Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak

"Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak" - ezt a mondatot mottónak használtam "A kereszténység kritikája" c. könyvem egyik fejezetéhez... de talán nem is magyaráztam meg ezt jobban a könyvemben. A "nem vagyok szőlővessző" János Evangéliumának 15. fejezetére utal (Jn:15:1-6):

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.
Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.

Véleményem szerint a tökéletes Isten nem beszélhet így, tehát nem használhat metaforákat, csakis úgy beszélhet, hogy a szavait szó szerint kelljen érteni. Hasonlóképpen, ide tartozhat még például a következő rész is (Mk:1:17-18):

És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.
És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.

Bár, ez utóbbi rész utalhat a hálóval és szigonnyal harcoló RETIARIUS gladiátorokra is (talán éppen ezért hagyták ott a hálóikat), de a keresztények által használt halra emlékeztető szimbólum (ikhthüsz) alapján mégis arra gondolhatunk inkább, hogy Jézus itt metaforát használhatott, ami pedig istensége ellen szól. Persze még megpróbálhatnánk védeni ezt a bibliai részt azzal, hogy az emlősök (köztük az emberek) a halakból fejlődtek ki az evolúció során, ami azt is jelentheti, hogy egy másfajta biológiai rendszertan szerint még mindig "halak" maradhattak. Ezt talán azzal lehetne megindokolni, hogy matematikai szemlélet szerint nincs pontosan definiálva az, hogy mit nevezünk halnak és mit nem. Tehát, elkezdhetjük vizsgálni ezt a kérdést úgy, hogy vajon Jézus matematikai szemlélettel rendelkezett-e? Nem is olyan egyszerű ennek a kérdésnek a vizsgálata, hiszen találtam olyan bibliai részt, amely arra utalhat, hogy a szóban forgó rész "matematikai" szemlélettel íródhatott: a Teremtés Könyvében (1Móz:1:1-2):

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

Az angol, King James Version fordítású Bibliában így szól ez a rész:

In the beginning God created the heaven and the earth.
And the earth was without form, and void; and darkness was upon the face of the deep. And the Spirit of God moved upon the face of the waters.

Arra gondoltam, hogy itt a "the earth was without form" rész (magyarul: a föld forma nélküli volt) azt is jelentheti, hogy Isten Igéje (lásd: Jn:1:1-3) még nem rendelkezett olyan kifejezéssel, ami matematikai pontossággal leírhatta volna a Föld formáját (például, ha a Föld formája geoid, akkor jó kérdés, hogy matematikailag mit nevezhetünk még geoidnak, és mit nem). Tehát, a teremtés úgy történhetett, hogy Isten Igéje nevet adott a Föld formájának, és ezáltal a Föld felvette az adott formát... na mindegy.

A lényeg, hogy ez a spekuláció még mindig elég gyenge ahhoz, hogy indokolja, hogy mi jogosította fel Jézust arra, hogy önmagát szőlőtőnek, a tanítványait pedig szőlővesszőknek nevezze. Ez ugyanis, ha eltekintünk a metaforikus értelmezéstől, szigorú értelemben hamisnak tűnik, Isten pedig nem beszélhet hamisságot. Nem hiszem, hogy nem választhatjuk szét matematikailag ezt a két biológiai lényt: a szőlőtőt és az embert... ezután már csak egyvalami jutott az eszembe, ami támogathatná a szó szerinti értelmezést, mégpedig az, hogy amikor az idézett beszédet (Jn:15:1-6) elmondta, akkor a bor beszélhetett Jézusból! Annyira szerethette a bort, hogy azonosulhatott azzal, és így a szőlővel is... utána pedig a környezetvédő tevékenysége főleg a szőlőre terjedhetett ki, hiszen a papok szőlőből készült misebort isznak, ezt védelmezik is tehát.

A keresztények többsége azonban az említett bibliai részt (Jn:15:1-6) mégis metaforikusan értelmezi, tehát csak egy analógiát lát benne Isten, Jézus és a tanítványok helyesnek hitt viszonyára vonatkozóan. De összefoglalva, véleményem szerint a metafora (és ezáltal a szigorú értelemben vett hamis állítások) használata arra utalhat, hogy Jézus nem volt tökéletes Isten (illetve nem olyan, akit én szeretek). Így hát előszeretettel használtam ezt ("nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak") mottóként a könyvem egyik fejezetéhez...

Közben rájöttem arra is, hogy a könyvemben még legalább egy másik rész is bővebb magyarázatra szorul, mégpedig a következő: "Az Eucharisztia inkább római (talán a „kenyeret és cirkuszt” mondásra utal, vagy az Arisztotelész által említett Italos királyra)..." Nem magyaráztam el, ki volt ez az Italos király. A lényeg, hogy Italos (vagy Italus) királyt Arisztotelész a Politika c. művében említi annak kapcsán, hogy bevezette a népe körében a közös étkezések rendszerét ("system of common meals"), és annyit kell még róla tudni, hogy Itália félszigete róla kaphatta a nevét (mivel ott élt). Az angol nyelvű WikiPedia-ban még több információt lehet róla megtudni. Egyébként nem tudom, hogy lehetett-e összefüggés az Italos király által bevezetett közös étkezések rendszere és Melkizédek (király) papi szolgálata között, amiről Pál apostol a Zsidókhoz írt levelében ír (Zsid:6:20-7:28), utalva ezzel az Ószövetségre (pl. 1Móz:14:18-20):

Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.
És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.

Az Eucharisztia tehát akár Melkizédekig is visszavezethető lehet.