2021. december 27., hétfő

Vissza a matematikához, programozás, e-könyvek, nyelvtanulás

Néha kellemetlen tud lenni az élet ebben a világban, de ha a matematikával foglalkozok, az feledteti ezeket. A matematika szép, a matematika tiszta, a matematika felett az Istennek sincs hatalma. Tehát úgy döntöttem, hogy a szabadidőm nagy részében visszatérek a matematikához. Például, talán korábban már leírtam, hogy híres sejtések bizonyításával próbálkozok, amiért pénzjutalmat remélek. Azonban ahogy a Beal-sejtésen gondolkodtam, kezdtem úgy érezni, hogy talán ugyanannyi esély van arra, hogy a Beal-sejtés hamis, mint arra, hogy igaz. Ha pedig a Beal-sejtés hamis, akkor nagyon nehéz lehet egy ellenpéldára rábizonyítani, hogy ellenpélda, hiszen rendkívül nagy számokról van szó. Tehát, úgy döntöttem, hogy inkább a kedvencemen, a Goldbach-sejtésen gondolkodom, mert úgy látom, hogy legalább 99% az esély arra, hogy ez igaz. Bár ezért nem jár közvetlen pénzjutalom (mint a Millenium Prize Problems sejtéseire), azért közvetett (utólagos) pénzjutalom még talán szerezhető vele. Mindenesetre a Goldbach-sejtés (és a Collatz-sejtés, valamint a Hadwiger-sejtés) közelebb áll hozzám, mint a Millenium Prize Problems, hiszen ezeken középiskolás matematikai tudással is elkezdhetek gondolkodni, akár egyedül kitaposva az utat a megoldáshoz.

Szóval néha ezt csinálom. Néha (kb. naponta 1x) meg sakkozok az Interneten. Az idő meg telik, és a matek meg a sakk területén nem nagyon érzem a haladást. Józan paraszti ésszel nem is tanácsos ezekbe ölni a szabadidőmet, hiszen nem sok olyan sikeres sakkozóról hallani, akinek 35 éves kora után erősödött meg az ÉLŐ-pontja (illetve aki még nem is indulhat ÉLŐ-pontos versenyeken), és nem sok olyan sikeres matematikusról hallani a 20. vagy 21. században, akinek nincs PhD-ja (vagy legalább MSc-je) matematikából. A "józan paraszti ész" ilyenkor azt mondaná: "A suszter maradjon a kaptafánál". Tehát, mint már említettem, az a tervem, hogy 2022 a programozás éve lesz a szabadidőmben. Itt van tehát két dolog: (1) 2022-től programoznom kell, de még nem tudom, mit programozzak (2) a matematika felé fordultam. Arra gondoltam, hogy összekapcsolom ezt a két dolgot ("összekötöm a kellemest a hasznossal"), és valamilyen matematikai szoftvert fogok fejleszteni. Még gondolkodok rajta, hogy pontosan milyen szoftverről legyen szó, de most afelé hajlok, hogy egy ahhoz hasonló programot írok majd, mint a GeoGebra. Miért lenne ennek létjogosultsága? Mert a GeoGebra licence nem engedi, hogy a szoftvert kereskedelmi célból használják fel. Véleményem szerint viszont szigorú értelemben szinte minden cél felfogható kereskedelmi célként is. Pl. úgy tudom, hogy nem szabad blogolni a GeoGebrával készült képeket megosztva. Ha tehát első körben írok egy olyan matematikai szoftvert, ami megkönnyíti azt, hogy valaki egy meghatározott méretű ábrát készítsen 2-dimenziós euklideszi geometriában, és ezt az ábrát akár kereskedelmi célokra is felhasználja, akkor azzal valószínűleg betölthetek egy "piaci rést". Ezután jöhetnének a további ötletek olyan feature-ökre, amelyek a GeoGebrában nincsenek benne (meg persze akár olyanokra is, amik benne vannak - a GeoGebrának van is már néhány konkurrense, pl. Desmos, CarMetal, sőt, a Mozaik Kiadónak is volt valamilyen fizetős szoftvere a geometriáról). Van még néhány dolog, amit máshogy csinálnék, mint ahogy a GeoGebra felépül. Ennyit a programozási terveimről.

Persze a közvetlen siker-terveimen kívül is elkezdtem újra a matematika felé fordulni. Ez pl. abban testesült meg, hogy a KÖMAL honlapjáról, a "Nyomtatott lap" / "Archívum" részről letöltöttem a cd.zip-et a KÖMAL 1893–1993 közötti számainak beszkennelt képeivel, és kiírtam azt egy CD-re (gondolom, "fair use"). Sosem tudni, mikor veszik el tőlünk az Internetet, de ez a CD akkor is értelmet adhat a számítógépezésnek, ha éppen nincsen Internet. Ezután úgy döntöttem, hogy angol nyelvű matematikai tankönyveket és előadás-jegyzeteket töltök le az Internetről, és írok azokból egy másik CD-t vagy DVD-t. Közben rájöttem, hogy talán erre nem is lenne jogom, hacsak a tankönyveket vagy előadás-jegyzeteket meg nem osztják valamilyen licenccel. Tehát, végül is arra jutottam, hogy csak a CC-BY, a CC-BY-SA, a GNU-FDL vagy a "Gutenberg Project" licenccel megosztott tankönyveket (valamint egy közkincs tankönyvet) készítettem elő CD-re vagy DVD-re írásra. Ez egy CD-hez sok lett, egy DVD-hez viszont kevés. Tehát, úgy döntöttem, hogy még más témákban (pl. Business, Computer Science) is spájzolok tankönyveket és egyéb műveket. Közben rá kellett jönnöm, hogy a számítástechnikában sokkal kevesebb oktató anyagot osztottak meg az általam itt említett barátságos licencekkel (pl. ami kereskedelmi célból nem használható fel, azt nem is töltöttem le). A könyvek honlapjainak megnyitása (pl. a e-booksdirectory.com honlapról indulva), a licencfeltételeik leellenőrzése a PDF-ekbe való betekintéssel elég sok időt elvett tőlem (a matek könyvekkel együtt legalább 2 napnyi szabadidőt), ezért egy idő után úgy döntöttem, hogy gyorsítok a folyamaton, és inkább csak olyan helyekről töltök le, ahol a legtöbb könyv licence jó: elsősorban a Gutenberg Project-re gondolok itt. A matematika tankönyvek letöltésére például a következők voltak a legjobb forrásaim (a "deep linking" kerülésével mutatom csak ezeket):

https://www.gutenberg.org/

https://www.openbookpublishers.com/

https://www.opentextbookstore.com/

https://yoshiwarabooks.org/

http://www.trillia.com/

Open Textbook Library (site: open.umn.edu)

