2020. november 30., hétfő

Én voltam a "Fekete Árpád 2", jó matekos

Költözés miatt az általános iskola első osztályának második felét egy újabb intézményben folytattam. Az osztályfőnök megkérdezte a diákokat, hogy "Mit hozott nektek a húsvéti nyuszi?" ... "Egy új osztálytársat!" Majd elárulta nekik a nevemet (Fekete Árpád), és erre az osztály nevetésben tört ki, erre én meg elsírtam magam. Utána kiderült, hogy azért nevettek, mert már volt egy "Fekete Árpád" az osztályban, de rajtunk kívül még volt két másik diák is, akiknek pontosan ugyanaz volt a neve, mint a másiknak (nem tudom, elárulhatom-e ezt a blogomon). Bár én voltam az idősebb, mégis én lettem a "Fekete Árpád 2", mivel később érkeztem. Ezen a néven szerepeltem az osztálynaplóban az általános iskola 8 osztályában, valamint azt követően még a gimnázium 4 osztályában is, mivel én és "Fekete Árpád 1" ugyanabban a középiskolai osztályban folytattuk a tanulmányainkat. Sőt, még matematikaversenyeken is (ahol általában mindketten indultunk) "Fekete Árpád 2" néven szerepeltem, és úgy emlékszem, így kerültem be a Mozaik Kiadónak a Zrínyi Ilona Matematikaversenyről szóló valamelyik kiadványába is (ott a legjobb eredményem hetedik osztályban országos második hely volt). Egyébként a KÖMAL-ban már "Fekete 110 Árpád" néven voltam benne. Gondoltam, érdekességként megemlítem ezt ezen a blogon, amelynek a címe "feketearpad2.blogspot.com", hiszen a "feketearpad.blogspot.com" már foglalt volt, így magyarázatot adok arra, hogy miért is fogadtam el ezt a webcímet a blogomnak.

Amíg "Fekete Árpád 2"-nek hívtak, addig elég jó voltam matematikából, illetve (a testnevelés és az ének kivételével) más tantárgyakban elért eredményeim miatt is osztályelsőnek tekintettek. Az egyetemi éveim alatt (programtervező matematikus szakon) viszont már csak egy jó 4-es (fölötti) átlagot tudtam összehozni, ekkor a kereszténység került az érdeklődési köröm középpontjába (amiben ugye később csalódnom kellett). Persze azóta is voltak időszakok, amikor a matematikával is foglalkoztam (pl. blogot írtam), és ilyenkor néha el is értem eredményeket... de azóta sok idő eltelt, és mostanában például már jobban érdekel az olyan filozófia, ami abban segíthet, hogy hogyan élhetek boldogabb (egészségesebb, gazdagabb, függetlenebb, sebezhetetlenebb, kényszerektől mentesebb) életet. De ha már írom ezt a blogbejegyzést, gondoltam megosztom itt két kedvenc matematikai eredményemet...

  • A XaoS nevű fraktálrajzoló (és zoom-oló) programba sikerült beraknom néhány érdekes, nem túl közismert fraktált, köztük egy olyat, ami hasonló a Sierpinski-háromszöghöz, csak az aranymetszés arányait használja (ebben az az érdekes, hogy a fraktál önmagához hasonló részei fedik egymást, de mégis jól definiált fraktált adnak ki):

  • Találtam egy érdekes matematikai sejtést (állítást), leellenőriztem azt számítógéppel "kis" számokra, és később sikerült azt bizonyítanom is. Az állítás a következő: "Legyen S egy pozitív páros és egy páratlan négyzetszám összege, amelyek relatív prímek egymáshoz. S akkor és csak akkor prím, ha S másképpen nem írható fel két négyzetszám összegeként (másképpen, mint a definíciójában)." (Blogbejegyzés szerkesztve: 2020-12-01.) Idő és hely hiányában itt nem közlöm ennek a bizonyítását (angolul írtam), csak megemlítem, hogy felhasználtam hozzá a következő tételeket: Brahmagupta–Fibonacci identity, Fermat's theorem on sums of two squares, Sum of two squares theorem. Gondolom, a bizonyítás sokkal nehezebb lett volna, ha nem használhatom hozzá a linkelt tételeket, vagy ha nem szerzek tudomást róluk.

