Egy új erény kifejlesztése

A hit hiánya általában eltéríti az embereket a vallásoktól (hinni pedig azért nehéz, mert valószínűleg hamisak is ezek a vallások, legalábbis fontos részeik azok). Viszont a vallások etikai gyakorlatai inkább vonzónak mondhatóak (legalábbis akkor, ha hiszünk legalább abban, hogy ezekkel az etikai gyakorlatokkal megnyerhetjük valamilyen természetfeletti hatalom szimpátiáját). Persze ezek között az etikai gyakorlatok között is válogathatunk: én például úgy gondolom, hogy az ima inkább öngólnak számít, minthogy segítene. De a lényeg, hogy ha vallásos közösséget akarunk alapítani, akkor szerintem inkább ezekre az etikai gyakorlatokra kellene koncentrálnunk, nem pedig a hitre. Például, nekem úgy tűnik, hogy a Krisna-tudatúak nem az imájuk miatt lettek sikeresek, hanem azért, mert a vegán étkezést szorgalmazzák. Szóval, megpróbálok én is etikusabban élni, és meglátjuk, elég lesz-e ez arra, hogy vallásos közösség szülessen ennek nyomán (illetve, természetesen "A kereszténység kritikája" című művem alapján). De nem is ezért csinálom ezt, hanem inkább azért, hogy javuljanak az életkörülményeim. Tehát újra, véleményem szerint a hitből "egy mustármagnyi" elegendő: éppen annyi, ami ahhoz kell, hogy etikusabban éljünk... a hit többi része nem szükséges, sőt inkább ártalmas lehet, ahogy "A kereszténység kritikája" című művemben leírtam.

Azt is leírtam már korábban, hogy véleményem szerint az etikában különösen fontos a környezetvédelem és a szociális igazságosság. Tehát az olyan etikai gyakorlatok, amelyek ezekre jó hatással vannak, mint például a vegán étkezés (kivéve esetleg naponta egy étkezést), valószínűleg segítenek rajtunk is. Ezzel kapcsolatban, a bibliai "Ha bűnre csábít a jobb kezed, vágd azt le" tanács azt is jelentheti, hogy ha húst szeretnénk enni, akkor (mint a zsidók) csak bizonyos állatok húsát együk, ne pedig mindenféle húst. De a végcél az lenne, hogy semmilyen húst ne együnk. (Hasonlóképpen, az lenne a végcél, hogy egyáltalán ne paráználkodjunk, de ha ez nem megy, akkor legalább pornót ne nézzünk.) Ezen kívül én valószínűleg még a gépmentes (és munkamentes) szombatot igyekszek majd a leginkább betartani. De eszembe jutott valami új is: csökkenteni kellene a szerzői joggal védett művek olvasását, nézését és hallgatását. Ez egy új erény kifejlesztését jelenti.