American Institute of Mathematics Approved Textbooks (site: aimath.org)

A fenti helyekről nagyon sok ingyenes és valamilyen kedvező licenccel megosztott matematika tankönyvet le lehetett tölteni. Ezeken kívül tudom, hogy hol keressem a matematika előadás-jegyzeteket is, amelyeket szerzői jog véd, ezért csak 1 példányban tölthetem le azokat a merevlemezemre, tehát ezeket nem lehet spájzolni, csak szükség esetén használhatom azokat... Na mindegy, szóval ott tartottam, hogy a matematika témáján kívül más témákban kevesebben osztották meg a tananyagaikat "kereskedelmileg is felhasználható" licenccel, tehát úgy döntöttem, hogy a Gutenberg Project e-könyveivel töltöm fel a DVD-t, olyan non-fiction témájú könyvekkel, amelyek érdekelnek vagy érdekeltek. Kb. egy fél DVD-nyi (2 GB) anyagom volt már ezekből a matek tankönyvekkel együtt, és éppen egy boszorkányságról szóló e-könyv 2. kötetét (azt hiszem ez volt a címe: "The Witchcraft Delusion in New England: Its Rise, Progress, and Termination") kezdtem letölteni (a boszorkányságról rengeteg könyv van a Gutenberg Projectben, mind a Witchcraft Bookshelf-en és azon kívül is), amikor a laptop elkezdett furcsán kattogni és sípolni (talán hacker volt, talán hardware probléma, pl. laptop hűtő alatt lévő újságpapírok, talán a természetfeletti beavatkozása)... ezért gyorsan le kellett kapcsolnom azt, nehogy valami nagyobb baja legyen. Miután újra bekapcsoltam a laptopot, már nem volt vele gond, de azért a wifi kikapcsolása után gyorsan kiírtam egy fél DVD-re azokat, amiket addig gyűjtöttem, nehogy elromoljon a laptop, és odavesszen 2 napi munkám. Utána úgy döntöttem, már csak néhány e-könyv megy az újabb DVD-re, és a többi helyre ingyenes nyelvoktató anyagokat töltök le a következő helyről:

https://fsi-languages.yojik.eu/

A német és az orosz kurzusok egy része fért még az újabb DVD-re, amelyek a honlap tanúsága szerint közkincsek, mivel az USA-ban amit az USA kormánya készít, az közkincs. Így tehát van egy jó kis DVD-m, amin rengeteg olyan anyag van, amiből művelődhetek, akkor is, ha az Internet leáll vagy túl drága lesz (stb). Bekövetkezhet emiatt akár a "bőség zavara" is, azaz azt sem tudom, mit olvassak előbb... ugye német nyelvvizsgát is akarnék 2022-ben! Szóval lehet az is, hogy nem nagyon használom majd ezt a DVD-t, pedig érdekes dolgok lehetnek rajta.

Joseph Atwill - Caesar's Messiah, és hasonló összeesküvés-elméletek

A Skeptiko podcast néhány epizódjában (azt hiszem, #241, #354, és egyebek) szóba került Joseph Atwill "Caesar's Messiah" című műve (ha rákeresünk "Atwill" nevére, későbbi podcast epizódokat is találhatunk, és talán másokkal is beszélget erről a Skeptiko podcast házigazdája, Alex Tsakiris). A könyv honlapjáról elérhető annak Amazon-os elérhetősége, és az Amazon-on még sok hasonló könyvet javasolnak más szerzőktől is, hasonló összeesküvés-elméletekkel. Ezekben az összeesküvés-elméletekben annyi bizonyára közös, hogy a kereszténység keletkezéséért a Római Birodalmat és/vagy a római császárságot teszik felelőssé (nem pedig a zsidókat, ahogy azt talán néhány nem keresztény náci tenné). Ilyen gondolataim nekem is voltak, amikor "A kereszténység kritikája" című művemet írtam: ezért írtam például, hogy "A Biblia (vagy a kereszténység) a Római Birodalom kultúrájának és a zsidóság kultúrájának az ötvözetét mutatja..." (A kereszténység kritikája, IV/16, lásd még: IV/17.) Ezeket a gondolataimat tehát tovább csiszolhatnám, ha elolvasnám a "Caesar's Messiah" című könyvet és/vagy hasonló könyveket az Amazon-ról. Egyenlőre azonban nem akarok pénzt kiadni ilyen könyvekre, már csak azért sem, mert az Amazon weboldala, valamint az újonnan megjelenő angol nyelvű könyvek nagy részének első lapjai olyan jogi feltételeket tartalmazhatnak, amelyeket nem akarok elfogadni, mert elméleti, spirituális jogi akadályt jelentenek nálam (de sok időt sem akarok szánni erre a témára).

Mindenesetre röviden átfutottam a Caesar's Messiah könyvről szóló WikiPedia oldalt, és ebben találtam egy érdekes részt: a Genezáreti-tónál történhetett az is, hogy Jézus azt mondta az apostoloknak: "kövessetek, és én emberek halászaivá teszlek benneteket" (pl. Mt:4:19), valamint az is, hogy Titus rajtaütött néhány zsidó lázadón, akiknek a holttestei ezután a vízben úsztak, mint a halak. Ez a rész talán jobban is magyarázhatja az "emberek halászairól" szóló részt, mint az én erről szóló írásom és blogbejegyzésem, amiben a "retiarius" típusú gladiátorokra gondoltam (valamint arra, hogy a metaforikus értelmezés nem lenne méltó Istenhez). A "Caesar's Messiah" más bibliai részeket is összefüggésbe hoz "Iosephus Flavius" zsidó-római történetíró "A zsidó háború" című művével. Ez a mű a keresztények számára is érdekes lehet, amennyiben elhiszik, hogy Jézus próféciái Jeruzsálem pusztulásáról ebben a korban teljesedtek be. Ez tehát egy bizonyítékot jelenthetne arra, hogy Jézus igazat mondott. Azonban a "Caesar's Messiah" tovább megy: azt feltételezi, hogy a Biblia és "A zsidó háború" című mű közötti összefüggések inkább azzal magyarázhatók, hogy a kereszténység csak később keletkezett (Jeruzsálem pusztulása után), és elsősorban a zsidók lenyugtatása érdekében íródott, hogy ne lázadjanak tovább a rómaiak ellen.

