2021. július 23., péntek

Etika a matematikában: van-e benne hiba?

Újra átgondoltam egy matematikai logikai problémát, de sajnos eredménytelenül. Mi is ez a matematikai logikai probléma? Az, hogy a materiális implikációval kapcsolatban sokszor paradoxnak tűnő dolgokat tapasztalok. Például, először akkor találtam ilyen paradoxnak tűnő dolgot, amikor az egyetemen a matematikai logikáról tanultunk. Volt egy feladat, amiben két állítást kellett egyszerre igaznak elfogadni, és ezzel kapcsolatban volt egy kérdés... de én nem tudtam elfogadni a két állítást egyszerre igaznak! A két állításhoz hasonló felépítésűek a következők (mivel a konkrét állításokat talán nem közölhetném szó szerint):

1. Mária csak akkor dolgozik, ha Márta és Mariann is dolgozik.

2. Ha Márta nem dolgozik, akkor Mária dolgozik.

Az emberi logikám szerint ez a két állítás nem lehet egyszerre igaz. A matematikai logika (materiális) implikáció relációja szerint viszont mindkét mondat igaz lehet, ha Márta dolgozik (és Mária nem), hiszen "hamis állításból bármi következik". Ezek után többször is gondolkodtam a materiális implikáción. Így egy másik paradoxnak tűnő dolgot is találtam, ezt pedig a következő példával világíthatom meg:

1. Ádám látja, hogy nincs elektromos áram. Így azt a következtetést vonja le, hogy a következő állítás hamis: "Ha fel van kapcsolva a kapcsoló, világít a villany."

2. András látja, hogy a kapcsoló le van kapcsolva. Így azt a következtetést vonja le, hogy a következő állítás igaz: "Ha fel van kapcsolva a kapcsoló, világít a villany."

Melyiküknek lehet igaza? Amikor egy angol nyelvű matematikával foglalkozó blogom volt, már írtam erről egy blogbejegyzést, és abban levezettem, hogy a materiális implikáció igazságtáblázata miért nem lehet más (pl. 5 vagy 6 soros), mint amiről tanultunk (William Kneale és Martha Kneale a "The Development of Logic" című művükben megemlítik, hogy Diodórosz Kronosz és tanítványa, Philón, valamint követőik sokat vitatkoztak a materiális implikáció természetéről... szerintük Philón lehetett közelebb az igazsághoz, de mégis feltették azt, hogy egy tökéletesebb implikáció igazságtáblázatában az első állítás hamissága esetén az implikáció igazságértéke talán nem csak igaz lehet... tehát ezt a feltevést cáfolhattam meg). De ugyanezt gyorsabban is le lehet vezetni, ha megmutatjuk, hogy a "Ha A, akkor B" állítás ekvivalens azzal, hogy "(Nem A) vagy B". Ha viszont így van, akkor még mindig nem értem, mi okozza azt, hogy az emberi logikám néha mást mond, mint a matematikai logika és a materiális implikáció... pl. az utóbbi példában azt is mondhatnánk, hogy "Ha fel lenne kapcsolva a kapcsoló, világítana a villany." Ez Ádám szerint hamis, a matematikai logika szerint mégis Andrásnak van igaza, aki azt mondja, hogy igaz! Ezeken a dolgokon lehet, hogy gondolkodok még.

Ha már ezt a blogbejegyzést írom, meg szeretném említeni, hogy a matematikai publikációkat általában etikailag semlegesnek vagy inkább negatívnak tartom (hiszen hatalmat adhat azoknak, akik talán nem érdemlik meg azt, illetve a megoldatlan problémákon dolgozókat felszabadíthatja arra, hogy valami károsabbon dolgozzanak). A tudósoknak inkább a környezetvédelemmel vagy a szocializmussal kellene foglalkozniuk helyette. De egy dolgot mégis etikusnak találnék a matematikai publikációk terén: azt, ha valaki be tudná bizonyítani, hogy a matematika épületében valahol tévedés van! Vajon lehetséges ez? Jó kérdés. Mindenesetre én korábban több lehetséges területet találtam arra, ahol vizsgálódni lehetne:

  • Amellett érvelek, hogy a végtelen az nem szám. Ha a végtelen szám lenne, akkor lenne egy tőle különböző szám, ami nála nagyobb, de nincs nagyobb szám a végtelennél. Tehát, nem használhatjuk a ∞ (végtelen) jelet számok helyett! Mi a helyzet a végtelen sorral? Ha a végtelen sor minden tagja véges, az összegük még mindig lehet végtelen. Mivel a számok összege szám kell legyen, de valamilyen végtelen sor összege nem szám, arra juthatunk, hogy a végtelen sor összege nem számok összege! Ez ugyanis egy végtelen sok tagú képlethez vezetne, de mint már láttuk, a végtelen nem szám. Tehát a végtelen sok tagú képlet nem képlet. A végtelen sor összegét tehát mindig csak a határérték-számítás értelmében használhatjuk. Előfordulhat, hogy a matematika épületének építésekor (pl. végtelen gráfok esetén) erről valakik megfeledkeztek... és ilyenkor sajnos olyan durva dolgok is előfordulhattak, mint az 1+2+3+4+...=-1/12 képlet. Véleményem szerint valószínűleg a "Hyperreal number" sem egy jó fogalom.
  • Ezek miatt például az is hosszabb bizonyításra szorulhat, hogy valójában létezik-e a Koch görbe? Úgy gondolom, hogy létezik, de ez nem triviális.
  • Hasonló okokból kételkedtem például Ramanujan által megoldott végtelen nagyságú gyökös képletekben is. Persze most már úgy gondolom, ezekben sem volt hiba, csak a jelöléssel vannak elvi problémáim. Másrészt elképzelhetőnek tartom, hogy más végtelen nagyságú gyökös képletekben nem egyértelmű, hogy hogyan képezzük azokat a véges képleteket, amelyek a végtelen nagyságú képletekhez konvergálnak, tehát akár kétféleképpen is képezhetők ezek, így talán divergens sorozatot kapunk, erre tehát vigyázni kell.
  • Hasonlóképpen, bármilyen fogalmat, ami a végtelent tartalmazza (pl. végtelen gráfokat, végtelen halmazokat, végtelen képleteket) meg lehetne vizsgálni az előbb leírt elveim szerint, tehát aszerint, hogy a végtelen csak határértékként létezhet. Bár vannak végtelen halmazok, de mi van akkor, ha csak azok léteznek közülük igazán, amelyek véges információval leírhatóak vagy definiálhatóak? Így "a végtelen csak határértékként létezhet" állítás igaz marad, és a végtelen halmazok tulajdonképpen nem végtelen halmazok, csak véges képletek annak eldöntésére, hogy valami valamilyen tulajdonsággal rendelkezik-e. Ez talán egy újabb módja annak, hogy feloldjuk a Russel-paradoxont azoknak a halmazoknak a halmazáról, amelyek nem tagjuk önmaguknak. De a Russel-paradoxonban leírt halmaz azért is sántít, mert önmagára való hivatkozás (self-reference) van benne.
  • Gödel első nemteljességi tétele és Löb tétele is kapcsolatosak egy állítás önmagára való hivatkozásával. Tehát, ezeket is érdemes lehet jobban megvizsgálni, mert úgy érzem, hogy az önmagukra hivatkozó állítások hibát jelentenek a matematikában. Gödel első nemteljességi tételének vizsgálatához használható ingyenes források a "Stanford Encyclopedia of Philosophy" (2 cikk), valamint a WikiPedia cikkben belinkelt "Martin Hirzel's (2000) simplifying translation of Gödel's original article, On formally undecidable propositions of Principia Mathematica and related systems I". Amikor ezeket megvizsgáltam, arra jutottam, hogy a "Diagonal lemma"-val (más néven "Fixed Point Theorem") nem bizonyítják azt, hogy létezniük kell önmagukra vonatkozó állításoknak, csak annyit, hogy létezik olyan szám, ami olyan állítást jelent, amiben megtalálható ugyanaz a szám... de bármiféle szemantikus jelentés nélkül. Ha a "Képletként(X) ekvivalens ValamelyKéplet(Paraméterként(X))-el", az nem jelenti azt, hogy "Képletként(X)" szemantikus értelemben önmagára hivatkozó lenne, hiszen nem hivatkozik "Képletként(X)"-re, csak "Paraméterként(X)"-re, és ezek különböző dolgokat jelentenek szemantikus értelemben. Egyébként ha már Gödel első nemteljességi tételénél tartunk, azt is meg lehetne vizsgálni, hogy az annak bizonyításában leírt végtelen halmazok számossága alef-null vagy kontinuum, és ez okoz-e a bizonyításban valamilyen hibát (én úgy láttam, hogy nem, de ez nem triviális).
  • Tehát, összefoglalva, elsősorban a végtelenek és/vagy az önmagára való hivatkozások esetén látom érdemesnek hibákat keresni a matematika épületében... De természetesen még ott is van hibalehetőség, ahol egy tételt csak a számítógép segítségével tudtak bebizonyítani (ezt tehát érdemes lehet megpróbálni "kézzel" is bizonyítani), illetve a számítógépes matematikai szoftverekben még sok hibalehetőség van (bár ez már nem tartozik szigorúan a matematika épületéhez).

Talán később még megvizsgálom az itt említett hibalehetőségeket a matematikában, ha lesz rá időm.

(Hozzáfűzés a blogbejegyzéshez 2021-07-27: Voltak más matematikusok is, akik hasonló véleményen voltak, mint én, a végtelen okozta hibákkal kapcsolatban: az ő filozófiai irányzatuk a finitizmus. Sajnálom, hogy a matematikusok többsége mégsem tanult tőlük. Jó kérdés, hogy ha írnék egy könyvet a témában, azzal meg tudnám-e győzni a matematikusokat...)

2021. július 22., csütörtök

Top 10 ötletem programozási prodzsektre

Elég sokat gondolkodtam azon, hogy mit lenne érdemes programoznom, ami referenciaként (pl. GitHub prodzsektre mutató link formájában) megosztható lenne a CV-mben, de akár az álláskereséstől függetlenül is sikeresebbé tehetne engem. A neten is utánanéztem ennek a kérdésnek, de saját ötleteim is voltak. Korábban írtam 3 blogbejegyzést is a témában, de ezeket időközben töröltem (mert nem volt kedvem programozni). Ezek alapján most röviden összefoglalom, mi éppen a 10 legjobb ötletem programozási prodzsektre (mivel úgy látom, mégis jó lenne valamit programozni):

