tag:blogger.com,1999:blog-92068461633718386202024-03-28T21:01:18.874+01:00Fekete Árpád blogja (mini think-tank)Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.comBlogger57125tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-37250198131864166332024-03-09T15:43:00.001+01:002024-03-09T15:43:08.326+01:00Listát készítek arról, mit lenne jó megtenni, mielőtt meghalok<p style="text-align: justify;">Szombat van, és megszegem a gépmentes szombatomat, mert éppen nincs kedvem vagy erőm matekozni offline. Remélem, ez nem fog gyakrabban előfordulni. Szóval most blogot írni volt kedvem, lássuk tehát...</p><p style="text-align: justify;">Úgy tűnik, hogy sokkal több lehetőségem és teendőm van annál, mint amire elég szabadidőm van. Ezért úgy döntöttem, készítek egy listát ezekről a teendőkről, amit később még tovább bővíthetek. Gondoltam megosztom ezt a blogom olvasóival, hátha ők is kedvet kapnak valamelyikhez. A lista így kezdődik, ezek későbbre lettek halasztva:</p><ul style="text-align: left;"><li>elolvasni a Filozófiai Kisenciklopédiát (vagy hasonló művet)<br /></li><li>elolvasni a Közgazdasági Kislexikont (vagy hasonló művet)</li><li>elolvasni az SH Atlasz - Matematikát (vagy hasonló művet)</li><li>végigjátszani a számítógépes (Linuxos) Berusky nevű játékot</li><li>végigjátszani a számítógépes (Linuxos) Berusky2 nevű játékot</li><li>végigjátszani a számítógépes (Linuxos) Fish Fillets nevű játékot</li><li>kirakni a Rubik-kockát útmutató könyv segítsége nélkül</li><li>kirakni egy Mensa-s logikai játékot, amit le is fotóztam...<br /></li></ul><p style="text-align: justify;">Az említett logikai játék hátlapjára a <a href="https://mensa.org.uk/" rel="nofollow" target="_blank">www.mensa.org.uk</a> webcím van nyomtatva, ebből gondolom, hogy Mensa-s. Ez arról szól, hogy van egy 6x6x6 egység méretű üres hely, és ezt kell légmentesen kirakni (rövid szárú) T alakú 3 dimenziós TETRIS-elemekkel (amelyek tehát 4-4 egység méretűek). A fotókból talán jobban kiderül, hogy miről is van szó:</p><p style="text-align: justify;"></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCWAbQJ77TddLz2yrRTKfFZZR4VYTwva5PfXiof3dcqfGc0wVdMdtFSgiubI1ogV9IuxivVzbbHpUbQyWNkQ2wHEUkbiyQhYNeCIOLmcUz6NTTpl9w6IApta6fkD7z2ps4nREKf6edUlQ41eSDbl4s30-ZG5cmPspmyC5vtr8syW4ZHU1ETPmcJ4YInyY/s4080/20240309_134424.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="A játék kirakás előtt" border="0" data-original-height="4080" data-original-width="2296" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCWAbQJ77TddLz2yrRTKfFZZR4VYTwva5PfXiof3dcqfGc0wVdMdtFSgiubI1ogV9IuxivVzbbHpUbQyWNkQ2wHEUkbiyQhYNeCIOLmcUz6NTTpl9w6IApta6fkD7z2ps4nREKf6edUlQ41eSDbl4s30-ZG5cmPspmyC5vtr8syW4ZHU1ETPmcJ4YInyY/w360-h640/20240309_134424.jpg" width="360" /></a></div><br /> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH90mAWXGaeWV6-laEmuokkU0uI_abePq6KNNsRV4_CE_dezqTzdHNsF0PYihyphenhyphenujKuo5Yh0k_AePwxt7PQwtD7RjB9-p6wVP5uuleIQRnTuS_VlKaViKJPpMKtgBzrXY3bpjzEOhvCFqVEB-k2B7wzdAe_vOBT0yXHShgmxE1O3ItS9WB8jGlWxaibse0/s4080/20240309_134335.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="A játék majdnem kirakva" border="0" data-original-height="4080" data-original-width="2296" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH90mAWXGaeWV6-laEmuokkU0uI_abePq6KNNsRV4_CE_dezqTzdHNsF0PYihyphenhyphenujKuo5Yh0k_AePwxt7PQwtD7RjB9-p6wVP5uuleIQRnTuS_VlKaViKJPpMKtgBzrXY3bpjzEOhvCFqVEB-k2B7wzdAe_vOBT0yXHShgmxE1O3ItS9WB8jGlWxaibse0/w360-h640/20240309_134335.jpg" width="360" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Meglepő módon elég nehéz feladatról van szó. Szóval eléggé sajnálom, de ezekre a teendőkre nem nagyon van időm, mert vannak fontosabb dolgaim is. Mik ezek a fontosabb dolgok? Lássuk csak:</p><ul style="text-align: left;"><li style="text-align: justify;">végigolvasni a teljes Bibliát angolul (a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/King_James_Version" rel="nofollow" target="_blank">King James Verzióból</a> 66 kanonikus könyvet, a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Douay%E2%80%93Rheims_Bible" rel="nofollow" target="_blank">Douay–Rheims Verzióból</a> a 7 deuterokanonikus könyvet), ez ahhoz kell, hogy tartalmasabb és jobb minőségű könyvet tudjak írni a kereszténység kritikájáról, mint korábban, tehát jegyzeteket írok közben</li><li style="text-align: justify;">végigolvasni az <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Antiquities_of_the_Jews" rel="nofollow" target="_blank">"Antiquities of the Jews"</a> című művet Flavius Josephustól, hátha ebben is találok valami érdekeset, amit beírhatok a könyvembe</li><li style="text-align: justify;">megírni egy jó minőségű, tartalmas könyvet a kereszténység kritikájáról, és reklámozni azt</li><li style="text-align: justify;">megírni egy jó minőségű, tartalmas könyvet a szerencséről, matematikáról és parapszichológiáról, de erről többet nem árulhatok el ezen a blogon</li><li style="text-align: justify;">gyakorlásképpen megoldani néhány régebbi feladatot a <a href="https://www.komal.hu/home.h.shtml" rel="nofollow" target="_blank">KÖMAL-ból</a>, amelyek megtetszettek (pl. ezt csinálhatnám szombatonként is)</li><li style="text-align: justify;">open-source licenccel megosztott, kinyomtatott jegyzeteket vagy e-könyveket olvasni a matematikáról, ezek általában egyetemi, de nem túl magas szintűek, illetve az ezekben található feladatokon is gondolkodhatok (pl. ez is egy olyan dolog, amit szombatonként csinálhatnék általában)</li><li style="text-align: justify;">íróknak szóló podcastokat hallgatni, angolul és/vagy németül (az írásról szóló podcastok talán segíthetnek az előbb említett vagy egyéb könyveim megírásában, illetve népszerűsítésében, a német podcastok pedig segíthetnek a közelgő német középfokú nyelvvizsgára való felkészülésben)<br /></li><li style="text-align: justify;">ha pedig az előbbiekkel végeztem, akkor az a tervem, hogy a közgazdaságról, illetve az ezzel összefüggő politikáról, környezetvédelemről szóló podcastokat hallgatok, illetve hasonló témájú (főleg közkincs) e-könyveket olvasok, abban a reményben, hogy később ebben a témában is tudok majd írni egy jó minőségű, tartalmas könyvet (tehát elsősorban az írói tevékenységtől várom a sikert, de azért reménykedek még a matematikában és a parapszichológiában is)<br /></li><li style="text-align: justify;">ezen kívül, miképpen ma is, előfordulhat, hogy bővítem valamelyik blogomat, vagy bejegyzést írok a Mastodon-ra: <a href="https://mastodon.social/@ArpadFekete" rel="nofollow" target="_blank">https://mastodon.social/@ArpadFekete</a><br /></li><li style="text-align: justify;">ezen kívül az is előfordulhat, hogy sakkozok a neten vagy elmegyek futni, hátha az efféle sportok jó hatással lesznek a matematikai képességeimre<br /></li></ul><p style="text-align: justify;">Na kb. leírtam, milyen teendőim vannak a szabadidőmben, amiket most látok. Ezelőtt nem sokkal egyébként a <a href="https://www.numberphile.com/podcast" rel="nofollow" target="_blank">"Numberphile"</a> podcastját hallgattam, illetve a <a href="https://www.thegreatantidote.com/" rel="nofollow" target="_blank">"The Great Antidote"</a> nevű podcast letöltött epizódjait, szóval lehet, hogy ezeket még befejezem, mielőtt szigorúbban a terveim szerint haladnék. Az is lehet, hogy néhány egyéb matematikai podcast legutóbbi epizódjait is meghallgatom majd, pl. <a href="https://eigenpod.de/" rel="nofollow" target="_blank">"Eigenraum"</a> vagy <a href="https://theartofmathematicspodcast.com/" rel="nofollow" target="_blank">"The Art of Mathematics"</a>, vagy a német nyelvi készségeim fejlesztése érdekében Immanuel Kant-tól olvasok valamit, esetleg egy német matematikai e-könyvet olvasok a számelméletről (téma: "P-adic numbers"). <br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-2210585411764672342023-12-30T21:33:00.002+01:002024-02-02T17:18:20.603+01:002023 - összefoglalás és tervek<p style="text-align: justify;">Szerintem a 2023-as évemet még mindig a passzivitás jellemezte, de sokat művelődtem angolul és németül. Ezenkívül a cégem által fizetett nyelvtanár készített fel a német középfokú nyelvvizsgára, ami 2024-ben (lehetőleg annak első felében) már valószínűleg esedékes lesz. Nem tudom egyébként, hogy a sok német tanulásnak volt-e értelme, ez inkább csak akkor tűnik fontosnak, ha pesszimista vagyok. A munkahelyemen a szabadságaim nagy részét így az év végén vettem ki, de sajnos ez idő alatt sem tudtam nagyot alakítani, gyorsan eltelt az idő. <b>Elkezdtem írni egy újabb könyvet a kereszténység kritikájáról</b>, amit az előzővel ellentétben már szerzői joggal tervezek védeni, hátha így könnyebben vállalná valamelyik kiadó a kiadását. Ennek első fejezete "A kereszténység kritikája" című művem tartalmának rövid összefoglalása lesz (ez már majdnem kész is van), de még nem tudom pontosan, hogyan fogom kitölteni a mű többi részét, tehát az is lehet, hogy sokáig tart, míg elkészül. Cserébe viszont az előzőnél egy sokkal jobb minőségű könyv várható (észrevettem ugyanis, hogy "A kereszténység kritikája" című közkincs művemben még mindig vannak tökéletlenségek). <span style="color: #ffa400;">(Blogbejegyzés szerkesztve: 2024-02-02: rájöttem, hogy sajnos tévesen írtam le bele a katolikus Biblia könyveinek számát: 72-t írtam bele 73 helyett, mert azt hittem, hogy 6 deuterokanonikus könyv van, nem pedig 7.)</span><br /></p><p style="text-align: justify;">Sajnos nem sikerült tökéletesen betartanom az etikai irányelveimet, szinte egyiket sem, többször megszegtem például a (napi egy étkezés kivételével történő) vegán étkezést és a gépmentes szombatot is (beleértve a mai napot is). Így általában nem is kísérte az utamat szerencse. Mi más is lehetne az újévi fogadalmam, mint az, hogy ezekre az <b>etikai irányelvekre</b> jobban figyelek? Egyébként sikerült hozzájutnom egy német nyelvű könyvhöz, aminek a címe "Dr. Sandra Cabot - Das Leber-Reinigungs-Programm", és ennek olvasása után nagyon úgy tűnt, hogy néhány egészségügyi problémám a májammal függhet össze, szóval ha megtisztítanánk a májamat, akkor sokkal egészségesebb lehetnék. Viszont a könyvben leírt diétát nagyon nehéznek tűnik tökéletesen betartani (az ételeket szinte mind készíteni kell, Európában nehezen beszerezhető alapanyagokból), viszont az lehetséges, hogy itteni üzletekben kapható májvédő teákat fogok inni a könyv miatt, és a máj egészségéhez szükséges főbb irányelveket is betartom.<br /></p><p style="text-align: justify;">Egyébként a terveim és a céljaim nagyon változékonyak voltak az utóbbi időben. Ami fix, hogy a <b>matematikára</b> időt tervezek szakítani, és valószínűleg a szombatok lesznek azok a napok, amikor a matematikával vagy a logikával foglalkozok, és ilyenkor lehet, hogy a számítógépet sem fogom bekapcsolni és nem Internetezek. Másrészt az is fix, hogy a <b>parapszichológiára</b> is időt tervezek szánni (például könyveket olvasok a témában), hátha szerencsét hoz. Ezen kívül nemrég még a szabadidőmben zenélést, zeneszerzést is terveztem az LMMS nevű szoftverrel, de erről a tervemről letettem, mert beláttam, hogy nagyon sok munkát igényelne, míg ezen a területen elérném a szakértői szintet... és ez is a matematikától és a parapszichológiától venné el az időt (illetve, nem lehetek mindenből szakértő). Hasonlóképpen, az volt még a tervem, hogy sokat olvasok majd angolul a közgazdaságról (political economy), ezután pedig írok a témában egy könyvet... de itt is ugyanaz a probléma: nem lehetek mindenből szakértő (de még ha szakértő is lennék belőle, nem biztos, hogy elhinnék azt nekem - különösen a mesterséges intelligencia korában). Tehát, most jobbnak látom a spiritualitás témakörében művelődnöm angolul (elsősorban a Gutenberg Project-be tartozó ingyenes e-könyvekből), és ezáltal lehet, hogy a kereszténység kritikájáról szóló újabb könyvem is jobb lesz majd, de szerencsét is hozhat nekem. Szóval eldőlt, hogy a szabadidőmben a matematikáról és a spiritualitásról szóló tudásomat fejlesztem, hogy ezekből legyek szakértő, és ezekben a témákban tudjak majd <b>könyveket írni</b>. 2024-ben már aktívabban is szeretném tölteni a szabadidőmet, mint 2023-ban, ami azt is jelenti, hogy nem csak művelődni tervezek, hanem valóban írni is.</p><p style="text-align: justify;">Az előbbiekkel kapcsolatban még a következőkön filozofáltam: vajon mi az életem értelme? Kétféle válasz van a kérdésre, és ez kétféle tevékenységre sarkall:</p><ul style="text-align: left;"><li style="text-align: justify;"><b>Önző hedonizmus</b>: az önző hedonizmus szerint minden értem van, tehát meg kell próbálnom jól érezni magam. Az életem értelme minden nap más és más lehet, éppen az, ami örömet okoz nekem. Mint egy művész, én választhatom ki, hogy milyen legyen az életem. Ebben az esetben nem sokat számít a cselekedeteim etikai értéke, tehát a semleges etikai értékű tettek tökéletesek. Tehát, az önző hedonizmus esetén foglalkozhatok például a matematikával vagy a számítógépes játékokkal. A téli szünetben például el is kezdtem játszani a Berusky nevű Linuxos logikai játékkal, aminek 50 Easy szintű pályáját megcsináltam, de a neheze még hátravan. Hátha segít fejleszteni az agyamat.</li><li style="text-align: justify;"><b>Etika jó karmáért:</b> amennyiben az etikáért jó karma jár, érdemes lehet pozitív etikai értékű tevékenységeket csinálni. Ilyen lehet pl. az, ha a környezetvédelemmel foglalkozok, vagy ha előremozdítom a szociális igazságosságot, ahogyan a könyvemben is leírtam. De a véleményem szerint az is ide tartozhat, ha az újabb könyvemen dolgozok a kereszténység kritikájáról.</li></ul><p style="text-align: justify;">A lényeg, hogy nem kell választanom ezen kétféle életfelfogás között, mert mindkettő belefér az életembe, legalábbis most úgy tűnik. A probléma ott kezdődik, hogy néha a kettő közül egyikhez sincs kedvem. Szép a terv, hogy szombatonként matekozok, de sok szombat nagy része lustálkodással telt, és csak nagyon kevés idő jutott igazán a matematikára. Hasonlóképpen, néha nem volt kedvem olvasni vagy írni, ehelyett is inkább podcastokat vagy online rádiókat hallgattam, vagy azokat sem. Valószínűleg itt már az életkorral járó fáradtságról lehet szó, de azért jó lenne, ha az életembe még beleférne valami nagy siker, ehhez pedig lehet, hogy <b>jobban össze kellene szednem magam</b>.</p><p style="text-align: justify;">Történt még velem egy érdekes dolog, ami talán említést érdemel. Mivel hiányzik két kurzorbillentyű az Internetezéshez általában nem használt laptopomról, Karácsonyra kaptam hozzá egy USB-s billentyűzetet (és egy USB-s egeret, mert azzal is voltak problémák)... ezért is tudtam rajta Berusky-t játszani. De miután ezeket beüzemeltem, a laptop eredeti billentyűzete tovább romlott: a J betűre 1-est írt, a K betűre 2-est, az L betűre 3-ast, az U betűre 4-est, az I betűre 5-öst, az O betűre pedig 6-ost (az USB-s billentyűzet viszont rendben működik). <b>Jó kérdés</b>, hogy ennek hackelés-e az oka vagy valami más. Egyébként ezen a laptopon nem tudom újratelepíteni az operációs rendszert, mert a BIOS jelszót elfelejtettem. A másik, Internetezésre használt laptopon (amit éppen a blogírásra használok) pedig azért nem akarom újratelepíteni az operációs rendszert, mert elég régi a gép, és nem vagyok róla meggyőződve, hogy újabb operációs rendszerrel jól működne (illetve, korábban azért nem telepítettem újra, mert arra vártam, hogy anyukám lepucolja róla a dolgait). Egyik laptopon sem működik a WiFi, de az Internetezéshez használt laptopon korábban működött. A netkábel pedig csak anyukám szobájából elérhető, és csak egy bizonyos helyzetben tudok csak Internetezni jelenleg (a szabadidőmben). Nem tudom, meddig halogassam még, hogy új gépet vegyek, de lehet, hogy nincs értelme a halogatásnak, amennyiben később egy világgazdasági válság miatt minden drágább és nehezebben beszerezhető lesz...<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-36824510487291434572023-11-17T17:27:00.000+01:002023-11-17T17:27:25.615+01:00A "tromfos borjú" nevű kártyajáték szabályai<p style="text-align: justify;">A "trómfos bornyú" szabályai: A trómfos bornyút általában 4 ember játssza a 32 lapos magyar kártyával. A játékok előtt valahogyan eldöntik, hogy kinek melyik kártyaszín (tök, makk, zöld vagy piros) lesz az trómfja, más szóval aduja. Ezután, vagy ez előtt mind a 4 játékos kap 8 lapot, tehát a teljes kártyapakli kiosztásra kerül. Mi az első parti elején, a 8-8 lap leosztása után döntöttünk az adott partiban és az azt követő partikban használatos trómfokról úgy, hogy sorban felfordítottuk a 8-8 lap közül a legfelsőket, és egy adott játékos legfölső lapjának kártyaszíne lett az adott játékos trómfja / aduja. Persze ha már egy másik játékosnak is olyan aduja volt, akkor felfordítottunk még egy lapot, stb. mert nem lehet két játékosnak ugyanaz a trómfja. Ha tehát négyen játsszák ezt a játékot, akkor mind a négy kártyaszín valamelyik játékosnak a trómfja lesz, és ezért valakinek értékes. A kártyák rangsora növekvő sorrendben: Hetes, Nyolcas, Kilences, Tizes, Alsó, Felső, Király, Ász. A játék menete úgy folyik, hogy valaki, először például az osztótól balra vagy a tőle jobbra ülő játékos hív, tehát letesz egy kártyát középre a kezében lévő lapok közül, és ez választás elé állítja a következő játékost. A következő játékos vagy felveszi a középen lévő összes lapot, beleértve a legfelsőt is, vagy ha van nála olyan lap, amivel ütni tud, akkor leütheti a legfelső lapot egy annál erősebb lappal, azaz a felfelső lap tetejére helyezi az ütő lapot. A középen lévő lapnál akkor erősebb egy lap, ha ugyanolyan kártyaszínű és magasabb rangú, vagy akkor, ha különböző kártyaszínű, de az ütő lap kártyaszíne az az ütő játékos trómfja / aduja. Ha tehát sikerült ütnie és van még lapja, akkor joga van megtennie és meg is kell tennie a következő hívást (egyébként a következő játékos hív), tehát a hívó lapot a előbbi ütő lap tetejére helyezi. Ez lehet akármilyen gyenge lap, amitől meg szeretne szabadulni, de lehet akár a következő játékos trómfja is, hogy a csomag felvételére kényszerítse a következő játékost, illetve természetesen lehet bármilyen más, a kezében lévő kártyalap. Ezután, mint szinte minden kártyajátékban, az lesz a következő játékos, amilyen sorrendben ülnek az asztal körül, körbe-körbe, például az óramutató járásával megegyező, vagy azzal ellenkező irányban. Az nyer, akinek a játék során minden lapjától sikerül megszabadulnia, mert ilyenkor ő már nem játszik. De tulajdonképpen a játéknak nincs nyertese, csak vesztese: az veszt, aki utoljára bennmarad a négy játékos közül, ő lesz a "bornyú". A játék folyamán valószínűleg előfordul, hogy nagyon sok lap lesz középen, ezért rosszul járhat, akinek azokat fel kell vennie, mert nem tudja leütni. Olyan is előfordulhat, hogy valaki tudná ütni a hívott lapot, mégis felveszi a csomagot, mert sok jó lap van közötte, vagy mert nem akar megválni a legjobb ütő lapjától, vagy egyéb stratégiai megfontolásból. Jó lapjaink valószínűleg akkor vannak, ha közülük sok a saját trómfunk, illetve a következő játékos trómfja, és/vagy a lapok rangja magas. A bennünket megelőző játékos trómfja (kettőnél több játékos esetén), illetve a már kiesett játékosok trómfja viszont gyenge lapnak számít. Sajnos előfordulhat, hogy egy "trómfos bornyú" kártyaparti játékideje elhúzódik, például akkor, ha csak ketten maradnak, de mindkét játékosnak sok lapja van és egyik játékos sem sokkal okosabb a másiknál. Ebben a játékban egyébként az a jó, hogy viszonylag egyszerű, de alternatív szabályai vannak, és mégis mély stratégiai megfontolásokra és jó memóriára lehet szükség benne. Nem hallottam ugyanis máshol olyan kártyajátékról, amiben minden játékosnak más lenne az aduja.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-54678018159677564022023-09-12T14:02:00.000+02:002023-09-12T14:02:18.368+02:00A hiányzó láncszem Gödel bizonyításában<p style="text-align: justify;">Leírom, miért gyanakodtam arra, hogy Gödel első nemteljességi tételének bizonyítása hibás lehet. Tehát, ennek bizonyítását Martin Hirzel fordításában néztem, amit belinkeltek a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6del%27s_incompleteness_theorems" rel="nofollow" target="_blank">WikiPedia-ba</a> egy <a href="https://web.archive.org/web/20040916041216/http://www.research.ibm.com/people/h/hirzel/papers/canon00-goedel.pdf" rel="nofollow" target="_blank">archive.org</a>-os linkkel. Ennek elején vázolják a bizonyítás tervét, és én mindjárt itt egy hiányzó láncszemmel szembesültem, ami akár hibássá is tehette volna a bizonyítást. Tehát, bevezették a "class-sign" fogalmát, ami olyan formulát jelent, aminek egy argumentuma van, egy természetes szám. Azután azt állították, hogy ezek a "class-sign"-ok sorba vannak rendezve, és az n-ediket úgy jelölhetjük, hogy R<sub>n</sub>. Ezen kívül azt is állítják, hogy a "provable" függvényt lehetséges formulaként előállítani (ezt később bizonyítják). Ezek után veszik a következő halmazt:</p><p style="text-align: center;">K={n <span class="texhtml">∈ N | not provable(R<sub>n</sub>(n))</span>}</p><p style="text-align: justify;">Majd azt állítják, hogy a K halmazhoz hozzárendelhető egy "class-sign", R<sub>q</sub> aminek értéke akkor igaz, ha egy természetes szám eleme a K halmaznak... Itt jött egy olyan gondolatom, hogy ez nem feltétlenül igaz. A K halmaz ugyanis egy végtelen halmaz, és a K komplementere is végtelen. A K-hoz hasonló végtelen halmazok halmazának számossága pedig nem alef-null, hanem kontinuum. Így nem garantált, hogy egy K-hoz hasonló halmaznak egy véges formula feleltethető meg, hiszen a véges formulák halmazának számossága csak alef-null, nem kontinuum. Emiatt ástam tehát bele magam a témába. De később rájöttem, hogy ezt a K halmazt talán csak a szemléltetés végett hozták létre, a háttérben viszont az van, hogy a K helyett is formulákkal dolgozunk. Azt hiszem, az "<a href="https://openlogicproject.org/" rel="nofollow" target="_blank">Open Logic Text</a>"-ben valami olyasmit írtak, hogy az n ismeretében először ki kell számítani R<sub>n</sub>-t, majd ezt behelyettesíteni a formulába, így a végeredmény egy formula lesz, ami akkor igaz, ha a paramétere a K halmazba tartozik. Ezek után pedig folytatható a bizonyítás a belinkelt dokumentum alapján. Igen ám, de vajon n ismeretében valóban ki tudjuk számítani R<sub>n</sub>-t? Ezen még elég sokat kellett gondolkodnom... végül is arra jutottam, hogy ha n olyan szám, ami egy "class-sign" Gödel-száma (a Gödel-számokról is olvashatunk a belinkelt bizonyításban), akkor vegyük ezt a "class-sign"-t, ha pedig n nem ilyen szám, akkor jelentse R<sub>n </sub>azt, hogy "hamis" (vagy akár azt, hogy "igaz"). Úgy gondolom, hogy ez a művelet egy formulával kifejezhető, és azután ez a formula behelyettesíthető a "not provable" paraméterébe. Tehát, most úgy tűnik nekem, hogy Gödel első nemteljességi tétele valószínűleg igaz, hiszen nagyon sok matematikus foglalkozott már vele. De nincs kedvem ezt még tüzetesebben leellenőrizni, inkább a matematika más területeivel szeretnék foglalkozni, amikhez nem kell ennyi újfajta jelölést fejben tartani.