Szerencsére "Iosephus Flavius" - "A zsidó háború" c. műve angolul olvasható online a Gutenberg prozsektnek köszönhetően: "The Wars of the Jews; Or, The History of the Destruction of Jerusalem by Josephus". Azonban van egy kis akadálya annak, hogy ezt a művet elolvassam: túl hosszúnak tűnik, pl. a TXT verzió 1.3 MB, ami majdnem 240000 szavat jelent! Ez tehát kb. akkora terjedelmű lehet, mint a teljes Biblia negyede, a Biblia pedig nagyon hosszú. Tehát, lehet, hogy egyenlőre nem kutatom tovább ezt a témát, csak írtam ezt a blogbejegyzést róla, hogy akit érdekel, hogyan nézhet utána a dolgoknak. Mindenesetre elolvastam a mű előszavát, amiben mindjárt találtam két érdekes dolgot. A mű ezekkel a szavakkal kezdődik:

Whereas the war which the Jews made with the Romans hath been the greatest of all those, not only that have been in our times, but, in a manner, of those that ever were heard of; both of those wherein cities have fought against cities, or nations against nations; ...

Tehát, azt mondja, hogy ez a háború bizonyos szempontból nagyobb lehetett, mint bármely más korábbról ismert. Ha pedig ilyen nagy háborúról van szó, akkor valóban indokolt lehetett az az összeesküvés-elmélet, amiről Atwill írt. Másrészt az előszóban olvastam valamit, ami nem támogatja Atwill összeesküvés-elméletét: ez pedig Nero császár megemlítése... Úgy tudjuk, hogy a kereszténység már Nero császár idejében is létezett, hiszen Nero keresztényeket ítél(hetet)t máglyahalálra azzal a váddal, hogy ők okozták a római tűzvészt. Ha viszont "A zsidó háború" c. mű Nero után íródott (amit egyébként Atwill sem tagadhat), akkor nem keletkezhetett előbb a kereszténységnél, hacsak a kereszténység és Nero kapcsolatáról szóló források hamisnak nem bizonyulnak. Vagyis: a kereszténység valószínűleg előbb jött létre annál, hogy Titus bevonult volna Jeruzsálembe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen római összeesküvés-elmélet sincs a kereszténység mögött. A könyvem írásakor pl. burkoltan arra is gondoltam, hogy akár Nero császár is állhat a kereszténység mögött (ezt pedig folytathatták a későbbi római császárok)... de hogy ennek utánajárjunk, többet kellene olvasni a témában, de én inkább mással tervezek foglalkozni a közeljövőben.

2021. december 15., szerda

Fejlemények (vegyes, összefoglalás)

Híreim vannak több korábbi blogbejegyzésemmel kapcsolatban is...

1. "A kereszténység kritikája" című közkincs e-könyvem (aminek a linkjét már megosztottam a blogon) újabb (2021.11.01.) verziója elérhető a MEK-ből (ugyanazon a linken). Ez tartalmazza azokat a javításokat, amiket a blogomon már említettem (stb.) és egyéb javításokat is. Egyenlőre nem látok benne nagyobb hibát (hacsak azt nem, hogy az utószóban megosztottam a blogom linkjét, vagy hogy a könyv terjedelmének növelése érdekében Thomas Paine "The Age of Reason" című művének magyar fordítására vállalkoznék), ezért ezt a verziót ajánlom kiadóknak. Egyébként várható, hogy "A kereszténység kritikája" angol fordítása ("The Critique of Christianity") is megjelenik majd a MEK-ben hamarosan (talán 2022 tavaszáig, miután a húgom leellenőrizte azt nyelvtanilag), és akkortól majd angol kiadókat is megkeresek ez ügyben. Annak is örülök, hogy a www.eretnekplatform.hu linket helyezett el az e-könyvemre, erről is csak nemrég szereztem tudomást.

2. A hangoskönyvek, podcastok, előadások hallgatása témájában válogatósabb lettem, elsősorban a vélt vagy valós spirituális, jogi akadályok miatt. Tehát, úgy döntöttem, nem hallgatok már LibriVox hangoskönyveket, mert ezekhez csak az archive.org-on keresztül tudnék hozzájutni (akár torrent-el, akár direktben tölteném le), és az archive.org felhasználási feltételei csak tanulási vagy kutatási célokra engedélyezik az oldal használatát (a megszerzett tudás felhasználása egyéb célokra tehát elvileg már nem engedélyezett). Bár, talán kikerülhető lenne az archive.org a www.loyalbooks.com-on keresztül történő streameléssel, de nekem inkább a mobilomra letölthető hangoskönyvekre lenne szükségem... Hasonlóképpen, a YouTube-on található előadásokat sem tervezem megnézni (pedig rengeteg német nyelvűt találtam az erről szóló blogbejegyzésem óta is), mert a YouTube sem használható kereskedelmi célokra. A művelődési forrásaimnak ezen két nagy érvágása (LibriVox, YouTube) után át kellett szerveznem, hogy mikor mit fogok hallgatni, és milyen nyelven. Úgy döntöttem, hogy a mobilomon séta (pl. munkába járás) közben inkább németet hallgatok, mint angolt: ez azért is jó, mert így jobban haladok a középfokú német nyelvvizsgára való felkészüléssel. Találtam is néhány kb. 30 perces epizódokból álló német nyelvű podcastot, amiket RSS Feed-ről (Linux terminálos utasítással) le tudok/tudtam tölteni ("Easy German Podcast", "Das Coronavirus-Update von NDR Info", "SWR2 Wissen Podcast", "Finanzfluss Podcast", "Dr. Anne Fleck - Gesundheit und Ernährung mit BRIGITTE LEBEN!", "Die Geschichte Österreichs in 29 Kapiteln", "Einschlafen mit Wikipedia Podcast", "Besser Leben Podcast", "Lerne Psychologie Podcast"). Sőt, a közeljövőben valószínűleg a laptopomon is németet fogok nézni és/vagy hallgatni, elsősorban DW TV-t vagy NDR Info online rádiót. Ha viszont már meglesz a német nyelvvizsgám, akkor valószínűleg a (blogon már emített) "Skeptiko", a "Rune Soup" vagy a "Down at the Crossroads" angol nyelvű podcastokat hallgatom majd a laptopon, és az is lehet, hogy angol nyelvű podcastból is keresek majd kb. 30 perceseket a mobilomra (hiszen nem csak középfokú német nyelvvizsgát, hanem felsőfokú angol nyelvvizsgát is szeretnék majd letenni).

