükséges főbb irányelveket is betartom.

Egyébként a terveim és a céljaim nagyon változékonyak voltak az utóbbi időben. Ami fix, hogy a matematikára időt tervezek szakítani, és valószínűleg a szombatok lesznek azok a napok, amikor a matematikával vagy a logikával foglalkozok, és ilyenkor lehet, hogy a számítógépet sem fogom bekapcsolni és nem Internetezek. Másrészt az is fix, hogy a parapszichológiára is időt tervezek szánni (például könyveket olvasok a témában), hátha szerencsét hoz. Ezen kívül nemrég még a szabadidőmben zenélést, zeneszerzést is terveztem az LMMS nevű szoftverrel, de erről a tervemről letettem, mert beláttam, hogy nagyon sok munkát igényelne, míg ezen a területen elérném a szakértői szintet... és ez is a matematikától és a parapszichológiától venné el az időt (illetve, nem lehetek mindenből szakértő). Hasonlóképpen, az volt még a tervem, hogy sokat olvasok majd angolul a közgazdaságról (political economy), ezután pedig írok a témában egy könyvet... de itt is ugyanaz a probléma: nem lehetek mindenből szakértő (de még ha szakértő is lennék belőle, nem biztos, hogy elhinnék azt nekem - különösen a mesterséges intelligencia korában). Tehát, most jobbnak látom a spiritualitás témakörében művelődnöm angolul (elsősorban a Gutenberg Project-be tartozó ingyenes e-könyvekből), és ezáltal lehet, hogy a kereszténység kritikájáról szóló újabb könyvem is jobb lesz majd, de szerencsét is hozhat nekem. Szóval eldőlt, hogy a szabadidőmben a matematikáról és a spiritualitásról szóló tudásomat fejlesztem, hogy ezekből legyek szakértő, és ezekben a témákban tudjak majd könyveket írni. 2024-ben már aktívabban is szeretném tölteni a szabadidőmet, mint 2023-ban, ami azt is jelenti, hogy nem csak művelődni tervezek, hanem valóban írni is.

Az előbbiekkel kapcsolatban még a következőkön filozofáltam: vajon mi az életem értelme? Kétféle válasz van a kérdésre, és ez kétféle tevékenységre sarkall:

• Önző hedonizmus: az önző hedonizmus szerint minden értem van, tehát meg kell próbálnom jól érezni magam. Az életem értelme minden nap más és más lehet, éppen az, ami örömet okoz nekem. Mint egy művész, én választhatom ki, hogy milyen legyen az életem. Ebben az esetben nem sokat számít a cselekedeteim etikai értéke, tehát a semleges etikai értékű tettek tökéletesek. Tehát, az önző hedonizmus esetén foglalkozhatok például a matematikával vagy a számítógépes játékokkal. A téli szünetben például el is kezdtem játszani a Berusky nevű Linuxos logikai játékkal, aminek 50 Easy szintű pályáját megcsináltam, de a neheze még hátravan. Hátha segít fejleszteni az agyamat.
• Etika jó karmáért: amennyiben az etikáért jó karma jár, érdemes lehet pozitív etikai értékű tevékenységeket csinálni. Ilyen lehet pl. az, ha a környezetvédelemmel foglalkozok, vagy ha előremozdítom a szociális igazságosságot, ahogyan a könyvemben is leírtam. De a véleményem szerint az is ide tartozhat, ha az újabb könyvemen dolgozok a kereszténység kritikájáról.

A lényeg, hogy nem kell választanom ezen kétféle életfelfogás között, mert mindkettő belefér az életembe, legalábbis most úgy tűnik. A probléma ott kezdődik, hogy néha a kettő közül egyikhez sincs kedvem. Szép a terv, hogy szombatonként matekozok, de sok szombat nagy része lustálkodással telt, és csak nagyon kevés idő jutott igazán a matematikára. Hasonlóképpen, néha nem volt kedvem olvasni vagy írni, ehelyett is inkább podcastokat vagy online rádiókat hallgattam, vagy azokat sem. Valószínűleg itt már az életkorral járó fáradtságról lehet szó, de azért jó lenne, ha az életembe még beleférne valami nagy siker, ehhez pedig lehet, hogy jobban össze kellene szednem magam.