 

2020. november 28., szombat

Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak

"Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak" - ezt a mondatot mottónak használtam "A kereszténység kritikája" c. könyvem egyik fejezetéhez... de talán nem is magyaráztam meg ezt jobban a könyvemben. A "nem vagyok szőlővessző" János Evangéliumának 15. fejezetére utal (Jn:15:1-6):

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.
Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.

Véleményem szerint a tökéletes Isten nem beszélhet így, tehát nem használhat metaforákat, csakis úgy beszélhet, hogy a szavait szó szerint kelljen érteni. Hasonlóképpen, ide tartozhat még például a következő rész is (Mk:1:17-18):

És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.
És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.

Bár, ez utóbbi rész utalhat a hálóval és szigonnyal harcoló RETIARIUS gladiátorokra is (talán éppen ezért hagyták ott a hálóikat), de a keresztények által használt halra emlékeztető szimbólum (ikhthüsz) alapján mégis arra gondolhatunk inkább, hogy Jézus itt metaforát használhatott, ami pedig istensége ellen szól. Persze még megpróbálhatnánk védeni ezt a bibliai részt azzal, hogy az emlősök (köztük az emberek) a halakból fejlődtek ki az evolúció során, ami azt is jelentheti, hogy egy másfajta biológiai rendszertan szerint még mindig "halak" maradhattak. Ezt talán azzal lehetne megindokolni, hogy matematikai szemlélet szerint nincs pontosan definiálva az, hogy mit nevezünk halnak és mit nem. Tehát, elkezdhetjük vizsgálni ezt a kérdést úgy, hogy vajon Jézus matematikai szemlélettel rendelkezett-e? Nem is olyan egyszerű ennek a kérdésnek a vizsgálata, hiszen találtam olyan bibliai részt, amely arra utalhat, hogy a szóban forgó rész "matematikai" szemlélettel íródhatott: a Teremtés Könyvében (1Móz:1:1-2):

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

Az angol, King James Version fordítású Bibliában így szól ez a rész:

In the beginning God created the heaven and the earth.
And the earth was without form, and void; and darkness was upon the face of the deep. And the Spirit of God moved upon the face of the waters.

Arra gondoltam, hogy itt a "the earth was without form" rész (magyarul: a föld forma nélküli volt) azt is jelentheti, hogy Isten Igéje (lásd: Jn:1:1-3) még nem rendelkezett olyan kifejezéssel, ami matematikai pontossággal leírhatta volna a Föld formáját (például, ha a Föld formája geoid, akkor jó kérdés, hogy matematikailag mit nevezhetünk még geoidnak, és mit nem). Tehát, a teremtés úgy történhetett, hogy Isten Igéje nevet adott a Föld formájának, és ezáltal a Föld felvette az adott formát... na mindegy.

A lényeg, hogy ez a spekuláció még mindig elég gyenge ahhoz, hogy indokolja, hogy mi jogosította fel Jézust arra, hogy önmagát szőlőtőnek, a tanítványait pedig szőlővesszőknek nevezze. Ez ugyanis, ha eltekintünk a metaforikus értelmezéstől, szigorú értelemben hamisnak tűnik, Isten pedig nem beszélhet hamisságot. Nem hiszem, hogy nem választhatjuk szét matematikailag ezt a két biológiai lényt: a szőlőtőt és az embert... ezután már csak egyvalami jutott az eszembe, ami támogathatná a szó szerinti értelmezést, mégpedig az, hogy amikor az idézett beszédet (Jn:15:1-6) elmondta, akkor a bor beszélhetett Jézusból! Annyira szerethette a bort, hogy azonosulhatott azzal, és így a szőlővel is... utána pedig a környezetvédő tevékenysége főleg a szőlőre terjedhetett ki, hiszen a papok szőlőből készült misebort isznak, ezt védelmezik is tehát.

A keresztények többsége azonban az említett bibliai részt (Jn:15:1-6) mégis metaforikusan értelmezi, tehát csak egy analógiát lát benne Isten, Jézus és a tanítványok helyesnek hitt viszonyára vonatkozóan. De összefoglalva, véleményem szerint a metafora (és ezáltal a szigorú értelemben vett hamis állítások) használata arra utalhat, hogy Jézus nem volt tökéletes Isten (illetve nem olyan, akit én szeretek). Így hát előszeretettel használtam ezt ("nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak") mottóként a könyvem egyik fejezetéhez...