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-22121391860079813782023-09-08T20:18:00.003+02:002023-09-10T11:36:35.245+02:00Jézus elszólhatta magát + megint nincs ott a Google keresőben a blogom<p style="text-align: justify;">Sajnos megint nincs ott a Google keresési eredményei között a blogom, ha a nevemre keresek ("Fekete Árpád"). Ezért valószínűleg megint csak nagyon ritkán fogok posztolni. De most eszembe jutott valami, amit szeretnék még megosztani.</p><p style="text-align: left;">A Bibliában a Mk:3:31-35 rész jutott az eszembe, ezt a Károli Bibliából idézem:</p><p style="text-align: center;"><i>És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt.<br />Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.<br />Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?<br />Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülőkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.<br />Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.</i><br /></p><p style="text-align: justify;">Ha elsőre halljuk ezt a részt, akkor úgy tűnhet, hogy Jézusnak szimpatikusabbak a tanításait hallgatók, mint a vér szerinti rokonai. Persze ha katolikusok vagyunk, akkor ezt inkább így fogalmazhatjuk meg: mind a vér szerinti rokonait, mind a tanításait hallgatókat rokonainak tekinti. De nekem eszembe jutott egy újabb értelmezési lehetőség is, miszerint itt Jézus elszólhatta magát. Nézzük csak meg az utolsó mondatot tüzetesebben:</p><p style="text-align: center;"><i><b>Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nőtestvérem és az én anyám.</b></i></p><p style="text-align: justify;">Mivel a Biblia szerint Jézus elsőszülött fiú volt, így a fitestvére, nőtestvére és anyja között nincs ott az apja! Tehát aki Isten akaratát cselekszi, az nem Jézus apja! Ez azt jelenti, hogy Jézus atyja nem cselekszi Isten akaratát, és ha így van, akkor nem is Isten. Ezzel Jézus beismerhette, hogy ő nem Isten Fia, ahogy sokan hiszik, hanem valamilyen más spirituális hatalom (vagy akár valamilyen még jelentéktelenebb ős) leszármazottja. (Azt feltehetjük, hogy volt valamilyen atyja, hiszen erről sokat beszélt.) Sőt, ha Jézus fitestvére nem jelentheti Jézust önmagát, akkor ezek szerint Jézus azt is beismerhette, hogy ő maga sem teszi Isten akaratát (hanem ahelyett feltehetőleg inkább az atyja akaratát tette), illetve ha lett gyermeke (nem az anyjától), az sem teszi azt. Így pedig az egész bibliai rész is más értelmezést kaphat, és inkább úgy tűnhet, hogy a jelenlevők közül csak a vér szerinti fitestvére, nőtestvére és anyja teszi Isten akaratát, Jézus maga és az őt hallgatók viszont nem. Ezzel ez a bibliai rész kétértelművé válik. A keresztények persze lerendezhetik ezt azzal, hogy Jézus költői módon szólt, amikor ezt mondta, és nem kell szigorúan matematikai értelemben venni a Bibliát. De ha Jézusra azt mondják, hogy ő az "Ige", akkor véleményem szerint mégiscsak elvárhatnánk tőle azt, hogy matematikai értelemben is igazat szóljon. De most arra jutottunk, hogy vagy nem szólt igazat, vagy nem tette az Isten akaratát (tehát gonosz volt). <span style="color: #b45f06;">(Blogbejegyzés szerkesztve 2023-09-10: Esetleg úgy lehetne még megoldani a dolgot, hogy Szűz Máriát tekintjük Jézus apjának... de akkor a keresztényeknek azt is el kellene fogadniuk, hogy Szűz Mária nem más, mint az Atyaisten, ez pedig az előzőekhez hasonlóan eltér a mainstream-től.)</span><br /></p><p style="text-align: justify;">A legtöbb Biblia-kritikus (például az ateisták) szerint egyszerűen az lehet a megoldás, hogy nem szólt igazat, és nem volt tökéletes (sőt talán ő maga sem létezett). De én találtam néhány arra utaló jelet is, hogy bár elképzelhető, hogy létezett, és leggyakrabban igazat mondott, mégis gonosz lehetett. Erre utalhat pl. az a tény, hogy a Hajnalcsillagot (ez a Vénusz bolygó) Lucifer vagy a Sátán jelképének is tekintik, de utalhat Jézus Krisztusra is. Ehhez érdemes elolvasni még "A kereszténység kritikája" c. könyvem utolsó rövid fejezetét (nem az utószót), illetve lehetőleg az egész művet, ami nem hosszú.</p><p style="text-align: justify;">Tehát ennyit akartam még írni ide, ha már ennek a blognak néhány bejegyzése a könyvem folytatásának is tekinthető. Ezen kívül még annyi személyeset osztanék meg, hogy amíg nem javul az egészségügyi és pénzügyi helyzetem, addig valószínűleg a szabadidőmben visszavonulok a világ dolgaitól, és főleg a matematikával foglalkozok, tehát a korábbi tervemet, miszerint könyvet írok a környezetvédő ötletekből, egyenlőre nem tartom be. Az még előfordulhat, hogy angol nyelvű e-könyveket olvasok, hogy "A kereszténység kritikája" c. könyvemnek elég jó angol fordítására legyek képes, és a jövőben akár más műveket is írhassak angolul, de ez most nem aktuális. Most inkább a matematikával kapcsolatos művekre koncentrálok (bár ezek is főleg angolul vannak), és az előző blogbejegyzésemmel ellentétben előfordulhat, hogy ilyenekből nem csak közkincs jogállású műveket választok. Itt is, nem a betű, hanem a szellem számít, és a lényeg, hogy a nagy mennyiségű podcast hallgatást abbahagytam, mert nem közkincs hanganyagokról van szó.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-8955428210920119922023-08-27T13:37:00.000+02:002023-08-27T13:37:11.306+02:00Egy új erény kifejlesztése<p style="text-align: justify;">A hit hiánya általában eltéríti az embereket a vallásoktól (hinni pedig azért nehéz, mert valószínűleg hamisak is ezek a vallások, legalábbis fontos részeik azok). Viszont a vallások etikai gyakorlatai inkább vonzónak mondhatóak (legalábbis akkor, ha hiszünk legalább abban, hogy ezekkel az etikai gyakorlatokkal megnyerhetjük valamilyen természetfeletti hatalom szimpátiáját). Persze ezek között az etikai gyakorlatok között is válogathatunk: én például úgy gondolom, hogy az ima inkább öngólnak számít, minthogy segítene. De a lényeg, hogy ha vallásos közösséget akarunk alapítani, akkor szerintem inkább ezekre az etikai gyakorlatokra kellene koncentrálnunk, nem pedig a hitre. Például, nekem úgy tűnik, hogy a Krisna-tudatúak nem az imájuk miatt lettek sikeresek, hanem azért, mert a vegán étkezést szorgalmazzák. Szóval, megpróbálok én is etikusabban élni, és meglátjuk, elég lesz-e ez arra, hogy vallásos közösség szülessen ennek nyomán (illetve, természetesen "A kereszténység kritikája" című művem alapján). De nem is ezért csinálom ezt, hanem inkább azért, hogy javuljanak az életkörülményeim. Tehát újra, véleményem szerint a hitből <b>"egy mustármagnyi"</b> elegendő: éppen annyi, ami ahhoz kell, hogy etikusabban éljünk... a hit többi része nem szükséges, sőt inkább ártalmas lehet, ahogy "<a href="https://mek.oszk.hu/20000/20085/" target="_blank">A kereszténység kritikája</a>" című művemben leírtam.<br /></p><p style="text-align: justify;">Azt is leírtam már korábban, hogy véleményem szerint az etikában különösen fontos a környezetvédelem és a szociális igazságosság. Tehát az olyan etikai gyakorlatok, amelyek ezekre jó hatással vannak, mint például <b>a vegán étkezés (kivéve esetleg naponta egy étkezést)</b>, valószínűleg segítenek rajtunk is. Ezzel kapcsolatban, a bibliai <i>"Ha bűnre csábít a jobb kezed, vágd azt le"</i> tanács azt is jelentheti, hogy ha húst szeretnénk enni, akkor (mint a zsidók) csak bizonyos állatok húsát együk, ne pedig mindenféle húst. De a végcél az lenne, hogy semmilyen húst ne együnk. (Hasonlóképpen, az lenne a végcél, hogy egyáltalán ne paráználkodjunk, de ha ez nem megy, akkor legalább pornót ne nézzünk.) Ezen kívül én valószínűleg még <b>a gépmentes (és munkamentes) szombatot</b> igyekszek majd a leginkább betartani. De eszembe jutott valami új is: <b>csökkenteni kellene a szerzői joggal védett művek olvasását, nézését és hallgatását</b>. Ez egy új erény kifejlesztését jelenti.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ez pedig véget vet a podcast-ok hallgatásának, ami elég sokáig a fő szabadidős tevékenységem volt! A podcast-ok helyett hallgathatnék újra LibriVox-os közkincs hangoskönyveket, de sajnos ezeket csak az archive.org-ról lehet letölteni, az archive.org viszont csak nem kereskedelmi célokra engedi meg a szolgáltatás használatát, én viszont a kereskedelmi célokat úgy értelmezem, mint bármit, ami inkább elősegíti a meggazdagodásunkat, minthogy hátráltatná azt. Tehát, hiába közkincs a LibriVox-os hangoskönyvek jogállása, ha csak nem-kereskedelmi feltételekkel lehet azokhoz hozzájutni. Esetleg kiskaput jelenthetne, ha ezeket a hangoskönyveket nem tölteném le, hanem a <a href="http://www.loyalbooks.com/" rel="nofollow" target="_blank">www.loyalbooks.com</a> weboldal segítségével hallgatnám meg. Ezt még fontolgatom, hogy megteszem-e (egyébként évekkel ezelőtt a LibriVox javát már meghallgattam). Azt is fontolgatom, hogy letöröljem-e a gépemről az eddig letöltött podcast epizódokat, vagy majd valamikor a jövőben mégis meghallgatom azokat, például akkor, ha sokat romlik a látásom. Jó kérdés egyébként, hogy a podcast-ok hallgatása vagy az e-könyvek olvasása van-e jobb hatással a látásunkra. A természettudományos világnézet szerint valószínűleg az e-könyvek olvasása a rosszabb, mert a képernyő rontja a szemünket. De spirituálisan lehet érvelni amellett is, hogy a podcast-ok hallgatása a rosszabb: vagy azért, mert ezek szerzői joggal védettek, vagy azért, mert sok vak és gyengénlátó is podcast-okat hallgat, és spirituálisan ezekkel az emberekkel "egyesülünk" a podcast-ok hallgatása közben. Szóval, a lényeg, hogy a podcast-ok hallgatása helyett ingyenes e-könyveket tervezek olvasni a jövőben, elsősorban (szinte) közkincs e-könyveket a <a href="https://www.gutenberg.org/" target="_blank">Gutenberg prodzsektből</a>, de vannak még más közkincs anyagaim is (buddhista írások, illetve matematikai statisztika jegyzet). Azt is fontolgatom, hogy olvassak-e olyan műveket, amelyek szerzői joggal védettek ugyan, de valamilyen ingyenes licenccel vannak megosztva (ilyen pl. a WikiPedia és sok matematikai e-könyv). Persze valószínűleg lesznek kivételek is, mint pl. nyomtatott könyvek a matematikáról, vagy a munkához szükséges írások (beleértve pl. a német nyelvvizsgára való készülést elősegítő műveket is). Itt is, mint a vegán étkezés esetén is, a törvény szelleme és nem a betűje a fontos: a lényeg, hogy befejezem a szerzői joggal védett művek nagy mennyiségű fogyasztását, ami nálam elsősorban a podcast-okat jelentette, de jelentheti pl. azt is, hogy kevesebbet olvasok híreket és Twitter-t, nem is beszélve arról, amit már régóta nem nagyon csinálok (pl. filmnézés, zenehallgatás, regények olvasása).</p><p style="text-align: justify;">Miért lehet erény a szerzői joggal védett művek kerülése? Lehetségesnek tartom, hogy azzal, hogy mások szerzői jogaival védett műveket olvasunk, nézünk vagy hallgatunk, azzal egy kis mértékben spirituálisan ezen emberek befolyása alá kerülünk, ami rosszabb hatással lehet a mi spirituális képességeinkre, mintha semmit sem olvasnánk, néznénk, vagy hallgatnánk. (Nem is beszélve a "Minden jog fenntartva" kikötéssel megosztott művekről.) Másrészt úgy képzeljük, hogy egy ideális világban semmi sem lenne szerzői joggal védve, és ha kerüljük a szerzői joggal védett műveket, azzal közelebb kerülünk ehhez az utópiához. Kialakulhat egy közösség, egy piac, ami csak közkincs műveket fogyaszt, és ezzel a szerzői joggal védett művek mennyisége és aránya csökkenhet. Miután erősödik az igény a közkincs művekre, ez politikai változásokat is okozhat, pl. azt, hogy nem csak a szerző halála utáni 70 évvel válna közkinccsé egy mű, hanem akár már a publikáció óta eltelt 50. évben is, és akkor nem kellene a szerző halálának dátumát pontosan tudni (nem is beszélve a cégek által birtokolt szerzői jogról). Tehát ha a közkincs művek előnyben részesítése Istennek tetsző dolog, akkor lehet, hogy támogatni fogja azt, hogy ez az erény jobban elterjedjen, ugyanúgy, ahogyan a múltban más erényeket támogatott. Így ennek az erénynek az első gyakorlói akár nagyobb isteni támogatást is élvezhetnek, mint amennyit ez az erény valójában ér, szóval érdemes lehet kipróbálni. Ezek után a <b>Gutenberg prodzsekt-et</b> is jobban értékeljük, mint korábban, és nekiállhatunk letölteni onnan sok e-könyvet. Mivel a Gutenberg prodzsekt főleg angol nyelvű könyveket tartalmaz, ez egy érv lehet amellett is, hogy elsősorban az angolt válasszuk általunk leginkább elsajátítandó idegen nyelvnek (más nyelveket inkább akkor érdemes megtanulni, ha oda is akarunk költözni, vagy ha a munkához kell).</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-12255476208216158132023-08-12T16:21:00.003+02:002023-09-12T13:08:16.372+02:00Lassú haladás Gödellel, a blogom újra a keresési eredmények között<p style="text-align: justify;">Jó hír, hogy a blogomat újra meg lehet találni a Google keresési eredményei között a nevemre keresve (ma pl. a 4. oldalon volt megtalálható). Sajnos azonban még legalább 38 itteni blogbejegyzésem nincs indexelve a Google Search Console szerint (az 50-ből), amiből úgy érzem, hiába is írnék több blogbejegyzést, nem igazán növekedne a blogom látogatottsága, mert a kereső úgysem ad találatot a nem indexelt oldalakra. Írtam is erről egy visszajelzést a Google-nek, de az is lehet, hogy ez természetes, hogy sok weboldalt nem indexelnek, amint valahol írják is, hogy ne várjuk, hogy minden oldalunkat indexelik. A lényeg, hogy valószínűleg csak ritkábban, rendszertelenül blogolok ezután itt.</p><p style="text-align: justify;">Egyébként az előző blogbejegyzésemben leírtaknak megfelelően, nyitottam is egy új blogot, a <a href="http://kornyezetpolitika.blogspot.com" target="_blank">kornyezetpolitika.blogspot.com</a> címen (a címét tehát mégis elárulom itt, mert sokat nem veszthetek vele), és néhány ott leírt ötletet megpróbáltam kommunikálni is emailben, illetve a Twitter segítségével. Tehát újra regisztráltam a Twitter-re is, de nem tudom, ennek mi lesz a jövője (eddig 4 "követőt" sikerült összeszednem). Az előbb belinkelt "kornyezetpolitika" blogom bejegyzéseit két nyelven, először magyarul és másodszor angolul írtam, és a webcíme, valamint a főcíme is jelenleg magyarul van (angol alcímmel), viszont a bejegyzéseket főleg angol nyelvűekkel osztottam meg, akik először a magyar webcímet, a magyar főcímet, és a blogbejegyzések magyar nyelvű kezdetét láthatták, ez pedig nem ideális. Mivel rossz a koncepció, lehet, hogy abba is hagyom a "kornyezetpolitika" blogom írását, és vagy lesz helyette valami más, vagy nem. Lehet, hogy célszerűbb lenne offline gyűjteni a környezetvédő ötleteimet, amíg könyv nem lesz belőle.</p><p style="text-align: justify;">Sajnos az előbb leírtakból is látszik, elég sokszor megszegtem már a szavamat, illetve a terveimet. Például, voltak olyan napok, hogy a vegán étkezéstől két étkezés alkalmával is eltértem (pedig az volt a tervem, hogy minden nap vegán módon étkezek, maximum napi 1 kivétellel). Ezenkívül többször megszegtem a gépmentes szombatot (vagy vasárnapot), illetve egyéb etikai elhatározásaimat is. Lehet, hogy ezzel függ össze, hogy nem volt még nagy pénzügyi előnnyel járó szerencsém, viszont voltak egészségügyi problémáim a közelmúltban. Ha jobb telet szeretnék, akkor valószínűleg igyekeznem kell betartani bizonyos etikai elveket.</p><p style="text-align: justify;">Gödel első nemteljességi "tételének" igazságát még mindig nem tudtam elfogadni, de nem tudtam még a "tételt" megcáfolni sem, mert a kétségeim nehezen érthető területekre vezettek, amikhez még tanulmányoznom kell a matematikai logikát. Például, olvastam a "Gödel, Escher, Bach" című könyvet (Dougles R. Hofstadtertől), olvastam "A logika fejlődése" című könyvet (William Kneale és Martha Kneale szerzőpárostól), illetve olvastam még egy rövid angol nyelvű előadás-jegyzetet is, de ezek nem sokat segítettek, mert csak röviden érintették a témát. Ezeknél többet segíthet Gödel eredeti cikkének Martin Hirzel-féle 2000-es angol fordítása (<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6del%27s_incompleteness_theorems" rel="nofollow" target="_blank">a WikiPedia cikk</a> forrásmunkái között az archive.org-ról letölthető), valamint egy online letölthető "Open Logic Text" című dokumentum, ami valószínűleg itt is megtalálható: <a href="https://openlogicproject.org/" target="_blank">openlogicproject.org</a> Első nekifutásra ezt sem tudtam elég jól megérteni, de még olvasgatni tervezem... csak lehet, hogy ezen kívül más matematikai témákkal is foglalkoznom kellene, hogy biztos legyen valami sikerélményem (például, lehet, hogy megpróbálok <a href="https://www.komal.hu/home.h.shtml" target="_blank">KÖMAL-os</a> feladatokat is megoldani). <strike>Egyébként érdekesnek találom, hogy Kurt Gödel és Albert Einstein idős korukban jó barátok voltak, és vannak róluk készült közös fotók is... ha pedig a gyanúm nem csal, Gödeltől származhat a hamisság a matematikában, Einsteintől pedig az atombomba bevetésének ötlete... érdekes kérdés, vajon ez a két dolog összefügghet-e egymással (parapszichológiai módon)? Ennek megválaszolásához is közelebb juthatnék, ha sikerülne leellenőriznem (bizonyítanom vagy megcáfolnom) Gödel első nemteljességi "tételét"...</strike></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-75746746423306123252023-06-24T21:08:00.002+02:002023-06-24T21:08:54.353+02:002023 nyár: kérlek, osszátok meg a blogomat, és egy új blog tervei<p style="text-align: justify;">Még mindig nincs elég jó helyen a blogom a Google keresőben, ha a nevemre keresek (talán nem is szerepel a találatok között). Arra gondoltam, hogy talán azért lehet ez, mert 2022 vége felé töröltettem a Google keresőből a Twitter-es profilomat, és a Twitter-es profilomon volt egy link erre a blogra. Egy rövid ideig használtam Twitter-t, de éppen azért hagytam abba, mert
nem sikerült elég követőt gyűjtenem, és a folytatásnak nem láttam
értelmét... és azért akartam a keresőből is töröltetni, mert úgy
gondoltam, hátha a Google algoritmusa figyelembe veszi a túl kevés