Történt még velem egy érdekes dolog, ami talán említést érdemel. Mivel hiányzik két kurzorbillentyű az Internetezéshez általában nem használt laptopomról, Karácsonyra kaptam hozzá egy USB-s billentyűzetet (és egy USB-s egeret, mert azzal is voltak problémák)... ezért is tudtam rajta Berusky-t játszani. De miután ezeket beüzemeltem, a laptop eredeti billentyűzete tovább romlott: a J betűre 1-est írt, a K betűre 2-est, az L betűre 3-ast, az U betűre 4-est, az I betűre 5-öst, az O betűre pedig 6-ost (az USB-s billentyűzet viszont rendben működik). Jó kérdés, hogy ennek hackelés-e az oka vagy valami más. Egyébként ezen a laptopon nem tudom újratelepíteni az operációs rendszert, mert a BIOS jelszót elfelejtettem. A másik, Internetezésre használt laptopon (amit éppen a blogírásra használok) pedig azért nem akarom újratelepíteni az operációs rendszert, mert elég régi a gép, és nem vagyok róla meggyőződve, hogy újabb operációs rendszerrel jól működne (illetve, korábban azért nem telepítettem újra, mert arra vártam, hogy anyukám lepucolja róla a dolgait). Egyik laptopon sem működik a WiFi, de az Internetezéshez használt laptopon korábban működött. A netkábel pedig csak anyukám szobájából elérhető, és csak egy bizonyos helyzetben tudok csak Internetezni jelenleg (a szabadidőmben). Nem tudom, meddig halogassam még, hogy új gépet vegyek, de lehet, hogy nincs értelme a halogatásnak, amennyiben később egy világgazdasági válság miatt minden drágább és nehezebben beszerezhető lesz...