Közben rájöttem arra is, hogy a könyvemben még legalább egy másik rész is bővebb magyarázatra szorul, mégpedig a következő: "Az Eucharisztia inkább római (talán a „kenyeret és cirkuszt” mondásra utal, vagy az Arisztotelész által említett Italos királyra)..." Nem magyaráztam el, ki volt ez az Italos király. A lényeg, hogy Italos (vagy Italus) királyt Arisztotelész a Politika c. művében említi annak kapcsán, hogy bevezette a népe körében a közös étkezések rendszerét ("system of common meals"), és annyit kell még róla tudni, hogy Itália félszigete róla kaphatta a nevét (mivel ott élt). Az angol nyelvű WikiPedia-ban még több információt lehet róla megtudni. Egyébként nem tudom, hogy lehetett-e összefüggés az Italos király által bevezetett közös étkezések rendszere és Melkizédek (király) papi szolgálata között, amiről Pál apostol a Zsidókhoz írt levelében ír (Zsid:6:20-7:28), utalva ezzel az Ószövetségre (pl. 1Móz:14:18-20):

Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.
És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.

Az Eucharisztia tehát akár Melkizédekig is visszavezethető lehet.

2020. november 21., szombat

Hangoskönyvek, podcastok, előadások

A kereszténység kritikájáról szóló könyvemet felolvastam hangoskönyvként is, és már be is fogadták azt a Magyar Elektronikus Könyvtárba:

https://mek.oszk.hu/21400/21457/

Ez hasznos lehet vakoknak, gyengénlátóknak, és olyanoknak is, mint én, akik szeretnek művelődni miközben pihennek, sétálnak, (esetleg autót vezetnek) vagy könnyű fizikai munkát végeznek. Na de miket szoktam hallgatni én? Én főleg angolul szoktam hallgatni non-fiction műveket (tehát nem regényeket vagy egyéb fikciót), de egy kis időt töltöttem magyar hangoskönyvek hallgatásával, valamint a német nyelvet oktató hanganyagokkal is. Angolul tehát hallgathatok hangoskönyveket, podcastokat vagy online elérhetővé tett egyetemi előadások hanganyagait is (sokszor videóval). Ingyenes (és közkincs) hangoskönyveket főleg a LibriVox prodzsekt készít:

https://librivox.org/

Nagyon hálás vagyok ennek a prodzsektnek, mert már nagyon sok általuk készített hangoskönyvet meghallgathattam angolul. Ezek közül például a következő top tízet ajánlanám másoknak is (bár némelyik több "kötetes"):

  • Adam Smith - The Wealth of Nations (1, 2+3, 4, 5)
  • Frank Albert Fetter - The Principles of Economics
  • Karl Marx - Wage Labour and Capital
  • Alfred Marshall - Principles of Economics (1, 2, 3, 4, 5, 6, app.)
  • Hilaire Belloc - The Servile State
  • Hans Gross - Criminal Investigation: a Practical Handbook for Magistrates, Police Officers and Lawyers, Volume 1, 2, 3
  • Emmerson W. Manning - Practical Instruction for Detectives
  • Francis Bacon - The New Atlantis (bár ez "fikció")
  • Francis Andrew March, Richard J. Beamish - History of the World War
  • P. T. Barnum - The Art of Money Getting

Mostanában egyébként főleg a természettudományok vagy az okkultizmus témakörében hallgatok LibriVox-os hangoskönyveket. Ami a podcastokat illeti, régebben sok podcastot hallgattam a zeneszerzéssel kapcsolatban, de ezután letettem arról a célomról, hogy zenét szerezzek, tehát ilyeneket már nem hallgatok. A boszorkányságról is hallgattam néhány podcastot (Witch Wave, New World Witchery), de egy idő után meguntam ezeket, és érdekesebbnek találtam a következőket (Down at the Crossroads, Rune Soup, Skeptiko):

https://infinitebeyond.libsyn.com/

https://runesoup.libsyn.com/

https://skeptiko.com/

Valószínűleg még jó sokáig tart, míg a három idézett podcast epizódjait meghallgatom. Mivel ezek kb. 1 órásak, nem érdemes ezeket a mobilomról hallgatni séta (pl. munkába járás) közben, szóval ezeket a laptopomról szoktam hallgatni, miközben otthon pihenek (vagy eszek). A LibriVox-os hangoskönyvek fejezetei viszont kb. 30 percesek, ezért azokat a mobiltelefonomról szoktam hallgatni (a mobilom nem tud a felvételben előre vagy visszacsévélni, és nem képes sokáig megjegyezni, hogy hol tartottam a felvétel hallgatásában, ezért arról csak egészben szoktam meghallgatni a hangoskönyvek fejezeteit). Az említetteken kívül még azt is tervezem, hogy egyetemi előadásokat és hasonlókat hallgatok a természettudományok vagy az okkultizmus témakörében, amelyeket főleg a YouTube-on tudok keresni, ezen kívül a MIT OpenCourseWare honlapjáról is elérhetek néhányat:

https://ocw.mit.edu/

https://www.youtube.com/user/YaleCourses

https://www.youtube.com/user/crashcourse

https://www.youtube.com/user/khanacademy

Tehát, amíg van Internet, addig valószínűleg van mit hallgatni...