Ez pedig véget vet a podcast-ok hallgatásának, ami elég sokáig a fő szabadidős tevékenységem volt! A podcast-ok helyett hallgathatnék újra LibriVox-os közkincs hangoskönyveket, de sajnos ezeket csak az archive.org-ról lehet letölteni, az archive.org viszont csak nem kereskedelmi célokra engedi meg a szolgáltatás használatát, én viszont a kereskedelmi célokat úgy értelmezem, mint bármit, ami inkább elősegíti a meggazdagodásunkat, minthogy hátráltatná azt. Tehát, hiába közkincs a LibriVox-os hangoskönyvek jogállása, ha csak nem-kereskedelmi feltételekkel lehet azokhoz hozzájutni. Esetleg kiskaput jelenthetne, ha ezeket a hangoskönyveket nem tölteném le, hanem a www.loyalbooks.com weboldal segítségével hallgatnám meg. Ezt még fontolgatom, hogy megteszem-e (egyébként évekkel ezelőtt a LibriVox javát már meghallgattam). Azt is fontolgatom, hogy letöröljem-e a gépemről az eddig letöltött podcast epizódokat, vagy majd valamikor a jövőben mégis meghallgatom azokat, például akkor, ha sokat romlik a látásom. Jó kérdés egyébként, hogy a podcast-ok hallgatása vagy az e-könyvek olvasása van-e jobb hatással a látásunkra. A természettudományos világnézet szerint valószínűleg az e-könyvek olvasása a rosszabb, mert a képernyő rontja a szemünket. De spirituálisan lehet érvelni amellett is, hogy a podcast-ok hallgatása a rosszabb: vagy azért, mert ezek szerzői joggal védettek, vagy azért, mert sok vak és gyengénlátó is podcast-okat hallgat, és spirituálisan ezekkel az emberekkel "egyesülünk" a podcast-ok hallgatása közben. Szóval, a lényeg, hogy a podcast-ok hallgatása helyett ingyenes e-könyveket tervezek olvasni a jövőben, elsősorban (szinte) közkincs e-könyveket a Gutenberg prodzsektből, de vannak még más közkincs anyagaim is (buddhista írások, illetve matematikai statisztika jegyzet). Azt is fontolgatom, hogy olvassak-e olyan műveket, amelyek szerzői joggal védettek ugyan, de valamilyen ingyenes licenccel vannak megosztva (ilyen pl. a WikiPedia és sok matematikai e-könyv). Persze valószínűleg lesznek kivételek is, mint pl. nyomtatott könyvek a matematikáról, vagy a munkához szükséges írások (beleértve pl. a német nyelvvizsgára való készülést elősegítő műveket is). Itt is, mint a vegán étkezés esetén is, a törvény szelleme és nem a betűje a fontos: a lényeg, hogy befejezem a szerzői joggal védett művek nagy mennyiségű fogyasztását, ami nálam elsősorban a podcast-okat jelentette, de jelentheti pl. azt is, hogy kevesebbet olvasok híreket és Twitter-t, nem is beszélve arról, amit már régóta nem nagyon csinálok (pl. filmnézés, zenehallgatás, regények olvasása).

Miért lehet erény a szerzői joggal védett művek kerülése? Lehetségesnek tartom, hogy azzal, hogy mások szerzői jogaival védett műveket olvasunk, nézünk vagy hallgatunk, azzal egy kis mértékben spirituálisan ezen emberek befolyása alá kerülünk, ami rosszabb hatással lehet a mi spirituális képességeinkre, mintha semmit sem olvasnánk, néznénk, vagy hallgatnánk. (Nem is beszélve a "Minden jog fenntartva" kikötéssel megosztott művekről.) Másrészt úgy képzeljük, hogy egy ideális világban semmi sem lenne szerzői joggal védve, és ha kerüljük a szerzői joggal védett műveket, azzal közelebb kerülünk ehhez az utópiához. Kialakulhat egy közösség, egy piac, ami csak közkincs műveket fogyaszt, és ezzel a szerzői joggal védett művek mennyisége és aránya csökkenhet. Miután erősödik az igény a közkincs művekre, ez politikai változásokat is okozhat, pl. azt, hogy nem csak a szerző halála utáni 70 évvel válna közkinccsé egy mű, hanem akár már a publikáció óta eltelt 50. évben is, és akkor nem kellene a szerző halálának dátumát pontosan tudni (nem is beszélve a cégek által birtokolt szerzői jogról). Tehát ha a közkincs művek előnyben részesítése Istennek tetsző dolog, akkor lehet, hogy támogatni fogja azt, hogy ez az erény jobban elterjedjen, ugyanúgy, ahogyan a múltban más erényeket támogatott. Így ennek az erénynek az első gyakorlói akár nagyobb isteni támogatást is élvezhetnek, mint amennyit ez az erény valójában ér, szóval érdemes lehet kipróbálni. Ezek után a Gutenberg prodzsekt-et is jobban értékeljük, mint korábban, és nekiállhatunk letölteni onnan sok e-könyvet. Mivel a Gutenberg prodzsekt főleg angol nyelvű könyveket tartalmaz, ez egy érv lehet amellett is, hogy elsősorban az angolt válasszuk általunk leginkább elsajátítandó idegen nyelvnek (más nyelveket inkább akkor érdemes megtanulni, ha oda is akarunk költözni, vagy ha a munkához kell).

Lassú haladás Gödellel, a blogom újra a keresési eredmények között

Jó hír, hogy a blogomat újra meg lehet találni a Google keresési eredményei között a nevemre keresve (ma pl. a 4. oldalon volt megtalálható). Sajnos azonban még legalább 38 itteni blogbejegyzésem nincs indexelve a Google Search Console szerint (az 50-ből), amiből úgy érzem, hiába is írnék több blogbejegyzést, nem igazán növekedne a blogom látogatottsága, mert a kereső úgysem ad találatot a nem indexelt oldalakra. Írtam is erről egy visszajelzést a Google-nek, de az is lehet, hogy ez természetes, hogy sok weboldalt nem indexelnek, amint valahol írják is, hogy ne várjuk, hogy minden oldalunkat indexelik. A lényeg, hogy valószínűleg csak ritkábban, rendszertelenül blogolok ezután itt.