3. Újabb fejlemények vannak a B és V betűk felcserélésének témájában is, amiről újra és újra írtam már. Közben rájöttem, hogy a B és a V betű egymás mellett vannak a számítógép (laptop) billentyűzetén! Talán valami titok van ennek a jelenségnek a hátterében? Érdekes dolog még, hogy Kiskunfélegyházán, a lakóhelyem közelében van egy "IBV Hungária" nevű cég (ennek a neve egy hasonló német cégnévből ered), de nem világos, hogy mit jelent ennek a cégnek a nevében az I, a B és a V betű, amelyek egy kereszt körül vannak elhelyezve. Amikor ezeken a dolgokon gondolkodtam, akkor arra is gondoltam, hogy esetleg a B és V betűk felcserélésének köze lehet-e ahhoz, hogy a latinban a V betű eredetileg az U betűt is jelölte... (A billentyűzeten a V úgy viszonyul a B-hez, mint az U az I-hez.) Persze ez csak spekuláció, ennél több magyarázatra lenne szükség.

4. Szeretném visszavonni azt a kijelentésemet, miszerint "a matematikai publikációkat általában etikailag semlegesnek vagy inkább negatívnak tartom"... ebben már nem vagyok annyira biztos (pl. jobb, ha emberek érik el a matematikai eredményeket, mintha a mesterséges intelligencia érné el azokat). Etika ide vagy oda, megjött a kedvem ahhoz, hogy újra a matematikával foglalkozzak... lehet, hogy több esélyem lenne a meggazdagodásra a matematikával (pl. a Beal-sejtés bebizonyításával), mint a regényírással. Ha pedig meggazdagodnék, akkor a pénzemet valószínűleg etikusabban használnám fel, mint sokan mások. Szerintem mind a regényírás, mind a matematika a szegények művészete lehet, hiszen nem kell hozzá más, csak toll és papír. Tehát, a továbbiakban valószínűleg mindig szakítok majd magamnak időt a matematikára, miként a sakkra is. A matematika azért is jó, mert független a világtól, szóval ha elegünk van a világ által okozott szenvedésekből, akkor a matematika egy olyan területet jelenthet, amire szívesebben gondolunk. A megoldatlan matematikai problémák jelentette kihívás pedig érdekesebbé teheti az életet.

5. A környezetvédelemmel kapcsolatos blogbejegyzéseimet viszonylag kevesen olvasták... ezért nem biztos, hogy sok időt tudok erre a témára szánni, ellentétben azzal a blogbejegyzésemmel, amiben azon gondolkodtam, hogy mivel folytassam a blogomat. Egyébként nem is biztos, hogy képes lennék a környezetvédelemben olyan jó eredményeket elérni, mint amilyeneket pl. a "World Economic Forum" szokott mutatni a Twitteren. Tehát, egyenlőre nincs még eldöntve, hogy mivel folytatódik a blogom, elvileg bármi következhet (akár még vallás vagy politika is, ha más nem).

6. Évértékelés: 2021... Nálam a 2021-es év nem volt valami aktív. Kevés volt a szellemi energiám, nem sok kedvem volt a siker-terveimet végrehajtani. Ezért nálam 2021 az idegen nyelvű hangoskönyvek, podcastok és előadások passzív hallgatásának éve volt. Úgy érzem, mégsem vagyok még azon a szinten, hogy a középfokú német nyelvvizsgát 2021 végén vagy 2022 elején megszerezzem. Ez inkább 2022 közepére várható. Azonban már nagyon szeretnék egy jobb állást 2022-ben, ezért nem csak a német tanulásával akarom növelni ennek a megszerzésének az esélyeit (illetve elérni a nagyobb biztonságot a munkaerőpiacon), hanem programozni is akarok. A terveim szerint tehát 2022 a programozás éve lesz a lelki életemben. Ha pedig sikerül megszereznem egy jobb állást 2022-ben (akár programozósat vagy másfélét), akkor könnyen lehet, hogy 2023 a könyvírás éve lesz. (Ezeken kívül minden évben tervezek sakkozni, matekozni, idegen nyelvű hanganyagokat hallgatni, rövid irodalmi pályázatokon indulni és blogolni... 2021-ben is így tettem.) Visszatérve a programozásra, úgy döntöttem, hogy valószínűleg nem az "Audio Visualizer" ötletemet valósítom meg, hanem más ötleteket keresek, hiszen az "Audio Visualizer" is valószínűleg csak a YouTube használatával lehetne elég sikeres, azt pedig már korábban leírtam, hogy a YouTube használata nálam vélt vagy valós spirituális, jogi akadályokba ütközik. Ami a programozási ötleteket illeti, nyitott vagyok önálló prodzsektre is, de másodállásra is.

7. Összefoglalás: otthon (szinte) bármikor sakkozhatok, matekozhatok vagy programozhatok, tehát valószínűleg ezekre a tevékenységekre fogok koncentrálni, mint gyermekkoromban. Másrészt munkanapokon érdemes még nyelvet tanulni (pl. munkába járás közben, munkaközi szünetben vagy munka után, ha már fáradt az ember), irodalmi pályázatok idején érdemes lehet még írni valamit (pl. az Alpine Fellowship által meghirdetett pályázatokra várok, ezeken kívül még néhány flash fiction pályázat lehet elég jó), és ha van valami említésre méltó, érdemes lehet még blogolni... valószínűleg havonta kb. 1 blogbejegyzés belefér.