  • 10. Játék ötlet a gyermekkoromból: ha nincs jobb ötlet, számítógépes játékot még mindig lehet programozni. Gyermekkoromban például szerettem volna egy olyan számítógépes játékot, ami a "Super Mario" és a "Prince of Persia" keveréke lett volna: tehát, a főszereplő tudott volna ugrani úgy is, mint Mario (magasra), és úgy is, mint a Prince (távolra). Mondjuk ez az ötlet már nem izgat. Egyébként ha játékot fejlesztek, akkor újrahasznosíthatnám létező open-source játékok grafikai elemeit (hiszen ezekben sokszor a grafika elkészítése a legnehezebb). Ennek még utána lehet nézni, és annak alapján konkrétabb ötleteket megfogalmazni. Előnye a játékfejlesztésnek, hogy desktop, mobil vagy akár web alkalmazásként is megvalósíthatnám azt, és elég jól gyakorolhatnám vele a programozást. Hátránya, hogy a játékok piacán már így is nagyon nagy a kínálat, és a kisebb játékok iránt nem valami nagy a kereslet.
  • 9. Kvíz motor: ez az ötletem már elég régi, hiszen régen a freerice.com-hoz hasonló honlapra gondoltam. A kvízek persze okostelefonokon is jól működnének. Mitől lenne ez a kvíz jobb, mint mások? Szerintem a kvíz csak olyan kérdéseket tartalmazzon, amelyek a hasznos tudásra vonatkoznak (tehát, nem attól lesz valaki okos ember, hogy tudja, hogy mikor ki nyert az olimpián, vagy melyik filmben ki szerepelt). Másrészt a kvíz kérdéseinek nehézségét a kvíz motor automatikusan is mérhetné, és nem kellene előre megadni azt (mint ahogyan meg volt adva az régen a FreeRice.com-on). Előnye ennek az ötletnek, hogy a webfejlesztői vagy mobil alkalmazás fejlesztői képességeimet fejleszthetném vele. Hátránya, hogy valószínűleg szervert kellene üzemeltetni a működtetéséhez, valamint a kvíz kérdéseinek létrehozása sem lenne kis munka.
  • 8. Kártyajátékok: szívesen megvalósítottam volna a kedvenc, magyar kártyával játszható játékaimat (birge, svindli, trómfos bornyú) számítógépes játékként, de rá kellett jönnöm, hogy nincsenek fenn az Interneten a magyar kártyának olyan képei, amelyek közkincsek lennének (ez azt jelenti, hogy valószínűleg az sem közkincs, amit beszkennelhetnénk). Így max. azt tehetném meg, hogy a magyar kártyával játszható játékokat átültetem francia kártyára úgy, hogy a francia kártyának nem használom a lapjait a kettestől a hatosig. Előnye az lett volna ennek az ötletnek, hogy viszonylag környezetbarát játékokat népszerűsített volna. Hátránya, hogy francia kártyával nem az igazi.
  • 7. Sakk-variánsok: érdekesnek találnám a sakkot nagyobb táblán, pl. 10x10-es dáma táblán vagy 18x18-as gó táblán (ez utóbbit dupla annyi bábuval). Persze a hozzá szükséges mesterséges intelligenciát át kellene írni, hiszen a tábla méretének változásával a bábuk értéke is változna. Ez pedig nem nyilvánvaló, tehát valószínűleg önmagától tanuló AI-ra lenne szükségem. Az utóbbit viszont valahogyan le kellene butítani, hogy a humán játékosoknak is legyen ellene esélye. Nem könnyű feladat. Illetve, gondoltam arra is, hogy újfajta bábukat találjak ki a sakkhoz, és ezeknek az erejét összemérjem a sakk eredeti "csapatával". Nyilván ehhez is önmagától tanuló AI kellene. Előnye talán annyi lenne ennek az ötletnek, hogy a jövőbeli sakkozó ismerőseim körében talán jó eséllyel el tudnám terjeszteni a szoftvert. Hátránya, hogy a mesterséges intelligenciához valószínűleg külső szoftverre lenne szükségem, nincs kedvem a 0-ról megírni azt.
  • 6. Játék egy környezetvédő szervezet irányításáról: még korábban támadt ez az ötletem, amikor a környezetvédelemmel foglalkoztam. Ez akkor lenne érdekes játék, ha sok olyan ötletet bele tudnánk vinni, amiből tanulva a valóságban is hatékonyabbá tehető egy környezetvédő szervezet. Előnye ennek az ötletnek az etika. Hátránya, hogy a programozáson kívül is elég sok kreatív munkát igényelne egy ilyen játék létrehozása, és nem biztos, hogy elég sok jó ötletünk támadna hozzá.
  • 5. Fotókat "torzító" mobil App: rengeteg olyan mobil App-ot (alkalmazást) lehet találni a neten, amelyek a fotók szerkesztését teszik lehetővé (így pl. a selfie-ket nem kell rámásolni egy laptopra vagy PC-re, hogy átszerkesszük azokat a közösségi oldalakon való megosztás előtt), ezért elsőre nem is tűnik olyan jó ötletnek az, hogy készítsünk még egyet. De ha lenne valamilyen jó ötletünk olyan effektus(ok)ra, amit az említett programok nem tudnak, akkor akár csinálhatnánk csak ezért is egy mobil alkalmazást. Például, ha valaki szeretne a selfie-jéhez valamilyen stílusú keretet adni, vagy valamilyen formátumú szöveget adni (akár szövegbuborékban, vagy mém-szerűen), akkor azt a mi alkalmazásunkkal tehetné meg a legegyszerűbben (és az app megjegyezné, hogy a felhasználó milyen keretet szokott adni a képeihez, és milyen