 

2020. november 11., szerda

Környezetvédelem a gyakorlatban

Én csak úgy szeretnék környezetet védeni, ha az eléggé hatékony... például, nem akarok a szabadidőmben szemetet szedni mások helyett. Viszont még nincsenek elég jó ötleteim arra, hogy hatékonyan védjem a környezetet a gyakorlatban. Elméletben írtam ugye a környezetvédelmet is támogató könyvemet, annak népszerűsítése jót tehet ugyan a környezetvédelemnek, de megmarad elméleti szinten (bár, ezen a szinten akár hatékony is lehet, mert a túlnépesedés és a környezetünk ellen elkövetett bűnök korlátozására - vagyis a passzív vagy "fehér" környezetvédelemre - buzdít). Ezután aláírhatnám néhány környezetvédő szervezet - például a GreenPeace, a WWF vagy a Magyar Természetvédők Szövetsége (FOE) - néhány petícióját. Néhányat alá is írtam, de egy részükkel nem értettem teljesen egyet, mert a petíciók szövegét rosszul fogalmazták meg, vagy pedig minden aláíró nevében külön email-lel zavarták a hatóságokat (az utóbbiakat tehát nem írtam alá). Az Isten felé való közeledés, a vele való szövetség vágya (az én érdekemben) pedig akár aktívabb környezetvédő tevékenységre is buzdíthatna... már ha lennének erre jó ötleteim. Az eddigi legjobb ötleteim következnek:

Korábban (kb. 2008-2014) a kiskereskedelmi áruházláncok (a szupermarketek) által kibocsátott ingyenes és kéretlen reklámújságok nagymértékű, környezetet szennyező papírpazarlása és nyomdafesték-pazarlása ellen próbáltam valamit elérni, több-kevesebb sikerrel. Később azonban rájöttem arra, hogy ha emiatt nem lenne szükség olyan sok papírra, akkor a papír ára csökkenne, ez pedig csökkentené az erdők értékét is, ami nem biztos, hogy jóra vezetne. Tehát, most úgy tűnik a számomra, hogy nyomdafestéket spórolni jó (volt), de papírt spórolni nem biztos.

Volt egy olyan környezetbarát ötletem is, miszerint a számítógépes betűtípusokat átszerkeszthetném, pl. a P betűnek levághatnám a felső függőleges részét, olyanná téve ezt a betűt, mint egy sarló. Annyit vágnék le minden egyes betűből, ami még nem zavarja a szöveg megértését... de közben rájöttem arra, hogy a betűtípusok általi papírspórolás és nyomdafesték-spórolás attól is függ, hogy milyen jó az adott betűtípus metrikája, azaz a betűk vízszintes és függőleges dimenziói, és azok összeillesztése (pl. úgy tudom, hogy a "Liberation Sans Narrow" ilyen szempontból eléggé környezetbarát volt). Rájöttem arra is, hogy tömérdek betűtípus elérhető az Interneten, vagyis nem biztos, hogy az én betűtípusom ezek között népszerűvé tudna válni (és nem is lenne egyszerű elkészíteni egy teljesen új betűtípust, nem csak az angol ábécé betűivel, hanem az összes többi nyelv támogatásával is). Inkább létező betűtípusok átszerkesztésére gondoltam tehát. Az volt a tervem, hogy a leggyakrabban használt open-source betűtípusokat (pl. a LibreOffice-ban alapértelmezésben található "Liberation Serif"-et) és még a "Times New Roman", az "Arial" és a "Courier New" metrikáival megegyező metrikájú open-source betűtípus-klónokat (úgy emlékeztem, voltak ilyenek) az előbb említett módon átszerkesztem, és ezután csinálok ennek egy kampányt. (Innen egy szövegrész törölve: 2020-11-21... A "Liberation Serif" font licencéről különböző információkat találtam az Interneten, talán "trademark" is védi azt.)

