Gazdaságilag is fenntartható öko-adó ötletek adása (pl. "háromautó-adó")

Már elküldtem az előző három, öko-adókról szóló blogbejegyzésemet (egy, kettő, három) az országgyűlési képviselőmnek, Lezsák Sándornak (és mellette másoknak is). Erre Lezsák Sándortól választ is kaptam, miszerint megvizsgálták a javaslataimat, és úgy találták, hogy azok szakpolitikai jellegűek, ezért azt javasolják, hogy új kormány megalakulását követően keressem meg ezzel a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztérium illetékes államtitkárságát, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Ezt azonban nem tudtam azonnal megkeresni, mert a honlapjukon egyenlőre még nincsenek fenn az elérhetőségeik (amikor ezt írom). Ezután úgy döntöttem, hogy erre a kommunikációra jobban felkészülök, mint az előzőre, és ezért írom most ezt a blogbejegyzést...

Tehát, a jelenlegi (és egyben előző) kormány tevékenységéből ítélve ők a hosszú távú, környezeti fenntarthatóságnál valószínűleg fontosabbnak tartják a rövid távú, gazdasági fenntarthatóságot (ami a hosszabb távú fenntarthatóságnak is feltétele lehet), ezért úgy gondolom, valószínűleg nem értenének egyet a második öko-adós blogbejegyzésemmel, tehát ezzel nem is fogom terhelni őket. Viszont a többi öko-adós ötletet újult erővel szeretném prezentálni, és támadt még egy újabb ötletem is azóta. Egy jó kormány valószínűleg meg fog valósítani egy jó ötletet, ha az gazdaságilag fenntartható és emellett tetszik a népnek is (utóbbiba érthetjük pl. az életszínvonalat, a szabadságot, a szociális igazságosságot és a fenntarthatóságot). Én a következő öko-adó ötletek jósága mellett szeretnék érvelni:

1/A. Magyar állampolgárok repülőjegyeinek megadóztatása:

A repülőjegyek megadóztatása külföldön már bizonyított. Ez azért környezetbarát, mert a repülők üzemanyag-fogyasztása és szén-dioxid kibocsátása rendkívül magas, és az adó hozzájárul a járatok számának csökkentéséhez, illetve az adóból bejövő pénz nemes célokra fordítható. De ez az ötlet talán negatív hatással lenne az idegenforgalomra, ami fájhatna a gazdaságnak is. A következő megoldást találtam ki erre: csak a magyar állampolgárok (olyan nem kettős állampolgárok, akik csak magyar okmányokat tudnak felmutatni) repülőjegyeit lenne biztosan érdemes megadóztatni, ezt viszont erősen ajánlom! Ilyen módon a külföldi turisták továbbra is Magyarországra jöhetnének, a magyar turisták pedig gyakrabban választanák a belföldi turizmust, és nem külföldön költenék el a pénzüket. Ez tehát még egy újabb nyomós érvet jelent a környezetvédelmen kívül az ötletem megvalósítására. Persze egyéb, kisebb érvek is vannak a repülőjáratok számának öko-adó útján való csökkentése mellett:

• a világjárványok talán lassabban terjedhetnének
• a gazdaság kevésbé lenne függő a külső tényezőktől (lokalizmus)
• a gazdagok és a szegények közötti vagyoni különbségek csökkennének
• az öko-adónak az egy főre jutó fogyasztással arányos mértéke esetén elősegítené a kisebb fogyasztású légi közlekedési technológia kifejlesztését
• talán kevesebb fiatal magyar (pl. orvos) menne külföldre munkát vállalni
  

1/B. A külföldre irányuló turizmus egyéb jellegű megadóztatása:

A belföldi turizmus ösztönzése érdekében akár egyéb módokon is érdemes lenne megadóztatni a magyar állampolgárok külföldre (kivéve a történelmi Magyarország területeire) történő utazását (pl. a buszjegyek árában). Mivel a közlekedés szinte mindig energiát használ fel, ennek közvetett módon a környezetvédelem szempontjából is kedvező hatása lenne. A külföldre történő utazás olyan luxus, ami nem feltétlenül szükséges a megélhetéshez, és ilyen dolgokat tudunk feláldozni a fenntarthatóság oltárán. Az adó még mindig jobb lenne, mint a tiltás, ami a kommunista rendszerben volt. Viszont az is igaz, hogy biztosítani kellene azt, hogy a repülőutak helyett legyen olcsóbb alternatíva a külföldre történő utazásra, és ezért ez az 1/B pont talán nem is olyan fontos.