formátumban szokott szöveget írni hozzájuk). Esetleg a mi app-unk tudna fotókat "torzítani" úgy, ahogy más app nem (és ehhez semmilyen további inputra nem lenne szüksége magán a képen kívül). Általánosságban, a könnyen kezelhetőség érdekében minél kevesebb inputra kellene törekedni, és a lehetséges opciókat használati esetek (Use Case) alapján ajánlaná fel az alkalmazás. Persze még nem tudom, hogy mit tudnak a jelenlegi mobil alkalmazások, amelyek fotók szerkesztésére valók, de úgy gondolom, sok lehetőség elképzelhető valami olyan létrehozására, ami még nincs. Előnye ennek az ötletnek, hogy megtanulhatnám vele a manapság népszerű mobil app fejlesztést, amihez nem kell webszervert üzemeltetni (a webfejlesztéssel ellentétben). Hátránya, mint már említettem, hogy elég sok hasonló program van már a piacon, és valószínűleg nem tudnám értékesíteni a mobil alkalmazást, hacsak vállalkozó nem lennék.
  • 4. Social networking site motor: talán ez lenne a legjobb programozási ötletem, ha már gazdag lennék. Közösségi oldalt (mint a FaceBook), társkeresőt vagy levelezőtárs-keresőt is lehetne ezzel a motorral működtetni (a legjobb esetben ezt a hármat egyben). Ilyen motorról nem sokat hallani (de azért van néhány, rákerestem), különösen ami direkt ezzel a céllal készült (akik ilyen szoftvert készítenek, azok valószínűleg feltelepítik azt valahova, ahelyett, hogy motorként megosszák... egyébként talán én is ezt tenném, ha már gazdag lennék). De ahhoz, hogy elterjedjen, valamiben jobbnak kellene lennie ennek a közösségi oldalnak, mint másoknak... én úgy gondolom, hogy ez elérhető új ötletekkel (ezeket itt nem osztanám meg), valamint az ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) jogi feltételeinek elfogadhatóbbá tételével (pl. ha frissül az ÁSZF, addig nem engedne belépni az oldalra, amíg a felhasználó el nem fogadja az új feltételeket, így kizárva a jogi kétségeket, illetve a feltételek frissítéseinek látatlanban való elfogadását). Nálam pl. egy olyan kis dolog is fontos lehet, hogy nem írják oda, hogy "Minden jog fenntartva"... Ennek az ötletnek az előnye, hogy a webfejlesztés területén tudnék referenciát mutatni a programozói készségeimről. Hátránya, hogy nem sok hasznát tudnám venni a szoftvernek, amíg szegény vagyok (hacsak meg nem tudnám győzni egy már elég nagy látogatottsággal rendelkező website tulajdonosát, hogy cserélje le a szoftverét az enyémre)... idővel pedig talán elavulna a sosem használt motor, hiszen a webes technológiák állandóan fejlődnek.
  • 3. Tömörítő program: megpróbálhatnék írni egy jobb (gyorsabb, vagy hatékonyabban tömörítő) tömörítő programot. Megpróbálhatnék indulni egy ilyen programmal a Hutter Prize nevű pályázaton. Ezzel valóban Programtervező Matematikus lehetnék. Ennek az ötletnek az előnye, hogy sikeressége esetén pénzt és hírnevet is szerezhetnék vele. Hátránya az a szó, hogy "megpróbálhatnék"... tehát nem biztos, hogy sikerülne, és ha nem, akkor hiába dolgoznék vele (illetve, jelenleg a laptopom sem biztos, hogy elég erős lenne a feladathoz).
  • 2. Podcast előkészítő szkript: sokszor elég sok időt elvesz tőlem az, hogy hangoskönyveket vagy podcastokat töltsek le pl. RSS Feed-ről, és azokat a mobilom (nem okostelefon) memóriakártyájára másoljam... ennek megkönnyítésére írhatnék egy BASH vagy Python szkriptet. Ez több részfeladatból áll: (1) több fájl RSS Feed-ről való letöltése (ha podcast), (2) szükség esetén az RSS Feed-ről letöltött fájlok automatikus átnevezése (néha odabiggyeszt a végükre egy kérdőjellel kezdődő részt, mint pl. abc.mp3?id=1234), (3) szükség esetén a fájlok szétdarabolása 30 perces darabokba (kb. ennyi ideig tart a sétám), (4) a Linuxos ext4 és a Nokia mobilos (memóriakártyás) FAT32/vfat fájlrendszerek esetén előfordulhat, hogy összekeveri a fájlok sorrendjét (mivel az ext4 fájlrendszerben a "directory order"-t nem a fájlok létrehozási ideje, hanem valami "hash" dönti el, és ezt veszi át a vfat), ezt kijavítandó, rendezze újra betűrendbe a fájlokat a memóriakártyán (átnevezésekkel). Ennek az ötletnek az előnye, hogy talán időt spórolhat meg nekem... hátránya viszont, hogy valószínűleg nem sok más embernek van pont erre szüksége.
  • 1. Audio Visualizer: egy program, ami egy adott zenéhez annak ritmusára mozgó szép számítógépes grafikai látványt generál. Ezt használhatnák például zenei YouTube videók képanyagaként, vagy akár professzionális zenészek is használhatnák fellépésekkor a mögöttük lévő kivetítőn, esetleg valós időben is "illusztrálni" tudna egy hanganyagot. Előnye, hogy sok lehetőség van benne, tehát akkor is érdemes lehet megvalósítani, ha mások már csináltak hasonlót. Hátránya, hogy elég nagy feladat, nehéz hozzáfogni.