Nem kizárt viszont, hogy új ötleteim lesznek a környezetvédelemben. A hírekben is néha lehet olvasni olyan környezetbarát fejlesztésekről, amelyek átértékelhetik bennünk a környezetvédelmet (azaz, talán nem csak a politikában lehet jó eredményeket elérni, hanem akár a kutatás-fejlesztés területén is). Például, nemrég olvastam egy olyat, miszerint olyan baktériumokat tenyésztettek ki, amelyekkel könnyen lebonthatók a korábban nehezen lebonthatónak tartott műanyagok. Az akkumulátorok fejlesztéseit is érdemes lehet figyelemmel kísérni. Sajnos azonban (például) ezeken a területeken (egyenlőre) nem sokat tudok hozzátenni ezekhez, mert (még) csak programtervező matematikus végzettséggel (és kereskedő OKJ végzettséggel) rendelkezem. Bár, a programozás területén talán jó ötlet lenne, ha megpróbálnék egy eddigieknél jobb tömörítő programot írni, akár a Hutter Prize-ra is, de lehet, hogy ez túl nehéz lenne (és nem is segítene sokat), ezért (egyenlőre még) nem próbáltam meg (komolyabban).

2020. november 10., kedd

A kereszténység kritikája (javított kiadás) magyar nyelven bekerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba

2001-ben kezdtem hinni a kereszténységben, és az abban való hitemet 2009-ben vesztettem el, bár a hitem rövidebb időkre még néha vissza-visszatért. Sokáig terveztem, hogy könyvet írok a témában. Egy időre elkanyarodtam a környezetvédelem felé, és az volt a tervem, hogy a vallásfilozófiámat csak annak ürügyén ismertetem, de azután (egészségügyi és pénzügyi problémák után) újra fontosabbá vált számomra a vallásfilozófia. Közben az írásaim megjelentek az Interneten, de sok hibával. Úgy érzem, hogy 2020-ra a hibák nagy részét kijavítottam, és ezért büszke vagyok rá, hogy "A kereszténység kritikája" c. művem (amely néhány korábbi művemből táplálkozik, de újabb részeket is tartalmaz) megjelenhetett a Magyar Elektronikus Könyvtárban... A link a következő:

https://mek.oszk.hu/20000/20085/

Hogyan tovább? Szeretném ezt a rövid művemet (amelyet egyébként közkinccsé nyilvánítottam) minél népszerűbbé tenni. Pl. ezért is készítettem el azt többek között HTML és EPUB formátumban is a fenti linken, és lehet, hogy majd felolvasom hangoskönyvként is. Ezen kívül lefordítottam angolra, aminek a nyelvhelyességét majd leellenőriztetem valakivel, és ezután az is bekerülhet a Magyar Elektronikus Könyvtárba. A MEK-es linkkel pedig ezután megkeresek különböző kiadókat, hátha kiadnák a könyvemet nyomtatásban is (de legalább a kiadók munkatársai elolvasnák a művemet). Talán nagyobb lenne az esélye annak, hogy kiadják, ha meg tudnám növelni a könyv terjedelmét, ezért azt is fontolgatom, hogy a rövid művemhez újabb írásokat csatolok, amelyek jogállása már nem lesz közkincs (ezek viszont valószínűleg egy különálló műként, másik címmel készülnének el, és a két rész - a közkincs és a szerzői joggal védett - egy könyvben kerülne kiadásra). Az is lehet, hogy néhány írás, amit ebbe a blogba írok, különböző vallások kritikájáról vagy egy új vallás (vagy vallásos közösség) alapításáról fog szólni, és be fog kerülni a következő könyvembe is.

Egyébként 2019 végén lett volna egy lehetőség arra, hogy elektronikus könyvként professzionálisan kiadják a művemet (miként bárki más művét is), ha elfogadom, hogy a könyvbe beleírják, hogy "Minden jog fenntartva". Én nem szeretem ezt a félreérthető jogi kikötést (miképpen sok más félreérthető jogi kikötést sem, amelyeket újabban főleg az angol nyelvterületen megjelenő könyvekbe szoktak beleírni), ezért úgy döntöttem, nem élek a lehetőséggel. Az idő pedig bebizonyította, hogy helyesen tettem, hiszen a könyvemnek abban a korábbi verziójában hibákat találtam. Már nem emlékszem, melyik kiadó adta volna ezt a lehetőséget...