2021. november 27., szombat

Elméleti és spirituális jogi akadályok

Én elvileg értenék az Internet-marketinghez és a SEO-hoz, de sajnos rengeteg ezekhez szükséges webes szolgáltatás általános szerződési feltételei nem elfogadhatóak a számomra. Így pl. nem regisztráltam a lap.hu-ra, és jelenleg a FaceBook-ra, az Instagram-ra és a LinkedIn-re sem vagyok regisztrálva. Néha szerettem volna internetes társkeresőkre is regisztrálni, de a felhasználási feltételeik ezt nem tették lehetővé (tisztelet a kivételnek). Hasonló okokból, a freemail.hu-s regisztrációmat is meg kellett szüntetnem. Talán még a Profession.hu-s regisztrációmat és a mobiltelefon-szolgáltatómmal kötött szerződésemet (aminek a feltételeit olyan gyakran frissítik, hogy lusta vagyok elolvasni) is meg kellene szüntetnem, ha mindent tisztán akarnék, de az utóbbiak használata a megélhetéshez szükséges lehet, ezért a használatuk jogilag és spirituálisan megindokolható... még szerencse, hogy a Gmail és a Blogspot jogi feltételei jelenleg elfogadhatónak tűnnek a számomra. De a YouTube felhasználási feltételei (is) 2022. január 5-én frissülnek, és akkortól valószínűleg a YouTube-ot sem fogom használni... szóval okosan döntöttem, amikor a zeneszerzés helyett inkább a könyvírásban kezdtem el keresni a siker felé vezető utat. De nézzük csak meg, mik azok az elméleti és spirituális jogi akadályok, amik megakadályozzák számomra az Internet maximális igénybevételét (még több esetben is):

1. Gyakori jogi akadályt jelentenek a "Minden jog fenntartva" ("All rights reserved") és hasonlók, ezek nem csak az Interneten, hanem akár nyomtatott könyvek első lapjain is előfordulhatnak. Ezért nem keresek levelezőtársat pl. a penpalsnow.com-on vagy a ppi.searchy.net-en, ezért sem tervezek indulni a winningwriters.com által meghirdetett "Wergle Flomp Humor Poetry Contest" verspályázaton, vagy a balatonfured.hu-n meghirdetett "Salvatore Quasimodo verspályázaton" (bár az utóbbinak küldtem egy erről szóló petíciót, és ha eltávolítják a "Minden jog fenntartva" kikötést, vagy máshol hirdetik meg a költőversenyt, akkor még indulhatok rajta). Sok könyvet is ezért nem olvasok el, és sok kiadót ezért nem keresek meg a könyvem kiadásának ügyében. A FaceBook kereskedelmi feltételei és az Instagram általános szerződési feltételei pedig valami olyasmit mondanak, hogy "Minden jogot fenntartunk, amit kifejezetten nem engedtünk át Önnek", és ezért nem regisztrálok ezekre az Internetes szolgáltatásokra (bár ezeknek is küldtem nemrég egy petíciót, hátha meggondolják magukat). Mi is a bajom a "Minden jog fenntartva" kikötéssel? Ezt a jogi kikötést potenciálisan rosszul is értelmezhetőnek tartom. A "Minden jog fenntartva" az "All rights reserved" angol kifejezés fordítása lehet, erről pedig azt írja a WikiPedia, hogy jogi értelemben ugyanolyan lehet, mint a copyright szimbólum. Felületesen értelmezve tehát ez a kifejezés nem jelent többet, mint a szerzői jogokhoz való ragaszkodást (ami egyébként jelenleg automatikus). Azonban szigorúbban, szó szerint értve a "Minden jog fenntartva" akár többet is jelenthetne a szerzői jognál. Például, "fenntartjuk az Ön légzéshez való jogát", vagy "fenntartjuk az Ön meggazdagodáshoz való jogát", vagy "fenntartjuk azt a jogot, hogy bármit mondjon a családjának a szolgáltatásainkról", stb. Tehát, a "Minden jog fenntartva" szó szerinti jelentése, ha jogi károkat nem is, de spirituális károkat okozhat (ne feledjük pl. azt a spirituális kárt, amit Ézsau szenvedett el a Biblia szerint, amikor eladta az elsőszülöttségi jogát Jákobnak egy tál lencséért).

2. Egy másik rossz jogi feltétel azt mondja, hogy nem használhatják a szolgáltatást vagy annak egy részét (pl. tartalom megtekintését, meghallgatását) személyes és nem kereskedelmi célú felhasználástól eltérő célokra. Sajnos ezt a feltételt tervezik bevezetni a YouTube-on 2022. január 5-től. De szigorúan értelmezve, ha már megtekintenék egy egyetemi előadást a YouTube-on, amiből nyert tudás birtokában később akár pénzt is kereshetnék, akkor ez megsértené ezt a jogi feltételt. Véleményem szerint a pénzkeresés szinte mindennel összefügg, és nem jelenthetjük ki, hogy amit megnézünk, az nem fog hasznunkra válni pénzügyi vagy kereskedelmi szempontból. Pl. ha németül tanulok YouTube videók segítségével, majd a német tudásommal betöltök egy jó, kereskedelmi állást. Rengeteg embernek van YouTube csatornája, amivel pénzt is keresnek, és szigorúan értelmezve már ez is megsérti az említett jogi feltételt, hiszen a saját videóik megtekintése ellenőrzési célból is kereskedelmi célnak minősülhet. Tehát, talán írnom kellene egy petíciót a YouTube-nak is ebben az ügyben, hogy pontosítsák a felhasználási feltételeiket, vagy meg kellene szüntetnem a YouTube regisztrációmat 2022-től. Egyébként a FaceBook-al is ez a bajom: nem definiálja elég pontosan, hogy mi számít kereskedelmi célú felhasználásnak, ezért szigorúan értelmezve az én (nem fizetős) "content marketing" próbálkozásaim is kereskedelmi célú felhasználásnak minősülhetnek (ha pl. el akarom adni majd a könyvem nyomtatott változatát), és a FaceBook kereskedelmi célú felhasználási feltételei között szerepel az a rossz jogi kikötés, amit már említettem (az 1-es pontban). Közben még eszembe jutott az is, hogy talán még a librivox.org-os közkincs hangoskönyvek hallgatását is abba kellene hagynom, mivel ezeket az archive.org-ról szoktam letölteni, de az archive.org nem használható kereskedelmi célból... vagy pedig a librivox.org-os hangoskönyveket ezentúl torrent-el kellene letöltenem.

