Nirvana vagy Nibbana

Ma a buddhizmusról hallgattam egy hangoskönyv-fejezetet, és ekkor figyeltem fel arra, hogy a Nirvána szónak Páli nyelvi megfelelője Nibbána. Tehát itt is előfordul a B és V betűk felcserélése, amiről már korábban írtam. Ez még érdekesebbé teszi azt a kérdést, hogy van-e ezeknek az egybeeséseknek valamilyen spirituális vagy egyéb oka... India (a buddhizmus kialakulásának helye) eléggé függetlennek tűnik Európától ahhoz, hogy történeti okai legyenek ennek. A Biblia szerint például a Szentlélek okozta azt, hogy a keresztények új nyelveken kezdtek el szólni (az "Apostolok cselekedetei" című könyvben), illetve talán azt is a Szentlélek okozta, hogy az emberek "nyelve összezavarodott", és különböző nyelveken kezdtek el szólni, ezért abba kellett hagyniuk Bábel tornyának építését (a "Teremtés könyvében"). Ezekből annyi talán igaz lehet, hogy az emberiség nyelveinek kialakulását spirituális okok válthatták ki. Ha pedig így van, akkor valamilyen spirituális hatalom dönthette el, hogy egyes nyelvekben a B és V betűk cserélődjenek fel. (Egyébként lehet, hogy a nyelvek spiritualitásból eredő értékeinek megőrzése érdekében óvakodnunk kellene a mesterséges nyelvektől.) Jó kérdés az is, hogy mi okozta a nyelvek olyan gyors változását, hogy pl. a magyar vagy az angol középkori változatai nem igazán érthetőek ezen nyelvek modern beszélői számára. Többet egyenlőre nem tudok írni a témáról...

Rólam még annyit, hogy mostanában igyekszek németül tanulni, ezért az angol nyelvű művelődést most kicsit hanyagolom. De még ha angol nyelven művelődök is, valószínűleg a "Skeptiko" vagy a "Rune Soup" című podcastokat (illetve séta közben a mobilomon lévő hangoskönyvek fejezeteit) hallgatom (még egy jó ideig), így nem sok időm marad angol nyelven egyetemi előadásokat hallgatni, vagy pl. a saylor.org honlapon valamit tanulni. Pedig érdekelnek az utóbbiak is, hiszen a tanulás érdekes, és a tudás hatalom. Így jött az az ötletem, hogy németül is hallgathatnék egyetemi előadásokat (kurzusokat). Németül az utóbbi hetekben / napokban ugyanis főleg a "DW TV" élő adásait néztem a YouTube-on, amikor elég érdekes volt rajta a műsor... talán az "Euronews (deutsch)" élő adását is néztem néha, vagy pl. hallgattam az "NDR Info" nevű rádióadót (nemrég megnéztem még a "Nicos Weg" című német nyelvi kurzus A1, A2 és B1 szintű filmjeit is). Azonban rájöttem, hogy engem jobban érdeklő YouTube videókat is nézhetnék németül, különösen egyetemi előadásokat (kurzusokat). Találtam is néhányat a YouTube-on, pl. a politikai rendszerekről, a makroökonómiáról, vagy a középkorról... ezeket valószínűleg meg fogom nézni a közeljövőben. Azonban sajnos nem találtam olyan sok tananyagot németül, mint angolul. Amikor előadásokra kerestem, akkor inkább egy alkalommal elmondott beszédeket találtam, nem kurzusokat. De még lehet, hogy mégis találok kurzusokat is, ha konkrétan a kívánt témára keresek rá. Vagy pedig találhatok valamilyen egyéb érdekes németül beszélő YouTube-csatornát. Tehát, még egy lépéssel hatékonyabban töltöm el a szabadidőmet (a nyelvtanulás és a művelődés állítólag növeli az intelligenciát is).

Meg akarod menteni az élővilágot? Tanulj!

Nemrég azon gondolkodtam, hogy a 21. századi környezetvédelmi problémák megoldásához nem biztos, hogy csak a politikai akarat hiányzik. Még ha minden ember is a környezetvédelem mellett tenné le a voksát, nem biztos hogy könnyű lenne áttérni a tökéletesen környezetbarát életmódra. Például, jó kérdés, hogy használhatnánk-e akkor elektromosságot... (Úgy tudom, pl. az amishok nem használnak elektromosságot.) Ha használhatnánk elektromosságot, akkor még mindig nyitott kérdés marad, hogy használhatnánk-e néhány elektromossággal kapcsolatos technológiát, mint pl. az atomerőműveket, az akkumulátorokat és elemeket, stb. Úgy tűnik, hogy ezek nem környezetbarát technológiák, tehát valószínűleg nem. De még ha a környezetbarátabbnak mondott, elektromossággal működő technológiákat (pl. vízerőművek, szélturbinák, napelemek, megfelelően szigetelt vezetékek, LED-lámpák, hűtőszekrények, mosógépek, televíziók, számítógépek, stb.) tekintjük is, ezeknek az élettartama sem tart örökké... ha pedig elromlanak vagy elavulnak, akkor könnyen lehet, hogy elektronikai hulladékká válnak, és ilyen módon környezetvédelmi problémákat okozhatnak (másrészt az előállításuk is újabb alapanyagok bányászását igényelheti). Tehát, úgy gondolom, hogy nem könnyű elképzelni, hogy milyen életmódra kellene áttérnie az emberiségnek akkor, ha annak minden tagja a tökéletes környezetvédelem mellett tenné le a voksát. Véleményem szerint ezért is érdemes a környezetvédőknek állandóan tanulnia, különösen arról, hogy hogyan működik a gazdaság. De még az is lehet, hogy valamilyen technológiai találmányban rejlik a megoldás egy része (például arra a kérdésre, hogy mi a legkörnyezetbarátabb megoldás a járműveink működtetésére, valószínűleg a hidrogén a válasz, hacsak fel nem találnak valamilyen környezetbarát akkumulátort, vagy ki nem fejlesztenek valamilyen fotoszintézishez hasonló technológiát).