A "tromfos borjú" nevű kártyajáték szabályai

A "trómfos bornyú" szabályai: A trómfos bornyút általában 4 ember játssza a 32 lapos magyar kártyával. A játékok előtt valahogyan eldöntik, hogy kinek melyik kártyaszín (tök, makk, zöld vagy piros) lesz az trómfja, más szóval aduja. Ezután, vagy ez előtt mind a 4 játékos kap 8 lapot, tehát a teljes kártyapakli kiosztásra kerül. Mi az első parti elején, a 8-8 lap leosztása után döntöttünk az adott partiban és az azt követő partikban használatos trómfokról úgy, hogy sorban felfordítottuk a 8-8 lap közül a legfelsőket, és egy adott játékos legfölső lapjának kártyaszíne lett az adott játékos trómfja / aduja. Persze ha már egy másik játékosnak is olyan aduja volt, akkor felfordítottunk még egy lapot, stb. mert nem lehet két játékosnak ugyanaz a trómfja. Ha tehát négyen játsszák ezt a játékot, akkor mind a négy kártyaszín valamelyik játékosnak a trómfja lesz, és ezért valakinek értékes. A kártyák rangsora növekvő sorrendben: Hetes, Nyolcas, Kilences, Tizes, Alsó, Felső, Király, Ász. A játék menete úgy folyik, hogy valaki, először például az osztótól balra vagy a tőle jobbra ülő játékos hív, tehát letesz egy kártyát középre a kezében lévő lapok közül, és ez választás elé állítja a következő játékost. A következő játékos vagy felveszi a középen lévő összes lapot, beleértve a legfelsőt is, vagy ha van nála olyan lap, amivel ütni tud, akkor leütheti a legfelső lapot egy annál erősebb lappal, azaz a felfelső lap tetejére helyezi az ütő lapot. A középen lévő lapnál akkor erősebb egy lap, ha ugyanolyan kártyaszínű és magasabb rangú, vagy akkor, ha különböző kártyaszínű, de az ütő lap kártyaszíne az az ütő játékos trómfja / aduja. Ha tehát sikerült ütnie és van még lapja, akkor joga van megtennie és meg is kell tennie a következő hívást (egyébként a következő játékos hív), tehát a hívó lapot a előbbi ütő lap tetejére helyezi. Ez lehet akármilyen gyenge lap, amitől meg szeretne szabadulni, de lehet akár a következő játékos trómfja is, hogy a csomag felvételére kényszerítse a következő játékost, illetve természetesen lehet bármilyen más, a kezében lévő kártyalap. Ezután, mint szinte minden kártyajátékban, az lesz a következő játékos, amilyen sorrendben ülnek az asztal körül, körbe-körbe, például az óramutató járásával megegyező, vagy azzal ellenkező irányban. Az nyer, akinek a játék során minden lapjától sikerül megszabadulnia, mert ilyenkor ő már nem játszik. De tulajdonképpen a játéknak nincs nyertese, csak vesztese: az veszt, aki utoljára bennmarad a négy játékos közül, ő lesz a "bornyú". A játék folyamán valószínűleg előfordul, hogy nagyon sok lap lesz középen, ezért rosszul járhat, akinek azokat fel kell vennie, mert nem tudja leütni. Olyan is előfordulhat, hogy valaki tudná ütni a hívott lapot, mégis felveszi a csomagot, mert sok jó lap van közötte, vagy mert nem akar megválni a legjobb ütő lapjától, vagy egyéb stratégiai megfontolásból. Jó lapjaink valószínűleg akkor vannak, ha közülük sok a saját trómfunk, illetve a következő játékos trómfja, és/vagy a lapok rangja magas. A bennünket megelőző játékos trómfja (kettőnél több játékos esetén), illetve a már kiesett játékosok trómfja viszont gyenge lapnak számít. Sajnos előfordulhat, hogy egy "trómfos bornyú" kártyaparti játékideje elhúzódik, például akkor, ha csak ketten maradnak, de mindkét játékosnak sok lapja van és egyik játékos sem sokkal okosabb a másiknál. Ebben a játékban egyébként az a jó, hogy viszonylag egyszerű, de alternatív szabályai vannak, és mégis mély stratégiai megfontolásokra és jó memóriára lehet szükség benne. Nem hallottam ugyanis máshol olyan kártyajátékról, amiben minden játékosnak más lenne az aduja.

A hiányzó láncszem Gödel bizonyításában

Leírom, miért gyanakodtam arra, hogy Gödel első nemteljességi tételének bizonyítása hibás lehet. Tehát, ennek bizonyítását Martin Hirzel fordításában néztem, amit belinkeltek a WikiPedia-ba egy archive.org-os linkkel. Ennek elején vázolják a bizonyítás tervét, és én mindjárt itt egy hiányzó láncszemmel szembesültem, ami akár hibássá is tehette volna a bizonyítást. Tehát, bevezették a "class-sign" fogalmát, ami olyan formulát jelent, aminek egy argumentuma van, egy természetes szám. Azután azt állították, hogy ezek a "class-sign"-ok sorba vannak rendezve, és az n-ediket úgy jelölhetjük, hogy R_n. Ezen kívül azt is állítják, hogy a "provable" függvényt lehetséges formulaként előállítani (ezt később bizonyítják). Ezek után veszik a következő halmazt:

K={n ∈ N | not provable(R_n(n))}

Majd azt állítják, hogy a K halmazhoz hozzárendelhető egy "class-sign", R_q aminek értéke akkor igaz, ha egy természetes szám eleme a K halmaznak... Itt jött egy olyan gondolatom, hogy ez nem feltétlenül igaz. A K halmaz ugyanis egy végtelen halmaz, és a K komplementere is végtelen. A K-hoz hasonló végtelen halmazok halmazának számossága pedig nem alef-null, hanem kontinuum. Így nem garantált, hogy egy K-hoz hasonló halmaznak egy véges formula feleltethető meg, hiszen a véges formulák halmazának számossága csak alef-null, nem kontinuum. Emiatt ástam tehát bele magam a témába. De később rájöttem, hogy ezt a K halmazt talán csak a szemléltetés végett hozták létre, a háttérben viszont az van, hogy a K helyett is formulákkal dolgozunk. Azt hiszem, az "Open Logic Text"-ben valami olyasmit írtak, hogy az n ismeretében először ki kell számítani R_n-t, majd ezt behelyettesíteni a formulába, így a végeredmény egy formula lesz, ami akkor igaz, ha a paramétere a K halmazba tartozik. Ezek után pedig folytatható a bizonyítás a belinkelt dokumentum alapján. Igen ám, de vajon n ismeretében valóban ki tudjuk számítani R_n-t? Ezen még elég sokat kellett gondolkodnom... végül is arra jutottam, hogy ha n olyan szám, ami egy "class-sign" Gödel-száma (a Gödel-számokról is olvashatunk a belinkelt bizonyításban), akkor vegyük ezt a "class-sign"-t, ha pedig n nem ilyen szám, akkor jelentse R_n azt, hogy "hamis" (vagy akár azt, hogy "igaz"). Úgy gondolom, hogy ez a művelet egy formulával kifejezhető, és azután ez a formula behelyettesíthető a "not provable" paraméterébe. Tehát, most úgy tűnik nekem, hogy Gödel első nemteljességi tétele valószínűleg igaz, hiszen nagyon sok matematikus foglalkozott már vele. De nincs kedvem ezt még tüzetesebben leellenőrizni, inkább a matematika más területeivel szeretnék foglalkozni, amikhez nem kell ennyi újfajta jelölést fejben tartani.

Jézus elszólhatta magát + megint nincs ott a Google keresőben a blogom

Sajnos megint nincs ott a Google keresési eredményei között a blogom, ha a nevemre keresek ("Fekete Árpád"). Ezért valószínűleg megint csak nagyon ritkán fogok posztolni. De most eszembe jutott valami, amit szeretnék még megosztani.

A Bibliában a Mk:3:31-35 rész jutott az eszembe, ezt a Károli Bibliából idézem:

És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt.
Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.
Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?
Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.
Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.

Ha elsőre halljuk ezt a részt, akkor úgy tűnhet, hogy Jézusnak szimpatikusabbak a tanításait hallgatók, mint a vér szerinti rokonai. Persze ha katolikusok vagyunk, akkor ezt inkább így fogalmazhatjuk meg: mind a vér szerinti rokonait, mind a tanításait hallgatókat rokonainak tekinti. De nekem eszembe jutott egy újabb értelmezési lehetőség is, miszerint itt Jézus elszólhatta magát. Nézzük csak meg az utolsó mondatot tüzetesebben:

Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.

Mivel a Biblia szerint Jézus elsőszülött fiú volt, így a fitestvére, nőtestvére és anyja között nincs ott az apja! Tehát aki Isten akaratát cselekszi, az nem Jézus apja! Ez azt jelenti, hogy Jézus atyja nem cselekszi Isten akaratát, és ha így van, akkor nem is Isten. Ezzel Jézus beismerhette, hogy ő nem Isten Fia, ahogy sokan hiszik, hanem valamilyen más spirituális hatalom (vagy akár valamilyen még jelentéktelenebb ős) leszármazottja. (Azt feltehetjük, hogy volt valamilyen atyja, hiszen erről sokat beszélt.) Sőt, ha Jézus fitestvére nem jelentheti Jézust önmagát, akkor ezek szerint Jézus azt is beismerhette, hogy ő maga sem teszi Isten akaratát (hanem ahelyett feltehetőleg inkább az atyja akaratát tette), illetve ha lett gyermeke (nem az anyjától), az sem teszi azt. Így pedig az egész bibliai rész is más értelmezést kaphat, és inkább úgy tűnhet, hogy a jelenlevők közül csak a vér szerinti fitestvére, nőtestvére és anyja teszi Isten akaratát, Jézus maga és az őt hallgatók viszont nem. Ezzel ez a bibliai rész kétértelművé válik. A keresztények persze lerendezhetik ezt azzal, hogy Jézus költői módon szólt, amikor ezt mondta, és nem kell szigorúan matematikai értelemben venni a Bibliát. De ha Jézusra azt mondják, hogy ő az "Ige", akkor véleményem szerint mégiscsak elvárhatnánk tőle azt, hogy matematikai értelemben is igazat szóljon. De most arra jutottunk, hogy vagy nem szólt igazat, vagy nem tette az Isten akaratát (tehát gonosz volt). (Blogbejegyzés szerkesztve 2023-09-10: Esetleg úgy lehetne még megoldani a dolgot, hogy Szűz Máriát tekintjük Jézus apjának... de akkor a keresztényeknek azt is el kellene fogadniuk, hogy Szűz Mária nem más, mint az Atyaisten, ez pedig az előzőekhez hasonlóan eltér a mainstream-től.)