3. Nagyon gyakran előfordul még a különböző weboldalakon az a rossz jogi feltétel, hogy ezeket a feltételeket bármikor, egyoldalúan és/vagy akár erről szóló külön értesítés nélkül is módosíthatják, és ezek a módosítások azonnal érvényesek lesznek, amint a felhasználó a módosítások után újra elkezdni használni a weboldalt vagy szolgáltatást. Tehát, azt javasolják a felhasználóknak, hogy a felhasználási feltételeiket újra és újra olvassák el, bár valószínűleg tisztában vannak vele, hogy ezt valószínűleg senki sem fogja megtenni. Ezek a rossz jogi feltételek sok kisebb weboldalra jellemzőek. Sok weboldal ennél kicsit jobb feltételeket kínál, de még mindig nem elfogadhatóakat. Sok Internetes lehetőségről le kellett már mondanom hasonló feltételek miatt... nehogy utólag beleírjanak a feltételekbe valami nagyon rosszat.

Persze vannak vagy voltak még ezeken kívül is problémásnak mondható jogi feltételek a különböző webes szolgáltatásoknál, de nem akarom fárasztani ezekkel az olvasóimat, talán nem is fontos már. A lényeg, hogy az elméleti és spirituális jogi akadályok megnehezítik az életemet az Interneten és a könyvek esetében, nagyon sok esetben. Például, meg kell fontolnom azt, hogy a YouTube helyett német rádiókat hallgassak, és inkább ezekből tanuljak németül, bár a YouTube videók között lennének érdekesebb témák is (mint pl. egyetemi előadások vagy buddhista tanítások). Attól is lehet félni, hogy a helyzet a jövőben még rosszabbra fordul, és akkor már nem tudom elkerülni a rossz jogi feltételek elfogadását (mint a Profession.hu, és talán a mobiltelefon-szolgáltató vagy az Internet-szolgáltató esetében)... ez pl. akkor is előfordulhat, ha családom és gyerekeim lesznek. De ha ilyen rossz jogi feltételeket kell elfogadnom, akkor azok szerzőjét vagy tulajdonosát már biztos nem tekintem felebarátomnak, stb. Másrészt lehet akár jó oldala is annak, hogy ilyen rossz jogi feltételei vannak az Internet-használatnak: kevesebbet használom az Internetet, és ezáltal az elektromosságot, így az atomerőművekben kevesebb uránt hasítanak ketté, és kevesebb radioaktív hulladék keletkezik...

(Blogbejegyzés szerkesztve 2021-11-28:) Közben rájöttem, hogy a YouTube felhasználási feltételei már eddig is megtiltották, hogy a szolgáltatást személyes és nem kereskedelmi célú felhasználástól eltérő célból hallgassam vagy tekintsem meg... ezért már ma töröltem a YouTube regisztrációmat. Ezután valószínűleg a DW TV-t fogom nézni (bár még ennek is el kellene olvasnom a feltételeit), vagy német online rádiókat fogok hallgatni a német tanuláshoz.

2021. október 21., csütörtök

Néhány újabb példa a B és V betűk kicserélődésére

Ez a blogbejegyzés a korábbi, hasonló témában írt blogbejegyzéseim (a témaindító, illetve a folytatás) folytatása. Újabb példákat találtam a B és V betűk különböző nyelvekben történt kicserélődésének jelenségére, a penpal-oknak köszönhetően. Először is, úgy láttam egy potenciális levelezőtárs profilján, hogy a magyar "szervusz" köszönést "servus" formában az osztrákok is használják. Innen jutott eszembe az, hogy ezt magyarul "szerbusz" formában is használják, tehát egy újabb példa a B és V betűk kicserélődésére. Ezután egy szerb levelezőtárssal is írtunk egymásnak a dologról, és tőle kaptam két újabb példát:

  1. "Bizánc" (a város) horvátul "Bizant", szerbül "Vizantija" ("Византија").
  2. "Barnabás" (személynév) horvátul "Barnaba", szerbül "Varnava" ("Варнава").

A levelezőtársam szerint ezekre az lehet a magyarázat, hogy a latin B betűt a görög Béta betűnek feleltették meg (talán mert hasonló a betűk alakja, bár ebben kételkedek, hiszen a betűk sorrendje is egymásnak felel meg), de a görög Bétát inkább úgy kell kimondani, hogy "Vita" (erről már írtam a témaindító blogbejegyzésemben is), szóval innen eredhet ezeknek a szavaknak az eltérése, mivel a szerbek inkább a görögöket, a horvátok pedig a rómaiakat követték. Viszont én még hozzátenném, hogy szerbül is B betűnek látszik cirill betűkkel írt V betű, szóval ennek is köze lehet a dologhoz. Másrészt meg kell még jegyeznem azt, hogy a görög, latin és a szláv/cirill betűk és szavak eltérései nem adnak magyarázatot minden B és V kicserélődésre a különböző nyelvekben. Pl. említhetjük itt a Nirvána-Nibbána eltérést, vagy azt a rengeteg példát, amiket az angol és német szavak között találhatunk (pl. az angol "silver" szó és német "das Silber" szó nem latin eredetűek, hiszen latinul ez a szó "argentum")...

Itt pedig egy kellemetlen dolgot találtam! A Wiktionary-s linken (a témaindító blogbejegyzésemben) már nem találhatók meg azok az angol-német példák, amikre utaltam. A tanulság: érdemes lett volna kimenteni onnan ezeket a példákat (úgy emlékszem, csak egy részüket említettem meg).