1/C. Egyéb, pl. teherszállító, sport- vagy magánrepülők:

Akár ezeknek az üzemanyag-fogyasztását is meg lehetne adóztatni, hogy ne tűnjön igazságtalannak a nép szemében, hogy csak az utasok fizetnek öko-adót. Az érvek emellett hasonlóak, mint az 1/A esetén. Másrészt az EU-ban vámunió van, de a vámon kívül más módok is lehetnek a külföldről származó áruk behozatalának korlátozására, mint pl. ez az ötlet is. Mondjuk talán ez nem is olyan fontos, mivel a teherszállítás zöme úgysem légi úton történik. A sport- vagy magánrepülők üzemanyag-fogyasztását öko-adóval sújtani viszont érdemesebb lenne. (Akár ebből lehetne finanszírozni a katonai repülés üzemanyag-felhasználását is.)

2. Magánszemélyek harmadik autójának megadóztatása:

Ez az ötlet nem szerepel a korábbi blogbejegyzéseimben, mert csak ma jutott az eszembe. Arra gondoltam, mi az, ami szükséges a megélhetéshez, és mi az, ami nem. Ami nem szükséges, azt öko-adóval lehet sújtani. Ilyen dolog lehet a már említett külföldre történő utazás, de ilyen lehet az is, ha egy magánszemélynek (nem a cégének) kettőnél több autója van (gazdagoknál előfordulhat az ilyesmi). Az autókat könnyebb lenne így megadóztatni, mint más ingóságokat, hiszen az autókat regisztrálni kell a hatóságoknál, pl. rendszámmal kell ellátni azokat. Tehát, ha egy magánszemély kettő autónál (illetve annál nagyobb gépjárműnél) többet birtokol, akkor azért öko-adót kellene fizetnie. Az autók gyártási folyamata ugyanis káros a környezetünkre, akár benzines, akár gázolajos, akár hidrogénes vagy elektromos autóról legyen is szó. De hogy a családok se kerüljenek hátrányba, náluk a férj is és a feleség is birtokolhatna két-két autót, csak a harmadikért (vagyis ötödikért) kellene adót fizetniük, ez a két-két autó tehát elég kellene, hogy legyen egy család számára. Az adó mértékének meghatározása jó kérdés, ezt a szakértőkre bíznám, de ha már csináljuk, akkor csináljuk "rendesen". Egy nagy mértékű adó még mindig liberálisabb lehet, mint a betiltás. De jóval kisebb mértékű adóval lehetne akár a második autót is terhelni. (Szerkesztve: 2022-06-07: Természetesen háromnál is több autó esetén mindegyik autót adóval lehetne sújtani, amelyik nem az első kettő egyike...)

3. A környezetvédelmi termékdíj mértékének növelése:

A környezetvédelmi termékdíj egy már létező öko-adó, és csak dicsérni tudom. Viszont arra gondoltam, hogy ennek a blogbejegyzésnek a szellemében (hogy azt érdemes megadóztatni, ami nem szükséges a megélhetéshez és akkor, ha az adó nem károsítja a gazdaságot), érdemes lenne a környezetvédelmi termékdíj mértékét bizonyos esetekben növelni. Arra gondoltam például, hogy a dezodorok, hajlakkok, hajfestékek, parfümök és hasonlók, tehát a nem feltétlenül szükséges kozmetikai árucikkek esetén érdemes lenne jócskán növelni a környezetvédelmi termékdíjat. Mivel magas az infláció, a környezetvédelmi termékdíjat egyéb esetekben is növelni kellene, talán még az inflációnál nagyobb mértékben is, hiszen beléptünk a környezetvédelmi problémák időszakába.