A legtöbb Biblia-kritikus (például az ateisták) szerint egyszerűen az lehet a megoldás, hogy nem szólt igazat, és nem volt tökéletes (sőt talán ő maga sem létezett). De én találtam néhány arra utaló jelet is, hogy bár elképzelhető, hogy létezett, és leggyakrabban igazat mondott, mégis gonosz lehetett. Erre utalhat pl. az a tény, hogy a Hajnalcsillagot (ez a Vénusz bolygó) Lucifer vagy a Sátán jelképének is tekintik, de utalhat Jézus Krisztusra is. Ehhez érdemes elolvasni még "A kereszténység kritikája" c. könyvem utolsó rövid fejezetét (nem az utószót), illetve lehetőleg az egész művet, ami nem hosszú.

Tehát ennyit akartam még írni ide, ha már ennek a blognak néhány bejegyzése a könyvem folytatásának is tekinthető. Ezen kívül még annyi személyeset osztanék meg, hogy amíg nem javul az egészségügyi és pénzügyi helyzetem, addig valószínűleg a szabadidőmben visszavonulok a világ dolgaitól, és főleg a matematikával foglalkozok, tehát a korábbi tervemet, miszerint könyvet írok a környezetvédő ötletekből, egyenlőre nem tartom be. Az még előfordulhat, hogy angol nyelvű e-könyveket olvasok, hogy "A kereszténység kritikája" c. könyvemnek elég jó angol fordítására legyek képes, és a jövőben akár más műveket is írhassak angolul, de ez most nem aktuális. Most inkább a matematikával kapcsolatos művekre koncentrálok (bár ezek is főleg angolul vannak), és az előző blogbejegyzésemmel ellentétben előfordulhat, hogy ilyenekből nem csak közkincs jogállású műveket választok. Itt is, nem a betű, hanem a szellem számít, és a lényeg, hogy a nagy mennyiségű podcast hallgatást abbahagytam, mert nem közkincs hanganyagokról van szó.

Egy új erény kifejlesztése

A hit hiánya általában eltéríti az embereket a vallásoktól (hinni pedig azért nehéz, mert valószínűleg hamisak is ezek a vallások, legalábbis fontos részeik azok). Viszont a vallások etikai gyakorlatai inkább vonzónak mondhatóak (legalábbis akkor, ha hiszünk legalább abban, hogy ezekkel az etikai gyakorlatokkal megnyerhetjük valamilyen természetfeletti hatalom szimpátiáját). Persze ezek között az etikai gyakorlatok között is válogathatunk: én például úgy gondolom, hogy az ima inkább öngólnak számít, minthogy segítene. De a lényeg, hogy ha vallásos közösséget akarunk alapítani, akkor szerintem inkább ezekre az etikai gyakorlatokra kellene koncentrálnunk, nem pedig a hitre. Például, nekem úgy tűnik, hogy a Krisna-tudatúak nem az imájuk miatt lettek sikeresek, hanem azért, mert a vegán étkezést szorgalmazzák. Szóval, megpróbálok én is etikusabban élni, és meglátjuk, elég lesz-e ez arra, hogy vallásos közösség szülessen ennek nyomán (illetve, természetesen "A kereszténység kritikája" című művem alapján). De nem is ezért csinálom ezt, hanem inkább azért, hogy javuljanak az életkörülményeim. Tehát újra, véleményem szerint a hitből "egy mustármagnyi" elegendő: éppen annyi, ami ahhoz kell, hogy etikusabban éljünk... a hit többi része nem szükséges, sőt inkább ártalmas lehet, ahogy "A kereszténység kritikája" című művemben leírtam.