Ez tehát éppen tíz ötlet volt, nem is nagyon tudtam volna többet írni. Néhány egyéb ötlet található még a régebbi informatikai írásaim között, de ezek nem tűntek annyira valós lehetőségnek a számomra (pl. az UFOAI feltelepítése már nem olyan nehéz, mint régen volt, ezért nem szükséges annak Linux disztribúciót csinálni).

2021. július 21., szerda

Levelezőtársakat keresek (I'm looking for pen pals)

A következő angol nyelvű webhelyen szoktam levelezőtársakat keresni:

www.penpalworld.com

Arra gondoltam, hogy ezt a lehetőséget a blogom olvasóinak is felkínálom. Ezúton, ezen blogbejegyzés keretében meg szeretném hirdetni, hogy itt is keresek levelezőtársakat, akár angol, akár német, akár magyar nyelven. Nem igazán barátokat keresek, mert nem szeretnék ilyen nagy felelősséget bevállalni, és nem is bízok meg az emberekben az Interneten. Csak levelezőtársat, "pen pal"-t keresek, akivel emaileket válthatunk. Sajnos olyan embert még nem találtam, akivel annyi közös témánk lenne, hogy hosszú ideig folytathatnánk a levelezést, ezért általában csak újabb és újabb emberekkel váltok néhány emailt, amíg eléggé meg nem ismerjük egymást és a gondolatainkat. De levelezni talán már ezért is érdemes lehet. (Én egyébként a való életben is eléggé introvertált voltam, nem tudtam sokat beszélgetni az emberekkel, mondjuk ez gyakorlat során talán változhat.) Szóval, én Kiskunfélegyházán lakok, 1982-ben születtem, és íme egy rólam készült fotó:

Talán nincs is szükség rá, hogy többet írjak magamról, hiszen ez a blog sokat elárul rólam. Aki levelezni szeretne velem, az írjon először egy üzenetet ennek a blognak a kapcsolatfelvételi űrlapján, ami a jobb oldalon található (sajnos mobilról nézve talán nem jelenik meg ez a kapcsolatfelvételi űrlap, tehát szükséges lehet hozzá laptop vagy PC).

Természetesen vannak témák, amikről szívesebben levelezek, mint másokról. Erre világíthat rá a PenPalWorld-ös profilom korábbi szövege:

I'm interested in parapsychology and supernatural powers. I also like to learn about different branches of Science and all kinds of wisdom. I usually listen to non-fiction audio (e.g. audiobooks, podcasts, lectures) in English to learn about these. I'm searching for English-speaking pen pals who have similar interests... but as "friend" is a word meaning too much (and also for weak IT security), I'm just looking for acquaintances here.

Otherwise, I'm also interested in learning the German language for better job security... it would be great to have a language exam in a year... so if you are a native German speaker, then I'm interested in corresponding with you about anything in German (the combined power of Google Translate and myself may be OK):

Hallo, ich bin ein Computerprogrammierer und aufstrebender Schriftsteller (Umweltschutz, Religionskritik), aber ich mache gerade körperliche Arbeit... Ich spiele auch Schach.

Egyébként az itt leírtakban annyi változott, hogy mostanában nem szoktam angolul podcast-okat és/vagy előadásokat hallgatni (csak hangoskönyveket séta közben), hiszen ezek helyett is a németre koncentrálok. Persze ha meglesz a német középfokú nyelvvizsgám, akkor majd újra visszatérhetek az angolra. Egyébként az sem biztos, hogy író leszek... legalábbis a közeljövőben nem tervezek új könyvet írni, csak később.

Fekete Árpád 2021-es CV-je (szakmai önéletrajza)

Arra gondoltam, hogy ha több tartalom lenne ezen a blogon, akkor talán többen látogatnák azt. Most, ezekben a napokban pedig éppen a nyári szabadságaimat töltöm (három hétig csak heti egyszer kell bemenni dolgozni), ezért van is időm némi tartalmat hozzáadni a bloghoz. Azonban a kreativitásom már nem a régi. Tehát, úgy gondoltam, a korábbi írásaimból osztok meg néhányat. Ezek közül most a CV-met (pontosabban: resumé-met) teszem online elérhetővé és kereshetővé... hátha emiatt kapok majd valamikor valamilyen ajánlatot.

 

Név: Fekete Árpád

Születési idő: 1982. 04. 28.

 

Iskolai végzettség:

2017-2019: Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája és Kollégiuma

végzettség: Kereskedő (eredmény: 5) (esti, OKJ)

2001-2007: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar

végzettség: Programtervező matematikus

1997-2001: Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza

végzettség: Érettségi (eredmény: 5)


Idegen nyelv ismeret:

2001: államilag elismert komplex (Origó C-típusú) középfokú angol nyelvvizsga

jelenleg: kb. felsőfokon beszélek angolul, gyakran hallgatok hangoskönyveket és podcastokat

a német nyelvtudásom kb. alapfokú, nyelvvizsga nélkül, de ebben is fejlődök


Szakmai tapasztalatok:

2018. okt- KSZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakképző Iskolája: udvaros (közmunka) 2020. 09. 07-től már (normális állás), közben még az iskola technikummá is alakult

2016. júl-nov. Kiskunfélegyháza, Szakmaközi Művelődési Ház / Temető: közmunka (fizikai munka)

2016. máj-jún. Kiskunfélegyházi Önkormányzat (VSZKSZ): közmunka (raktári adminisztrátor)


2013-2015 GeoGebra Nonprofit Kft., Szeged: szoftverfejlesztő (Java 6 SE, GWT, JavaScript)