2021. szeptember 25., szombat

Kisebb dolgok a környezetvédelemért

Nemrég kaptam egy emailt a GreenPeace-től arról, hogy aláírhatnék egy petíciót a méhek megmentésével kapcsolatban. Még jó, hogy nem írtam alá, mert ugyanezt a petíciót majdnem 1 éve már egyszer aláírtam (erre a régi emailjeim között találtam bizonyítékot), és kétszer nem jogszerű aláírni. Ezután kaptam egy másik emailt az MTVSZ-től (Magyar Természetvédők Szövetségétől), ami tulajdonképpen intézi ezt a petíciót Magyarországon, amiben azt a szomorú hírt olvastam, hogy még mindig nincs meg az 1 millió aláírás (EU-s szinten), de a petíció maximum csak szeptember végéig tart. Ezért lenne fontos, hogy aki még nem írta alá, az aláírja a petíciót a méhek és gazdák megmentéséről. Lehet, hogy most a méhek léte forog kockán, és ha a méhek kihalnak, akkor a mezőgazdaság is összeomlik (nagyon sok általunk fogyasztott növényt a méhek poroznak be), szóval nem nagyon lesz kaja, és káosz lehet. Többet a petíció magyar weboldalán lehet olvasni erről magyarul:

mtvsz.hu/mehek

Ha már a környezetvédelemről írok, akkor megemlítem, hogy általában elég sok környezetbarát innovációról (pl. műanyag szemét újrahasznosításáról) lehet olvasni a World Economic Forum nevű szervezet Twitter feedjén (más érdekességek mellett):

twitter.com/wef

Ez a Twitter feed a Twitter-re való regisztráció nélkül is olvasható, mintha egy blog lenne, csak még jobb is lehet, mint egy blogot olvasni (ezért a napi hírek olvasása mellett ezt a közgazdaságról szóló Twitter feedet is meg szoktam nézni)...

és ha már a közgazdaságról írok, akkor megemlítem, hogy éppen a kereskedelmi szakközépiskolák számára készült "Külkereskedelmi ismeretek (német nyelv)" című könyvből is tanulok németül (szerzők: Görgényiné Petrován Antónia és Kovacsicsné Petrován Mária A.), amit a Tankönyvkiadó Budapest 1989-ben adott ki, és emiatt még a szocialista vagy kommunista rendszer szemléletét tükrözi. Ebben a könyvben pedig, ha jól értettem, egy elég jó ötletet találtam arra, hogy a nagy földbirtokok ne legyenek örökölhetőek (amint azon korábban gondolkodtam): ez pedig azt mondja, hogy az NDK-ban (DDR) betiltották a nagy földbirtokok magánkézben való birtoklását.

Korábban ugye arra gondoltam, hogy az ingatlanok szintjén úgy lehetne békésen és demokratikusan megoldani az esélyegyenlőséget, ha a tulajdonosoktól csak a haláluk után vennék el az ingatlanjaikat, azaz az ingatlanok nem lennének örökölhetőek... ezután ki kellett egészítenem ezt a javaslatot különféle technikai részletekkel (pl. az ingatlanokat birtokló cégek részvényei sem lennének örökölhetőek, és a kölcsönök sem, és az ingatlanok adásvételét is korlátozni vagy adóztatni kellene, stb)... ezután rájöttem, hogy az ingatlanok örökölhetőségének megszüntetése akár rosszat is tehetne a szegény emberekkel, hiszen nekik éppen az örökölt ingatlanok jelenthetnek megoldást az anyagi problémáikra... tehát, újabb technikai részletekkel kellett kiegészítenem a javaslatomat (pl. a kis értékű ingatlanokat mégis lehessen örökölni, csak a nagyobb értékűeket ne, és hogyan döntsük el, hogy mi számít kis értékű ingatlannak, stb)... de nem voltam elégedett az aktuális megoldásommal. Szóval, nem tudtam tökéletes és kész javaslatot tenni arra, hogy hogyan oldjuk meg az ingatlanok öröklésének az igazságtalanságának a kérdését. Ezt a kérdést pedig meg kellene oldani valahogyan, hogy természetes törvényt kapjunk, hiszen a természetben is a föld közös, és az állati egyedek esélyegyenlősége nagyobb, mint az embereké. Tehát, talán az lehet a jó megoldás, ha azt tennék, mint amit az említett könyvben olvastam: ha a nagy értékű (vagy méretű) földbirtokok (illetve ingatlanok, pl. intézmények) egyáltalán nem lehetnének magánkézben. Persze itt is akadhat kiskapu: pl. mi van akkor, ha egy gazdag ember sok kisebb értékű ingatlant birtokol, stb. Illetve, itt is akadhatnak kidolgozásra váró technikai részletek (pl. azonnal elvegyék-e a földet a nagybirtokosoktól, vagy inkább várják meg azt, amíg azok meghalnak... utóbbi esetben átmenetileg az eredeti javaslatom egy részének megtartásával).

2021. augusztus 27., péntek

Programozó cégek Kiskunfélegyháza közelében (mit programozzak?)

Arra gondoltam, hogy egy privát offline HTML kezdőlapra összegyűjtöm az általam gyakran (vagy potenciálisan) használt linkek mellett azoknak a cégeknek a honlapjaira vezető linkeket is, amelyek Kiskunfélegyháza közelében (főleg Kecskeméten vagy Szegeden) webfejlesztéssel vagy szoftverfejlesztéssel is foglalkoznak. Ennek többféle értelmét is látom: először is, kíváncsi vagyok arra, hogy milyen üzleti ötletekkel keresik a kenyerüket az informatikai vállalkozások (esetleg én is foglalkozhatnék-e hasonlókkal). Úgy látom, hogy a kisebb cégek és a számítástechnikai üzletek általában honlapokat fejlesztenek, esetleg mobil alkalmazásokat vagy vállalatirányítási rendszereket készítenek. De ezeken a területeken nekem nincs kedvem vállalkozni (nem látok bennük fényes jövőt a konkurenciát tekintetbe véve), inkább egy biztos állást szeretnék. A nagyobb cégeknél már többször előfordulnak érdekes és egyedi üzleti ötletek, de ezeket inkább csak nagyobb cégek tudják megvalósítani... tehát, az üzleti ötletek terén egyenlőre nem lettem sokkal okosabb (bár még lehet, hogy vizsgálgatom majd az összegyűjtött cégek honlapjait), valószínűleg marad az, amit már egy korábbi blogbejegyzésemben említettem...