Azt is leírtam már korábban, hogy véleményem szerint az etikában különösen fontos a környezetvédelem és a szociális igazságosság. Tehát az olyan etikai gyakorlatok, amelyek ezekre jó hatással vannak, mint például a vegán étkezés (kivéve esetleg naponta egy étkezést), valószínűleg segítenek rajtunk is. Ezzel kapcsolatban, a bibliai "Ha bűnre csábít a jobb kezed, vágd azt le" tanács azt is jelentheti, hogy ha húst szeretnénk enni, akkor (mint a zsidók) csak bizonyos állatok húsát együk, ne pedig mindenféle húst. De a végcél az lenne, hogy semmilyen húst ne együnk. (Hasonlóképpen, az lenne a végcél, hogy egyáltalán ne paráználkodjunk, de ha ez nem megy, akkor legalább pornót ne nézzünk.) Ezen kívül én valószínűleg még a gépmentes (és munkamentes) szombatot igyekszek majd a leginkább betartani. De eszembe jutott valami új is: csökkenteni kellene a szerzői joggal védett művek olvasását, nézését és hallgatását. Ez egy új erény kifejlesztését jelenti.

Ez pedig véget vet a podcast-ok hallgatásának, ami elég sokáig a fő szabadidős tevékenységem volt! A podcast-ok helyett hallgathatnék újra LibriVox-os közkincs hangoskönyveket, de sajnos ezeket csak az archive.org-ról lehet letölteni, az archive.org viszont csak nem kereskedelmi célokra engedi meg a szolgáltatás használatát, én viszont a kereskedelmi célokat úgy értelmezem, mint bármit, ami inkább elősegíti a meggazdagodásunkat, minthogy hátráltatná azt. Tehát, hiába közkincs a LibriVox-os hangoskönyvek jogállása, ha csak nem-kereskedelmi feltételekkel lehet azokhoz hozzájutni. Esetleg kiskaput jelenthetne, ha ezeket a hangoskönyveket nem tölteném le, hanem a www.loyalbooks.com weboldal segítségével hallgatnám meg. Ezt még fontolgatom, hogy megteszem-e (egyébként évekkel ezelőtt a LibriVox javát már meghallgattam). Azt is fontolgatom, hogy letöröljem-e a gépemről az eddig letöltött podcast epizódokat, vagy majd valamikor a jövőben mégis meghallgatom azokat, például akkor, ha sokat romlik a látásom. Jó kérdés egyébként, hogy a podcast-ok hallgatása vagy az e-könyvek olvasása van-e jobb hatással a látásunkra. A természettudományos világnézet szerint valószínűleg az e-könyvek olvasása a rosszabb, mert a képernyő rontja a szemünket. De spirituálisan lehet érvelni amellett is, hogy a podcast-ok hallgatása a rosszabb: vagy azért, mert ezek szerzői joggal védettek, vagy azért, mert sok vak és gyengénlátó is podcast-okat hallgat, és spirituálisan ezekkel az emberekkel "egyesülünk" a podcast-ok hallgatása közben. Szóval, a lényeg, hogy a podcast-ok hallgatása helyett ingyenes e-könyveket tervezek olvasni a jövőben, elsősorban (szinte) közkincs e-könyveket a Gutenberg prodzsektből, de vannak még más közkincs anyagaim is (buddhista írások, illetve matematikai statisztika jegyzet). Azt is fontolgatom, hogy olvassak-e olyan műveket, amelyek szerzői joggal védettek ugyan, de valamilyen ingyenes licenccel vannak megosztva (ilyen pl. a WikiPedia és sok matematikai e-könyv). Persze valószínűleg lesznek kivételek is, mint pl. nyomtatott könyvek a matematikáról, vagy a munkához szükséges írások (beleértve pl. a német nyelvvizsgára való készülést elősegítő műveket is). Itt is, mint a vegán étkezés esetén is, a törvény szelleme és nem a betűje a fontos: a lényeg, hogy befejezem a szerzői joggal védett művek nagy mennyiségű fogyasztását, ami nálam elsősorban a podcast-okat jelentette, de jelentheti pl. azt is, hogy kevesebbet olvasok híreket és Twitter-t, nem is beszélve arról, amit már régóta nem nagyon csinálok (pl. filmnézés, zenehallgatás, regények olvasása).

