Érdekel a politikai filozófia, volt is néhány ötletem ezen belül. Véleményem szerint túl nehéz lenne a jelenlegi rendszerek helyett valami teljesen újat alkotni úgy, hogy az ne okozzon válságot (főleg a külgazdaság és a külügyek miatt), szóval úgy gondolom, hogy a gyökeres változásoknak az utópisztikus vagy a disztópikus sci-fi regényekben van a helye, nem az aktuálpolitikában. Ezért úgy gondolom, hogy főleg kisebb ötletekre lenne szükség, amelyek fokozatosan, békésen és demokratikusan alakítják át a rendszert valami szocialistábbá, fenntarthatóbbá és környezetbarátabbá. Tehát arra gondoltam, hogy kitalálhatnánk ilyen ötleteket, mint egy "think tank" vagy "policy institute", majd ezeket az ötleteket eljuttathatnánk olyan politikusokhoz és gondolkodókhoz, akik megfontolnák azokat. Ezeket az ötleteket nem csak egy ország politikusai kaphatnák meg, hanem bármelyik országéi. Nekem jelenleg a következő négy a legjobb régebbi ötleteim a demokratikus szocializmus témakörében:
- A kapitalista munkaszerződések és licencek (stb.) jogi szövegeinek publikusnak kellene lennie, és lehetőleg a demokratikus államnak kellene elkészítenie azokat a gazdagok helyett, tehát a gazdagok csak néhány etikus lehetőség közül választhatnának, és a jogilag kötelező érvényű szövegek helyett csak a pénzzel és a dolgokkal szabadna törődniük.
- Meg kellene engedni bárkinek bármikor azt, hogy vállalkozás-jellegű munkát (pl. szolgáltatásokat, kézműves mesterségeket vagy őstermelői tevékenységet) végezzen, és értékesítse azt: csak a végterméket kellene megadóztatni, de a munkavégzéshez való jogot nem (minden adó és könyvelési költség, stb. valódi dolgokhoz kellene, hogy tartozzon, ami bevételt is jelent). Ez megkönnyítené azt, hogy valaki egy független részmunkaidős vállalkozást indítson, mint jövedelemkiegészítést, vagy hogy fejlessze azt lépésről lépésre ahelyett, hogy kölcsönt kelljen felvennie a startup számára (mivel a kölcsönök sohasem etikusak). Egyébként itt az adócsalás lehetősége jelenthet problémát, de ezt valószínűleg el lehetne kerülni, ha az értékesítés ilyen vállalkozások számára csak "értékesítési pontokon" történne.
- A nagy értékű ingatlanokat és az egyéb regisztrált tulajdont (mint a részvényeket, kötvényeket, stb.) nem szabadna, hogy a gyermekek örököljék a szüleiktől (azért, hogy az újszülötteknek egy kicsit nagyobb esélyegyenlősége legyen). A kisebb értékű ingatlanok viszont jó lenne, ha még mindig örökölhetők maradnának, mivel ezek lehetnek a szegények egyedüli értékei. A pénznek is örökölhetőnek kell lennie, mivel ez olyan, mint az ajándék. A filozófia, ami emögött áll, azt mondja, hogy a természetben közös (volt) az ingatlan (a föld). Ahogyan az indián mondás mondja: "A Földet nem a nagyapáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön"... ezt viszont úgy is lehet mondani, hogy: "A régi indiánok nem az őseiktől örökölték az ingatlanjaikat, hanem az utódaiktól kapták kölcsön azokat."
- Meg kellene engedni azt, hogy az állami cégek állásokat biztosítsanak a szerencsétleneknek (még akkor is, ha ez kisebb minimálbért jelent, akárcsak a közmunka), tehát a kommunizmust akár egy kapitalista demokrácia is felhasználhatná, mint egy minisztériumot, és a három gazdasági út: a részvényesek (shareholders) kapitalizmusa, a résztvevők (stakeholders) kommunizmusa és a kisgazdák (smallholders) függetlensége egy rendszerben kellene, hogy együtt éljen, miként a termékek is együtt élnek a szupermarketek polcain.
Végül is nem vagyok biztos benne, hogy mindegyik említett ötletem a jelenlegi formájában tökéletes, tehát még érdemes lenne gondolkodni rajtuk, és beszélgetni róluk, illetve részletesebben kigondolni és megfogalmazni azokat, akár mint egy-egy konkrét törvényjavaslatot. Ettől függetlenül nemrég elküldtem ezeket angolul (kicsit másként) 4 angol nyelven beszélő politikusnak vagy gondolkodónak, bár nem biztos, hogy mindannyian meg is kapták azokat különféle okok miatt (régi email cím, "contact form" ahova végül is nem regisztráltam, vagy olyan email cím, amit talán csak a munkatársak olvasnak). Még régebben valamelyiknek a régebbi (bár, talán jobb) változatát magyar politikusnak is elküldtem. Jó kérdés, hogy érdemes-e ezeket még másoknak is elküldeni (pl. egyetemi tanároknak), de félek, hogy ez inkább spammelésnek tűnne... legyen tehát elég ez a blogbejegyzés a témában... A lényeg, hogy én magam nem akarok, és talán nem is tudnék politikus lenni, viszont lehetnek jó ötleteim a politikai filozófia területén, amiket érdemes megosztani. A jövőben inkább a környezetvédelem területén lenne még érdemes ötletelni, úgy gondolom. Az ötletek megosztására vonatkozik a blogbejegyzésem címének első jelentése: "A politikát passzolom".
Ugyanennek a kifejezésnek a másik jelentése azt mondja, hogy nem akarok a politikával foglalkozni a jövőben. Erre több okom is van, ezek egy részéről írtam már "A kereszténység kritikája" c. művemben is. Nemrég találtam még egy újabb okot is arra, hogy miért ne foglalkozzak a politikával: ez pedig az, hogy a politikában semmi sem tökéletes. Találtam ugyanis egy levelezőtársat, akivel arról a politikai filozófiai problémáról kezdtünk el üzeneteket váltani, hogy a demokrácia hogyan viszonyul a kisebbségek ügyeihez. A demokrácia, definíció szerint a többség uralmát jelenti, tehát valószínűleg nem támogatja a kisebbségeket. Valószínűleg akkor támogathatja mégiscsak őket, ha a különböző kisebbségek szövetséget kötnek egymással (általában ők a liberálisok). Ekkor viszont, könnyen előfordulhat az, hogy valamelyik kisebbség ügyét nem szeretnénk támogatni, de mégis támogatnunk kell azt, hogy megkapjuk a szavazataikat. Szóval, valamelyik kisebbség szempontjából valószínűleg nincs tökéletes út. Valaki mással is beszélgettünk a politikáról, szerinte a szó szerint vett demokrácia (népuralom) valószínűleg nem lenne környezetbarát és fenntartható (pl. kölcsön felvétele miatt), hiszen a csőcselék uralkodna... ebben nem vagyok biztos, de ez is elgondolkodtató (nem tudom sem megerősíteni, sem cáfolni).