Egyébként az előző blogbejegyzésemben leírtaknak megfelelően, nyitottam is egy új blogot, a kornyezetpolitika.blogspot.com címen (a címét tehát mégis elárulom itt, mert sokat nem veszthetek vele), és néhány ott leírt ötletet megpróbáltam kommunikálni is emailben, illetve a Twitter segítségével. Tehát újra regisztráltam a Twitter-re is, de nem tudom, ennek mi lesz a jövője (eddig 4 "követőt" sikerült összeszednem). Az előbb belinkelt "kornyezetpolitika" blogom bejegyzéseit két nyelven, először magyarul és másodszor angolul írtam, és a webcíme, valamint a főcíme is jelenleg magyarul van (angol alcímmel), viszont a bejegyzéseket főleg angol nyelvűekkel osztottam meg, akik először a magyar webcímet, a magyar főcímet, és a blogbejegyzések magyar nyelvű kezdetét láthatták, ez pedig nem ideális. Mivel rossz a koncepció, lehet, hogy abba is hagyom a "kornyezetpolitika" blogom írását, és vagy lesz helyette valami más, vagy nem. Lehet, hogy célszerűbb lenne offline gyűjteni a környezetvédő ötleteimet, amíg könyv nem lesz belőle.

Sajnos az előbb leírtakból is látszik, elég sokszor megszegtem már a szavamat, illetve a terveimet. Például, voltak olyan napok, hogy a vegán étkezéstől két étkezés alkalmával is eltértem (pedig az volt a tervem, hogy minden nap vegán módon étkezek, maximum napi 1 kivétellel). Ezenkívül többször megszegtem a gépmentes szombatot (vagy vasárnapot), illetve egyéb etikai elhatározásaimat is. Lehet, hogy ezzel függ össze, hogy nem volt még nagy pénzügyi előnnyel járó szerencsém, viszont voltak egészségügyi problémáim a közelmúltban. Ha jobb telet szeretnék, akkor valószínűleg igyekeznem kell betartani bizonyos etikai elveket.

Gödel első nemteljességi "tételének" igazságát még mindig nem tudtam elfogadni, de nem tudtam még a "tételt" megcáfolni sem, mert a kétségeim nehezen érthető területekre vezettek, amikhez még tanulmányoznom kell a matematikai logikát. Például, olvastam a "Gödel, Escher, Bach" című könyvet (Dougles R. Hofstadtertől), olvastam "A logika fejlődése" című könyvet (William Kneale és Martha Kneale szerzőpárostól), illetve olvastam még egy rövid angol nyelvű előadás-jegyzetet is, de ezek nem sokat segítettek, mert csak röviden érintették a témát. Ezeknél többet segíthet Gödel eredeti cikkének Martin Hirzel-féle 2000-es angol fordítása (a WikiPedia cikk forrásmunkái között az archive.org-ról letölthető), valamint egy online letölthető "Open Logic Text" című dokumentum, ami valószínűleg itt is megtalálható: openlogicproject.org Első nekifutásra ezt sem tudtam elég jól megérteni, de még olvasgatni tervezem... csak lehet, hogy ezen kívül más matematikai témákkal is foglalkoznom kellene, hogy biztos legyen valami sikerélményem (például, lehet, hogy megpróbálok KÖMAL-os feladatokat is megoldani). Egyébként érdekesnek találom, hogy Kurt Gödel és Albert Einstein idős korukban jó barátok voltak, és vannak róluk készült közös fotók is... ha pedig a gyanúm nem csal, Gödeltől származhat a hamisság a matematikában, Einsteintől pedig az atombomba bevetésének ötlete... érdekes kérdés, vajon ez a két dolog összefügghet-e egymással (parapszichológiai módon)? Ennek megválaszolásához is közelebb juthatnék, ha sikerülne leellenőriznem (bizonyítanom vagy megcáfolnom) Gödel első nemteljességi "tételét"...