Miért lehet erény a szerzői joggal védett művek kerülése? Lehetségesnek tartom, hogy azzal, hogy mások szerzői jogaival védett műveket olvasunk, nézünk vagy hallgatunk, azzal egy kis mértékben spirituálisan ezen emberek befolyása alá kerülünk, ami rosszabb hatással lehet a mi spirituális képességeinkre, mintha semmit sem olvasnánk, néznénk, vagy hallgatnánk. (Nem is beszélve a "Minden jog fenntartva" kikötéssel megosztott művekről.) Másrészt úgy képzeljük, hogy egy ideális világban semmi sem lenne szerzői joggal védve, és ha kerüljük a szerzői joggal védett műveket, azzal közelebb kerülünk ehhez az utópiához. Kialakulhat egy közösség, egy piac, ami csak közkincs műveket fogyaszt, és ezzel a szerzői joggal védett művek mennyisége és aránya csökkenhet. Miután erősödik az igény a közkincs művekre, ez politikai változásokat is okozhat, pl. azt, hogy nem csak a szerző halála utáni 70 évvel válna közkinccsé egy mű, hanem akár már a publikáció óta eltelt 50. évben is, és akkor nem kellene a szerző halálának dátumát pontosan tudni (nem is beszélve a cégek által birtokolt szerzői jogról). Tehát ha a közkincs művek előnyben részesítése Istennek tetsző dolog, akkor lehet, hogy támogatni fogja azt, hogy ez az erény jobban elterjedjen, ugyanúgy, ahogyan a múltban más erényeket támogatott. Így ennek az erénynek az első gyakorlói akár nagyobb isteni támogatást is élvezhetnek, mint amennyit ez az erény valójában ér, szóval érdemes lehet kipróbálni. Ezek után a Gutenberg prodzsekt-et is jobban értékeljük, mint korábban, és nekiállhatunk letölteni onnan sok e-könyvet. Mivel a Gutenberg prodzsekt főleg angol nyelvű könyveket tartalmaz, ez egy érv lehet amellett is, hogy elsősorban az angolt válasszuk általunk leginkább elsajátítandó idegen nyelvnek (más nyelveket inkább akkor érdemes megtanulni, ha oda is akarunk költözni, vagy ha a munkához kell).

Lassú haladás Gödellel, a blogom újra a keresési eredmények között

Jó hír, hogy a blogomat újra meg lehet találni a Google keresési eredményei között a nevemre keresve (ma pl. a 4. oldalon volt megtalálható). Sajnos azonban még legalább 38 itteni blogbejegyzésem nincs indexelve a Google Search Console szerint (az 50-ből), amiből úgy érzem, hiába is írnék több blogbejegyzést, nem igazán növekedne a blogom látogatottsága, mert a kereső úgysem ad találatot a nem indexelt oldalakra. Írtam is erről egy visszajelzést a Google-nek, de az is lehet, hogy ez természetes, hogy sok weboldalt nem indexelnek, amint valahol írják is, hogy ne várjuk, hogy minden oldalunkat indexelik. A lényeg, hogy valószínűleg csak ritkábban, rendszertelenül blogolok ezután itt.

