Egy korábbi blogbejegyzésben említettem egy felkapott összeesküvés-elméletet, miszerint a kereszténységet a rómaiak érdekében találták ki, a Bibliában leírt "Emberfia" nem más, mint Titusz császár, és ehhez köze volt rómaiakhoz átállt zsidó (Flavius) Josephusnak is, aki "A zsidó háború" (angolul: "The Wars of the Jews") című művet írta. Ezt az összeesküvés-elméletet egyébként Joseph Atwill találta ki, aki figyelmesen olvasta ezt a művet, és összehasonlította a Biblia Újszövetségi részével, és állítólag rengeteg párhuzamot talált a kettő között. Erről, mint a korábbi blogbejegyzésemben már említettem, Joseph Atwill a "Caesar's Messiah" című könyvében számol be (amit én magam még nem olvastam), de dokumentumfilmet is készítettek már a témáról (pl. YouTube-on). Én a "Skeptiko" podcastnak is, és a "Rune Soup" podcastnak is valamelyik epizódjában hallottam már erről az összeesküvés-elméletről... így hát egyre jobban elkezdett érdekelni a téma, már csak azért is, mert én is írtam már egy e-könyvet hasonló témában, aminek a címe "A kereszténység kritikája".
Tehát, úgy döntöttem, én magam is összehasonlítom Josephus-nak a "The Wars of the Jews" című művét azzal, amire fejből emlékszem az Újszövetségből... viszont annyi fáradtságot mégsem vettem, hogy elolvassam az írást, hanem inkább LibriVox hangoskönyvként hallgattam meg, amit lehet, hogy rosszul tettem... hiszen én így nem találtam olyan sok párhuzamot ez a mű és a Biblia között, mint Joseph Atwill. Most azt szeretném leírni, hogy ezek után én mit gondolok a témáról...
Tehát, valóban vannak olyan részek a műben, amikből gyaníthatjuk, hogy a kereszténységnek is köze lehetett hozzá. Például, nekem az tűnt fel, hogy miért írja le Josephus a zsidók (körülbelül Jézus korában létező) három fő szektáját, a farizeusokat, a szadduceusokat és az esszénusokat, ezek közül is az esszénusokat rendkívül részletesen. Ezeknek nem sok közük van a háborúkhoz, vagy mégis? Másrészt amikor Josephus körülbelül azt az időszakot írja le, amikor Jézusnak kellett tevékenykednie, abból a részből két dolog tűnt fel nekem. Az egyik, hogy a rómaiak azt parancsolták a zsidóknak, hogy köszöntsék (valószínűleg "Ave" jókívánsággal) az érkező római katonákat, viszont egyúttal úgy provokálták a zsidókat, hogy ezt a köszöntést (vagy akár jókívánságot) a római katonák nem viszonozták, és így akarták (sikerrel) kiprovokálni az ellenségeskedést, ami az ő malmukra hajthatta a vizet. Nekem ezzel kapcsolatban a következő bibliai rész jutott az eszembe: Károli Biblia - Mt:5:46-47:
Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
Ez a bibliai rész tehát valószínűleg ezzel a Josephus által dokumentált eseménnyel lehetett összefüggésben. Másik dolog, amiről Josephus ír ebből a korból, hogy a zsidók a rómaiak elől szűk utakon (ezt nem teljesen értettem) menekültek, és többször is megemlíti a szűk utak szerepét. Ezzel áll párhuzamban a következő bibliai rész: Károli Biblia - Mt:7:13-14:
Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.
Viszont érdekes, hogy Josephus a Jézus korából nem említi meg a Názáreti Jézust, csak max. "egy egyiptomit", aki hasonló kaliberű lehetett (illetve sok embert hívtak Jézusnak és Júdásnak is akkoriban, akiket máshol megemlít). Josephus művének a nagy része nem Jézus korában játszódik, hanem előbb vagy később, és én nem igazán találtam olyan párhuzamokat, amelyek azt indokolnák, hogy a Biblia Titusz pártján állna (bár lehet, hogy csak nem tudtam hallgatni olyan figyelmesen, mint ahogyan Joseph Atwill olvasta azt). Esetleg kapcsolódási pont lehet a kereszténységhez még az Emmausz nevű település megemlítése egy későbbi korból. Most a konkrét párhuzamokról térjünk át a teljes kép tárgyalására...