2010-2013 Partíció Bt., Szeged (GeoGebra): programozás távmunka (Java, GWT, JavaScript)

2010 Darvas József Általános Iskola, Kiskunfélegyháza: közmunka (adminisztrátor, IT)

2008-2009 Mozaik Kiadó Kft., Szeged: webprogramozás távmunka (PHP, JavaScript)

2007-2008 SZTE, Open Source Laboratory: 3 hónap programozás, tesztelés távmunka (C, bash)

2006-2007 Partíció Bt., Szeged: „külső” diplomamunka, majd webprogramozás távmunka Ennek a cégnek később vállalkozóként és alkalmi munkavállalóként is dolgoztam: open-source prodzsektek: WebMathematics Interactive 2 (matek.hu), XaoS, rtzme


Egyéb:

- nem dohányzom

- nincs gépjárművezetői jogosítványom

- otthon már régóta Linux (Ubuntu, Debian, CentOS) környezetben számítógépezek

- Microsoft Word, Excel, Powerpoint helyett azok LibreOffice megfelelőit használom

- programozási nyelvek: HTML5,CSS,JavaScript, PHP, Java SE+GWT, C/C++, SQL

 

 

Ennyit a CV-mről (kapcsolatfelvételi adatok helyett a blogom kapcsolatfelvételi űrlapjával vagyok elérhető, legalábbis remélem). Amit itt megosztottam, az a 2021-es CV-m (pontosabban resumé-m, mivel csak egy lapos) tartalma. De valójában azt tervezem, hogy 2022-ben fogok csak igazán új állást keresni, addig pedig felkészülök erre, hogy kisebb legyen a rizikó. Miben lesz más a 2022-es CV-m, mint ez a 2021-es? Előreláthatólag akkor középfokon tudok majd németül, akár nyelvvizsgával, vagy anélkül. Ezenkívül remélhetőleg rendelkezni fogok valamilyen újabb referenciával a programozás terén. Persze reménykedni lehet más dolgokban is (pl. a sakkban vagy az irodalmi pályázatokban).

Egyébként talán nem írtam még meg ezen a blogon, de úgy döntöttem, hogy újabb könyv írásával egyenlőre nem próbálkozok: igazából nem szeretem a sok fikciót (pl. a filmeket és a regényeket), nem tartom azokat igazán etikusnak, csak speciális körülmények között (furcsa lenne úgy regényt írnom, hogy csak a pénzért csinálom). Non-fiction témában pedig még nem érett meg a filozófiám egy újabb könyvhöz, egyébként pedig nem sok remény van arra, hogy non-fiction könyv írásával meggazdagodhatnék. Inkább "A kereszténység kritikája" című könyvemhez keresek kiadókat (magyarul és angolul), illetve lehet, hogy közben még javítgatom a kéziratot. Mivel minden kiadó megkeresése után kb. 1 hónapot tervezek várni a válaszra (legalábbis akkor, ha nem érkezik válasz), ez a tevékenységem eltarthat egy darabig. Jó kérdés, hogy érdemes-e a könyvem MEK-es linkjét belefoglalnom a CV-mbe, erre én azt a tanácsot kaptam, hogy inkább ne. Ha viszont nyomtatásban is megjelenne a könyv, akkor már valószínűleg beleírnám.

2021. július 10., szombat

A túlnépesedésről és a környezetvédelemről

A környezeti problémák és azok okai közül a túlnépesedéssel viszonylag kevesen és keveset foglalkoznak, ezért éppen ez a témakör lehet az, amivel viszonylag nagy mértékű javulást lehetne elérni a környezetvédelem érdekében. Én magam is foglalkoztam a kérdéssel korábban, és többször megváltoztattam a véleményemet, de általában hű maradtam ahhoz a nézetemhez, hogy a túlnépesedést a születések számának szabályozásával lenne érdemes korlátozni. Egy másik bolygóra való költözés irreális lehetőségnek tűnik a bolygók paraméterei és az utazás hossza és költségei miatt, az elhalálozások számának növelése pl. gyilkosságok, háborúk, párbajok vagy kivégzések által pedig kevésbé lenne etikus és fenntartható, mint a születések számának csökkentése.

Azt a nézetemet is fenntartottam, hogy jelenleg túl keveset tesz az emberiség a túlnépesedés csökkentése érdekében, ez pedig azt jelenti, hogy hibásak lehetnek azok a liberális elméletek, amelyek szerint csupán a fogamzásgátlás eszközeinek ingyenessé tételével, az abortusz legalizálásával, az iskolai oktatás idejének növelésével, a nők egyenjogúságának biztosításával és hasonló, fakultatív lépésekkel elegendő mértékben csökkenthető a túlnépesedés. Inkább Thomas Malthus-hoz hasonló állásponton vagyok, aki a híres "An Essay on the Principle of Population" című művében kifejtette, hogy a túlnépesedést csak az élelmiszer (a gabona) növekvő ára korlátozza, ez pedig nyomorhoz vezethet. Thomas Malthus-nak ezen nézeteit később megcáfolta az a tény, hogy a fejlett országokban viszonylag alacsony az élelmiszerek ára, mégis inkább a fejletlen és fejlődő országokban növekszik jelentős mértékben a népesség. Ezért napjainkban úgy gondolkodnak a túlnépesedésről, hogy a fejlődő országokat fel kellene zárkóztatni a fejlett országokhoz, hogy a fejlődő országok népessége lassabban növekedjen. Ebben lehet is némi ráció, ha pl. az iskolai oktatás idejének növelésére vagy a nők egyenjogúságának biztosítására gondolunk, de ne hagyjuk figyelmen kívül a következőt: A túlnépesedést még mindig csak az anyagi lehetőségek korlátozzák, ahogyan Malthus meglátta, azzal a különbséggel, hogy az anyagi lehetőségekhez nem csak a gabona árát, hanem a lakások és a rezsi árát is odaszámoljuk. A fejlett országokban pedig viszonylag magas a lakások és a rezsi ára, és tulajdonképpen csak ez lehet az oka annak, hogy nem növekszik ezeken a helyeken a népesség jelentős mértékben. Tehát, a fejlődő országok felzárkóztatása csak abban az esetben vezetne a népességük korlátozásához, ha a felzárkóztatásuk az ottani lakások és rezsi árának növekedését is jelentené egyben. De véleményem szerint talán már túl késő lesz, mire ezt elérik, és mint már írtam, talán nem is elegendő mértékben csökkentené a túlnépesedést (idővel az igénytelenebb emberek szaporodnának el, akiknek a szaporodás az első). Tehát, inkább más módokon gondolkodtam, amikkel a népesség mérete korlátozható lenne.

