A vallást őrlángra állítom

A vallási ismereteim a közelmúltban elég sokat fejlődtek. Elsősorban azért írom ezt a blogbejegyzést, mert valaki rávilágított nekem arra, hogy nem csak Márk Evangéliumának a vége ítéli kárhozatra a hitetleneket (Mk:16:16), hanem János Evangéliuma is (Jn:3:18, Jn:3:36). Ezt az információt helyesbítés céljából bele kell majd írnom "A kereszténység kritikája" című könyvem következő kiadásába, mivel előzőleg azt írtam benne, hogy tudomásom szerint csak Mk:16:16 ítéli kárhozatra a hitetleneket, ez a rész (Mk:16:16) pedig nincs benne a Biblia néhány eredeti forrásában (Codex Sinaiticus, Codex Vaticanus). Megjegyzés: János Evangéliumának említett részei viszont már benne vannak ezekben a kódexekben. Szóval, ha majd ajánlom a könyvemet kiadóknak, akkor ezt a helyesbítést valószínűleg hozzá fogom tenni, miként annak a magyarázatát is, hogy miért lett az egyik fejezet mottója "Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak". Ezeken kívül jelenleg nem látok más fontos javítanivalót a könyvemen, persze a terjedelmét lehetne még növelni, ahogy többet tanulok a vallásról. De a terjedelem növelésének úgy gondolom, nem sok haszna lenne (a valláskritikáról írtak már sokan mások is, így nekem nem kell a teljességre törekednem). Azt tapasztaltam különböző eszmecserék során, hogy a keresztényeket a kisebb súlyú érvek nem tudják letéríteni az útjukról, csak az olyan ütős érvek számítanak, mint pl. Noé történetének ellentmondása a tudománnyal és ezen belül pl. Darwin evolúcióelméletével, vagy nálam a "Nem vagyok szőlővessző" mottóval bevezetett okfejtés, amit az előbb belinkeltem. Ami igaz az igaz, ami hamis az pedig hamis (még akkor is, ha Isten Jónás könyve szerint hazudhatott is a jövőről). Tehát, valószínűleg ezt a blogot nem a vallás irányában fogom folytatni, hanem inkább a sikerrel kapcsolatos blogbejegyzések következnek.

Úgy gondolom, azért sem lenne jó, ha a kereszténység körül forogna az elmém, mert így nehezebb lenne meghaladnom azt. A keresztényekkel vagy eretnekekkel folytatott eszmecseréim nem igazán bizonyultak gyümölcsözőnek a számomra (kivéve az előbb említett helyesbítést), nekem úgy tűnik, hogy senkit sem sikerült meggyőznöm az én igazságomról. Így hát a világnézetem abba az irányba fejlődött, hogy az embereket nehéz megváltoztatni, inkább azon az úton járnak, amit ők választanak ki a saját lelki fejlődésük folyamán. Ez igaz lehet a vallásra, de egyéb hobbikra is. Az emberek csak egy kis részének hasonlók a vallási nézetei és a hobbijai az enyéimmel (pl. otthonülő, non-fiction podcastokat hallgató), ilyen módon kialakulhat bennem egyfajta "elitizmus" érzés. (Még akkor is, ha nem túl magas az EQ-m, sőt!) Ez az elitizmus pedig nem jósol könnyű sikert az emberek meggyőzése terén, sem a vallásban, sem a politikában. Tehát, ha ezeken a területeken meg szeretném változtatni a világot, akkor először hatalmat kell gyűjtenem, ami lehet gazdasági hatalom (pénz) vagy spirituális hatalom (pszi-képességek). Ha sok pénzem lenne, az áruházláncok reklámkiadványaihoz hasonlóan eljuttathatnám az emberekhez a filozófiámat... Szóval, a vallást őrlángra állítom, és inkább a sikerre koncentrálok (a sikerben pedig segíthet akár a parapszichológia is).

De ha már írom ezt a blogbejegyzést, megemlítek néhány érdekességet a vallás témakörében, ami a közelmúltban felmerült:

• Máté Evangéliuma szerint a gyermek Jézus családja Egyiptomba menekült, ezt pedig nem könnyű összeegyeztetni azzal, amit Lukács Evangéliuma ír Jézus gyermekkoráról (Lk:2:21-22, Lk:2:39-41). A keresztények persze megtalálják a módját, hogy mindkettőben higgyenek (pl. Jézusék csak rövid ideig lehettek Egyiptomban).
• Vannak magukat "eretnekeknek" tartó keresztények, akik nem hiszik el, hogy "Pál apostol" Jézus tanításait közvetítette, tehát a Biblia ezen részeit elvetik. Ezt eléggé jól meg is tudják indokolni (rá lehet keresni: "eretnekplatform", "Jézus vagy Pál?"), úgy, hogy számomra is hihető volt, hogy Pál egy másfajta teológiát tanított, mint Jézus, és a szeretet helyett inkább a megfélemlítésre és a magát a hatalmaknak alávető Egyház építésére koncentrált. De egy keresztény szerint "Pál apostol" elvetése valószínűleg tévút (2Pt:3:15-16).
• Közben újabb hasonlóságokat találtam a buddhizmus és a kereszténység között. A suttacentral.net-ről letöltött közkincs EPUB-ok közül a "Long Discourses" cíművel kezdtem (dn_en_sujato.epub), és a buddhizmus is ismeri a pszi-képességek között például a vízen járást, miként Jézus is a vízen járt a Biblia szerint, illetve a szilárd anyagokon való áthatolást is, miként Jézus is áthatolhatott a falon a feltámadása után (bár, az is igaz, hogy a Nap és a Hold megérintését is számon tartja a lehetséges pszi-képességek között, ezeket pedig túl nehéz elhinni). Egy másik helyen azt olvastam, hogy "ha a bemerítkezést áthatja az etika" ("when immersion is imbued with ethics"), illetve "ha a bölcsességet áthatja a bemerítkezés" ("when wisdom is imbued with immersion"), akkor azok gyümölcsöző és jótékony dolgok, szóval akár innen is eredhetett Keresztelő János tevékenysége. Lehet, hogy nagyon erőltetett az analógia, de az említett EPUB "DN 16: The Great Discourse on the Buddha’s Extinguishment" részének elején a Buddha a "Vulture’s Peak Mountain" helyen tartózkodott... a "vulture" azt jelenti: keselyű, ez pedig hasonló lehet a Bibliában a Mt:24:28 vagy a Lk:17:37 részhez. ("És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: a hol a test, oda gyűlnek a saskeselyűk.") Még lehet, hogy eszemben volt más hasonlóság is a kereszténység és a buddhizmus között, de elfelejtettem. Ha még találok ilyet, azt már nem biztos, hogy megírom, hiszen "a vallást őrlángra állítom".