Josephus, mielőtt kényszerből átállt a rómaiakhoz, elég tehetséges zsidó hadvezér volt. Például, úgy foglalt el egy várost, hogy sok hajót rendelt a város látótávolságának határához, de csak kb. 4 ember volt minden hajóban, vagyis nem volt elég harcosa a város elfoglalásához. De a városban a hajók láttán azt hitték, hogy egy egész sereg jött ellenük, ezért leálltak tárgyalni. Josephus pedig túszokat kért a városból, először kevesebbet, azután egyre többet. Ezeket a túszokat pedig jó messzire elvitték biztos helyre, és ezáltal annyira legyengítették a város védelmét, hogy végül is ők győztek. Egy másik esetben pedig egy erődítményt nagyon sokáig tudott védeni a rómaiak ellen (ezután esett fogságba). Arra gondoltam, hogy ennek alapján Josephusnak valóban lehetett esze a kereszténység kitalálásához, ami talán hasonló (pszichológiai) elveken hódíthat (és mint a bibliai Jákob és Ézsau esetén, "a nagyobbik szolgál a kisebbnek").
Hasonló okokból, már-már arra gondoltam, hogy esetleg vissza kellene vonnom egy mondatrészt, amit "A kereszténység kritikája" című e-könyvemben írtam (IV/15): "Jézus feltehetőleg a Római Birodalom elnyomása ellen küzdött". Ha ugyanis Joseph Atwill elmélete igaz, és a kereszténységet azért találták ki, hogy féken tartsák a zsidókat, akkor Jézus tulajdonképpen nem küzdött a Római Birodalom elnyomása ellen, hanem inkább támogatta azt. Vajon támogatta-e Jézus a Római Birodalmat? Véleményem szerint nem... hiszen a keresztényeknek és a rómaiaknak sok konfliktusuk támadt egymással a hit miatt, főleg akkor, amikor egy kereszténynek egy császár előtt kellett (volna) letérdelnie, illetve hitet tennie. Jézus (mint Isten Fia) alakja a római császárok (akiket szintén isteneknek tartottak) vetélytársaként jelent meg ebben a tekintetben ("országának nem lesz vége"), és ezáltal a hatalom megosztására lehetett jó. (Éppen a régebbi írásaim között találtam erről valamit, amit talán nem írtam le az e-könyvembe, miszerint a kereszténység haszna a hatalom megosztása, hogy a császárok hatalma ne legyen korlátlan.) Tehát, úgy vélem, hogy az Újszövetség mégiscsak a zsidók támogatásáért született, hogy ők is szabadon gyakorolhassák a vallásukat. Másrészt szükségszerű is volt, hogy létrejöjjön valami új a zsidók jeruzsálemi templomának pusztulása után, ami megmagyarázza, hogy miért nem védte meg azt az Isten. Számomra ezek után még mindig jó kérdés marad, hogy Jézus Krisztus valóban élő személy lehetett-e (különleges képességekkel), vagy csak egy összeesküvés-elmélet keretében találták ki... szerencsére nekem nem kötelező hinnem egyik válaszlehetőségben sem. Azt sem zárnám ki, hogy a kereszténység tanai nem voltak szilárdak annak keletkezésekor, és talán másról szólt a kereszténység (pl. Chrestian VS. Christian), mielőtt Josephus megírta volna a műveit, illetve Konstantinusz császár államvallássá tette volna a kereszténységet.
Ha pedig már a vallások változékonyságáról esik szó, eszembe jutott még valami a "The Wars of the Jews" hallgatása közben: ez a rész tűnt fel nekem benne ugyanis, amikor Jeruzsálemről írt:
But he who first built it was a potent man among the Canaanites, and is in our own tongue called [Melchisedek], the Righteous King, for such he really was; on which account he was [there] the first priest of God, and first built a temple [there], and called the city Jerusalem, which was formerly called Salem. However, David, the king of the Jews, ejected the Canaanites, and settled his own people therein.
Érdekesnek találtam, hogy ebből a részből Josephus kihagyta a zsidók előtörténetét, és csak annyit írt le, hogy a kánaániaktól Dávid király foglalta el a várost. Ekkor eszembe jutott egy újabb összeesküvés-elmélet lehetősége: vajon lehetséges, hogy valóban Dávid király foglalta el először Jeruzsálemet a zsidók javára, és a zsidók előtörténetét utólag találták ki (talán maga Dávid király)? Azért is írom ezt le, mert talán egy-két bibliai rész is támogatni látszik ezt az elméletet... bár ahogyan most megnéztem, talán mégsem. Talán rosszul emlékeztem, de mintha valami olyasmit olvastam volna a Bibliában, hogy Dávid azt kívánja, bárcsak Salamon megtartaná a parancsolatait (nem kifejezetten Isten parancsolatait, hanem Dávidéit). Ezt viszont most nem tudom alátámasztani bibliai idézettel... másrészt elég érdekes még (Flavius) Josephus egy újabb kapcsolódása a Bibliához: hiszen ő nem csak a "The Wars of the Jews" című mű szerzője, hanem a "The Antiquities of the Jews" című műé is, ami pedig az Ószövetség történetét igyekszik bemutatni, párhuzamokkal és különbségekkel. Mi szükség lehetett erre a műre, ha ott van a Septaguinta? Talán egyszer majd azt is meghallgatom vagy elolvasom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése