2022. február 22., kedd

Újabb fejlemények (német podcastok, programozzak-e, környezetvédelem, politika)

Találtam egy jó, német nyelvű podcastot a matematikáról, bár a podcast neve úgy gondolom, nem szerencsés:

https://pi-ist-genau-3.de/

A podcast neve azt jelenti, "pi pontosan 3", én viszont a jelenlegi ismereteim szerint nem tudok elképzelni olyan geometriát, ahol ez mindig igaz lenne (bármely középpontú, tetszőleges sugarú kör kerületét számítva). Tehát, úgy gondolom, hogy ez a Bolyai-féle és a Riemann-féle geometriák esetén sem lenne igaz. Na mindegy, egyébként a podcast nem erről szól, hanem érdekes matematikai dolgokról, szóval már meg is hallgattam az eddigi epizódjait, és nem bántam meg. Másrészt tovább kerestem német podcastokat, és a következő honlapot találtam:

https://deutschepodcasts.de/

Ezen a honlapon rengeteg német podcastot lehet találni. Először azt hittem, itt nincs olyan sok podcast, de azután rájöttem, hogy az egyes podcast-kategóriákba tartozó podcastok listázásánál egy jobbra mutató nyílra (vagy "nagyobb, mint" relációjelre) való kattintással lehet lapozni, szóval kb. 20-szor annyi podcastot is lehet találni, mint amennyit először láttam itt. Engem főleg a "Bildung", "Wirtschaft", "Wissenschaft", "Religion und Spiritualität" témakörök érdekelnek, de kicsit belehallgathatok más témakörök podcastjaiba is. Pl. az "Erklär mir die Welt" podcast számomra érdekes című epizódjait hallgattam nemrég. Amelyeknek viszont nem hangzott érdekesnek a címe, azokat nem hallgattam meg, miért tenném? Van elég podcast, amit hallgathatok. Rengeteg podcast szól pl. coachingról, bár ez engem nem annyira érdekel, mert úgy gondolom, elég tudatosan vezetem az életemet. Vannak podcastok pl. a környezetvédelemről is, ha nem találnék jobbat. Egyébként inkább nem árulom el, melyik podcastokat fogom innen hallgatni, ez nem lesz a blogom témája, talán untatná is az olvasóimat. De most annyira megkedveltem ezt a podcastokat gyűjtő német honlapot, mint annak idején a LibriVox prodzsektet... és most látom, hogy vannak testvér-oldalai is, pl. angol vagy más nyelvű podcastokkal!

https://american-podcasts.com/

https://uk-podcasts.co.uk/

https://irepod.com/

https://italia-podcast.it/

Úgy látom, ezeknek a honlapoknak nincsenek felhasználási feltételei, tehát nem kell a jogi szabályok megsértése miatt aggódnom. A podcastokat ezekről a honlapokról is lehet hallgatni, de megadják az egyéb elérhetőségeiket is... Ennyit a podcastok hallgatásáról.

Bár az előbbiek szerint a német tanulás jól halad a karrierépítésem részeként, sajnos a programozás nem halad ilyen jól: nem sokszor volt kedvem programozni az erről szóló blogbejegyzésem óta. Az is lehet, hogy van valami a tudatalattimban, ami visszatart, és azt mondja, hogy a programozás gyakorlása úgysem segít abban, hogy jobb állást kapjak. Miért? Talán azért, mert nem szívesen költöznék albérletbe, ezért főleg Kiskunfélegyházán és Kecskeméten keresek állást... itt pedig nem sok programozó álláslehetőség van (eltekintve a távmunkától, de oda meg valószínűleg munkaeszközbe kellene befektetni), tehát lehet, hogy a némettel valóban többre megyek, mint a programozással. De az is lehet, hogy nem, és inkább tartanom kellene a szavam, hogy ez az év lesz a programozás éve az életemben (legalábbis a szabadidőmben)... Mindenesetre már megpályáztam egy kecskeméti programozó állást, ahova lehet is esélyem bekerülni (protekció/kapcsolat miatt), ennek várom az eredményét, és talán ez is egy ok lehet arra, hogy a programozás gyakorlása a szabadidőmben miért lehet felesleges. Pl. úgy gondolom, hogy a TAO kínai filozófiája, a "nem cselekvés" ("wu wei") inkább a passzív német tanulást támogatja, mint az aktív programozást. De az a lényeg, ha nem is programozok, akkor legalább nyelveket tanulok, más valaki talán ezt sem tenné. Egyébként még lehet, hogy ebben az évben később sikerül összegyűjtenem az akaraterőmet ahhoz, hogy intenzíven programozzak, különösen, ha még jobb ötleteim vagy elképzeléseim lesznek arra, hogy mit programozzak: pl. lehetséges-e mesterséges intelligenciát adni a matematikai szoftverhez, ami segít a kutatásban? Az a baj, hogy a szoftver érdekes feature-eihez sok unalmas feature megvalósításán keresztül vezet az út. Ennyit a programozásról.