  • Először a túlnépesedés korlátozásának ideális módjáról elmélkedtem, ami hosszú távon lenne csak elképzelhető. Eszerint a szaporodásról való önkéntes lemondás hosszú távon talán a rosszabb emberek elszaporodását jelentené. Tehát, a túlnépesedés korlátozását inkább ahhoz hasonlóan kellene megoldani, mint ahogyan a darwini evolúció tenné azt: tehát, a természetes kiválasztódás szerinti "megfelelő" túlél vagy szaporodik, az "alkalmatlan" pedig kihal. Ez a gyakorlatban valami olyasmit jelentene, mint az eugenika (nem annyira a "faj" feljavítására, hanem inkább az elkerülhetetlen, véletlenszerű, egészségtelen mutációk terjedésének korlátozására). Például, egy lehetőség az, hogy a több pénzt keresőknek több gyermeke lehet, mint másoknak, ennek pedig még az az előnye is meglenne, hogy a gyermekek megkapnák azokat az anyagi erőforrásokat, amikre a boldog gyermekkorhoz és a normális fejlődéshez szükségük van (a nagy vagyon pedig öröklés esetén is részekre osztódna). Természetesen ezt csak akkor lenne reális és igazságos megvalósítani, ha a több pénzt keresők csak igazságos módon kereshetnének többet, azaz a társadalom már előbb megvalósította volna az esélyegyenlőség valamilyen formáját (azaz nem igazán lehetne nagy vagyonokat örökölni egyébként sem). Ezt az eredeti ötletemet a túlnépesedés korlátozására annyival egészítettem még ki, hogy előfordulhatna, hogy azok, akiknek csak egy gyermek nemzése engedélyezett, ikreket vagy hármasikreket (stb.) nemzenének, és ezáltal "evolúciós idő alatt" elszaporodnának azok, akik hajlamosak ikreket vagy hármasikreket (stb.) nemzeni. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk (de az ikrek egyik tagját se öljük meg), valószínűleg csak a két végletet szabadna engedélyezni: az "alkalmatlanok" ne vállalhassanak egy gyermeket sem, a "megfelelőek" pedig annyi gyermeket vállalhassanak, amennyit csak szeretnének. Természetesen ez az ötletem a túlnépesedés korlátozására szinte senkinek sem tetszett, tehát nem jelent reális, demokratikusan elérhető lehetőséget. Így hát tovább gondolkodtam a dolgon.
  • Ezután arra gondoltam, hogy a Kínában régebben alkalmazott egy gyermekes politika ("one-child-policy") nem is olyan rossz. Tehát, a túlnépesedés korlátozásának kényszerítő módjáról elmélkedtem. Az egy gyermekes politika szerint mindenkinek engedélyezett egy gyermek nemzése, de több gyermeket csak bizonyos feltételek mellett vállalhatnának, amelyeket az állam határoz meg. Például, ezt akár valamilyen versennyel is el lehetne dönteni. Itt azonnal felmerül az a probléma, amit már az előbb leírtam, hogy mi van akkor, ha ikrek vagy hármasikrek (stb.) születnek. Illetve, mi van akkor, ha valaki engedély nélkül esik teherbe és/vagy szül. Ezekben az esetekben valószínűleg sterilizálni kellene a nem kívánt gyermekeket (a sterilizálás a Római Katolikus Egyház szerint például elfogadhatóbb, mint az abortusz). Engedély nélküli szülés esetén a szülő(ke)t is sterilizálni lehetne. De az embereknek ez az ötlet sem tetszett eléggé a túlnépesedés korlátozására... talán túl nagy lenne a verseny a második gyermek nemzésének jogáért, ami nem demokratikus... így hát tovább gondolkodtam ezen a kérdésen.
  • Az emberek számára természetes lenne, ha egy nő általában, átlagosan két gyermeket szülhetne (általában egy férfitől), hiszen ez fenntarthatná a népesség méretét (megakadályozhatná a népesség elöregedését és a nyugdíjakból eredő gazdasági problémákat). Miért ne valósítanánk meg ezt? Talán csak azért, mert ezzel lenne néhány technikai probléma. Itt újra szóba kerülhet az ikrek és hármasikrek (stb.) valamint az engedély nélküli terhességek kérdése, amit ugyancsak sterilizálással lehetne megoldani. Újra szóba kerülhet az a probléma, hogy a természetes kiválasztódáshoz hasonló mechanizmus nélkül az emberek genetikai állománya valószínűleg romlana (jó kérdés, hogy a két gyermekes politika és az ettől való szükségszerű eltérések elegendők lennének-e az emberiség genetikai állományának megfelelő szinten tartására). Szóba kerülhet még az a kérdés, hogy hogyan osszák szét azokat a szülési jogokat, amelyeket életük végéig nem vettek igénybe a nulla vagy egy gyermeket nemzők (végrendelettel, versennyel, vagy egyéb módon)? Szóba kerülhet az a probléma, hogy ezzel a törvénnyel egyes vallások (pl. a Római Katolikus Egyház, Buddhizmus) populációja csökkenhet más vallások (pl. a hinduizmus, iszlám) populációjához képest, hiszen sok hívő cölibátust vállaló papnak vagy szerzetesnek áll (ennek megakadályozására valószínűleg szükséges lenne az, hogy ezek a papok és szerzetesek a végrendeletükben átruházhassák a gyermeknemzési jogukat a saját vallásuk egyes hívőire). Ha viszont nem lenne elég szülési jog, amiket életük végéig nem vettek igénybe a nulla vagy egy gyermeket nemzők, akkor szóba kerülhet még az a kérdés is, hogy vajon hozzájuthatna-e egy tehetséges és minden tekintetben jó tulajdonságokkal rendelkező ember ahhoz a joghoz, hogy három gyermeket vállalhasson (ha nem, akkor vajon mennyire liberális ez a rendszer - elméletben és gyakorlatban)? Sok egyéb speciális eseten is lehet gondolkodni (pl. poligámia, elhagyott és talált csecsemő), mielőtt egy erről szóló törvényt megalkotnak. Mindenesetre úgy gondolom, hogy egy ilyen törvény is jobb lenne, mint a semmi, és mivel a korunkban sürgős lenne csökkenteni a túlnépesedést, az emberek pedig leginkább a két gyermekes politikát fogadnák el, ennek megvalósítására kellene koncentrálnunk...
  • A két gyermekes politikát globális szinten lenne érdemes megvalósítani, hiszen az országok népességének változásaihoz nagyban hozzájárul a migráció is, illetve nem kívánatos dolog az, hogy valamilyen ország népessége elszaporodik, míg a többi ország szigorúan tartja magát a túlnépesedés elleni törvényekhez, ezáltal pedig hátrányba kerül az adott törvényszegő országhoz képest. Tehát, be kellene látnunk és láttatnunk, hogy a túlnépesedés elleni törvények szükségszerűek a nagyobb válságok elkerülése érdekében, és ennek tudatában meg kellene alkotnunk a lehető legliberálisabb, két gyermekes politikáról szóló meta-törvényt, amely kompatibilis a lehető legtöbb országban uralkodó körülményekkel (pl. poligámia, szerzetesek, stb)... Ennek a meta-törvénynek pedig olyan magas rangot kellene adnunk, mint az alapvető emberi jogoknak. A meta-törvényt pedig minden ország konkrétabb formában is megvalósíthatná. Amelyik pedig nem valósítja meg azt, abból az országból érkező migránsokat nem szabadna engedni belépni a meta-törvényt megvalósító országokba, valamint gondoskodni kellene arról is, hogy a túlnépesedő ország gazdasága ne növekedhessen túlságosan. Sajnos elég valószínűtlennek tűnik azonban, hogy ez valóban így is lesz még a nagy válságok előtt. Így hát félek, hogy ez az ötlet itt marad ezen a nem túl sok ember által látogatott blogon, de nagyobb sikert nem fog elérni...