Még ha az egyik ország át is térne egy radikálisan környezetbarát életmódra (mint az amishok), könnyen elképzelhető, hogy más, kevésbé környezetbarát országok előnyre tehetnének szert vele szemben a (nem igazán környezetbarát) technológiának köszönhetően, így a környezetbarát életmód rövid távon nem lenne fenntartható (a fenntarthatósághoz pedig mind rövid távú, mind hosszú távú fenntarthatóság szükséges). Szóval lehetséges, hogy a problémákat csak globális összefogással (pl. környezetvédelmi egyezményekkel és békés együttműködéssel) tudjuk megoldani... a globális összefogáshoz pedig globális kommunikáció szükséges, ami valószínűleg az Internetet és a számítógépek használatát jelenti. Ehhez viszont szükséges az Internet és a számítógépek fenntarthatóságának (környezetbarát voltának) biztosítása (vagy valami hasonló, biztonságosabb kommunikációs rendszer elterjedése, ami a lényegen valószínűleg nem változtat). Valószínűleg rövid távon úgysem tudunk tökéletes megoldást találni, szóval a számítógépek használata megengedhető, csak gondoskodnunk kell azok környezetbarát újrahasznosításáról (illetve hosszabb távra szóló megfelelőségéről). Az viszont nem biztos, hogy jó, hogy ilyen nagy a számítógépek és okostelefonok mennyisége, mint manapság.

A lényeg, hogy arra szerettem volna célozni, hogy valamelyik környezetvédő (akár én) megpróbálhatná elképzelni, hogy mit kellene tennünk, ha az emberiség minden tagja a környezetvédelem mellett tenné le a voksát. Tehát, meg kellene értenünk a világ működését úgy, mint a világ vezetői (vagy még jobban), és elméletben egy jobb rendszert is tudnunk kellene építeni. Ez sok tanulást igényelhet... de miért ne kezdenénk el tanulni ilyen érdekes és fontos probléma láttán? Persze ez most csak elméleti problémának tűnik, hiszen valószínűleg nem fogja az emberiség minden tagja a környezetvédelem mellett letenni a voksát, szóval a valós helyzet még ennél is sokkal bonyolultabb. Addig is, úgy tűnik, hogy a környezetvédő mozgalom jó úton jár, például valószínűleg be fogják tiltani a műanyag zacskókat (bár jobb lett volna ezt már korábban megtenni). Már elég sokan dolgoznak a környezetvédelem ügyén, tehát nehéz olyan jó környezetvédő ötletet találni, amire még nem gondoltak, és nem valósítottak meg. Csak sajnos úgy tűnik, hogy ez nem elég... és éppen ezért gondolkodtam el azon, hogy vajon csak a politikai akarat hiányzik-e a nagyobb mértékű környezetvédelemhez, vagy pedig a politikai akarat birtokában is tehetetlenek vagyunk. Azért még ötletelni lehet, hogy megpróbálok mégis...

Addig is, még meg szeretném jegyezni, hogy ha az emberiség kevésbé élne pazarló életmódot, akkor lehet, hogy több energiája maradna a szaporodásra... a szaporodás pedig túlnépesedéshez vezet, ami talán még nagyobb probléma, mint a pazarlás. Mivel a túlnépesedés minden környezeti probléma súlyát növeli, egyértelműnek tűnik, hogy csökkenteni kellene azt. Minél több embert kell etetni, annál károsabb technológiák használatát igényelheti a mezőgazdaság (tehát a mennyiségi változás minőségi változást hozhat magával). Tehát, az biztosnak tűnik, hogy ha az emberiség minden tagja a környezetvédelem mellett tenné le a voksát, akkor szabályozni (korlátozni) kellene a népesség méretét. Ennek tudatában sajnálom, hogy pl. a kínaiak nemrég engedélyt adtak az állampolgáraik számára 3 gyermek vállalására. Sajnálom azt is, hogy a túlnépesedés korlátozása nincs ott az ENSZ "Fenntartható fejlődési céljai" között. Szóval jól gondoltam korábban, hogy a környezetvédelem melletti politikai akarat kívánnivalót hagy maga után, csak most kiegészítettem ezt annyival, hogy talán még ez sem lenne elég. Emiatt talán el is távolodhatok a környezetvédelemtől, és helyette inkább a spiritualitással foglalkozhatok. Viszont a túlnépesedésről valószínűleg írok még, ez a környezetvédelmi problémák egyik oka és gyökere, és a népesség méretének korlátozása lehet a megoldás egyik kulcsa (gondoljunk csak a mennyiségi változás okozta minőségi változásra), legalábbis időt nyerhetnénk vele a környezetvédelem számára.