Másodszor, a potenciális munkáltatók honlapjaira mutató linkeknek az összegyűjtése később segíthet nekem az álláskeresésben (2022-ben tervezek majd komolyan állást keresni). Azt tapasztaltam ugyanis, hogy nem minden cég hirdet mindig teljes erőből állásokat, tehát nem mindig elérhető webes kereséssel vagy az állásportálokról (csak a saját honlapján hirdeti az állást, amit nem talál meg a kereső), ezért lehetséges, hogy olyan cégeket, amelyeket korábban láttam, később már nem találok meg, mert nem emlékszem a nevükre. Most is úgy érzem, hogy van néhány cég, amelyeknél korábban állásokat pályáztam meg, de (még) nem szerepelnek a privát HTML kezdőlapomon. Egyszerűen elfelejtettem, hogy melyek voltak ezek a cégek. Tehát, úgy gondolom, hogy sokkal több programozó cég lehet (legalábbis Szegeden), mint amennyiről én tudok. Tehát, az is lehet, hogy a programozó ismerőseim körében meg fogom kérdezni, hogy ki tudják-e egészíteni az általam összegyűjtött cégek listáját, ezáltal pedig növelhetem annak esélyeit, hogy 2022-ben felvegyenek valahova. Egyébként most úgy látom, hogy Szegeden sokkal több programozó cég van, mint Kiskunfélegyházán és Kecskeméten együttvéve. (Budapesten pedig még sokkal több, mint az előbbi három városban együttvéve.) Tehát, ha programozóként szeretnék dolgozni, valószínűleg Szegeden kellene elképzelnem a jövőmet, szóval a jövő tervezésében is segíthet ez a kezdőlap. (Bár az is lehet, hogy találok majd Kiskunfélegyházán valamilyen állást, amihez kelleni fog az angol és/vagy német nyelvtudás. Ez mondjuk kényelmesebb lenne, mert nem kellene albérletbe mennem.)

A programozó cégek álláshirdetéseihez vezető linkekkel több fogalmam lesz arról is, hogy milyen programozási technológiákat érdemes a leginkább elsajátítanom. Esetleg ha megtetszik egy cég, rákészülhetek egy általa meghirdetett állásra (illetve, ha már úgyis az "Audio Visualizer" ötletemet tervezem megvalósítani, kigyűjtöm azokat a cégeket, amelyek hasonló technológiákat alkalmaznak, mint én, így tervezve a jövőt). Esetleg kommunikálhatok is a cégekkel, hogy engedjék meg, hogy betanuljak a munkába (önkéntesen), hogy később nagyobb eséllyel felvegyenek. (Pl. korábban talán lett volna egy lehetőség, hogy betanuljak a Unity-be játékfejlesztéshez.) De támadt egy ennél is jobb ötletem! Mi lenne, ha elkezdeném ajánlani a Free Software Foundation Europe által szervezett "Public Money, Public Code" nevű kampányt a magyar politikusoknak és "városatyáknak"? Ezzel etikus dolgot cselekednék, és egyúttal talán könnyebben kaphatnék egy jó állást is egy olyan cégnél, amelyik elvégzi a "Public Money, Public Code" kampány által meghatározott feladatot. Egy kis üzletkötés is szóba jöhet, és ehhez is érdemes lehet látni azokat a programozó cégeket, amelyek a munkát el tudják végezni. Egyébként szerintem a közszférában a Linuxot kellene használni (de legalábbis támogatni), nem pedig a Windows-t vagy az Apple-t. Viszont az is érdekes, hogy korábban olvastam egy hírt, miszerint az open-source technológiák használata akár negatív hatással is lehet a számítógépes biztonságra, mivel olyan külső, open-source (nyílt forráskódú) komponensekből (függvénykönyvtárakból) építkezik, amelyeket nem frissítenek (a frissítés ugyanis kompatibilitási problémákat okozhatna), ezért maradhat bennük (a külső komponensekben) valamilyen biztonsági rés, amit a hackerek megismerhetnek és kihasználhatnak. Én viszont egyébként sem szeretek túl sok külső komponenst felhasználni a programozás során, ezért lehet, hogy jó helyem lenne egy olyan csapatban, ami a "Public Money, Public Code" nevű kampány által definiált célokon dolgozik (és hosszú távon is pozitív tapasztalatokat szeretne ébreszteni a kampányt elfogadó döntéshozókban). Ennyit a programozó cégek honlapjaira mutató linkek kigyűjtésének értelméről.

Egyébként nehéz kérdés marad, hogy jól használom-e ki a szabadidőmet a siker érdekében. Mostanában főleg németül tanulok (főleg olyan témákban, amelyek egyébként is érdekelnek), naponta játszok egy sakkpartit (többhöz általában nincs kedvem), néha frissítem ezt a blogot és ennyi (bár a nézettségét látva lehet, hogy ez is ritkább lesz). Ezeken kívül tervezem gyakorolni a programozást (amint az előbb leírtam), esetleg írok is valamit (pl. könyvet, vagy valamit egy drámapályázatra), talán a YouTuba-ra is rakok majd valamit (pl. zenét, a leendő Audio Visualizer kimenetét, vagy vlog-ot). Most még nem látom, hogy ez a 6 tevékenység közül melyik lesz sikeres, és melyik nem, és van-e még valamilyen tevékenység, ami javíthatna a helyzetemen. Egyébként amihez kedvem van, az a tanulás, a filozofálás és a tudományos kutatás (inkább a természettudományok és a társadalomtudományok területén, mint a technológiában)... de PhD nélkül nem lehetek professzionális kutató, a PhD pedig pénzbe is kerül. Bár nem is szívesen publikálnék olyan folyóiratokban, amelyekben a kutatók szoktak (pl. jogi okok miatt)... inkább saját könyvet írnék. Ez is lehet egy hobbi is, de úgy érzem, rövid távon inkább a nyelvtanulásra és a programozásra kell koncentrálnom, hogy legyen majd 2022-től egy jobb állásom.

Az Audio Visualizer (GitHub referenciának) ötletemen és a programozó cégektől elleshető (vagy éppen az általuk megkövetelt) ötleteken kívül még olyan programozási ötletek is szóba jöhetnek, amelyek valamilyen programozási versenyen való részvételről szólnak. Nemrég találkoztam egy ilyennel: js13kgames.com, meg még korábban hallottam a Google Kickstartról is. Jó kérdés, hogy érdemes-e ezekkel töltenem az időt. Talán mindegy is, csak csináljak valamit.