Mit tehetünk addig? Véleményem szerint, önkéntes alapon is vállalhatjuk, hogy nem nemzünk gyermeket, abban az esetben, ha úgy látjuk, hogy úgysem támogat bennünket a természetes kiválasztódás (pl. akkor, ha szegények vagy betegek vagyunk), és szeretnénk elkerülni az élet (beleértve a gyermeknevelés) további szenvedéseit (ahhoz hasonlóan, mint ahogy a buddhista szerzetesek teszik). Így mi lehetünk a "környezetvédelem szerzetesei". Vállalhatunk kb. olyan életmódot, mint a buddhista szerzetesek, emellett pedig foglalkozhatunk még többet is a környezetvédelemmel. Persze nem kell szüzességi, szegénységi és engedelmességi fogadalmat sem tenni. Csak azért élnénk így, mert így a legkényelmesebb, de a reményt természetesen nem adnánk fel. Ezt a filozófiát azonban nem könnyű továbbörökíteni, ha nincs utódunk. Tehát, talán érdemes lenne szervezetbe tömörülnünk, mint ahogy a buddhista szerzetesek teszik. Akit ez érdekel, felveheti velem a kapcsolatot a blog kapcsolatfelvételi űrlapján...

Elég sok időt eltöltöttem ennek a blogbejegyzésnek az írásával. Nem tudom, érdemes volt-e. Ezután talán újabb környezetvédelmi vagy üzleti ötletekkel jelentkezek majd, de az is lehet, hogy nem fog eszembe jutni semmi érdekes. Most csak az a környezetbarát ötletem támadt még, hogy elég sok festéket használ az emberiség: befestik a házakat, szobákat, bútorokat, ruhákat, ételeket, papírokat, stb. és arra gondoltam, hogy ezeknek a festékeknek egy része talán nem elég környezetbarát, tehát idővel környezetvédelmi problémákat okozhat mint vegyi anyag. Jó lenne, ha foglalkozna ezzel a problémával néhány kutató.