követőt... viszont ez a kérés ily módon visszafelé sülhetett el. Azért is sülhetett el visszafelé, mert a töröltetést talán úgy értelmezhették, hogy az EU-s személyiségi jogaimmal szeretnék élni, miszerint jogom van ahhoz, hogy a keresőkből töröltessem magam. Na mindegy. Lehetett ennek más oka is. A lényeg, hogy bár a Google keresőből nem elérhető a blogom, most már van értelme úgy reklámozni azt, hogy <b>osszátok meg a blogomat, mert nem elérhető a Google keresőből - ez egy <i>tiltott</i> blog!</b></p><p style="text-align: justify;">Viszont ezen kívül arra jutottam, hogy esetleg teszek még egy kísérletet arra, hogy olyan blogger lehessek, akinek az írásait elég sokan olvassák. Azt tervezem, hogy nyitok egy új blogot a környezetvédő, politikai és gazdasági ötleteimnek. Rájöttem ugyanis, hogy "A kereszténység kritikája" című művem önmagában valószínűleg csak olyan korlátozott sikereket érhetne el, mint pl. Thomas Paine "The Age of Reason" című műve, és nem lenne képes legyőzni a kereszténységet. Mindkét műben a kereszténységhez való kritikai hozzáállásé a főszerep, tehát a kereszténység negatívumai (bár azért nekem sikerült belecsempésznem némi pozitívumot is, pl. a természetes teológiát). Az embereket azonban kevésbé érdeklik a negatívumok, mint a pozitívumok, és a figyelmüket és érdeklődésüket a kereszténység pozitívumaira fordítják, még akkor is, ha érzik annak a negatívumait. Ilyen mértékű érdeklődést valószínűleg csak olyan mű csikarhatna ki magának, aminek saját pozitívumai is vannak, és nem csak valami más mű negatívumairól szólnak. Milyen pozitívumokat tudnék én nyújtani, amelyek híressé tennének? Az egyik lehetőség, hogy a matematika vagy a játékok területén érek el valamilyen sikert, és az így nyert hírnév miatt a követőim "A kereszténység kritikája" című művemet is megörökítenék (bár feltehetőleg ezzel sem szárnyalhatná túl "A kereszténység kritikája" című művem a "The Age of Reason" című művet... de legalább azt csinálnám az életben, amit szeretek). A másik lehetőség pedig, hogy a környezetvédelem, a politika vagy a gazdaság témakörében tudnék valami jót alkotni, amiből olyan mozgalom születhetne, ami egy vallásos mozgalomhoz hasonló (lásd pl. Karl Marx követőit). Szóval ilyen magasra teszem a lécet. A parapszichológiában is reménykedhetnék, de amíg betegségek kínoznak és egyébként sem vagyok túl szerencsés, erre nem tartom racionálisnak a tervezést, ez valószínűleg nem tőlem függ. (Illetve, lehetségesnek tartom, hogy jobban járok, ha a parapszichológia segítségét úgy veszem igénybe, hogy nem teszem azt közhírré.)<br /></p><p style="text-align: justify;">Ugye az előző blogbejegyzésem javításában (narancssárga és zöld szerkesztésében) leírtam, hogy kevesebb energiát szeretnék a tervezett környezetvédő könyvemre szánni, mint pl. a matematikára. Ebből tehát csak nagyon sokára lehetne könyv, ha előtte még meg akarom hallgatni a témában az összes letöltött podcast-ot és el akarom olvasni az összes letöltött e-könyvet. Addig is, jelenleg jó ötletnek tűnik az, hogy tegyek még egy kísérletet a blogolásra a környezetvédelem témájában, csak olyan ötletekre szorítkozva, amelyek jelenleg is a fejemben vannak. Egyébként a közelmúltban az output helyett sajnos általában inkább az inputot részesítettem előnyben, a környezetvédelemben is és a matematikában is, azaz környezetvédő podcast-okat hallgattam, illetve Gödel első nemteljességi tételének leellenőrzését is a témáról szóló könyvek olvasásával kezdtem. Remélhetőleg azonban hamarosan az inputról át tudok térni az outputra. A tervezett környezetvédő blogomat valószínűleg nem linkelem be ide (valószínűleg amúgy sem nyernék vele sok olvasót), mert kicsit félek attól, hogy a Google keresőben emiatt az is veszítene a népszerűségéből (valószínűleg a nevem megemlítését sem viszem majd túlzásba). De a Blogger profilom kilistázza az általam készített jelen Google fiókomhoz tartozó blogokat, és onnan majd ennek a blognak az olvasói is el tudják azt érni, ha elkészül.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ami a podcast-ok hallgatását és az e-könyvek olvasását illeti, ezt még mindig hasznosnak tartom, mert ilyen módon fejleszteni tudom az angol nyelvtudásomat, és ha sikeres akarok lenni akár a matematikában, akár a környezetvédelemben, akár valami másban, szükség lehet a gondolataim angol nyelven történő megfogalmazására, ideális esetben valamilyen non-fiction könyvben. Csak egy kicsit elégedetlen vagyok haladással, amit ezidáig a podcastok hallgatásával és az e-könyvek olvasásával elértem. A német nyelvórákon pedig beláttam, hogy nem sok esély van arra, hogy a németet valaha is legalább annyira el tudom sajátítani, mint az angolt... másrészt a németet a nyelvtani nemek miatt nem is annyira szeretem. Tehát ennek megfelelően, abban vagyok érdekelt, hogy az angol nyelv még a 21. században is jó sokáig meghatározó szerepet játsszon a geopolitikában, és a leendő angol nyelven írt könyveimnek legyen majd piaca. Az is lehet, hogy mégis indulok még angol nyelvű irodalmi pályázatokon is, pusztán a nyelv gyakorlása végett, esetleg OpEd-et írok vagy ilyesmit.<br /></p><p style="text-align: left;">Néhány rövidebb hír még rólam:</p><ul style="text-align: justify;"><li>Valószínűleg nem megyek ebben az évben sakkversenyre, mert nem játszok elég jól. Valószínűleg csak akkor megyek majd sakkversenyre, ha majd úgy érzem, hogy elég jól játszok. Itthon azonban tudok sakkozni a számítógép ellen (közepes fokozaton, különböző sakkmotorok ellen), vagy pl. a neten emberek ellen (lichess.org). De lehet, hogy az agyamat jobban tudná fejleszteni az, ha inkább ehelyett is különböző egyszemélyes játékokkal játszanék, vagy pedig a fő célommal, a matematikával foglalkoznék (és az utóbbiakhoz több kedvem is van).</li><li>A programozásban megjött a kedvem grafikai ábrák készítéséhez a véletlenszerűség és a matematika felhasználásával, és kevésbé szeretnék játékprogramot alkotni. De valószínűleg még jó sokáig ezt sem fogom megtenni, mert nem vagyok biztos benne, hogy a hobbi-programozás és a GitHub-al létrejövő jogviszony összeegyeztethető a munkaszerződésemmel.</li><li>A podcast-okon és az e-könyveken kívül még az angol WikiPedia-t (en.wikipedia.org) is elég hasznos forrásnak tartom, tudok belőle informálódni a parapszichológia vagy a matematika témakörében is. (Ha lenne rá időm, még a saylor.org-ot is nézegetném.)<br /></li><li>Elgondolkodtam rajta, hogy Jézus egy helyen valami olyasmit mond a Bibliában az esküvel kapcsolatban: <i>"Legyen a beszédetek igen - igen, nem - nem... minden ami ennél több, a gonosztól való."</i> Másrészt maga Jézus szokta a következő kifejezést használni: <i>"Bizony mondom nektek, hogy ..."</i>, amiről egyébként korábban már beláttam, hogy bevezethet hamis tagmondatot is úgy, hogy a teljes mondat igaz marad. Tehát, Jézus elismeri, hogy gonosz? Ez elgondolkodtató, hogy miért raktak a Bibliába azt meggyengítő részeket, lásd pl. még a <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/01/a-konyvembol-kimaradt-jonas-profeta-jele.html" target="_blank">Jónás próféta jeléről</a> szóló blogbejegyzésemet, vagy akár a Teremtés Könyvét.<br /></li></ul><p style="text-align: justify;">Most jelenleg nem jut más dolog eszembe, amit érdemes lenne leírni ebbe a blogbejegyzésbe, tehát ennyit mára.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-66072530176441318122023-05-02T20:51:00.006+02:002023-05-28T17:19:43.032+02:00Változások, illetve javaslat a póker szabályainak módosítására<p style="text-align: justify;">Az életmódomban az a változás történt, hogy újabban nem tartottam be a hétvégénkénti egy gépmentes napot. Ezeken a napokon ugyanis főleg a matematikával akartam foglalkozni, de a matematika néha nehezebb tevékenység, mint például a podcastok hallgatása. Tehát inkább ezen a napon is podcastokat hallgattam, így tudott ez a nap valóban szabad és pihenőnap lenni. Cserébe viszont az a tervem, hogy némelyik hétköznap is inkább a matematikával foglalkozok majd. <b>Rövidtávon</b> ugye leírtam már, mi a fő tervem a szabadidőmre: Gödel első nemteljességi tételének a leellenőrzése, ehhez igyekszek utánaolvasni a témának (a matematikai logikának) több általam elérhető forrásból is, ami talán megkönnyíti az eredeti cikk megértését. Ez valószínűleg eltart egy darabig...</p><p style="text-align: justify;"><strike><b>Középtávon</b> (illetve ha máshoz nincs erőm) az a tervem, hogy meghallgatom az összes podcastot, amit letöltöttem magamnak a "political economy" (kb. azt jelenti: közgazdaság) témakörében, illetve elolvasom az összes e-könyvet, amit letöltöttem magamnak hasonló témában. Szerintem csak ezután fog sor kerülni arra, hogy könyvet írok a környezetvédő ötletekről, szóval ez biztos nem rövid távú célom már. Ha másra nem is jó, az angol nyelv tanulására elég jónak tűnik ez a terv. Ha pedig túl vagyok ezeken a podcastokon, akkor valószínűleg abbahagyom a podcastok hallgatását, és áttérek a rádióhallgatásra, miközben valami mást csinálhatok. Néha egyébként a podcastok hallgatása tűnik a legkönnyebb szabadidős tevékenységnek, és talán ezért az vonz a leginkább, néha viszont már elegem van a világ gondjaiból (ami a podcastok témája), és akkor valami mást lenne kedvem csinálni. Tehát néha úgy érzem, nem nekem kellene élnem a világ jobbá tételéért, hanem a világnak kellene az én életemet jobbá tennie.</strike></p><p style="text-align: justify;"><i><span style="color: #ffa400;"><u>Blogbejegyzés szerkesztve (2023-05-10): Közben elbizonytalanodtam abban, hogy akarok-e ilyen sok időt szánni a környezetvédelemre. A következőt írtam erről:</u> "Megbecsültem, kb. 1-2 év kellene, míg az összes letöltött podcastot meghallgatom a környezetvédelem és a közgazdaság témájában, plusz még vannak az e-könyvek, ez még 1 év lehet. Tehát a környezetvédő könyv írásának prodzsektje kb. 3-4 év múlva lehetne kész, és elbizonytalanodtam abban, hogy akarom-e az életem 4 évét rászánni erre... ha a siker garantált lenne, talán. De a siker egyáltalán nem garantált... pl. mivel korlátozni szeretném a túlnépesedést, az Orbán-kormánytól nem sok támogatást várhatnék belföldön. Külföldön meg ugye a Google Keresőben sem áll jól a blogom, aminek lehet, hogy megvan az oka, meg nekem a licencek jogi szövegei miatt amúgy is minden promóció nehezebben megy. Oké, tegyük fel, hogy a környezetvédő könyvem népszerűsítéséhez megkapnám Isten támogatását... ez viszont nem valószínű, mert most is különféle betegségeim vannak, emiatt elég valószínűtlen, hogy Isten éppen mellettem áll. Szóval eléggé valószínű, hogy ha írnék egy környezetvédő könyvet, annak hasonló sorsa lenne, mint "A kereszténység kritikája" című könyvemnek, tehát nem lenne híres, így nem lenne értelme sem.<br /><br />Másrészt nem is szeretem már annyira a természetet, hogy védjem. A természet része a halál és a ragadozó állatok, amelyek a rendszer szerves részei. Pl. hódokat telepítettek Dél-Amerikába, és mivel nem volt ott olyan ragadozó, amelyik rájuk vadászott volna, elszaporodtak és sok dolgot tönkretettek. Hasonlóképpen, valamelyik USA-beli parkba farkasokat telepítettek, és azok tették helyre az ökoszisztémát. Én viszont nem szeretem azt, hogy a ragadozók megölik a növényevőket. (Másrészt az ízeltlábúakat néha én magam ölöm meg, de ez más.) Nem tetszik nekem ez az egész rendszer. Így hát a természettől eltávolodtam, és még közelebb kerültem a matematikához és a játékokhoz. A matematika és a játékok pedig a számítógép segítségével talán még inkább élvezhetők, szóval már nem is tartom olyan rossz dolognak a számítógépeket. Tehát megjött a kedvem ahhoz is, hogy a szabadidőmben programozzak valamilyen saját ötletet, például egy Sokoban-hoz hasonló játékot..."</span></i><br /></p><p style="text-align: justify;"><span style="color: #04ff00;"><i>Blogbejegyzés szerkesztve (2023-05-28): Végül is arra jutottam, hogy a podcastokat szépen lassan úgyis hallgatni fogom, pl. evés közben, séta közben vagy este, ha már nincs elég természetes fény az olvasáshoz. Azután majd lehet szó könyvírásról mégis, de ez még a jövő zenéje. De a lényeg, hogy környezetvédő könyvet inkább a jó karma miatt írnék, és kevésbé azért, mert személyes célom a világ jobbá tétele.</i></span><br /></p><p style="text-align: justify;">Éppen ezért is, a <b>hosszú távú</b> szabadidős terveim között csak két dolog szerepel: a matematika és a játékok. Rájöttem ugyanis, hogy a zenehallgatás, a filmnézés és a regények olvasása általában nem hasznos tevékenységek, ezért valószínűleg a zeneszerzés, a filmkészítés és a regényírás (ami korábban a B-tervem volt a sikerre) sem teljesen etikusak. Ezek helyett kell valami jó a kultúrában, ami sok embert érdekel, és ilyenek lehetnek a játékok. Szóval újra közeledni kezdtem a játékokhoz, a gyermekkoromban ugyanis a játékokat nagyon kedveltem (ami talán a matematikai tehetségemhez is hozzájárulhatott). Igaz, gyermekkoromban filmeket is néztem és regényeket is olvastam, de közben rájöttem, hogy a fikció nem etikus. A játékokhoz viszont érdemes lehet visszatérni: játékokkal játszani vagy játékokat készíteni. Jelenleg két Linuxos játék van a figyelmem középpontjában: A "Fish Fillets" és a "Berusky2", ezeket jó lenne végigjátszani, mint ahogyan azt ifjúkoromban a "Sokoban" néhány nehezebb pályacsomagjával tettem. Elsősorban a gondolkodós (logikai, stratégiai) játékok érdekelnek tehát. Egy szó mint száz, a matek és a játékok segítségével kicsit elvonatkoztathatok a világ és az életem gondjaitól.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ami a játékkészítést illeti, az jutott eszembe, hogy érdemes lenne kifejleszteni egy olyan játékot, amiben a szerencse is szerepet játszik, de <b>jobb, mint a póker</b>. A Linuxos "Texas Hold Em" pókerrel játszottam ugyanis offline a gép ellen, és többször előfordult, hogy két játékos folyamatosan emelte a tétet, amíg mindenki más vagy beadta mindenét, vagy elfogadta a veszteséget. Véleményem szerint ilyen módon csalás is történhet a pókerben, mégpedig akkor, ha két játékos összebeszél, hogy ha az egyiknek nagyon jó lapjai vannak, akkor azt valahogyan jelzi a másiknak, és a két játékos addig emeli a tétet, amíg csak lehet (egy játékos nem emelhet egyedül tétet a végtelenségig, csak ha egy másik játékos is emel). Azt is el tudom képzelni, hogy két algoritmus úgy viselkedjen, mintha két játékos így összebeszélt volna. Mit tehetünk ennek orvoslására? Játsszunk valami mást... esetleg játsszunk valamilyen jobb póker-variánssal. Röviden például azt tudnám javasolni az általam leírt visszaélések elkerülése érdekében, hogy egy játékos egy licitkörben (ami egy leosztásban négyszer történik) csak egyszer emelhessen tétet, illetve legyen minden leosztásban egy limit, aminél nagyobb összeg kockáztatását ne lehessen kikényszeríteni (nehogy valaki egy leosztásban elvessze mindenét, még úgy is, ha a játék többi részében kiválóan játszott).</p><p style="text-align: justify;">Kb. ennyit akartam leírni ebbe a blogbejegyzésbe, egyébként természetesen más terveim is vannak a szabadidős terveimen kívül, pl. a német nyelvvizsgára készülés, amit a munkahelyem támogat ingyenes nyelvórákkal, és ami javíthatja a helyzetemet az álláspiacon (és ezáltal az anyagi biztonságomhoz járulhat hozzá).<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-55936448756489581752023-03-05T13:50:00.000+01:002023-03-05T13:50:40.189+01:002023 tavasz, hírek rólam, Gödel<p style="text-align: justify;">Sajnos még mindig nem találom ezt a blogot a Google keresési eredményei között, ha a nevemre keresek, talán nincs is közöttük. Pedig a Google Search Console-tól már kaptam egy üzenetet, miszerint valamilyen kisebb hibát sikerült kijavítani, de sajnos úgy tűnik, hogy a fontosabb probléma (ami miatt egy csomó blogbejegyzés nincs indexelve) megoldása még várat magára, pedig már majdnem eltelt 3 hónap! Gondolom, ha ezért valamilyen ember(ek) a felelős(ek), és szándékosan soroltá(k) hátra a blogomat, akkor megérdemli(k) a rossz karmát.</p><p style="text-align: justify;">Egyébként számomra felcsillant a remény, hogy a jövőben talán híresebb lehetek, mivel úgy érzem, hogy <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6del%27s_incompleteness_theorems" rel="nofollow" target="_blank">Gödel első nemteljességi tételének</a> a bizonyítása (ahogyan azt Martin Hirzel 2000-ben publikált, a WikiPedia-ban belinkelt angol fordításában olvastam) hibás lehet (talán valamilyen kontinuum számosságú halmazt megszámlálhatónak tekint, és/vagy önmagára hivatkozó állítás van benne). Erről itt nem írhatok többet (a későbbi publikáció reményében), de még nekem is gondolkodnom kell a dolgon, és teljesen átolvasnom a "bizonyítást". Ez tehát most fontosabb lett számomra, mint a Goldbach-sejtés bizonyításának megkísérlése, és szombatonként valószínűleg ezzel (is) foglalkozok.</p><p style="text-align: justify;">Ami a többi szabadidőmet illeti, 2023 elején sakkversenyen voltam, de ezen elég rosszul szerepeltem, ami el is vette a kedvemet a sakkozástól. Tehát lehetséges, hogy a korábbi blogbejegyzésemben említett <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/12/2022-osszefoglalas-es-egy-kornyezetvedo.html" rel="nofollow" target="_blank">hat tevékenység</a> közül a sakkot abbahagyom, bár az is lehet, hogy mégis megjön hozzá a kedvem. A tervezett új, környezetvédő könyvem írásához még mindig nem volt kedvem és/vagy lelki erőm, úgyhogy még mindig főleg angol vagy német nyelvű podcast-ok hallgatásával vagy e-könyvek olvasásával telt a szabadidőm januárban és februárban (a szombatok kivételével).</p><p style="text-align: justify;">Ami az e-könyveket illeti, eleinte a boszorkánysággal vagy a mágiával kapcsolatos, Gutenberg prodzsekt-es e-könyveket olvastam, de azután elbizonytalanodtam abban, hogy ezek segíthetnek(-e) rajtam. Úgy tűnik számomra, hogy ezen spirituális hagyományokban a tudás az ókori emberek sokszor téves hiedelmeiből fejlődött ki (ilyen pl. az asztrológia), tehát nem tud sokat segíteni. Ennél érdekesebb lehet a tudományos kutatás a parapszichológia területén, de ilyen témában valószínűleg nincs Gutenberg-es e-könyv. Ezen kívül, pl. a Buddhizmus esetében feltehető, hogy az etikusabb életmód adhatott spirituális hatalmat a buddhistáknak, vagy pl. a kereszténység esetében az emberek közös hite adhatott spirituális hatalmat a keresztényeknek. Mivel úgy gondolom, hogy matematikailag nem állíthatom, hogy természetfeletti hatalommal rendelkezem, ezt a hatalmat Istennek tulajdonítom, és ennek támogatását pl. úgy nyerhetem el, ha valamilyen szolgálatot teszek Istennek, aki cserébe természetfeletti hatalmat ruházhat rám, vagy ilyennel támogat (pl. az egészség vagy a pénz=szabadidő tekintetében lenne erre szükségem). Így hát arra jutottam, hogy a mágiával kapcsolatos vagy a buddhista e-könyveknél érdemesebb lehet a (köz)gazdaságról olvasni, mert ha ezt jól megértem, akkor tudok is írni valamit a témában, ami szolgálatot tehet Istennek. Az tehát a tervem, hogy legközelebb ilyeneket olvasok.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ami a podcast-okat illeti, hasonló elhatározásra jutottam, tehát szintén a (köz)gazdaság (political economy) témakörében hallgatok podcast-okat. Ilyen pl. az a német nyelvű podcast is, amit már régebb óta hallgatok: "Wohlstand für alle" (ennek nemsokára a végére érek), de ilyen pl. egy angol nyelvű podcast is, aminek a címe: "David Harvey's Anticapitalist Chronicles", és ami eléggé megtetszett. Ezek a (köz)gazdasággal kapcsolatos podcastok egyébként kapcsolatosak a környezetvédelemmel is, tehát segíthetnek ötleteket adni a tervezett környezetvédő könyvem megírásához.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-63094783837160511142022-12-30T15:50:00.000+01:002022-12-30T15:50:10.088+01:002022 - összefoglalás, és egy környezetvédő ötlet<p style="text-align: justify;">Sajnos a Google keresőben még mindig nagyon hátul van a blogom, ha a nevemre keresek. Pedig direkt azért írtam blogbejegyzést kb. havonta egyszer, hogy a Google keresőben jobb helyen legyek. Tehát, ha nem sikerül előrébb sorolni a blogomat, akkor úgy gondolom, nincs értelme havi rendszerességgel blogolni, csak ritkábban, vagy ha valamit fontosnak találok. Egyébként próbáltam a hibát elhárítani a neten található információk segítségével, de ezek eddig nem sokat segítettek. A "Google Search Console" nevű eszköz először nem tudta beolvasni a blogom sitemap.xml-ét, de néhány nap várakozás után ez mégis sikerült... Ezután próbáltam kérni / ellenőrizni az így felderített oldalak indexelését (jelenleg azt írja: 44 nem indexelt oldal, 15 indexelt oldal), tehát még néhány napot várni kell arra, hogy mi lesz ennek az eredménye, szóval vagy előrébb fog kerülni a blogom a Google keresőben, vagy nem.</p><p style="text-align: justify;">Egyébként arra is gondoltam, hogy lehet, hogy a blogom minden blogbejegyzés előtt látható leírásával lehetett a gond, mivel az mindig ugyanaz volt, és a "duplicate content" kategóriájába eshetett. Ezt a szövegrészt tehát eltávolítottam, így a blogom címe alatt jelenleg nem található leírás (description). Viszont véleményem szerint ez olyan jól volt megfogalmazva, hogy nem szeretném veszni hagyni, így ebben a blogbejegyzésben újra le is közlöm, mint a blogom eddigi tartalmainak összefoglalását:</p><p style="text-align: center;"><i>Vallásfilozófia egy volt kereszténytől, a kereszténység kritikája és pótlása; természetes teológia, környezetvédelem, szocializmus és a természetfeletti (paranormális) kutatása. Útkeresés a siker irányába; sakk, matematika, programozás és IT, művelődés angol vagy német podcastokból (vagy esetleg non-fiction hangoskönyvekből, előadásokból, online rádióból vagy TV-ből)... írás pályázatokra vagy spontán, stb.</i><br /></p><p style="text-align: justify;">Ennyit a blogom nézettségéről. Egyébként, hogy összefoglaljam a 2022-es évemet, az kb. az új munkahely és a német nyelvű podcast-ok hallgatásának éve volt. Viszont most úgy látom, hogy már elegendő német nyelvű podcast-ot hallgattam (a kitűzött célomhoz, a középfokú nyelvvizsgához), inkább a fogalmazást és a beszédet kellene gyakorolni, amire a cég által támogatott formában (nyelvtanárral) lehet, hogy lesz is alkalmam 2023-ban. Viszont rájöttem, hogy valószínűleg nem elég jó az angolom ahhoz, hogy könyvet írjak angolul (pedig szeretnék), ezért 2023-ban már inkább angol nyelvű podcast-okat fogok hallgatni, vagy angol nyelvű e-könyveket fogok olvasni. Ez alól kivétel a német nyelvű "Wohlstand für alle" című podcast, mert az "food for thought" lehet a számomra (gondolkodásra ösztönöz, közvetve ötleteket adhat). Szóval, már ki is kerestem egy csomó angol nyelvű podcast linkjét az írás témakörében, bár később elbizonytalanodtam abban, hogy ez a témakör elég sokat tud nekem segíteni... így hát lehetséges, hogy az angol podcast-ok közül is inkább a gazdaságról vagy a környezetvédelemről szólókat részesítem majd előnyben (pl. "Debunking Economics - the podcast"). Másrészt most Karácsonyra kaptam egy okostelefont (pedig nem akartam), és hogy ez ne legyen teljesen hiába, lehet, hogy HTML vagy PDF formátumú e-könyveket fogok rajta olvasni angolul. Ennek kapcsán eszembe jutott még két etikai ötlet, ami véleményem szerint "jó karmát" adhat:</p><ul style="text-align: justify;"><li>Kevesebb szerzői joggal védett művet olvassunk / hallgassunk, ezek helyett inkább közkincs műveket olvassunk / hallgassunk (emiatt valószínűleg nem fogok visszatérni pl. a korábban hallgatott "Rune Soup" című podcast-ra, hiszen vannak közkincs művek is ebben a témakörben).</li><li>Csak akkor vásároljunk dolgokat, ha szükséges (ami kb. a "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Simple_living" rel="nofollow" target="_blank">minimalizmus</a>" lényege).<br /></li></ul><p style="text-align: justify;">Tehát, ezekkel együtt megpróbálom betartani a korábbi etikai ötleteimet is (pl. vegán étkezés napi egy étkezés kivételével, illetve számítógépmentes matekos szombat, <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/08/etikusabbnak-kellene-lennem-pl-vegan.html" target="_blank">amikről már írtam ezen a blogon</a>), mert vannak arra utaló jelek, hogy ez szerencsét hozhat. Valóban, ezek az etikai irányelvek is a 2022-es év hozományai. Viszont jelenleg úgy látom, hogy az imádkozás nem tartozik a valóban "jó karmát" adó tevékenységek közé, hanem inkább öngólt jelentene, tehát imádkozni nem tervezek. Egyébként, ha már az összefoglalásoknál tartunk, úgy látom, hogy eléggé megszilárdult már az a hat dolog is, amikre koncentrálok a siker érdekében:</p><ol style="text-align: left;"><li>programozás (munkahely)<br /></li><li>(nyelv)tanulás (művelődés idegen nyelven)<br /></li><li>matematika</li><li>írás (non-fiction a jó karmáért, esetleg fikció a pénzért)<br /></li><li>sakk (mint sport, városi szinten)<br /></li><li>szerencse / parapszichológia<br /></li></ol><p style="text-align: justify;">Még egy érdekes dolog történt velem a közelmúltban, amit tulajdoníthatunk akár a szerencsének is, de talán több is lehet mögötte: beiratkoztam ugyanis a városi könyvtárba egy fél évre, hogy matekos könyveket olvashassak szombatonként (az ottani kínálat is csak kb. fél évre elegendő a számomra). Többek között kikölcsönöztem onnan a "K. A. Ribnyikov - A matematika története" című művet is.</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpmsLqytJUQx9tQQuRLMf7weAmeWJZLtigXTW2OR8SsPHQM6jUaeuxBJHT672M6koD4ppi28ecvrakQ8kyCG78OD0KaMC3Pq2tdN7Z6b3oJ_JxUhPqgaYIbw2LVH0DRaRyoF9jfPCN4CmrYvxekl3fQU2f-x9wNbU1ceFryzIKk9gw96K3GjojdyLI/s1366/AMatematikaTortenete.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="768" data-original-width="1366" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpmsLqytJUQx9tQQuRLMf7weAmeWJZLtigXTW2OR8SsPHQM6jUaeuxBJHT672M6koD4ppi28ecvrakQ8kyCG78OD0KaMC3Pq2tdN7Z6b3oJ_JxUhPqgaYIbw2LVH0DRaRyoF9jfPCN4CmrYvxekl3fQU2f-x9wNbU1ceFryzIKk9gw96K3GjojdyLI/w400-h225/AMatematikaTortenete.png" width="400" /></a></div><p></p><p style="text-align: justify;">Kicsit később pedig pont ennek a könyvnek a 2. kiadását tudtam kicserélni a városban lévő, egyik "Olvas-LAK: Tégy egyet, végy egyet" elnevezésű könyvcserélő szekrénykéből, <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/05/mivel-folytathatnam-ezt-blogomat-nemet.html" rel="" target="_blank">amikről már írtam korábban</a>. Titkos jótevőim lennének? Ezt általában nehezebb elhinni, mint a titkos ellenségeket (a.k.a. paranoia). Sajnos egyébként a szerencsére utaló jelek sem elég erősek, amíg különféle betegségek gyötörnek, szóval lehet, hogy az etikai áttörés még várat magára. Lehetséges, hogy tényleg meg kellene írnom a környezetvédő ötletekről szóló könyvemet. Ezt sajnos ebben a téli szünetben nem volt kedvem (és/vagy erőm) megírni, de egy minimális haladást azért sikerült elérni: egy új és elég jónak tűnő ötletem támadt.</p><p style="text-align: justify;"><i>Arra gondoltam, hogy hatékonyabb nemzetközi környezetvédő megállapodásokat lehetne tenni, ha a megállapodást elfogadó országok szankciókkal sújtanák a megállapodást el nem fogadó országokat, például vámokat vetnének ki a velük való kereskedelemben. Másrészt a megállapodást elfogadó országok kölcsönös előnyökhöz is juttathatnák egymást. Olyan ez, mint az emberek között a bosszú és hála íratlan törvénye lehetett, mielőtt az írott törvények keletkeztek és végrehajthatóvá váltak. Az íratlan törvények hozásához nem szükséges minden fél beleegyezése, elegendő az, ha a törvényhozók vállalják a végrehajtást is. Persze ezt az ötletet a könyvemben majd jobban ki kell dolgoznom, lehetőleg konkrét példákkal.<br /></i></p><p style="text-align: justify;">Na de térjünk rá, mi a tervem 2023-ra (fogadalom helyett)... valószínűleg folytatom a 2022-ben megkezdett utat (lásd az előbb említett 6 pontot), ezen belül is különösen a középfokú német nyelvvizsgát lenne jó letenni, illetve megírni a környezetvédő ötletekről szóló könyvemet. Ez nem sok reményt ad a gyors meggazdagodásra, éppen ezért része az említett 6 pontnak a szerencse is, de lehetséges, hogy a szerencséről ezen a blogon nem írhatok többet a tartalmi irányelvek miatt. Ha a hosszabb távú terveket nézzük, akkor már mindenképpen megjelenik a meggazdagodás is (B terv: regényírás pénzért), de arra is gondoltam, hogy a közelgő válságok miatt valószínűleg nem lenne életképes ötlet a szociális igazságossággal foglalkoznom, hanem inkább a környezetvédelemre lenne érdemes jobban koncentrálnom. A szociális igazságosság hiánya több ezer éves probléma, tehát valószínűleg nem könnyű megoldani, viszont minden korban lehetnek emberek, akik ezen dolgoznak. A környezetvédelem viszont leginkább korunk problémája, most ez tűnik a legfontosabbnak, tehát valószínűleg Isten is ezt jutalmazza a leginkább.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-64496116494934406242022-11-30T20:13:00.000+01:002022-11-30T20:13:04.663+01:00A többség bűnei ellehetetleníthetik az etikusabb kisebbséget<p style="text-align: justify;">Sajnos hátrasorolta a blogomat a keresési eredményei között a Google (a nevemre keresve), jelenleg csak a 13. oldalon található, viszont annál előrébb található a könyvem előző, tökéletlen változata, aminek nem örülök. Nem tudom pontosan ennek az okát, talán az lehetett a baj, hogy küldtem két kéretlen kör-emailt promóciós célból (amit talán spam-nek jelentett valaki), vagy az, hogy használtam a Twitter-t, de csak 1 követőm volt (szóval talán a Twitter követők számát is elemezheti a Google), de még azt is el tudom képzelni, hogy ellenségeim vannak, akik intézték ezt. Ezért is töröltem magamat a Twitter-ről, kicsit meg is sértődtem. Ettől függetlenül töröltem magamat a PenPalWorld.com-ról is, mivel már nem fogadom el a weboldal felhasználási feltételei között azt, hogy csak nem-kereskedelmi célból használható (véleményem szerint szinte mindenféle hasznos cél tekinthető kereskedelmileg jövedelmező célnak is). Tehát offline irányban mozdultam el, és ha nem lesz semmi fontos dolgom a laptopomon, akkor lehet, hogy hétvégénként 2 napot is a számítógép bekapcsolása nélkül töltök el, nem csak egyet. Ezeken kívül nem sok változás történt az életmódomban a múlt hónap óta, és nincs semmi új témám, amiről írhatnék ebben a blogbejegyzésben, tehát úgy döntöttem, leírom újra néhány korábbi filozófiai gondolatomat kicsit más formában.</p><p style="text-align: justify;">Sajnos sok esetben meg lehet figyelni a következőt: a többség nem veszi komolyan a törvényt vagy az egyéb jogi feltételeket, illetve az etikát. Ez pedig egy olyan környezetet teremt, ami megnehezíti az elővigyázatosabb kisebbség számára a boldogulás és a siker felé vezető utat. Lássunk néhány példát:</p><ul style="text-align: justify;"><li>Úgy tűnik, hogy a többség hitelt vesz fel, ha házat vagy autót akar venni, vagy ha vállalkozást akar indítani. A hitel versenyelőnyhöz juttatja a hitelt felvevőt, olyannyira, hogy a hitel természetessé válik. A hitel azonban nem etikus! Csak akkor szabadna felvenni, ha életet ment vagy ha nagyon fontos. Aki viszont nem akar hitelt felvenni, az hátrányba kerül: később tud meg<b>ház</b>asodni és gyerekeket vállalni, illetve vállalkozást alapítani. Ha viszont a többség nem venne fel hitelt, akkor kialakulhatna egy olyan környezet, ahol mindenki számára könnyebbé válhatna az élet hitel nélkül is.</li><li>Úgy tűnik, hogy a többség megengedte a gyermekeinek, hogy illegálisan telepítsenek játékprogramokat (illetve operációs rendszert és egyéb szoftvereket) a számítógépükre. Ezáltal ez természetessé vált, az etikusabb kisebbség számára pedig családon belüli konfliktusokat okozott, ha nem akarták megengedni a gyermekeiknek (illetve egyéb családtagjaiknak) fizetős szoftverek használatát. Mivel kevesebb ember fizetett a szoftverekért, azok drágábbá váltak, ami még nagyobb gondot okozott azoknak, akik nem illegálisan használták azokat. Ha viszont a többség csak legális szoftvereket használna, akkor olcsóbban lehetne azokhoz hozzájutni.<br /></li><li>Úgy tűnik, hogy a többség általában nem veszi komolyan a weboldalak felhasználási feltételeit. Emiatt egyes weboldalak akár nagyon hátrányos feltételeket is szabhatnak, sőt, a többségük így is tesz. Az etikusabb kisebbség a felhasználási feltételek miatt nem akar regisztrálni ezekre a weboldalakra, így viszont kimarad azokból a lehetőségekből, amiket ezek ajánlanak: elsősorban a promócióra gondolok itt, ami a sikerhez szükséges lehet. Ha viszont a többség nem fogadná el a rossz felhasználási feltételeket, akkor a weboldalak kénytelenek lennének jobb feltételeket támasztani. A weboldalak felhasználási feltételeihez hasonló helyzetet okozhatnak például a könyvekbe írt jogi feltételek, illetve az egyéb, privát szféra által meghatározott jogi szövegek (nem is beszélve az államilag meghatározott esküszövegekről, stb).<br /></li><li>Úgy tűnik, hogy a többség néhány közösségi weboldalon olyanokat is a barátjának jelöl, akiért valójában nem tenné meg azt, amit egy barátért tenni kell. Ezáltal a kisebbség, aki csak ismerősnek szeretné jelölni az embereket, hátrányba kerülhet, illetve barátságtalannak tűnhet. Hasonló probléma merülhet fel egyéb kulturális elemekkel, például a jókívánságokkal is, vagy pl. a "követés" kifejezéssel.<br /></li><li>Úgy tűnik, hogy a sok vallás és egyház közül nem mind igaz (sőt, valószínűleg a nagyobbak közül egyik sem, nem is beszélve a kisebbekről), tehát a hamis vallásokat követő többség megnehezíti a szkeptikusabb kisebbség dolgát.<br /></li></ul><p style="text-align: justify;">Ezek a példák jutottak most az eszembe, de valószínűleg lenne több is. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az etikus kisebbség értékesebb a többségnél, de a többség lehúzza ezt a kisebbséget, és inkább a többség egy része lesz sikeres helyette. Viszont arra gondoltam, hogy ha van Isten, vagy valamilyen spirituális törvény (pl. karma), akkor elképzelhető, hogy az etikus kisebbség hosszú távon mégis győzni tud.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-10524785642385600792022-10-31T20:16:00.004+01:002022-10-31T20:16:56.600+01:00Nyitottam egy angol nyelvű blogot is<p style="text-align: justify;">Úgy gondoltam, miért ne publikáljam a korábbi, angol nyelvű írásaim javát egy másik blogon? Még ha azt nem is fogom olyan gyakran frissíteni, mint ezt a blogot (amit kb. havonta frissítek), úgy is viselkedhet, mint egy "landing page", ami talán plusz olvasókat vonz, és egy kis repetát jelenthet a magyar nyelvű blogom olvasói közül az angolul tudóknak. Az új, angol nyelvű blogom címe tehát:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://arpadsarchives.blogspot.com/" target="_blank">arpadsarchives.blogspot.com</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Elsősorban "A kereszténység kritikája" című könyvem angol fordítása olvasható ott (amit a MEK-ben azért nem mertem még publikálni, mert nyelvtani hibákat tartalmazhat), ezenkívül főleg angol nyelvű irodalmi pályázatokon benevezett (de nem nyertes) írások és a régebbi, matematikáról szóló angol nyelvű blogjaim legjobb bejegyzései olvashatók a blogon, illetve egy-két egyéb írás.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ezen kívül nem sok újdonságról tudok beszámolni. Ma tudtam meg, hogy nem nyertem a "Patricia Eschen Prize for Poetry 2022" című angol nyelvű verspályázaton... de az oda benevezett verset mégsem publikálom az angol nyelvű blogomon, nehogy úgy tűnjön, hogy fűzfapoéta vagyok (amit egyébként lehetségesnek tartok, hiszen mások verseivel általában nem vagyok egy hullámhosszon). Nem is valószínű, hogy ezután indulok verspályázatokon.</p><p style="text-align: justify;">Egyébként sajnos még nem igazán tudtam haladni a betervezett, környezetvédelmi ötletekről szóló könyvemmel, nem volt kedvem és/vagy lelki erőm hozzá (talán ezt nevezik az angolok "Writer's Block"-nak). Pedig már elég jól körvonalazódnak a terveim, miszerint a szabadidőmben elsősorban 3 dologra koncentrálok, illetve ezektől remélem a sikert: (1) matematika (2) könyvírás (3) szerencse/spiritualitás/etika (azon elmélet alapján, hogy Isten egészségesebbé és szerencsésebbé tehet, ha etikusabban élek). Persze van egy csomó B-tervem is, amikbe még rengeteg munkát lehetne beleölni, pl. sakk, zeneszerzés, esetleg programozás a munkaidőn kívül is (mivel jelenleg programozóként dolgozok). A gyakorlatban viszont általában az történt, hogy csak német nyelvű podcastok passzív hallgatásához (tehát a nyelvtanuláshoz) volt kedvem... mondjuk ez nem biztos, hogy rossz volt, hiszen segíthet abban, hogy a jövőben legyen egy középfokú német nyelvvizsgám, amire ki tudja, hogy mikor lehet szükségem? (Ha pedig meglesz a német nyelvvizsga, tanulhatom az angolt felsőfokon, vagy akár Proficiency szinten...) Tehát ebben a blogbejegyzésben is főleg csak ezekről a podcastokról tudok még írni. Azt talán korábban már említettem, hogy a következő helyen tudtam német nyelvű podcastokat keresni:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://deutschepodcasts.de/" rel="nofollow" target="_blank">https://deutschepodcasts.de/</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Ezen belül néhány podcast, aminek a végére értem (bár azóta megjelenhettek bennük újabb epizódok): Pi ist genau 3, #bäbääm Business Ideen, Business basics, Schreibsuchti, WRINT: Politikunterricht. Néhány podcast, amiket jelenleg hallgatok vagy hallgatni tervezek: Mission bestseller, Wohlstand für alle, Besser schreiben, Schreiben und leben. Ha ezeknek is a végére érek, akkor már lehet, hogy ideje lesz letenni a nyelvvizsgát. Utána pedig már valószínűleg inkább az angol nyelvű anyagok fognak jobban érdekelni. De még meg szeretném említeni, hogy találtam egy újabb portált, ahol német nyelvű egyetemi előadásokat lehet nézni elfogadhatónak tűnő licencfeltételekkel, tehát már kettő ilyenről tudok:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://video.tu-clausthal.de/" rel="nofollow" target="_blank">https://video.tu-clausthal.de/</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://openlearnware.tu-darmstadt.de/" rel="nofollow" target="_blank">https://openlearnware.tu-darmstadt.de/</a></p><p style="text-align: justify;">Az is lehet, hogy ilyeneket is nézek majd. Egyébként egy korábbi, linkeket tartalmazó blogbejegyzésemmel kapcsolatban annyit szeretnék még megemlíteni, hogy újabban már nem a pafi.hu-n szoktam figyelni a magyar nyelvű irodalmi pályázatokat, hanem a <a href="https://palyazatmenedzser.hu/" rel="nofollow" target="_blank">palyazatmenedzser.hu</a>-n, mivel időközben a pafi.hu-n megjelent egy általam nem kedvelt jogi kikötés.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-31683697836056779082022-09-27T21:26:00.001+02:002022-09-27T21:26:43.509+02:00Gazdasági tanácsaim a szegényeknek (egy korábbi dokumentumom magyarítása)<p></p><p></p><p></p><p style="text-align: justify;">2016-ban elég sokat írtam, illetve trollkodtam is, de sajnos "sok beszédnek sok az alja". Mégis találtam ezen régebbi írásaim között valamit, amit érdemes lehet itt leközölni. Ezt mindjárt meg is teszem, mivel havonta körülbelül egy blogbejegyzést terveztem ebbe a blogba írni, és nincs semmi más újdonság, amit most érdemes lenne leírnom (esetleg később). Angolról magyarra fordítom az írást, és kicsit át is dolgozom, néhány dolgot kihagyok. Itt következik:<br /></p><p><b>Fekete Árpád gazdasági tanácsai a szegényeknek:</b></p><ul style="text-align: left;"><li>a rajzolási és írási készségek eléggé függetlenek</li><li>a humor és a zene segíthet gyorsan meggazdagodni</li><li>egyébként a kézműves mesterségekben használjunk jó sablonokat </li><li>szortírozzuk a régi cuccainkat az erőforrásaink közé vagy a szemétbe</li></ul><p><b>1. A szegényeknek a munkát az élvezetekkel kellene kombinálnia</b></p><p style="text-align: left;"></p><ul style="text-align: left;"><li>a matematikát akkor is szeretni lehet, ha a világot nem (rekreáció)<br /></li><li>némely esetben az elmesportok és a verseny-játékok jó ötletnek tűnnek</li><li>a politika, illetve a bűnözők legális megbüntetése a legrövidebb út is lehet</li><li>figyeljük a pályázatokat és nyereményjátékokat, kommunikáljuk a jó ötleteket</li><li>"kevesebbet költeni" nem mindig lehetséges, ha családunk van vagy a szomorúságunkat valamivel ellensúlyozni kell</li><li>ahhoz hogy gyorsan meggazdagodjunk, általában szükséges híressé válni</li><li>egyébként az etikus emberek még reménykedhetnek a természetfelettiben is<br /></li></ul><p style="text-align: left;"><b>2. Vannak utak olyan sablonokkal, amelyeket követhetünk:</b> </p><ul style="text-align: left;"><li>valószínűleg érdemes megnézni, mit csinálnak a kisgazdák és kézművesek</li><li>kreatív hobbi kultúrák (origami, kosárfonás, kötés/horgolás) keveset fizetnek</li><li>kristálynövesztés / szobanövények könnyűek is lehetnek a know-how után</li><li>régi mesterségek is vannak, pl.: „Teophilus Presbyter - De diversis artibus”</li><li>jó ötleteket lehet találni a környezetvédő mozgalomban is (pl. házi szappan)<br /></li><li>újabb kreatívok ingyenes (?), újrahasznosított alapanyagokat használhatnak</li><li>listázzuk a (félkész) alapanyagokat és a jó mintákat / sablonokat</li><li>néhány ember hallgat valamit (pl. podcastot), miközben ilyeneken dolgozik</li><li>talán használhatunk műanyag ládákat gombák vagy palánták termesztésére<br /></li></ul><p style="text-align: left;"><b>3. Az egyediség megérheti, mert az agyból ad hozzáadott értéket:</b> </p><ul style="text-align: left;"><li>a művészetek, játékok és fejtörők akár jól is fizethetnek, kivéve gazdasági válság vagy túl magas kínálat esetén</li><li>játékok/fejtörők ékszerként, és egyéb kincsek lejárt szabadalmak alapján</li><li>eredeti groteszk, bizarr művészet az ezoterikus/okkult piacon</li><li>megoldások korunk etikus innovációs kihívásaira (vagy új szabadalmak)<br /></li><li>egyedi műalkotás-eszközöket is lehet csinálni szuperhősök számára</li></ul><p style="text-align: left;"><b>4. Néhány lehetséges prodzsekt listája (a modern időkre is):</b></p><ul style="text-align: left;"><li>papucsok, sálak, sapkák, kalapok, kesztyűk, fésűk, bőröndök, sípok</li><li>kürtök, íjak, nyilak, halcsapda, egérfogó, kötelek</li><li>ostorok, pecsétek, maszkok, legyezők, könyvkötészet, díszcsomók</li><li>sör, gyertya, szappan, enyv, hamuzsír, színes üvegdarabok mozaiknak</li><li>mozaikok PC programozással + újrahasznosított anyagokkal vagy gombokkal</li><li>kabátok a 'Jack of Plates' páncélzat mintájára, akár újrahasznosítva is</li><li>bumerángok és egyéb tárgyak célba dobáshoz</li><li>hangszerek és egyéb akusztikus eszközök (pl. csörgők, szirénák)</li><li>dokumentumok megsemmisítése a papír újrahasznosításával kombinálva</li><li>malacpersely-szerű dokumentum-tárolók gipszöntéssel vagy máshogy</li><li>akár energiát is lehet termelni szobabiciklivel vagy házi szélturbinákkal</li><li>alkalmazzuk a környezetbarát 'Parabolic Solar Cooker' DIY terveket, tehát süssünk/főzzünk tükrözött napenergiával, parabola alakú tükör segítségével </li><li>a PET palackokat és egyéb szemetet zsinegekre / szalagokra lehet felvágni</li><li>hosszabb nyelet vagy plusz kiöntő vezetéket adhatunk edényekhez</li><li>gyöngyből készült függöny, moszkító elleni háló / szigetelés ablakhoz / ajtóhoz</li><li>fűteni lehet kemencével, cserépkályhával, üvegházzal és tükrökkel</li><li>'ice houses' / (jég)vermek hűtőszekrény helyett, árpa lehűtése főzés helyett</li><li>sakkfigurák öntéssel, sakktáblák két különböző színű szalagból fonva<br /></li><li>intarzia, csontfaragás, címertan/logók, sárkányok, mandala idegeneknek <br /></li><li>víztisztítás, víz alatti eszközök, elektromosság megspórolása vagy tárolása</li></ul><p style="text-align: left;"><b>5. Újrahasznosított anyagok további innovációhoz (nézzünk körül):</b></p><ul style="text-align: left;"><li>a műanyag joghurtos / margarinos dobozok fehér, kör alakú alja</li><li>ételek csomagolásának belül egyszínű, lapos, síkbeli anyaga (műanyag)<br /></li><li>nagy műanyag mosószeres flakonból kivághatunk pl. lapátot, hótaposó csizmát</li><li>gyufásdobozok, teásdobozok, cipősdobozok, kazetták, csukható edények</li><li>szalagok, vezetékek, szívószálak, borotvapengék, parafadugók, tollak</li></ul><p style="text-align: justify;">Eddig tartott az említett dokumentum. Úgy tűnik, hogy ez a "csináld magad" dolgok és a kézművesség iránti érdeklődésem, amiről ez a blogbejegyzés szólt, csak egy fellángolás volt az életemben, mivel rájöttem, hogy ezzel nem igazán tudok pénzt keresni (leadózni sem lenne egyszerű, meg nem is fizet elég jól, nem is skálázható elég jól). Viszont amit az elején írtam, az még mindig érvényes: a rajzolás, írás, humor és zene közül valamelyik a siker felé vezető út lehet a szegények számára (nem is beszélve a matematikáról és a sakkról). Én például jelenleg az írásra koncentrálok, a matematika mellett.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-54640303723766544212022-08-24T20:49:00.002+02:002022-08-24T20:49:22.924+02:00Etikusabbnak kell(ene) lennem (pl. vegán étkezés, "szabad" szombat)<p style="text-align: justify;">Ahogyan az egészségi állapotom elkezdett romlani néhány területen, elkezdtem gondolkodni azon, hogy tudnék-e etikusabb lenni... mivel Istentől így remélhetnék több, illetve biztosabb segítséget. Úgy gondoltam, elsősorban az önmegtartóztatás területén tudnék javítani az életmódomon, például igyekeznem kellene áttérni vegán kosztra napi egy étkezés kivételével (a kivételt azért kellett megtennem, mert anyukám főz kettőnkre, és különben veszekednem kellene vele). Ezen kívül úgy döntöttem, hogy szombatonként (esetleg vasárnap, ha a szombatra más programom lenne) nem fogom bekapcsolni a laptopot (számítógépet), hanem ehelyett a matematikával fogok foglalkozni offline. Talán ezek az etikai döntések (amelyekhez hasonlók néhány világvallásban is megvannak) segíthetnek megállítani például a szemem romlását. Tehát így kezdem csak igazán gyakorolni a saját vallásomat, ami a természetes teológiára alapszik.</p><p style="text-align: justify;">Másrészt az etika azt is befolyásolja, hogy milyen területeken próbáljak sikeres lenni. Az már fix, hogy a matematika lesz az egyik. De ha nem tartanám fontosnak az etikát, akkor valószínűleg nem próbálnék egy újabb könyvet írni különféle környezetvédő ötletekről. Így viszont ezt tervezem a matematika után a második legfontosabb hobbi-tevékenységemnek (ehhez persze remélni is kell, hogy ez lehetséges és van értelme). Még ha a könyvírás ilyen etikus témában közvetlenül nem is lenne kifizetődő, van rá okom, hogy azt reméljem, hogy szerencsét hoz, vagy legalább energiát ad. Persze az is lehet, hogy a szerencsét inkább az előbb említett életmódbeli változások hozták, vagy talán az a korábbi döntésem, miszerint a közeljövőben nem fogom a "Rune Soup" és a "Skeptiko" podcastokat hallgatni, hanem inkább abban bízok, hogy "az erő bennem van", és inkább kézzelfoghatóbb területeken próbálom növelni a kompetenciáimat (mint pl. német podcastokkal).</p><p style="text-align: justify;">Sajnos azonban eljött a "writers' block" (vagy valami hasonló), és nem nagyon tudtam még környezetvédő ötleteket írni... miként az egyéb, aktivitást igénylő hobbi-siker terveimmel (pl. zeneszerzés LMMS-el, sakk, programozás) sem tudtam haladni (sőt, még a matek is elég lassan halad). Főleg inkább a passzív tevékenységeimmel haladtam, mint pl. a német podcastok hallgatása, vagy az Internetezés. (De egy rövid irodalmi pályázat még belefért.) Ami az irodalmi pályázatokat illeti, nemrég derült ki, hogy sajnos nem nyertem a <a href="https://www.bulwer-lytton.com/" rel="nofollow" target="_blank">Bulwer-Lytton Fiction Contest</a> nevű megmérettetésen sem. Ez angol nyelvű, ezért úgy döntöttem, hogy ezen a blogon nem publikálom az oda beküldött írásaimat... talán nem is lenne etikus, ahogy belegondolok. Valószínűleg éppen ezért nem is indulok a következő évi pályázaton sem... meg talán nem is lenne sok esélyem, hiszen úgy tűnik, hogy a pályázat elbírálója a különösen nagy angol szókincsű pályázókat részesíti előnyben. Szóval, nálam a közeljövőben valószínűleg az etikai bölcsességen lesz a hangsúly, az talán segíthet abban is, hogy több erőm, energiám, illetve kedvem legyen végrehajtani a hobbi-siker terveimet.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-2079286258229578722022-08-01T19:39:00.001+02:002022-10-18T19:55:41.259+02:00Nem nyertem a PesText irodalmi pályázatán ("forrás" témakörében)<p style="text-align: justify;">Volt egy irodalmi pályázat PesText néven, ahova a "forrás" szóval kapcsolatos verseket vagy novellákat lehetett írni. Éppen írós kedvemben voltam, ezért kivételesen nem törődtem a weboldaluk felhasználási feltételeivel, hanem indultam a pályázaton. Mára azonban kiderült, hogy nem én nyertem sem a zsűri díját, sem a közönségdíjat (tehát a művem nincs azon válogatott művek között, amelyekre szavazni lehet). Így hát úgy gondoltam, legalább a blogomon publikálhatnám a művemet... de nem fogom az eredeti művet publikálni, mert beláttam, hogy lehetne tökéletesebb is. Az elejéről és a végéről kitöröltem egy-egy részt (lehet, hogy ezek miatt nem nyerhetett az írásom). Tehát, következzen a rövidke novella... FIGYELEM! A következő írás fikció, tehát kitalált történet, nem valóságos, nem igaz.... ettől függetlenül elgondolkodtató részeket tartalmaz.<br /></p><h3 style="text-align: left;"><i><b>Követője voltam</b><br /></i></h3><p style="text-align: justify;"><i>Gyalogoltam az utcán, és megelőzött valaki. Hátrafordult, és azt mondta nekem: „Gyere utánam!” - majd ment tovább azon az úton, amelyen korábban én is akartam haladni. Egy kicsit megtorpantam. Nem igazán volt kedvem követni őt, de hát mit tehettem volna? Csak nem akarok kerülő úton menni! Szóval, úgy gondoltam, talán majd lemaradok tőle, és így elszakadhatunk egymástól. Ekkor viszont ő is kicsit lassabban haladt előttem, sőt, újra hátraszólt, és azt mondta: „Kövess engem!” Talán menjek gyorsabban nála? Tekintve a viselkedését, az lehet, hogy nehéz lenne. Fussak? Nem. Megálltam, és megkérdeztem: „Mit akarsz tőlem?” Erre ő visszakérdezett: „Érdekelnek-e a szoftverszabadalmak?” Azt válaszoltam: „Nem” - pedig tulajdonképpen kicsit érdekeltek is ezek a dolgok. „Na gyere!” - szólított fel újra, és megtett még néhány lépést az általam is tervezett útirányban. Ekkor úgy döntöttem, hogy nem törődök vele, és járom szépen a magam útját, bármit is csinál közben ez a valaki. Ő pedig körülbelül három-négy méterrel előttem haladt, és beszélt, a járókelők meg néztek bennünket.<br /></i></p><p style="text-align: justify;"><i>„A szellemi tulajdonjog olyan, mint a tűz” - kezdte. „Ennek segítségével ízletesebb lelki táplálékok készülnek. A vadak meg nem mennek a közelébe. Ez a tűz támogatja az írókat, feltalálókat és más alkotókat, akik hatalmat adnak a népnek, miként a fizikai tűz fényt és meleget ad. Vannak, akik képesek ebből meggazdagodni, enélkül viszont nehéz dolguk lenne. De a tűzre vigyázni kell, hogy ki ne aludjon: előfordulhat ugyanis, hogy nincs mivel etetni. Ha pedig már nem lehet elég sok áldásos szellemi tulajdont létrehozni, akkor az országok vezetői akár úgy is dönthetnek, hogy eltörlik a szellemi tulajdonjogot, és ezáltal kialszik a tűz.” Itt tartott egy kis hatásszünetet, majd így folytatta: „A mi célunk az, hogy sok okos, de boldogtalan szegény ember, mint te is, felemelkedhessen a kreatív munkája által. Nem támogathatjuk a kalóz pártokat. Biztosítanunk kell, hogy nagy legyen a kereslet az újdonságok iránt, mert a tűznek is mindig újabb és újabb éghető anyagokra van szüksége. Ezért nem bánjuk, ha a régebbi művek már csak nehezen érhetők el, vagy ha csökken az érdeklődés a történelmünk legkatolikusabb forrása, a Biblia iránt, vagy ha változnak a nyelvek. De ez csak akkor jó, ha az új dolgok valóban áldást jelentenek a népre… ezt kellene elérnünk. Tulajdonképpen ezért kértem, hogy kövess.” Ezzel zárta a prédikációját a titokzatos idegen.<br /></i></p><p style="text-align: justify;"><i>Miután elhallgatott, megkérdeztem tőle:<br />- Honnan tudtad, hogy okos, de boldogtalan és szegény vagyok?<br />- Egy jó ügynök először tájékozódik a klienseiről, és csak azután keresi meg őket - válaszolta.<br />- Tehát már régebb óta figyeltél engem?<br />- Igen – mondta, miközben hátranézett és mosolygott.<br />- Miért?<br />- Mert olyan embereket szeretnénk toborozni, mint te.<br />- Toborozni?<br />- Igen. Mint már mondtam, a világnak szüksége van olyan emberekre, akik megújítják és jobbá teszik a kultúrát. A szellemi tulajdonjog pedig lehetővé teszi, hogy megjutalmazzuk ezeket az embereket. A Világ és a Teremtő úgy vágynak egymásra, mint a férfi és a nő. Én csak egy kicsit több tüzet szeretnék vinni ebbe a kapcsolatba.<br />- De miért kell ehhez követnem téged?<br />- Mert én tudom, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezenkívül az én szakmám a reklám… és tudom, hogy reklám nélkül nem biztos, hogy sikerül elérnünk a célunkat. A reklám olyan, mint az oxigén, ami az égéshez kell: ha nincs oxigén, nincs tűz, ha sok az oxigén, nagyobb lehet a tűz.<br />Ezután egy kis csend következett. Néztem az előttem ballagó reklámügynököt, és azon gondolkodtam, hogy vajon őrült-e vagy zseni. Ezután eszembe jutott egy kérdés:<br />- És mi az, ami áldásos és jó?<br />- Írjál non-fiction-t, az általában jobb, mint a fikció. A témakört a lelkiismeretedre bízom, de le szeretném ellenőrizni, mielőtt reklámoznánk. A reklámhoz be kell lépned az „Új Magyar Forrás” csoportba, aminek én vagyok a vezetője. Bármit is írsz, fűszerezd meg szépirodalmi eszközökkel.<br /></i></p><p style="text-align: justify;"><i>Újabb csend következett. A tűzre gondoltam, és arra, hogy az veszélyes is lehet, és pusztítani is tud… valamint Prométheusz történetére és a Pokol tüzére is. Arra gondoltam, hogy a tűz ellentéte a víz, a szellemi tulajdonjog ellentéte pedig a közkincs… a víz pedig valamilyen forrásból ered, mi pedig azt szeretjük a legjobban, ha az általunk felhasznált forrás közkincs. Arra is gondoltam, hogy talán nem csak a szellemi tulajdonjog intézményével lehetne megjutalmazni az alkotókat, hanem más módokon is, mint pl. egyetemi oktatók kutatásai, pályázatok, adó 1%, közösségi finanszírozás, reklámbevételek, vagy koncertekre vagy előadásokra szóló jegyek, stb. esetén. Az állam akár meg is vásárolhatna egy szabadalmat vagy egy kötelező olvasmányt, amit ezután közkinccsé tehetne. Ezek után elbizonytalanodtam abban, hogy mi a jó és mi a rossz.<br /></i></p><p style="text-align: justify;"><i>- Nem szeretem a szoftverszabadalmakat – mondtam végül – mert az embernek vigyáznia kell, nehogy véletlenül megsértse azokat, és igazságtalanul korlátozzák az alkotói szabadságát. Nem szeretek idegeneket követni sem. Egyébként mi a neved? - kérdeztem tőle.<br />- Jézus – válaszolta az idegen.</i></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-30733401035893521172022-07-02T22:47:00.006+02:002022-07-02T22:47:50.733+02:00Parapszichológia offline, nyelvtanulás online (személyes blogbejegyzés)<p style="text-align: justify;">Arra gondoltam, hogy lehet, hogy nem használ nekem a "Skeptiko", a "Rune Soup", a "Down at the Crossroads" és a "New Thinking Allowed" podcast hallgatása, illetve bármilyen más (pl. német) input sem a parapszichológia vagy a boszorkányság témakörében. Tehát lehet, hogy itt nem több tudásra van szükség, hanem inkább több hitre, gyakorlatra, illetve etikai előrelépésre. Az említett podcastok epizódjai szerzői joggal védett tudást pumpálnának a fejembe, ami nem biztos, hogy előnyös. Másrészt ennek a kultúrának egyes részeiben (pl. tarot, horoszkóp, random istenségek) eddig sem tudtam hinni, és lehet, hogy igazából Isten sem támogatja azokat. Szóval, úgy érzem, túl sok hiba lehet az említett podcastokban rejlő esetleges hasznos tudás közé keverve, és valószínűleg nem éri meg az árát. De azért még nem vetettem el ezeket teljesen, inkább csak <b>elhalasztom azokat</b> nyugdíjas koromig, amennyiben nem történik addig kielégítő előrelépés a lelki életemben. Belső forrásból, saját filozófia alapján, illetve a gyakorlatban még mindig érdekel a parapszichológia... például nemrég kipróbáltam az <i>"associative remote viewing"</i> nevű módszert (vagy valami hasonlót), de ez nem lett sikeres (erről itt talán nem írhatok többet). Érdeklődéssel fogadtam azokat az információkat is, amiket külföldi levelezőtársak (pen pals) írtak a témában (valaki pl. <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Alan_Moore" rel="nofollow" target="_blank">Alan Moore</a>-t és <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Grant_Morrison" rel="nofollow" target="_blank">Grant Morrison</a>-t ajánlotta a YouTube-on, valaki más pedig <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/David_Blaine" rel="nofollow" target="_blank">David Blaine</a>-t és <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Daniel_Tammet" rel="nofollow" target="_blank">Daniel Tammet</a>-et, bár ez utóbbit nem kifejezetten ehhez a témakörhöz). David Blaine-el kapcsolatban elgondolkodhatunk azon, hogy vajon ő is olyan-e, mint <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Uri_Geller" rel="nofollow" target="_blank">Uri Geller</a>, tehát érthet-e a bűvészkedéshez és az igazi "varázsláshoz" is. Láttam még más bűvészeket is a neten, akik ilyenek lehetnek. Hogy lehet az, hogy ezek az emberek mindkettő tevékenységet űzik (ha űzik)? Úgy gondolom, ennek két oka lehet: (1) nincs jobb ötletük arra, hogy hogyan váltsák a különleges képességeiket sikerre (és pénzre), vagy (2) a bűvészkedés esetleg elősegítheti az igazi varázslást is (pl. kihasználják a bűvészetben hívő emberek hitét, vagy elhomályosítják a róluk alkotott képet, mert Isten talán nem engedi meg a varázslást másképp). Ki tudja?</p><p style="text-align: justify;">Szóval, a parapszichológia helyett inkább a tervezhetőbb, saját erőmből elérhető sikerre kezdtem el koncentrálni... tehát, (1) séta közben rövid, angol nyelvű, matematikáról szóló podcast epizódokat hallgatok a mobilomról, (2) hétvégén ha több időm van, hosszabb, német nyelvű, ugyancsak a matematikáról szóló egyetemi előadásokat (Darmstadt Openlearnware) nézek és hallgatok a laptopomról, (3) hétköznap munka után (pl. vacsora közben, és/vagy ha már fáradt vagyok a matematikához) pedig szintén német nyelven hallgatok valamit a laptopról. Tehát, a két idegen nyelv, amiket jelenleg a legjobban ismerek, az angol és a német, és ez valószínűleg jól is van így. Az angol nyelv korunkban a legnagyobb világnyelv, szinte mindenhez ez kell, és véleményem szerint a műveltséghez hozzátartozik. A német nyelv pedig a magyar történelem része, és Magyarországon az álláskeresés során fontos lehet. Viszont eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha tanulnék egy harmadik idegen nyelvet is (a német podcastok mellett vagy helyett)? Mi lenne az? Ehhez kizárásos alapon juthatunk el:</p><ul style="text-align: justify;"><li>Bár csábítóak a kínai, japán, koreai, és egyéb távol-keleti nyelvek (a nyelvtani nemek hiánya és az érdekes írásjelek miatt), valószínűleg nem érdemes olyan nemzetek nyelvét tanulni, ahol az emberek megjelenése nem olyan, mint a mienk (azaz esetemben nem az europid nagyrasszba tartoznak), hiszen itt nem tudnánk az emberek között elvegyülni a tömegben, és nem is tudnánk rájuk olyan hatással lenni, mint a hozzánk hasonló megjelenésű emberekre.<br /></li><li>Valószínűleg magyarként nem érdemes a Magyarországgal szomszédos nemzetek nyelveit tanulni, mert vannak külföldön élő (Trianon miatt az adott országban született) magyarok, akik ezeket a nyelveket jobban ismerik, és egy álláspályázaton valószínűleg inkább őket részesítenék előnyben.</li><li>Hasonló okokból, valószínűleg nem érdemes az angol és a német után a főbb nyugati nyelveket (francia, spanyol, olasz) sem tanulni, mert sokan mások is tanulják ezeket (pl. egyetemen, vagy akár középiskolában), tehát egy álláspályázaton valószínűleg inkább őket részesítenék előnyben. Ha már ismerjük az angolt és a németet, akkor inkább egy kevésbé ismert nyelvet kellene választanunk harmadiknak, ami azért mégis fontos lehet valahova.<br /></li><li>Korábban úgy gondoltam, hogy a nyelvtani nemek hiánya miatt, valamint a magyar nyelvvel való rokonság miatt leginkább a finn vagy a török nyelvet lenne érdemes megtanulni. Azonban ezek a nemzetek politikailag veszélyes zónában helyezkednek el, és Finnországban pl. túl hideg van télen, Törökországban pedig iszlám vallás és úgy tűnik, politikai elnyomás van.<br /></li><li>Bár az orosz nyelv tanulása az orosz-ukrán háború előtt okos döntésnek tűnhetett, a háború kitörése után már nem tűnik jó ötletnek. Egyébként olyat is hallottam, hogy az oroszok eléggé vadak, szóval rossz lehet ott a közbiztonság is. Politikai elnyomás is van ott, és veszélyes zóna.<br /></li><li>Ókori nyelvek (latin, ógörög, héber) tanulása a keresztény valláshoz lett volna fontos, de ebben már csalódtam. Az arab nyelv tanulása pedig az iszlám valláshoz lenne fontos, de ebben sohasem hittem. Akik ilyen vallásúak, azok között viszont sokan vannak, akik ezeket a nyelveket ismerik, tehát egy álláspályázaton valószínűleg inkább őket részesítenék előnyben.<br /></li><li>Mi maradt? Pl. érdekes lehet a lengyel, svéd, holland, (új)görög, stb. de ezeknél a nyelveknél többen beszélik <b>a portugált</b>! Nem csak Portugáliában és Brazíliában beszélik, hanem egy-két afrikai országban is! Mégsem tanítják sokan a portugált Magyarországon és talán máshol sem! Jelenleg sem a Katedra Nyelviskola Ingyenes Szókincsfejlesztőjében nincs portugál, sem a FreeRice.com-on. Tehát, úgy gondolom, hogy a portugál nyelv tanulása akkor is hasznos lehet, ha Magyarországon maradok, és olyan munkalehetőséget találok, amihez portugál nyelvismeret kell, de akkor is hasznos lehet, ha el kell hagynom Magyarországot.</li></ul><p style="text-align: justify;">A portugál nyelvet azonban nem lenne könnyű Magyarországon elsajátítani. Nem biztos, hogy van róla megfelelő mennyiségű és minőségű (és árú) nyelvoktató anyag, illetve azt sem tudom, lehet-e Magyarországon portugál nyelvvizsgát tenni. Az Internet (és az angol nyelv) segítségével azonban valószínűleg meg tudnék tanulni portugálul, ha akarnék... de nem tudom, megérné-e a fáradtságot... talán csak elvenné az időt azoktól a tevékenységektől, amelyek sikeressé tehetnének (pl. matematika, programozás, írás, sakk, zeneszerzés). Tehát, lehet, hogy még egy darabig angolul és németül tanulok, és ha ezekből a nyelvekből meglesznek a kívánt nyelvvizsgáim, akkor váltok portugálra, hiszen a podcast-ok (és egyéb idegen nyelvű hanganyagok) hallgatása már úgyis az életmódom része.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-32765213534929289792022-06-17T23:04:00.002+02:002022-06-17T23:04:24.033+02:00LibriVox - (Flavius) Josephus - The Wars of the Jews - mit gondolok erről?<p style="text-align: justify;">Egy <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/12/joseph-atwill-caesars-messiah-es.html" rel="nofollow" target="_blank">korábbi blogbejegyzésben</a> említettem egy felkapott összeesküvés-elméletet, miszerint a kereszténységet a rómaiak érdekében találták ki, a Bibliában leírt "Emberfia" nem más, mint Titusz császár, és ehhez köze volt rómaiakhoz átállt zsidó (Flavius) Josephusnak is, aki "A zsidó háború" (angolul: <b>"The Wars of the Jews"</b>) című művet írta. Ezt az összeesküvés-elméletet egyébként Joseph Atwill találta ki, aki figyelmesen olvasta ezt a művet, és összehasonlította a Biblia Újszövetségi részével, és állítólag rengeteg párhuzamot talált a kettő között. Erről, mint a korábbi blogbejegyzésemben már említettem, Joseph Atwill a <b>"Caesar's Messiah"</b> című könyvében számol be (amit én magam még nem olvastam), de dokumentumfilmet is készítettek már a témáról (pl. YouTube-on). Én a "Skeptiko" podcastnak is, és a "Rune Soup" podcastnak is valamelyik epizódjában hallottam már erről az összeesküvés-elméletről... így hát egyre jobban elkezdett érdekelni a téma, már csak azért is, mert én is írtam már egy e-könyvet hasonló témában, aminek a címe <b><a href="https://mek.oszk.hu/20000/20085/" rel="nofollow" target="_blank">"A kereszténység kritikája"</a></b>.</p><p style="text-align: justify;">Tehát, úgy döntöttem, én magam is összehasonlítom Josephus-nak a <a href="https://librivox.org/the-wars-of-the-jews-by-josephus/" rel="nofollow" target="_blank">"The Wars of the Jews"</a> című művét azzal, amire fejből emlékszem az Újszövetségből... viszont annyi fáradtságot mégsem vettem, hogy elolvassam az írást, hanem inkább LibriVox hangoskönyvként hallgattam meg, amit lehet, hogy rosszul tettem... hiszen én így nem találtam olyan sok párhuzamot ez a mű és a Biblia között, mint Joseph Atwill. Most azt szeretném leírni, hogy ezek után én mit gondolok a témáról...</p><p style="text-align: justify;">Tehát, valóban vannak olyan részek a műben, amikből gyaníthatjuk, hogy a kereszténységnek is köze lehetett hozzá. Például, nekem az tűnt fel, hogy miért írja le Josephus a zsidók (körülbelül Jézus korában létező) három fő szektáját, a farizeusokat, a szadduceusokat és az esszénusokat, ezek közül is az esszénusokat rendkívül részletesen. Ezeknek nem sok közük van a háborúkhoz, vagy mégis? Másrészt amikor Josephus körülbelül azt az időszakot írja le, amikor Jézusnak kellett tevékenykednie, abból a részből két dolog tűnt fel nekem. Az egyik, hogy a rómaiak azt parancsolták a zsidóknak, hogy köszöntsék (valószínűleg "Ave" jókívánsággal) az érkező római katonákat, viszont egyúttal úgy provokálták a zsidókat, hogy ezt a köszöntést (vagy akár jókívánságot) a római katonák nem viszonozták, és így akarták (sikerrel) kiprovokálni az ellenségeskedést, ami az ő malmukra hajthatta a vizet. Nekem ezzel kapcsolatban a következő bibliai rész jutott az eszembe: <b>Károli Biblia - Mt:5:46-47:</b></p><p style="text-align: center;"><i>Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?</i></p><p style="text-align: justify;">Ez a bibliai rész tehát valószínűleg ezzel a Josephus által dokumentált eseménnyel lehetett összefüggésben. Másik dolog, amiről Josephus ír ebből a korból, hogy a zsidók a rómaiak elől szűk utakon (ezt nem teljesen értettem) menekültek, és többször is megemlíti a szűk utak szerepét. Ezzel áll párhuzamban a következő bibliai rész: <b>Károli Biblia - </b><b>Mt:7:13-14:</b><br /></p><p style="text-align: center;"><i>Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.<br />Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.</i><br /></p><p style="text-align: justify;">Viszont érdekes, hogy Josephus a Jézus korából nem említi meg a Názáreti Jézust, csak max. "egy egyiptomit", aki hasonló kaliberű lehetett (illetve sok embert hívtak Jézusnak és Júdásnak is akkoriban, akiket máshol megemlít). Josephus művének a nagy része nem Jézus korában játszódik, hanem előbb vagy később, és én nem igazán találtam olyan párhuzamokat, amelyek azt indokolnák, hogy a Biblia Titusz pártján állna (bár lehet, hogy csak nem tudtam hallgatni olyan figyelmesen, mint ahogyan Joseph Atwill olvasta azt). Esetleg kapcsolódási pont lehet a kereszténységhez még az Emmausz nevű település megemlítése egy későbbi korból. Most a konkrét párhuzamokról térjünk át a teljes kép tárgyalására...</p><p style="text-align: justify;">Josephus, mielőtt kényszerből átállt a rómaiakhoz, elég tehetséges zsidó hadvezér volt. Például, úgy foglalt el egy várost, hogy sok hajót rendelt a város látótávolságának határához, de csak kb. 4 ember volt minden hajóban, vagyis nem volt elég harcosa a város elfoglalásához. De a városban a hajók láttán azt hitték, hogy egy egész sereg jött ellenük, ezért leálltak tárgyalni. Josephus pedig túszokat kért a városból, először kevesebbet, azután egyre többet. Ezeket a túszokat pedig jó messzire elvitték biztos helyre, és ezáltal annyira legyengítették a város védelmét, hogy végül is ők győztek. Egy másik esetben pedig egy erődítményt nagyon sokáig tudott védeni a rómaiak ellen (ezután esett fogságba). Arra gondoltam, hogy ennek alapján Josephusnak valóban lehetett esze a kereszténység kitalálásához, ami talán hasonló (pszichológiai) elveken hódíthat (és mint a bibliai Jákob és Ézsau esetén, "a nagyobbik szolgál a kisebbnek").<br /></p><p style="text-align: justify;">Hasonló okokból, már-már arra gondoltam, hogy esetleg vissza kellene vonnom egy mondatrészt, amit <b>"A kereszténység kritikája"</b> című e-könyvemben írtam (IV/15): <i>"Jézus feltehetőleg a Római Birodalom elnyomása ellen küzdött"</i>. Ha ugyanis Joseph Atwill elmélete igaz, és a kereszténységet azért találták ki, hogy féken tartsák a zsidókat, akkor Jézus tulajdonképpen nem küzdött a Római Birodalom elnyomása ellen, hanem inkább támogatta azt. Vajon támogatta-e Jézus a Római Birodalmat? Véleményem szerint nem... hiszen a keresztényeknek és a rómaiaknak sok konfliktusuk támadt egymással a hit miatt, főleg akkor, amikor egy kereszténynek egy császár előtt kellett (volna) letérdelnie, illetve hitet tennie. Jézus (mint Isten Fia) alakja a római császárok (akiket szintén isteneknek tartottak) vetélytársaként jelent meg ebben a tekintetben ("országának nem lesz vége"), és ezáltal a hatalom megosztására lehetett jó. (Éppen a régebbi írásaim között találtam erről valamit, amit talán nem írtam le az e-könyvembe, miszerint <i>a kereszténység haszna a hatalom megosztása, hogy a császárok hatalma ne legyen korlátlan</i>.) Tehát, úgy vélem, hogy az Újszövetség mégiscsak a zsidók támogatásáért született, hogy ők is szabadon gyakorolhassák a vallásukat. Másrészt szükségszerű is volt, hogy létrejöjjön valami új a zsidók jeruzsálemi templomának pusztulása után, ami megmagyarázza, hogy miért nem védte meg azt az Isten. Számomra ezek után még mindig jó kérdés marad, hogy Jézus Krisztus valóban élő személy lehetett-e (különleges képességekkel), vagy csak egy összeesküvés-elmélet keretében találták ki... szerencsére nekem nem kötelező hinnem egyik válaszlehetőségben sem. Azt sem zárnám ki, hogy a kereszténység tanai nem voltak szilárdak annak keletkezésekor, és talán másról szólt a kereszténység (pl. <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Tacitus_on_Jesus#Christians_and_Chrestians" rel="nofollow" target="_blank">Chrestian VS. Christian</a>), mielőtt Josephus megírta volna a műveit, illetve Konstantinusz császár államvallássá tette volna a kereszténységet.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ha pedig már a vallások változékonyságáról esik szó, eszembe jutott még valami a "The Wars of the Jews" hallgatása közben: ez a rész tűnt fel nekem benne ugyanis, amikor Jeruzsálemről írt:</p><p style="text-align: center;"><i>But he who first built it was a potent man among the Canaanites, and is in our own tongue called [Melchisedek], the Righteous King, for such he really was; on which account he was [there] the first priest of God, and first built a temple [there], and called the city Jerusalem, which was formerly called Salem. However, David, the king of the Jews, ejected the Canaanites, and settled his own people therein.</i><br /></p><p style="text-align: justify;">Érdekesnek találtam, hogy ebből a részből Josephus kihagyta a zsidók előtörténetét, és csak annyit írt le, hogy a kánaániaktól Dávid király foglalta el a várost. Ekkor eszembe jutott egy újabb összeesküvés-elmélet lehetősége: vajon lehetséges, hogy valóban Dávid király foglalta el először Jeruzsálemet a zsidók javára, és a zsidók előtörténetét utólag találták ki (talán maga Dávid király)? Azért is írom ezt le, mert talán egy-két bibliai rész is támogatni látszik ezt az elméletet... bár ahogyan most megnéztem, talán mégsem. Talán rosszul emlékeztem, de mintha valami olyasmit olvastam volna a Bibliában, hogy Dávid azt kívánja, bárcsak Salamon megtartaná a parancsolatait (nem kifejezetten Isten parancsolatait, hanem Dávidéit). Ezt viszont most nem tudom alátámasztani bibliai idézettel... másrészt elég érdekes még (Flavius) Josephus egy újabb kapcsolódása a Bibliához: hiszen ő nem csak a <b>"The Wars of the Jews"</b> című mű szerzője, hanem a <b><a href="https://librivox.org/group/480?primary_key=480&search_category=group&search_page=1&search_form=get_results" rel="nofollow" target="_blank">"The Antiquities of the Jews"</a></b> című műé is, ami pedig az Ószövetség történetét igyekszik bemutatni, párhuzamokkal és különbségekkel. Mi szükség lehetett erre a műre, ha ott van a <b><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Septuaginta" rel="nofollow" target="_blank">Septaguinta</a></b>? Talán egyszer majd azt is meghallgatom vagy elolvasom.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-5679346546499166412022-06-06T21:02:00.001+02:002022-06-07T20:25:21.806+02:00Gazdaságilag is fenntartható öko-adó ötletek adása (pl. "háromautó-adó")<p style="text-align: justify;">Már elküldtem az előző három, öko-adókról szóló blogbejegyzésemet (<a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/oko-ado-ecotax-umweltsteuer-otlet-1.html" rel="nofollow" target="_blank">egy</a>, <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/oko-ado-otlet-2-szen-dioxid-ado-carbon.html" rel="nofollow" target="_blank">kettő</a>, <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/egyeb-oko-ado-es-etikus-ado-otletek.html" rel="nofollow" target="_blank">három</a>) az országgyűlési képviselőmnek, Lezsák Sándornak (és mellette másoknak is). Erre Lezsák Sándortól választ is kaptam, miszerint megvizsgálták a javaslataimat, és úgy találták, hogy azok szakpolitikai jellegűek, ezért azt javasolják, hogy új kormány megalakulását követően keressem meg ezzel a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium illetékes államtitkárságát, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Ezt azonban nem tudtam azonnal megkeresni, mert a <a href="https://kormany.hu/tim" rel="nofollow" target="_blank">honlapjukon</a> egyenlőre még nincsenek fenn az elérhetőségeik (amikor ezt írom). Ezután úgy döntöttem, hogy erre a kommunikációra jobban felkészülök, mint az előzőre, és ezért írom most ezt a blogbejegyzést...</p><p style="text-align: justify;">Tehát, a jelenlegi (és egyben előző) kormány tevékenységéből ítélve ők a hosszú távú, környezeti fenntarthatóságnál valószínűleg fontosabbnak tartják a rövid távú, gazdasági fenntarthatóságot (ami a hosszabb távú fenntarthatóságnak is feltétele lehet), ezért úgy gondolom, valószínűleg nem értenének egyet a <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/oko-ado-otlet-2-szen-dioxid-ado-carbon.html" rel="nofollow" target="_blank">második öko-adós blogbejegyzésemmel</a>, tehát ezzel nem is fogom terhelni őket. Viszont a többi öko-adós ötletet újult erővel szeretném prezentálni, és támadt még egy újabb ötletem is azóta. Egy jó kormány valószínűleg meg fog valósítani egy jó ötletet, ha az gazdaságilag fenntartható és emellett tetszik a népnek is (utóbbiba érthetjük pl. az életszínvonalat, a szabadságot, a szociális igazságosságot és a fenntarthatóságot). Én a következő öko-adó ötletek jósága mellett szeretnék érvelni:</p><p style="text-align: justify;"><b>1/A. Magyar állampolgárok repülőjegyeinek megadóztatása:</b></p><p style="text-align: justify;">A <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/oko-ado-ecotax-umweltsteuer-otlet-1.html" rel="nofollow" target="_blank">repülőjegyek megadóztatása</a> külföldön már bizonyított. Ez azért környezetbarát, mert a repülők üzemanyag-fogyasztása és szén-dioxid kibocsátása rendkívül magas, és az adó hozzájárul a járatok számának csökkentéséhez, illetve az adóból bejövő pénz nemes célokra fordítható. De ez az ötlet talán negatív hatással lenne az idegenforgalomra, ami fájhatna a gazdaságnak is. A következő megoldást találtam ki erre: csak a magyar állampolgárok (olyan nem kettős állampolgárok, akik csak magyar okmányokat tudnak felmutatni) repülőjegyeit lenne biztosan érdemes megadóztatni, ezt viszont erősen ajánlom! Ilyen módon a külföldi turisták továbbra is Magyarországra jöhetnének, a magyar turisták pedig gyakrabban választanák a belföldi turizmust, és nem külföldön költenék el a pénzüket. Ez tehát még egy újabb nyomós érvet jelent a környezetvédelmen kívül az ötletem megvalósítására. Persze egyéb, kisebb érvek is vannak a repülőjáratok számának öko-adó útján való csökkentése mellett:</p><ul style="text-align: left;"><li>a világjárványok talán lassabban terjedhetnének</li><li>a gazdaság kevésbé lenne függő a külső tényezőktől (lokalizmus)</li><li>a gazdagok és a szegények közötti vagyoni különbségek csökkennének</li><li>az öko-adónak az egy főre jutó fogyasztással arányos mértéke esetén elősegítené a kisebb fogyasztású légi közlekedési technológia kifejlesztését</li><li>talán kevesebb fiatal magyar (pl. orvos) menne külföldre munkát vállalni<br /></li></ul><p style="text-align: left;"></p><p style="text-align: left;"><b>1/B. A külföldre irányuló turizmus egyéb jellegű megadóztatása:</b></p><p style="text-align: justify;">A belföldi turizmus ösztönzése érdekében akár egyéb módokon is érdemes lenne megadóztatni a magyar állampolgárok külföldre (kivéve a történelmi Magyarország területeire) történő utazását (pl. a buszjegyek árában). Mivel a közlekedés szinte mindig energiát használ fel, ennek közvetett módon a környezetvédelem szempontjából is kedvező hatása lenne. A külföldre történő utazás olyan luxus, ami nem feltétlenül szükséges a megélhetéshez, és ilyen dolgokat tudunk feláldozni a fenntarthatóság oltárán. Az adó még mindig jobb lenne, mint a tiltás, ami a kommunista rendszerben volt. Viszont az is igaz, hogy biztosítani kellene azt, hogy a repülőutak helyett legyen olcsóbb alternatíva a külföldre történő utazásra, és ezért ez az 1/B pont talán nem is olyan fontos.<br /></p><p style="text-align: left;"><b>1/C. Egyéb, pl. teherszállító, sport- vagy magánrepülők:</b></p><p style="text-align: justify;">Akár ezeknek az üzemanyag-fogyasztását is meg lehetne adóztatni, hogy ne tűnjön igazságtalannak a nép szemében, hogy csak az utasok fizetnek öko-adót. Az érvek emellett hasonlóak, mint az 1/A esetén. Másrészt az EU-ban vámunió van, de a vámon kívül más módok is lehetnek a külföldről származó áruk behozatalának korlátozására, mint pl. ez az ötlet is. Mondjuk talán ez nem is olyan fontos, mivel a teherszállítás zöme úgysem légi úton történik. A sport- vagy magánrepülők üzemanyag-fogyasztását öko-adóval sújtani viszont érdemesebb lenne. (Akár ebből lehetne finanszírozni a katonai repülés üzemanyag-felhasználását is.)<br /></p><p style="text-align: left;"><b>2. Magánszemélyek harmadik autójának megadóztatása:</b></p><p style="text-align: justify;">Ez az ötlet nem szerepel a korábbi blogbejegyzéseimben, mert csak ma jutott az eszembe. Arra gondoltam, mi az, ami szükséges a megélhetéshez, és mi az, ami nem. Ami nem szükséges, azt öko-adóval lehet sújtani. Ilyen dolog lehet a már említett külföldre történő utazás, de ilyen lehet az is, ha egy magánszemélynek (nem a cégének) kettőnél több autója van (gazdagoknál előfordulhat az ilyesmi). Az autókat könnyebb lenne így megadóztatni, mint más ingóságokat, hiszen az autókat regisztrálni kell a hatóságoknál, pl. rendszámmal kell ellátni azokat. Tehát, ha egy magánszemély kettő autónál (illetve annál nagyobb gépjárműnél) többet birtokol, akkor azért öko-adót kellene fizetnie. Az autók gyártási folyamata ugyanis káros a környezetünkre, akár benzines, akár gázolajos, akár hidrogénes vagy elektromos autóról legyen is szó. De hogy a családok se kerüljenek hátrányba, náluk a férj is és a feleség is birtokolhatna két-két autót, csak a harmadikért (vagyis ötödikért) kellene adót fizetniük, ez a két-két autó tehát elég kellene, hogy legyen egy család számára. Az adó mértékének meghatározása jó kérdés, ezt a szakértőkre bíznám, de ha már csináljuk, akkor csináljuk "rendesen". Egy nagy mértékű adó még mindig liberálisabb lehet, mint a betiltás. De jóval kisebb mértékű adóval lehetne akár a második autót is terhelni. (Szerkesztve: 2022-06-07: Természetesen háromnál is több autó esetén mindegyik autót adóval lehetne sújtani, amelyik nem az első kettő egyike...)<br /></p><p style="text-align: left;"><b>3. A környezetvédelmi termékdíj mértékének növelése:</b><br /></p><p style="text-align: justify;">A környezetvédelmi termékdíj egy már létező <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/egyeb-oko-ado-es-etikus-ado-otletek.html" rel="nofollow" target="_blank">öko-adó</a>, és csak dicsérni tudom. Viszont arra gondoltam, hogy ennek a blogbejegyzésnek a szellemében (hogy azt érdemes megadóztatni, ami nem szükséges a megélhetéshez és akkor, ha az adó nem károsítja a gazdaságot), érdemes lenne a környezetvédelmi termékdíj mértékét bizonyos esetekben növelni. Arra gondoltam például, hogy a dezodorok, hajlakkok, hajfestékek, parfümök és hasonlók, tehát a nem feltétlenül szükséges kozmetikai árucikkek esetén érdemes lenne jócskán növelni a környezetvédelmi termékdíjat. Mivel magas az infláció, a környezetvédelmi termékdíjat egyéb esetekben is növelni kellene, talán még az inflációnál nagyobb mértékben is, hiszen beléptünk a környezetvédelmi problémák időszakába.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-2784855101135238142022-05-05T21:26:00.002+02:002022-05-05T21:26:22.320+02:00Linkek az offline kezdőlapomról (Math:Max)<p style="text-align: justify;">Mivel tudok HTML-ben programozni, praktikus dolognak tartom azt, hogy saját offline kezdőlapot használjak, amin elhelyeztem a kedvenc linkjeimet, amiket gyakran használok. Persze ezen kívül még használom a böngészőm "könyvjelzőit" is, az aktuálisabb linkekhez. Miután új programozó állást kaptam (2022. április 11-től) ez a kezdőlap elég sokat változott. Lekerült róla pl. az összes álláskereséssel kapcsolatos link. Ezenkívül változott az a honlap is, amin naponta a híreket szoktam olvasni. Ez korábban a <a href="https://www.hirstart.hu/" rel="nofollow" target="_blank">hirstart.hu</a> volt, de rájöttem, hogy ez olyan weboldalakra mutató linkeket is közöl, amelyeknek nem szívesen fogadom el a felhasználási feltételeit. Tehát, most inkább több különböző weboldalon szoktam híreket olvasni. Elsősorban ezeken:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://demokrata.hu/" rel="nofollow" target="_blank">demokrata.hu</a><br /></p><p style="text-align: center;"><a href="https://nepszava.hu/" rel="nofollow" target="_blank">nepszava.hu</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Úgy tűnik, hogy egy jobboldali (kormányközeli) és egy baloldali (ellenzéki) újságról van szó, ezek tehát jól kiegészítik egymást. Esetleg még a <a href="https://hirado.hu/" rel="nofollow" target="_blank">hirado.hu</a>-t is megnézem néha. Persze jó lenne híreket olvasni idegen nyelven is, mert ezzel a nyelvtudásom is fejlődne. De sajnos szinte mindegyik általam megismert angol hírportálnak vannak gondok a felhasználási feltételeivel. Ezeknél jobbnak tűnnek a német hírportálok, amiket talán megnézek néha, pl. a következők úgy tűnik, hogy nem kérnek fizetséget a teljes hírek elolvasásáért (sajnos mások viszont kérnek):</p><p style="text-align: center;"><a href="https://www.zeit.de" rel="nofollow" target="_blank">zeit.de</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://www.tagesspiegel.de/" rel="nofollow" target="_blank">tagesspiegel.de</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Sajnos még nem vagyok benne annyira a német kultúrában, hogy ezen újságok politikai hovatartozását meg tudjam állapítani. Mondjuk nem szívesen olvasom ezeket az újságokat sem, mert minden alkalommal (valószínűleg) a GDPR miatt el kellett fogadnom a böngészős cookie-jaikat és/vagy egyéb jogi szövegeiket. Ezeken kívül még néha olvasom a <u>World Economic Forum Twitter-feedjét</u>. Milyen linkek vannak még a böngésző kezdőlapomon? A "Ha unatkozok" részen immár három link:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://lichess.org/" rel="nofollow" target="_blank">lichess.org</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://penpalworld.com/" rel="nofollow" target="_blank">www.penpalworld.com</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://freerice.com/" rel="nofollow" target="_blank">freerice.com</a><br /></p><p style="text-align: justify;">A "Pályázatok" részen négy link (hátha jön valami nagy lehetőség):</p><p style="text-align: center;"><a href="https://pafi.hu/" rel="nofollow" target="_blank">pafi.hu</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://intercompetition.com/" rel="nofollow" target="_blank">intercompetition.com (Writing link)</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://dystopianstories.com/" rel="nofollow" target="_blank">dystopianstories.com (Resources for Writers link)</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://www.webnyeremeny.hu/" rel="nofollow" target="_blank">webnyeremeny.hu</a><br /></p><p style="text-align: justify;">A "Rádiók, TV" részen négy link... mivel a "deep linking" nem biztos, hogy legális a blogomon, ezeknek csak a neveit említem meg: "NDR Info" (német news/talk rádió), "NPR" (amerikai news/talk rádió), "BBC World Service" (brit news/talk rádió), "DW TV" (német nyelvű online TV). Természetesen a linkek között van még a Gmail és a Blogspot, amiket naponta meg szoktam nézni.</p><p style="text-align: justify;">A kezdőlapom másik oldalán találhatók a kedvenc podcastjaim, amiket valószínűleg laptopról fogok hallgatni (más, főleg matematikai vagy német podcastokat ugyanis a rövidebb terjedelmük miatt inkább a mobiltelefonomról hallgatom séta közben). A laptopról való hallgatásra szánt podcastok a következők:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://pi-ist-genau-3.de/" rel="nofollow" target="_blank">pi-ist-genau-3.de</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://runesoup.libsyn.com/" rel="nofollow" target="_blank">runesoup.libsyn.com</a><br /></p><p style="text-align: center;"><a href="https://skeptiko.com" rel="nofollow" target="_blank">skeptiko.com</a> (Past Shows linken)<br /></p><p style="text-align: justify;">De még a podcastoknál is érdekesebbek lehetnek a német nyelvű egyetemi matematikai előadások (bár ezeket inkább a böngésző könyvjelzőinek segítségével választom ki):<br /></p><p style="text-align: center;"><a href="https://openlearnware.tu-darmstadt.de/" rel="nofollow" target="_blank">openlearnware.tu-darmstadt.de</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Deep linking miatt talán nem oszthatom meg a linkjét, de találtam ezen kívül az Oxfordi egyetem oktatóinak különálló (tehát nem egyetemi kurzusok keretei közé tartozó) angol nyelvű matematikáról szóló előadásokat is, "The Secrets of Mathematics" címmel az <a href="https://uk-podcasts.co.uk/" rel="nofollow" target="_blank">uk-podcasts.co.uk</a> portálon (ezek tehát videóval).<br /></p><p style="text-align: justify;">Ennyit a linkekről, egyébként a kezdőlapom közepén motiváló szövegként össze vannak foglalva a jövőre vonatkozó terveim. Erről most csak annyit árulok el, hogy a MATEK címszó alá azt írtam: <b>Math:Max</b>. Ez azt jelenti, hogy mivel már van jól fizető programozó állásom, nem tartom olyan fontosnak az álláskeresési kompetenciáimat (pl. nyelvtanulás, programozás) intenzíven fejleszteni, illetve a siker felé vezető egyéb lehetséges utakat (pl. írás, sakk) is hanyagolom, és igyekszek a matematikára (illetve a parapszichológiára) koncentrálni a szabadidőmben. Tehát egy ideje már nem játszottam naponta egy sakkpartit sem, amit régebben tettem, bár ezen még gondolkodok, hogy talán mégis érdemes lenne. Ha még eszembe jutna valami, amit a blogomba írhatnék, és ami Istennek jó szolgálatot tenne, azt valószínűleg beleírnám, a "jó tett helyébe jót várj" elv miatt. A blogomat tehát valószínűleg folytatni fogom még, bármilyen kevesen is látogatják most.<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-78678931948645802842022-04-23T16:12:00.000+02:002022-04-23T16:12:17.326+02:00Egyéb öko-adó (és etikus adó) ötletek<p style="text-align: justify;">Elbizonytalanodtam abban, hogy ezen magyar nyelvű blogom "mini think-tank" funkciója helyes út, mert ugyanennek a blognak a másik funkciója "A kereszténység kritikája", és Magyarországon a jelenlegi (keresztény) kormányt tekintve a kettő talán üti egymást, azaz kontraproduktív lehet. De ha már ezeket a "mini think-tank" blogbejegyzéseket megírtam, lehet, hogy mégis megpróbálom majd ezek kommunikálását, csak kevesebb reménnyel (illetve megírom még ezt a blogbejegyzést is). Másrészt nem is igazán sok eredeti "öko-adó" lehetőség jutott az eszembe, csak pl. arra gondoltam, hogy meg lehetne adóztatni a <b>dezodorokat, hajlakkokat, hajfestékeket</b> és hasonlókat, tehát a nem feltétlenül szükséges <b>kozmetikai árucikkeket</b>, de úgy láttam, hogy a környezetvédelmi termékdíj már ezekre is kiterjed (még a szappanok is meg vannak adóztatva). Más kérdés, hogy érdemes lenne-e <u>jelentősen növelni a környezetvédelmi termékdíjat</u> ezekre a termékekre (illetve egyebekre, <u>amelyek nem feltétlenül szükségesek egy ember számára</u>)... hiszen ezeknek a csomagolása gondolom még környezetkárosítóbb lehet, mint a műanyag, nem is beszélve a vegyi anyagokról. Úgy gondolom, hogy ezen termékek többsége úgyis külföldről származik, tehát a környezetvédelmi termékdíj növelése ezen termékekre valószínűleg gazdaságilag is fenntartható lenne.<br /></p><p style="text-align: justify;">Eszembe jutott néhány olyan adó-ötlet, ami ugyan nem környezetvédelmi megfontolásból született, de legalább etikus lenne és talán kihatással lenne a környezetvédelemre is. Ezeket a saját életemből vett <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/11/elmeleti-es-spiritualis-jogi-akadalyok.html" rel="nofollow" target="_blank">problémák ihlették</a>, tehát ideálisak lehetnek egy képviselőmmel való megosztásra. Lássuk csak ezeket:</p><ul style="text-align: left;"><li style="text-align: justify;"><b>"All rights reserved" adó:</b> a "Minden jog fenntartva" ("All rights reserved", "Alle Rechte vorbehalten") vagy a "Minden jogot fenntartunk, amit kifejezetten nem engedtünk át Önnek", vagy hasonló jogi kikötések félreértelmezhetőek, és szigorúan vett értelemben nem elfogadhatók, ami ellehetetlenítheti az ilyen jogi feltételeket szigorúan értelmező ember életét. Ezért ha egy könyvkiadó, egy folyóirat vagy egy Internetes website / honlap / portál vagy közösségi oldal (pl. FaceBook, Instagram) ezeket a jogi kikötéseket alkalmazza, akkor plusz adót kellene ezért fizetnie, a termékének vagy szolgáltatásának bevételével arányosan, de legalább egy meghatározott összeget (hogy elkerüljük ezeket a jogi kikötéseket pl. az ingyenes társkeresők vagy az önkormányzatok honlapjai esetén is).<br /></li><li style="text-align: justify;"><b>"Changes to the terms" adó</b>: Ha egy Internetes website / honlap / portál (pl. társkereső) felhasználási feltételei vagy általános szerződési feltételei (stb.) magukban foglalják, hogy ezeket a feltételeket bármikor, egyoldalúan módosíthatják, a felhasználók tudtával vagy akár tudta nélkül is (ezért javasolják, hogy gyakran olvassák ezeket a feltételeket újra és újra), és a módosítások a honlapnak a változásokat követő első használatba vételekor életbe lépnek, <u>akkor</u> az ilyen jogi feltételek miatt adót kellene fizetnie a honlap gazdáinak, sőt, ennél akár enyhébb feltételek miatt is! Csak akkor mentesülhetnének az adófizetés alól, ha a módosított feltételek csak legalább 30 nappal a kihirdetés után lépnének életbe, és a honlap gazdái a módosításokról értesítést is küldenének, és ezek a változások nem lennének túl gyakoriak (mint pl. a T-mobilos szerződések esetén), VAGY ha csak akkor kezdhetné meg a felhasználó a holnap használatát, ha kifejezetten elfogadja az új feltételeket ugyanolyan módon, mint amikor az első alkalommal megtette azt (pl. checkbox bejelölésével), VAGY ha a módosításokat a törvények vagy rendeletek változásai miatt, vagy hasonló okból kell alkalmaznia a honlap működtetőinek.</li><li style="text-align: justify;"><b>Egyéb adók lehetősége a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban:</b> sajnos vannak egyéb gondok a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatban, amiket nehezebb lenne adókkal korlátozni. Ilyen pl. az, ha valamit ingyen hozzáférhetővé tesznek, de csak "nem-kereskedelmi célokra". Itt nincs pontosan definiálva, hogy a "nem-kereskedelmi célok" csak a közvetlen haszonszerzést tiltják, vagy azt is, hogy valaki akár sokkal később "a tudás hatalom" elve alapján közvetett módon érjen el hasznot az adott dolog segítségével, vagy pl. a nem-kereskedelmi célokra használt szolgáltatással hírnévre vagy népszerűségre tegyen szert... így ugyanis akár minden "kereskedelmi célnak" minősülhet. Itt is lehetne adókkal próbálkozni (pl. csak akkor kellene adót fizetni, ha nem teszik hozzá, hogy csak "közvetlen haszonszerzés" számít kereskedelmi célnak), de talán nem érdemes. Másik gond lehet azokkal a jogi kikötésekkel kapcsolatban, amiket egyes könyvek elejébe szoktak írni, különösen az angol nyelvű könyvek esetén. Itt is lehet szigorúan és kevésbé szigorúan értelmezni ezeket a feltételeket (pl. mit jelent a "transmitted", "stored in a retrieval system", stb. az agyunkra vonatkozóan). Ennek rendbe tételéről is valószínűleg csak túl furcsán hangzó törvény születhetne.</li></ul><p style="text-align: justify;">Összefoglalva, sajnos eddig az ötleteléssel (brainstorming) nem sok előrelépést tettem abban, hogy hogyan lehetne környezetvédőbbé tenni a politikát, tehát elbizonytalanodtam abban is, hogy a politikában van a megoldás kulcsa. Persze a politika hozhatna törvényeket a <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/07/a-tulnepesedesrol-es-kornyezetvedelemrol.html" rel="nofollow" target="_blank">túlnépesedés ellen</a> is, illetve azonnal megvalósíthatna minden más <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/09/kisebb-dolgok-kornyezetvedelemert.html" rel="nofollow" target="_blank">környezetvédő politikai ötletet</a> is, de úgy gondolom, hogy a politikához nem csak politikai ötletek kellenek, hanem politikai akarat is azok végrehajtására, valamint a környezetvédelmi fenntarthatóság mellett a gazdasági fenntarthatóság biztosítása is. Amíg ez nincs meg, addig valószínűleg tartom magam a korábbi stratégiámhoz, és <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/02/a-politikat-passzolom-szocialista.html" rel="nofollow" target="_blank">a politikát passzolom</a>... viszont továbbra is érdekelnek azok az elméletek és ötletek, amik arról szólnak, hogy milyen lehet az ideális közgazdasági rendszer (pl. miben van igaza Adam Smith-nek, és miben Karl Marx-nak).<br /></p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-55293326620124862602022-04-15T22:10:00.002+02:002022-04-16T10:50:57.904+02:00Öko-adó ötlet #2: szén-dioxid-adó (carbon tax, CO2-Steuer)<p style="text-align: justify;">Ha már megígértem, megírom az öko-adókról szóló újabb blogbejegyzése(i)met, habár kicsit mintha <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Impostor_syndrome" rel="nofollow" target="_blank">imposztor-szindrómám</a> lenne a témáról szóló folyóiratok láttán: pl. <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Environmental_law_journals" rel="nofollow" target="_blank">Environmental law journals</a>, illetve <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_environmental_economics_journals" rel="nofollow" target="_blank">Environmental economics journals</a>, amiket általában nem olvasok. Mondjuk jó kérdés, hogy vajon általában a politikusok közül sokan olvasnak-e ilyeneket, amikor a 21. században nagy válságok várhatóak a környezetvédelmi problémák (illetve a fosszilis energiahordozók elfogyása) miatt. Másrészt nemrég volt Magyarországon az országgyűlési képviselők választása, és ott általában (vidéken) nem azok a képviselőjelöltek nyertek, akik aláírásukkal támogatták a <a href="https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/9552/marki-zay-peter-is-alairta-a-greenpeace-zold-nyilatkozatat-a-szervezet-most-orban-viktortol-varja-a-vallalast/" rel="nofollow" target="_blank">GreenPeace Zöld Nyilatkozatát</a>... tehát nem az ellenzék nyert, hanem a kormánypárt. Jó kérdés, hogy ez azt is jelentheti-e, hogy a kormánypárti képviselő(k)nek küldött esetleges petíció(i)m az öko-adók témájában sikertelen lesz(nek), vagy inkább csak a GreenPeace Zöld Nyilatkozata lehetett rosszul megfogalmazva vagy prezentálva. Tehát, még elképzelhetőnek tartom, hogy a mini think-tank-om (vagyis személyem) által tett öko-adó javaslat(ok) meghallgatásra talál(nak) a kormánynál, annál is inkább, mivel az ő pártjukban is van(nak) a környezetvédelmet fontosnak tartó ember(ek), például az előző köztársasági elnök (Áder János), aki tudtommal az <a href="https://www.elobolygonk.hu/" rel="nofollow" target="_blank">elobolygonk.hu</a> honlapot is kezdeményezte. Ennyi bevezetés (illetve az <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2022/04/oko-ado-ecotax-umweltsteuer-otlet-1.html" rel="nofollow" target="_blank">előző blogbejegyzésem</a>) után térjünk rá a következő öko-adó-fajtára, amiről talán a legtöbb WikiPedia cikk szól, és ami az egyik legismertebb környezetvédelmi problémát, a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Climate_change" rel="nofollow" target="_blank">globális klímaváltozást</a> hivatott megoldani.<br /></p><p style="text-align: justify;">A <b>szén-dioxid-adóról</b> van szó, ezt az angol WikiPedia-ban "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_tax" rel="nofollow" target="_blank">carbon tax</a>", a német WikiPedia-ban "<a href="https://de.wikipedia.org/wiki/CO2-Steuer" rel="nofollow" target="_blank">CO2-Steuer</a>" címszó alatt találhatunk meg (a magyar WikiPedia-ban <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9nad%C3%B3" rel="nofollow" target="_blank">szénadó</a> néven szerepel, ahol egyébként található még egy hasznos link a <a href="https://www.carbontax.org/" rel="nofollow" target="_blank">carbontax.org</a> honlapra is). Ez az adó a szervezetek szén-dioxid kibocsátását (illetve esetleg egyéb üvegházhatású gázok kibocsátását) adóztatja meg, azzal a céllal, hogy ez a közteher hozzájárul majd az ilyen gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Néhány országban már megfelelően működik... de más országok - köztük Magyarország is - más megoldási lehetőséget találtak a problémára, amit úgy neveznek, hogy <b><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Kibocs%C3%A1t%C3%A1skereskedelem" rel="nofollow" target="_blank">kibocsátáskereskedelem</a></b>, angolul "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Emissions_trading" rel="nofollow" target="_blank">emissions trading</a>", vagy "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_emission_trading" rel="nofollow" target="_blank">carbon emission trading</a>", röviden "cap and trade", németül pedig úgy nevezik, hogy "<a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Emissionsrechtehandel" rel="nofollow" target="_blank">Emissionsrechtehandel</a>". Az utóbbi esetén meghatározzák, hogy egy ország összesen mennyi szén-dioxidot (illetve káros anyagot) bocsáthat ki (pl. nemzetközi egyezmények alapján), és ezeket a jogokat szétosztják az ország szervezetei között (jobb esetben árveréssel / "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Auction" rel="nofollow" target="_blank">auctioning</a>", rosszabb esetben a kormány döntése alapján / "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Grandfather_clause" rel="nofollow" target="_blank">grandfathering</a>"). Ezután az említett szervezetek egymás között akár kereskedhetnek is ezekkel a jogokkal, sőt, talán nemzetközileg is. Így biztosítható, hogy a lehető leghatékonyabban és legigazságosabban osszák el ezeket a jogokat, de mégis előre meghatározható, és ezáltal korlátozható legyen a szén-dioxid kibocsátás, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően. Ez így rendben is van, hiszen a cégek fizetnek is azért a szén-dioxidért, amit kibocsátanak, pl. a jogok árverésen történő kiosztása vagy az egymás között történő adásvétele során. Tehát a kibocsátáskereskedelem valóban szükséges lehet ahhoz, hogy biztosan tarthatóak legyenek a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott klímacélok. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy a kibocsátáskereskedelem mellett ne lenne érdemes bevezetni még a szén-dioxid-adót is, miként a fenti linkeken elérhető térképek alapján néhány ország teszi, vagy tervezi megtenni.</p><p style="text-align: justify;"></p><div style="text-align: center;"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_tax#/media/File:Map_of_carbon_taxes_and_emissions_trading_systems_worldwide_(2021).png" rel="nofollow" target="_blank">Map of carbon taxes and emission trading</a><br /></div><div><p></p><p style="text-align: justify;">A kibocsátáskereskedelemmel tehát elérhető valamilyen minimális klímacél, de a kibocsátáskereskedelem nem igazán segít ennek a minimális klímacélnak a túlteljesítésében. Pedig ha rosszul tervezték meg az adott klímacélt, akkor ennek a klímacélnak a túlteljesítésére lehet szükség. Ebben segíthet a szén-dioxid-adó, ami ugyan nem biztos, hogy garantálja egy minimális klímacél teljesítését, de hozzájárulhat ahhoz, hogy mindenki megtegye a klímaválság elkerülése érdekében, amit tud. Például, elképzelhető, hogy egy ország egyébként sem lépné túl a rá szabott szén-dioxid-kibocsátást, ezért a kibocsátáskereskedelemben nagyon alacsony lenne ott a szén-dioxid kibocsátás jogának az ára (hacsak valami spekuláns fel nem vásárolná ezeket a jogokat a jogokat kiosztó árverésen, hogy később monopól helyzetbe kerülve drágábban adhassa el őket), így ez nem lenne kellően ösztönző hatású. A szén-dioxid adót viszont ki lehet szabni úgy, hogy az a gazdaság szempontjából optimálisabb legyen.</p><p style="text-align: justify;">Végül is, a szén-dioxidot kibocsátó módon előállított termékek és szolgáltatások végfelhasználója a magánember, a fogyasztó, ezért ő fizeti meg az ezekre kivetett adók árát... ezért (illetve a demokrácia miatt) találták ki azt, hogy a magánemberek számára vonzóbbá kellene tenni a szén-dioxid adót... amit például úgy tehetnek meg, hogy az államkasszába befolyó szén-dioxid adót kizárólag arra használják fel, hogy csökkentsék vele a magánemberek adóit... így jobban járnak azok a magánemberek, akiknek az életmódja kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, tehát a szén-dioxid adó a kedvező irányba mozgatja az evolúciót. Másrészt vannak olyan ötletek is, amelyek szerint a magánembereknek közvetlenül járna pénz a szén-dioxid adókból, ezt úgy nevezik angolul, hogy "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_fee_and_dividend" rel="nofollow" target="_blank">Carbon fee and dividend</a>", és németül, hogy "<a href="https://de.wikipedia.org/wiki/CO2-Preis_mit_Klimapr%C3%A4mie" rel="nofollow" target="_blank">CO2-Preis mit Klimaprämie</a>". Talán csak így lehet valóban nyilvánvaló, hogy a szén-dioxid adóból profitálnak a környezettudatos emberek, ez pedig megteremtheti a politikai akaratot is a szén-dioxid adó bevezetéséhez. Másrészt felmerülhet a kérdés, hogy vajon hátrányos lenne-e a szén-dioxid adó az azt bevezető ország versenyképességére más országokkal szemben? Mert ha így van, akkor az viszont csökkentené ezt a politikai akaratot...</p><p style="text-align: justify;">Nézzünk egy példát. Pl. Magyarországon a szén-dioxid adó bevezetése előtt (vagy nélkül) egy termék X forintba kerülne, a szén-dioxid adó bevezetése után X+Y forintba. Pl. Kínából behozott hasonló termék Z forintba kerülne, és X<Z, de Z<X+Y. Tehát, a szén-dioxid adó bevezetése miatt a magyar termék már nem lenne versenyképes a kínaival szemben, és egy "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Subsidy" rel="nofollow" target="_blank">subsidy</a>" (<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Szubvenci%C3%B3" rel="nofollow" target="_blank">szubvenció</a>) a magyar terméken csak visszafordítaná vagy semlegesítené a szén-dioxid adó hatását. Tehát, a szén-dioxid adónak nem lenne teljesen jó hatása a gazdaságra, hacsak nem növelnénk a kínai termék behozatalának az árát. Ha viszont a kínai termékre a szén-dioxid adónak megfelelő vámot kellene fizetni, akkor a kínai termék ára Z+Y lenne, és X+Y<Z+Y miatt a magyar termék versenyképes maradna. Tehát, lehetséges, hogy a szén-dioxid adóval együtt érdemes lenne növelni bizonyos áruk behozatalára vonatkozó <b>vámokat</b>. Ez a trükk viszont nem működik olyan magyar árukra, amelyeket exportra szánunk. Mindez pedig azt jelenti, hogy a szén-dioxid adó ösztönzést jelenthet a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Localism_(politics)" rel="nofollow" target="_blank">lokalizmusra</a> is (a lokalizmus egyébként nemzetbiztonsági érdek is lehet a 21. században várható válságokban). De ha mégis nagyon exportálni akarunk, esetleg megtehetjük azt is, hogy a Magyarországról exportált árukra nem kérünk szén-dioxid adót, illetve visszaigényelhetővé tesszük azt. Még mindig marad nekünk az a szén-dioxid adó, ami az itthon igényelt termékek és szolgáltatások előállításakor keletkezik. Az itt említett módosításokkal a véleményem szerint nem sok veszteséget okozna a szén-dioxid adó, ha bevezetnék egy olyan országban, amelyik szabadon dönthet a vámjairól. Jó kérdés viszont, hogy hogyan valósíthatnánk meg az előbb említett politikát az Európai Unióban, amin belül nincsenek vámok, a külső vámok pedig közösek. Lehetséges tehát, hogy ebben az ügyben nem is magyar politikusokat kellene megkeresni, hanem inkább az Európai Unió vezetőit. De természetesen a magyar politikusok is megkereshetik a külföldi kollégáikat ezzel. <i><b>Vajon a vámuniók károsak a környezetünkre?</b></i><br /></p><p style="text-align: justify;">Ettől függetlenül még mindig elképzelhető, hogy a szén-dioxid adó a mai Magyarországon is jót tenne. Ösztönözné az áttérést egy olyan gazdálkodási formára, amire a 21. században és azután szükség lesz, hiszen a fosszilis energiahordozók úgyis elfogynak majd. Ha gyorsabban tudunk alkalmazkodni a helyzethez (illetve korábban elkezdünk dolgozni az ügyön), talán kevésbé lesznek károsak számunkra az eljövendő válságok.</p><p style="text-align: justify;">Egyébként, ami Magyarországot illeti, a jövedéki adóban is megadóztatják pl. a benzint, illetve állítólag volt olyan is, hogy "energiaadó" (a földgázra, villamos energiára és szénre), amiről nem sok információt találtam az Interneten, csak pl. a "2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról" részt a netes jogtárban, aminek viszont a mai napon hatályos állapota üres! 2017.01.01-én viszont még biztos hatályos volt a törvény. Lehet, hogy itt is egy olyan problémával állunk szemben, mint amit fentebb leírtam, és amit csak vámokkal lehetne orvosolni? Egyébként hasonló adó lehet az <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Carbon_tax#Petroleum_(gasoline,_diesel,_jet_fuel)_taxes" rel="nofollow" target="_blank">Egyesült Királyságban</a> is.<br /></p></div>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-12673212658594759312022-04-09T00:30:00.007+02:002022-04-15T14:43:36.443+02:00Öko-adó (ecotax, Umweltsteuer) ötlet #1: repülőgépek, repülőjegyek<div><p style="text-align: justify;">A környezetvédő politikusoknak többet kellene tennie annál, hogy elektromos autókat vesznek a minisztérium(ok) számára, vagy hogy napelemeket szereltetnek a saját hivatali épületeik tetejére. A politikának több lehetősége is lenne a környezetvédelemre, mint egy magánembernek vagy magáncégnek. Ilyen lehetőségek például a nemzetközi környezetvédő megállapodások kidolgozása, a környezetbarát szabványok kidolgozása, egyes környezetkárosító dolgok betiltása, más környezetkárosító dolgok megadóztatása. Ebben a blogbejegyzésben (és valószínűleg néhány következőben) ez utóbbit, tehát a környezetkárosítás megadóztatását szeretném kifejteni jobban, mert talán itt lehetne a legegyszerűbben és leghatékonyabban pozitív változást elérni. Ezt angolul "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ecotax" rel="nofollow" target="_blank">ecotax</a>", németül "<a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Umweltsteuer" rel="nofollow" target="_blank">Umweltsteuer</a>" címszó alatt találjuk meg a WikiPedia-ban, és az onnan nyíló linkek még sok kapcsolódó fogalmat is megismertethetnek az olvasóval. <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Umwelt%C3%B6konomik" rel="nofollow" target="_blank">Innen</a> kiderülhet, hogy vannak már pl. folyóiratok is a környezetvédelem és a közgazdaság kapcsolatáról. Magyarországon, sok más országhoz hasonlóan már meg is vannak adóztatva egyes környezetkárosító dolgok, ezt "környezetvédelmi termékdíjnak" nevezik, és a <a href="https://net.jogtar.hu/" rel="nofollow" target="_blank">netes jogtárban</a> utána lehet nézni pl. a következő törvénynek: "<b>2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról</b>". Sőt, az Internet azt is elárulhatja, hogy már OKJ-s képzés is volt a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyintézésről. Tehát, felmerülhet a kérdés, hogy tudunk-e segíteni a politikusoknak a környezetvédő adók megalkotásában, ha ennyire le vagyunk maradva a szakértőktől a témában? Szerintem igen, hiszen így mi éppen azt a hidat építhetjük, amely a "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/School_Strike_for_Climate" rel="nofollow" target="_blank">Fridays for Future</a>"-höz hasonló, általános célokat kitűző mozgalmak felől elvezet a reális, mind rövid, mind hosszú távon fenntartható konkrét politikai lépésekig, amelyeket a környezetvédelem érdekében hozhatnak. Szóval, kezdjünk is hozzá...</p><p style="text-align: justify;">Először is, érdemes átolvasni az előbb említett és a hozzájuk kapcsolódó WikiPedia oldalakat a témában. Innen kiderülhet, hogy az öko-adóknak több lehetséges fajtája van, és a "környezetvédelmi termékdíj" ezeknek csak egy részét fedi le. Más-más országok más-más környezetkárosító dolgokat adóztatnak meg, és ebből adódik, hogy a legegyszerűbben úgy érhetünk el változást, ha olyan öko-adót vezetünk be, ami külföldön valamelyik országban már létezik, de Magyarországon még nem. Másrészt a téma összetettségét úgy egyszerűsíthetjük le, ha egyszerre csak egy fajta öko-adóval foglalkozunk. Ennek megfelelően, ez a blogbejegyzés a továbbiakban csak <b>a repülőgépek üzemanyag-fogyasztása ellen</b> hozott öko-adó(k)ról szól, mert ilyen(ek) (a szerző tudtával) még nincs(enek) Magyarországon. A repülőgépek viszonylag sok üzemanyagot használnak, ezért az üzemanyag elégetésével sok szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, ami hozzájárul a globális klímaváltozáshoz. Ennek korlátozása érdekében azt találták ki, hogy megadóztatják, és ezáltal drágábbá teszik a légi utazásokat, és a közgazdaság törvényszerűségei szerint ez valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy kevesebben választják a légi utakat, vagyis kevesebb repülőgép-járatot indítanak majd, tehát kevesebb üzemanyag fogy (másrészt az adóból befolyt pénzekből támogatni tudják a környezetvédelmet). Erről a témáról elég részletesen kidolgozott cikkeket találhatunk a WikiPedia-ban: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Aviation_taxation_and_subsidies" rel="nofollow" target="_blank">Aviation taxation and subsidies</a>, illetve <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Luftverkehrabgabe" rel="nofollow" target="_blank">Luftverkehrabgabe</a>. <i>(Hozzáfűzés az érthetőség kedvéért: 2022-04-12: külföldön tehát néhány helyen a repülőjegyek áraiba építik be a repülési adót, aminek a mértéke függ a megtett távolságtól.)</i> A magyar politikusokhoz intézett petíciónk tehát egyszerű lehet: a belinkelt WikiPedia-cikkek alapján vezessék be Magyarországon is a "repülési adót"... de jobban tesszük, ha ezt a kérésünket még jobban kidolgozzuk és megindokoljuk... Néhány érv és a törvényjavaslat pontosítása következik:<br /></p><ul style="text-align: left;"><li style="text-align: justify;">Talán a legnagyobb hátrány, ami a dráguló repülőjegyekből származhat, az az, ha emiatt kevesebb külföldi turista érkezne Magyarországra. Ezt viszont elkerülhetnénk azzal, ha a "repülési adót" csak a magyar állampolgároknak kellene megfizetnie, a külföldieknek nem. Ennek még talán meglenne az az áldásos hatása is, hogy a magyarok talán inkább belföldre utaznának nyaralni, nem pedig külföldre, tehát erősödhetne a <b>belföldi turizmus</b>. Hasonlóképpen, talán valamivel kevesebb magyar menne külföldre munkát vállalni, mint egyébként.</li><li style="text-align: justify;">A 21. században várható gazdasági válságokat vetítik/vetítették elő a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/COVID-19_pandemic" rel="nofollow" target="_blank">koronavírus-járvány</a> és az <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Russo-Ukrainian_War" rel="nofollow" target="_blank">ukrajnai háború</a> által okozott válságok. Ezekben kiderült, hogy a nemzetközi kapcsolatokra túl nagy hangsúlyt fektető gazdaság törékeny, amin úgy lehetne segíteni, ha ösztönöznénk a <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Localism_(politics)" rel="nofollow" target="_blank">lokalizmust</a>, ezt pedig nyilvánvalóan elősegíti, ha drágul a légi közlekedés.</li><li style="text-align: justify;">Mivel repülőutakon inkább a gazdagabb emberek vesznek részt, a "repülési adónak" jó hatása lehet a szocializmus szempontjából is, hiszen főleg a gazdagabb embereknek kellene fizetniük azt, tehát csökkenhetnének általa az emberek közötti vagyoni különbségek. Éppen ezért, talán a politikai akarat is meglenne a döntéshez, hiszen egy demokráciában a többség általában szegényebb.<br /></li><li style="text-align: justify;">Természetesen felmerül a kérdés, hogy valóban kevesebb repülőjáratot indítanának-e, ha kevesebb utas lenne, vagy pedig a repülőgépek félig üresen indulnának-e el... illetve, ha a "repülési adó" miatt nem lenne közvetlen járat két város között, akkor vajon az utasok ehelyett több repülőgép-járattal, átszállással jutnának-e el a céljukhoz, és ez vajon kevésbé lenne-e környezetbarát, mint az eredeti megoldás. Erre azt válaszolhatjuk, hogy a légitársaságok valószínűleg úgyis optimalizálják a járataikra szóló jegyárakat, tehát ha vannak még üres helyek egy repülőgépre, akkor az utasok úgyis olcsóbban kaphatnak rá jegyet, természetesen a "repülési adó" megfizetése mellett. Hasonló aggályokra az lehet még a válasz, hogy a WikiPedia cikkek alapján a "repülési adó" bevált, és itt is működik az Adam Smith-féle "<a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Invisible_hand" rel="nofollow" target="_blank">láthatatlan kéz</a>".<br /></li><li style="text-align: justify;">Viszont lehetséges, hogy a WikiPedia-ban leírt, különböző országokban megvalósított "repülési adó" megoldásoknál lenne környezetbarátabb megvalósítás is... például olyan, amelyik az adó mértékének megállapításánál nem csak a megtett távolságot, hanem a repülőgép fogyasztását és kapacitását is figyelembe venné: tehát, annál nagyobb lenne a repülőjegy árába épített "repülési adó", minél nagyobb a "fogyasztás/utas", ez pedig nem csak az utazási szokásokat befolyásolhatná, hanem ösztönözhetné a technikai innovációkat is a repülés terén (pl. léghajó és repülőgép keresztezése).</li><li style="text-align: justify;">Jó kérdés, hogy mire kellene fordítani az adóból bejövő pénzt... hiszen aki ebből a pénzből részesül, az érdekeltté válik abban, hogy minél több pénz jöjjön be az adóból: tehát, emiatt akár érdekében állhat az is, hogy több légi utazás történjen. (Talán hasonló okok miatt döntöttek az ókorban az "áldozat" mellett.) Másrészt az adóból bejövő pénz az adó mértékének növelése esetén is nőhet, ez viszont inkább csökkenti a légi utazások számát. Tehát, kialakulhat egy egyensúlyi állapot, ahol az adó mértéke optimális azoknak az embereknek a szempontjából, akik részesülnek belőle. Az adóból befolyt pénzt tehát szét lehetne osztani az emberek között, vagy növelni vele az állam költségvetését (ezáltal pedig más adókat csökkenteni lehetne), vagy akár környezetvédő célokra is lehetne fordítani az összeget. Mindegyik esetben a demokrácia dönthet a dologról.<br /></li></ul></div><div style="text-align: justify;">A törvény konkrét kidolgozását inkább a fizetett politikusainkra bíznám, az itt leírtaknak és a más országokban már megvalósított törvényeknek segítségével. Persze szükség esetén akár megpróbálhatok én is segíteni a dologban... Igyekeztem úgy megírni ezt a blogbejegyzést, hogy meg is tudjam majd osztani néhány politikussal, ha eljön az ideje... de lehet, hogy előbb más jellegű öko-adó ötletekről is írok még blogbejegyzéseket. <i>(Blogbejegyzés szerkesztve: 2022-04-15: a témához ajánlom még elolvasni a következő WikiPedia cikkeket is: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Kerosene_tax" rel="nofollow" target="_blank">Kerosene tax</a>, <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Kerosinsteuer" rel="nofollow" target="_blank">Kerosinsteuer</a>, <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Environmental_effects_of_aviation" rel="nofollow" target="_blank">Environmental effects of aviation</a>, <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Umweltauswirkungen_des_Luftverkehrs" rel="nofollow" target="_blank">Umweltauswirkungen des Luftverkehrs</a>.)</i><br /></div>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-39081527774272316882022-03-25T20:13:00.009+01:002022-03-25T20:18:24.452+01:00Még újabb fejlemények (új állás, német előadások, betacizmus)<p style="text-align: justify;">Úgy tűnik, hogy felvesznek egy programozó állásra, ezért már fel is mondtam a jelenlegi munkahelyemen... ez egy kicsit kockázatos volt, de reméljük, hogy ebben az esetben "aki mer, az nyer". Remélem, hogy a próbaidőn beválok, és hosszú távon alkalmaznak, ebben az esetben nem a szabadidőmben kell fejlesztenem a szakmai tudásomat, hanem valószínűleg elég lesz erre a munkaidő... szóval, valószínűleg több szabadidőm jut a matematikára a jövőben (és nem utolsósorban, többet fogok keresni)! Egyébként ez azt is jelenti, hogy a blogomban a bemutatkozásomat frissítenem kell azzal, hogy már nem keresek állást.<br /></p><p style="text-align: justify;">Ami a matematikát illeti, rájöttem, hogy nem csak a YouTube-on vagy az Archive.org-on találhatok a matematikáról szóló egyetemi előadásokat, hanem máshol is. Ezek közül nem mindnek jók a felhasználási feltételei, de találtam legalább egy német nyelvű portált, ahol megfelelő licencű előadásokat lehet nézni, szóval lehet, hogy még a podcastok előtt vagy azok mellett ezeket fogom megnézni:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://openlearnware.tu-darmstadt.de/" rel="nofollow" target="_blank">https://openlearnware.tu-darmstadt.de/</a></p><p style="text-align: justify;">Itt nem csak a matematikáról, hanem más tudományterületekről is találhatók előadások. Ezeknek (vagy legalább egy részüknek) a licence elvileg CC-BY-SA, ami lehetővé teszi a kereskedelmi célú felhasználást is (ami azért lehet fontos, mert az elveim szerint szinte mindenféle cél felfogható kereskedelmileg jövedelmező célként is).</p><p style="text-align: justify;">A legfontosabb pedig, amiért jónak láttam most írni egy blogbejegyzést, az az, hogy egy "pen pal" (alkalmi? külföldi levelezőtárs) segített abban, hogy továbbjussak a B és V betűkről szóló kutatásomban. Ezekről korábban már írtam <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/02/erdekes-egybeeses-b-es-v-betuk.html" rel="nofollow" target="_blank">egy</a>, <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/06/nirvana-vagy-nibbana.html" rel="nofollow" target="_blank">kettő</a>, <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/10/nehany-ujabb-pelda-b-es-v-betuk.html" rel="nofollow" target="_blank">három</a>, (<a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/12/fejlemenyek-vegyes-osszefoglalas-2021.html" rel="nofollow" target="_blank">négy</a>) blogbejegyzést. Most pedig kiderült, hogy neve is van a dolognak, ez pedig a <b>betacizmus</b>! Tehát, ahhoz, hogy többet megtudjunk a témában, egyszerűen csak el kell olvasni az erről szóló WikiPedia-cikkeket azokon a nyelveken, amelyeket ismerünk:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Betacizmus" rel="nofollow" target="_blank">https://hu.wikipedia.org/wiki/Betacizmus</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Betacism" rel="nofollow" target="_blank">https://en.wikipedia.org/wiki/Betacism</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Betazismus" rel="nofollow" target="_blank">https://de.wikipedia.org/wiki/Betazismus</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Érdekes például, hogy a betacizmus a héberben is megtalálható, illetve a latin nyelvben is írták a V-t néha B-vel is feliratokban. Tehát, az általam spirituális eredetűnek sejtett rejtély a nyelvészet tudománya által veszített mágikus erejéből, és számomra kevésbé érdekessé vált, miután megtudtam, hogy már neve is van a jelenségnek. Így a témát kutathatták és kutathatják mások is, tehát nem olyan fontos, hogy éppen én foglalkozzak vele... tehát ehelyett is inkább a matematikán szeretnék gondolkodni.</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697tag:blogger.com,1999:blog-9206846163371838620.post-31479297001895832132022-02-22T19:45:00.000+01:002022-02-22T19:45:04.467+01:00Újabb fejlemények (német podcastok, programozzak-e, környezetvédelem, politika)<p style="text-align: justify;">Találtam egy jó, német nyelvű podcastot a matematikáról, bár a podcast neve úgy gondolom, nem szerencsés:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://pi-ist-genau-3.de/" rel="nofollow" target="_blank">https://pi-ist-genau-3.de/</a></p><p style="text-align: justify;">A podcast neve azt jelenti, "pi pontosan 3", én viszont a jelenlegi ismereteim szerint nem tudok elképzelni olyan geometriát, ahol ez mindig igaz lenne (bármely középpontú, tetszőleges sugarú kör kerületét számítva). Tehát, úgy gondolom, hogy ez a Bolyai-féle és a Riemann-féle geometriák esetén sem lenne igaz. Na mindegy, egyébként a podcast nem erről szól, hanem érdekes matematikai dolgokról, szóval már meg is hallgattam az eddigi epizódjait, és nem bántam meg. Másrészt tovább kerestem német podcastokat, és a következő honlapot találtam:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://deutschepodcasts.de/" rel="nofollow" target="_blank">https://deutschepodcasts.de/</a></p><p style="text-align: justify;">Ezen a honlapon <b>rengeteg</b> német podcastot lehet találni. Először azt hittem, itt nincs olyan sok podcast, de azután rájöttem, hogy az egyes podcast-kategóriákba tartozó podcastok listázásánál egy jobbra mutató nyílra (vagy "nagyobb, mint" relációjelre) való kattintással lehet lapozni, szóval kb. 20-szor annyi podcastot is lehet találni, mint amennyit először láttam itt. Engem főleg a "Bildung", "Wirtschaft", "Wissenschaft", "Religion und Spiritualität" témakörök érdekelnek, de kicsit belehallgathatok más témakörök podcastjaiba is. Pl. az "Erklär mir die Welt" podcast számomra érdekes című epizódjait hallgattam nemrég. Amelyeknek viszont nem hangzott érdekesnek a címe, azokat nem hallgattam meg, miért tenném? Van elég podcast, amit hallgathatok. Rengeteg podcast szól pl. coachingról, bár ez engem nem annyira érdekel, mert úgy gondolom, elég tudatosan vezetem az életemet. Vannak podcastok pl. a környezetvédelemről is, ha nem találnék jobbat. Egyébként inkább nem árulom el, melyik podcastokat fogom innen hallgatni, ez nem lesz a blogom témája, talán untatná is az olvasóimat. De most annyira megkedveltem ezt a podcastokat gyűjtő német honlapot, mint annak idején a LibriVox prodzsektet... és most látom, hogy vannak testvér-oldalai is, pl. angol vagy más nyelvű podcastokkal!</p><p style="text-align: center;"><a href="https://american-podcasts.com/" rel="nofollow" target="_blank">https://american-podcasts.com/</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://uk-podcasts.co.uk/" rel="nofollow" target="_blank">https://uk-podcasts.co.uk/</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://irepod.com/" rel="nofollow" target="_blank">https://irepod.com/</a></p><p style="text-align: center;"><a href="https://italia-podcast.it/" rel="nofollow" target="_blank">https://italia-podcast.it/</a><br /></p><p style="text-align: justify;">Úgy látom, ezeknek a honlapoknak nincsenek felhasználási feltételei, tehát nem kell a jogi szabályok megsértése miatt aggódnom. A podcastokat ezekről a honlapokról is lehet hallgatni, de megadják az egyéb elérhetőségeiket is... Ennyit a podcastok hallgatásáról.</p><p style="text-align: justify;">Bár az előbbiek szerint a német tanulás jól halad a karrierépítésem részeként, sajnos a programozás nem halad ilyen jól: nem sokszor volt kedvem programozni az <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/12/vissza-matematikahoz-programozas-e.html" rel="nofollow" target="_blank">erről szóló blogbejegyzésem</a> óta. Az is lehet, hogy van valami a tudatalattimban, ami visszatart, és azt mondja, hogy a programozás gyakorlása úgysem segít abban, hogy jobb állást kapjak. Miért? Talán azért, mert nem szívesen költöznék albérletbe, ezért főleg Kiskunfélegyházán és Kecskeméten keresek állást... itt pedig nem sok programozó álláslehetőség van (eltekintve a távmunkától, de oda meg valószínűleg munkaeszközbe kellene befektetni), tehát lehet, hogy a némettel valóban többre megyek, mint a programozással. De az is lehet, hogy nem, és inkább tartanom kellene a szavam, hogy ez az év lesz a programozás éve az életemben (legalábbis a szabadidőmben)... Mindenesetre már megpályáztam egy kecskeméti programozó állást, ahova lehet is esélyem bekerülni (protekció/kapcsolat miatt), ennek várom az eredményét, és talán ez is egy ok lehet arra, hogy a programozás gyakorlása a szabadidőmben miért lehet felesleges. Pl. úgy gondolom, hogy a TAO kínai filozófiája, a "nem cselekvés" ("wu wei") inkább a passzív német tanulást támogatja, mint az aktív programozást. De az a lényeg, ha nem is programozok, akkor legalább nyelveket tanulok, más valaki talán ezt sem tenné. Egyébként még lehet, hogy ebben az évben később sikerül összegyűjtenem az akaraterőmet ahhoz, hogy intenzíven programozzak, különösen, ha még jobb ötleteim vagy elképzeléseim lesznek arra, hogy mit programozzak: pl. lehetséges-e mesterséges intelligenciát adni a matematikai szoftverhez, ami segít a kutatásban? Az a baj, hogy a szoftver érdekes feature-eihez sok unalmas feature megvalósításán keresztül vezet az út. Ennyit a programozásról.<br /></p><p style="text-align: justify;">Még arról szeretnék ma írni, hogy mivel tervezem folytatni ezt a blogomat a közeljövőben. A blog alcíme "mini think-tank", és ez hű lenne ahhoz az elképzelésemhez, hogy a blog a korábbi (lezárt) környezetvédő prodzsektem folytatása akar lenni:</p><p style="text-align: center;"><a href="https://fecowebs.ourproject.org/" rel="nofollow" target="_blank">https://fecowebs.ourproject.org/</a></p><p style="text-align: justify;">A környezetvédelem mellett egyéb politikai ötleteimről, pl. <a href="https://feketearpad2.blogspot.com/2021/02/a-politikat-passzolom-szocialista.html" rel="nofollow" target="_blank">a szociális igazságosság előmozdításáról</a> is lehet itt szó. Ezeknek a dolgoknak viszont nem sok értelme van, ha a blogom látogatottsága kicsi (és jelenleg valóban az). Tehát, arra gondoltam, hogy olyan blogbejegyzéseket kellene írnom, amelyeket emailben is megosztanék a címzettel, mint egy nyílt levelet. Pl. megvárnám a választásokat (addig nincs értelme ezzel foglalkozni), azután valamennyi idővel (amikor már lesz a parlamenti képviselőknek rám ideje) blogbejegyzést írnék arról, hogy szerintem az államnak kellene biztosítania ingyenes és magyar email címet az állampolgárainak, hiszen az email napjainkban nagyon fontos lett a boldoguláshoz, és nem hagyatkozhatunk külföldi vagy rossz felhasználási feltételeket megfogalmazó szolgáltatókra. Talán ugyanebben a blogbejegyzésben megemlíteném még a <a href="https://publiccode.eu/" rel="nofollow" target="_blank">"Public Money, Public Code"</a> nevű kampányt is, vagy egyéb informatika-politikai ötleteket is. Ezután elküldeném ezt a blogbejegyzést emailben a parlamenti képviselőmnek, és hátha sikerrel járna...</p><p style="text-align: justify;">De térjünk vissza a környezetvédelemhez. A FEcoWebS/FEWS prodzsekt idején fontosnak tartottam a túlnépesedés elleni küzdelmet, mert a túlnépesedés a környezetvédelmi problémák egyik fő oka. De közben rá kellett jönnöm, hogy az emberiségnek csak egy kis része támogatná a túlnépesedés elleni törvényeket, mert ezek gyengítenék a túlnépesedés ellen törvényt hozó országokat a többi országgal szemben (különösen migráció esetén), valamint megnehezítenék az idősebb korosztály megfelelő nyugdíjhoz való juttatását. Illetve, az emberek egyszerűen nem szeretik, ha a szabadságukat korlátozzák a gyermekvállalás tekintetében. Tehát, rá kellett jönnöm, hogy a túlnépesedés nagyon komplex és nehéz probléma, amit valószínűleg csak nemzetközi szinten lehetne megoldani, erre viszont jelenleg nincs meg a megfelelő politikai akarat. Pl. az is lehet, hogy a túlnépesedésről szóló tudományos eredményeket ("a lakás és a rezsi árától is függhet a gyermekvállalási kedv, nem csak az élelem árától, mint Malthus tanította") az ellenkező célra is fel lehetne használni: a népesség növelésére, ahogyan Magyarországon is próbálkozott ezzel a kormány. Szóval jelenleg (amíg nem vagyok gazdag) inkább más módon kellene megpróbálnom védeni a környezetet. Itt nem igazán lehet megváltani a világot, hiszen rengetegen károsítják a környezetet, és rengetegen dolgoznak a környezet védelmén is. Mivel járulhatnék hozzá jelentős mértékben a környezet védelméhez? Arra gondoltam, hogy egy prodzsektre kellene koncentrálnom, nem pedig sok kis ötlet publikálására (cikkekből van elég, de a megvalósítás a lényeg, másrészt nem is olyan könnyű sok eredeti ötletet összehozni). Ilyen nagyobb prodzsektem volt a FEcoWebS/FEWS prodzsekt részeként az áruházláncok reklámkiadványainak pazarlásának csökkentésére tett kísérletek (pl. petíciók) sora, amíg el nem bizonytalanodtam abban, hogy ez valóban jót tenne-e.<br /></p><p style="text-align: justify;">Tehát, arra jutottam, hogy érdemes lenne az <b>öko-adókon</b> gondolkodni, talán ezek lehetnek a leghatékonyabb eszközök a politikusok kezében (a már említett túlnépesedés csökkentésétől eltekintve) a környezet védelme érdekében (bár, még bizonyos dolgokat, pl. az egyszer használatos műanyagokat <b>be is lehetne tiltani</b>, de az kevésbé lenne liberális). Az öko-adóhoz nem igazán kellene pénzt költeni (tehát nem mikroökonómiai eszközről lenne szó), ez inkább pénzt hozna (mint makroökonómiai eszköz). Persze az öko-adóknak sokféle formája lehet: pl. a már említett reklámanyagok pazarlását is lehetne vele csökkenteni azok megadóztatásával. Úgy tudom, van is ilyen Magyarországon: a "környezetvédelmi termékdíj". A "népegészségügyi termékadó" és a "jövedéki adó" is hasonlóak lehetnek ahhoz, ahogyan ez működik. A feladat, hogy még több környezetkárosító dologra is kiterjesszenek hasonló adókat, illetve meghatározzák azok optimális mértékét. Például, az "Erklär mir die Welt" podcast #68. epizódja egy olyan szén-dioxid adóról (CO2-Steuer) szól, amit a személyszállító repülőgépek repülőjegyei után kellene fizetni. Ez valószínűleg csökkenteni tudná a repülések számát (bár elképzelhető, hogy akkor néhány repülőjárat mégis elindulna, csak kevesebb utassal), ami a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez vezethetne, valamint egyúttal a kockázatos globalizáció csökkentéséhez is (amennyiben kevesebb repülőjárat indulna). Persze jól át kellene még gondolni ezeket a dolgokat, vajon mindenki jól járna-e ezzel (nézzük pl. a turizmust), vagy csökkentené-e az ország versenyképességét? A terveim szerint ezekről szólnak majd a következő blogbejegyzéseim. Azután lehetne ezeket kommunikálni...</p>Fekete Árpádhttp://www.blogger.com/profile/03140999006001656115noreply@blogger.com0Kiskunfélegyháza, 6100 Magyarország46.7112802 19.851519718.401046363821152 -15.3047303 75.021514036178843 55.0077697