Egyébként az előző blogbejegyzésemben leírtaknak megfelelően, nyitottam is egy új blogot, a kornyezetpolitika.blogspot.com címen (a címét tehát mégis elárulom itt, mert sokat nem veszthetek vele), és néhány ott leírt ötletet megpróbáltam kommunikálni is emailben, illetve a Twitter segítségével. Tehát újra regisztráltam a Twitter-re is, de nem tudom, ennek mi lesz a jövője (eddig 4 "követőt" sikerült összeszednem). Az előbb belinkelt "kornyezetpolitika" blogom bejegyzéseit két nyelven, először magyarul és másodszor angolul írtam, és a webcíme, valamint a főcíme is jelenleg magyarul van (angol alcímmel), viszont a bejegyzéseket főleg angol nyelvűekkel osztottam meg, akik először a magyar webcímet, a magyar főcímet, és a blogbejegyzések magyar nyelvű kezdetét láthatták, ez pedig nem ideális. Mivel rossz a koncepció, lehet, hogy abba is hagyom a "kornyezetpolitika" blogom írását, és vagy lesz helyette valami más, vagy nem. Lehet, hogy célszerűbb lenne offline gyűjteni a környezetvédő ötleteimet, amíg könyv nem lesz belőle.

Sajnos az előbb leírtakból is látszik, elég sokszor megszegtem már a szavamat, illetve a terveimet. Például, voltak olyan napok, hogy a vegán étkezéstől két étkezés alkalmával is eltértem (pedig az volt a tervem, hogy minden nap vegán módon étkezek, maximum napi 1 kivétellel). Ezenkívül többször megszegtem a gépmentes szombatot (vagy vasárnapot), illetve egyéb etikai elhatározásaimat is. Lehet, hogy ezzel függ össze, hogy nem volt még nagy pénzügyi előnnyel járó szerencsém, viszont voltak egészségügyi problémáim a közelmúltban. Ha jobb telet szeretnék, akkor valószínűleg igyekeznem kell betartani bizonyos etikai elveket.

Gödel első nemteljességi "tételének" igazságát még mindig nem tudtam elfogadni, de nem tudtam még a "tételt" megcáfolni sem, mert a kétségeim nehezen érthető területekre vezettek, amikhez még tanulmányoznom kell a matematikai logikát. Például, olvastam a "Gödel, Escher, Bach" című könyvet (Dougles R. Hofstadtertől), olvastam "A logika fejlődése" című könyvet (William Kneale és Martha Kneale szerzőpárostól), illetve olvastam még egy rövid angol nyelvű előadás-jegyzetet is, de ezek nem sokat segítettek, mert csak röviden érintették a témát. Ezeknél többet segíthet Gödel eredeti cikkének Martin Hirzel-féle 2000-es angol fordítása (a WikiPedia cikk forrásmunkái között az archive.org-ról letölthető), valamint egy online letölthető "Open Logic Text" című dokumentum, ami valószínűleg itt is megtalálható: openlogicproject.org Első nekifutásra ezt sem tudtam elég jól megérteni, de még olvasgatni tervezem... csak lehet, hogy ezen kívül más matematikai témákkal is foglalkoznom kellene, hogy biztos legyen valami sikerélményem (például, lehet, hogy megpróbálok KÖMAL-os feladatokat is megoldani). Egyébként érdekesnek találom, hogy Kurt Gödel és Albert Einstein idős korukban jó barátok voltak, és vannak róluk készült közös fotók is... ha pedig a gyanúm nem csal, Gödeltől származhat a hamisság a matematikában, Einsteintől pedig az atombomba bevetésének ötlete... érdekes kérdés, vajon ez a két dolog összefügghet-e egymással (parapszichológiai módon)? Ennek megválaszolásához is közelebb juthatnék, ha sikerülne leellenőriznem (bizonyítanom vagy megcáfolnom) Gödel első nemteljességi "tételét"...