Még arról szeretnék ma írni, hogy mivel tervezem folytatni ezt a blogomat a közeljövőben. A blog alcíme "mini think-tank", és ez hű lenne ahhoz az elképzelésemhez, hogy a blog a korábbi (lezárt) környezetvédő prodzsektem folytatása akar lenni:

https://fecowebs.ourproject.org/

A környezetvédelem mellett egyéb politikai ötleteimről, pl. a szociális igazságosság előmozdításáról is lehet itt szó. Ezeknek a dolgoknak viszont nem sok értelme van, ha a blogom látogatottsága kicsi (és jelenleg valóban az). Tehát, arra gondoltam, hogy olyan blogbejegyzéseket kellene írnom, amelyeket emailben is megosztanék a címzettel, mint egy nyílt levelet. Pl. megvárnám a választásokat (addig nincs értelme ezzel foglalkozni), azután valamennyi idővel (amikor már lesz a parlamenti képviselőknek rám ideje) blogbejegyzést írnék arról, hogy szerintem az államnak kellene biztosítania ingyenes és magyar email címet az állampolgárainak, hiszen az email napjainkban nagyon fontos lett a boldoguláshoz, és nem hagyatkozhatunk külföldi vagy rossz felhasználási feltételeket megfogalmazó szolgáltatókra. Talán ugyanebben a blogbejegyzésben megemlíteném még a "Public Money, Public Code" nevű kampányt is, vagy egyéb informatika-politikai ötleteket is. Ezután elküldeném ezt a blogbejegyzést emailben a parlamenti képviselőmnek, és hátha sikerrel járna...

De térjünk vissza a környezetvédelemhez. A FEcoWebS/FEWS prodzsekt idején fontosnak tartottam a túlnépesedés elleni küzdelmet, mert a túlnépesedés a környezetvédelmi problémák egyik fő oka. De közben rá kellett jönnöm, hogy az emberiségnek csak egy kis része támogatná a túlnépesedés elleni törvényeket, mert ezek gyengítenék a túlnépesedés ellen törvényt hozó országokat a többi országgal szemben (különösen migráció esetén), valamint megnehezítenék az idősebb korosztály megfelelő nyugdíjhoz való juttatását. Illetve, az emberek egyszerűen nem szeretik, ha a szabadságukat korlátozzák a gyermekvállalás tekintetében. Tehát, rá kellett jönnöm, hogy a túlnépesedés nagyon komplex és nehéz probléma, amit valószínűleg csak nemzetközi szinten lehetne megoldani, erre viszont jelenleg nincs meg a megfelelő politikai akarat. Pl. az is lehet, hogy a túlnépesedésről szóló tudományos eredményeket ("a lakás és a rezsi árától is függhet a gyermekvállalási kedv, nem csak az élelem árától, mint Malthus tanította") az ellenkező célra is fel lehetne használni: a népesség növelésére, ahogyan Magyarországon is próbálkozott ezzel a kormány. Szóval jelenleg (amíg nem vagyok gazdag) inkább más módon kellene megpróbálnom védeni a környezetet. Itt nem igazán lehet megváltani a világot, hiszen rengetegen károsítják a környezetet, és rengetegen dolgoznak a környezet védelmén is. Mivel járulhatnék hozzá jelentős mértékben a környezet védelméhez? Arra gondoltam, hogy egy prodzsektre kellene koncentrálnom, nem pedig sok kis ötlet publikálására (cikkekből van elég, de a megvalósítás a lényeg, másrészt nem is olyan könnyű sok eredeti ötletet összehozni). Ilyen nagyobb prodzsektem volt a FEcoWebS/FEWS prodzsekt részeként az áruházláncok reklámkiadványainak pazarlásának csökkentésére tett kísérletek (pl. petíciók) sora, amíg el nem bizonytalanodtam abban, hogy ez valóban jót tenne-e.

Tehát, arra jutottam, hogy érdemes lenne az öko-adókon gondolkodni, talán ezek lehetnek a leghatékonyabb eszközök a politikusok kezében (a már említett túlnépesedés csökkentésétől eltekintve) a környezet védelme érdekében (bár, még bizonyos dolgokat, pl. az egyszer használatos műanyagokat be is lehetne tiltani, de az kevésbé lenne liberális). Az öko-adóhoz nem igazán kellene pénzt költeni (tehát nem mikroökonómiai eszközről lenne szó), ez inkább pénzt hozna (mint makroökonómiai eszköz). Persze az öko-adóknak sokféle formája lehet: pl. a már említett reklámanyagok pazarlását is lehetne vele csökkenteni azok megadóztatásával. Úgy tudom, van is ilyen Magyarországon: a "környezetvédelmi termékdíj". A "népegészségügyi termékadó" és a "jövedéki adó" is hasonlóak lehetnek ahhoz, ahogyan ez működik. A feladat, hogy még több környezetkárosító dologra is kiterjesszenek hasonló adókat, illetve meghatározzák azok optimális mértékét. Például, az "Erklär mir die Welt" podcast #68. epizódja egy olyan szén-dioxid adóról (CO2-Steuer) szól, amit a személyszállító repülőgépek repülőjegyei után kellene fizetni. Ez valószínűleg csökkenteni tudná a repülések számát (bár elképzelhető, hogy akkor néhány repülőjárat mégis elindulna, csak kevesebb utassal), ami a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez vezethetne, valamint egyúttal a kockázatos globalizáció csökkentéséhez is (amennyiben kevesebb repülőjárat indulna). Persze jól át kellene még gondolni ezeket a dolgokat, vajon mindenki jól járna-e ezzel (nézzük pl. a turizmust), vagy csökkentené-e az ország versenyképességét? A terveim szerint ezekről szólnak majd a következő blogbejegyzéseim. Azután lehetne ezeket kommunikálni...