Mivel folytathatnám ezt a blogomat? Német. Művelődés.

A vallást őrlángra állítottam, a politikát passzoltam... illetve kiírtam magamból néhány személyes dolgot... de akkor mivel folytassam ezt a blogot? Érdemes-e folytatni egyáltalán, ha szinte nincs is látogatója? Talán érdemes, ha találok egy témát, amiről rendszeresen írhatok, és ami másokat is érdekel... Én arra gondoltam, hogy ezt a blogot leginkább a környezetvédelem és az üzlet témájában lenne érdemes folytatnom (például üzleti ötletekkel). Az is lehet, hogy legközelebb írok majd a túlnépesedésről is. De még előtte írni szeretnék néhány egyéb dologról...

Az egyik az, hogy Kiskunfélegyháza központjában három kis szekrényke is van, amikben könyveket lehet cserélgetni. Az a nevük, hogy "Olvas-LAK" illetve "Tégy egyet, végy egyet". A Petőfi Sándor Városi Könyvtár is támogatta ezeket a kis szekrénykéket. Egy időben én is sok könyvemet otthagytam ezekben a szekrénykékben (főleg angol nyelvű könyveket). Most már inkább hasznot szeretnék húzni ezekből, tehát amikor arra járok, rendszeresen megnézem, milyen könyvek vannak bennük. Általában van a táskámban cserélésre szánt könyv, szóval ha érdekes könyvet találok, akkor otthagyok helyette egy másik könyvet (amit cserélésre szántam), és az érdekes könyvet elviszem. Számomra általában az angol vagy a német nyelvű könyvek érdekesek, hiszen igyekszek nyelveket tanulni, de találtam már ott a parapszichológiáról vagy a mágiáról szóló magyar nyelvű könyvet is, amit szintén érdekesnek találtam. Viszont általában nem kellenek azok a könyvek, amikbe bele van írva, hogy "Minden jog fenntartva", "All rights reserved", vagy "Alle Rechte vorbehalten", illetve egyéb kétértelmű vagy szigorú jogi kikötések, mint pl. az, ha nem szabad a könyvet kölcsönadni, árusítani, vagy egyéb módon terjeszteni, vagy az, ha nem szabad továbbítani/sugározni (angolul: "transmitted", pedig a szemünk is ezt csinálja)! A lényeg, hogy az utóbbi időben rengeteg német nyelvű könyvet találtam ezekben a szekrénykékben, tehát el vagyok látva a nyelvtanuláshoz anyaggal, és akár a számítógép/laptop használata nélkül is tudok németül tanulni, amit lehet, hogy gyakrabban meg is fogok tenni. Íme egy kép, amit azokról a német nyelv tanulásához használható könyveimről készítettem, amikhez biztosan az "Olvas-LAK-on" keresztül jutottam hozzá (sajnos Marie Louise Fischer - "Wildes Blut" című regénye nincs a képen, mert a fénykép készítésekor nem jutott eszembe, hogy azt a táskámban hagytam, de az is ide tartozna):

Kattints a képre az eredeti mérethez!

A képen látható könyvekben nem találtam szigorú jogi kikötéseket az 1922-ben kiadott "Selbstbefreiung aus nervösen Leiden" című német könyv "Alle Rechte vorbehalten" kikötésén kívül, de ez a könyv olyan régi, hogy talán már közkincs. Újabban az angol könyvekben láttam sok jogi kikötést, a német könyvek úgy tűnik, újabban jobb feltételekkel rendelkeznek... na mindegy. Egyébként a kép arról is tanúskodik, hogy németül hajlandó vagyok fikciót, regényeket is olvasni, amit magyarul valószínűleg nem tennék. Korábban az volt az elvem, hogy nem olvasok (és TV-ben sem nézek) fikciót, de mégis megteszem azt, ha hozzájárulhat a jövőbeli sikereimhez, pl. nyelvtanulás, vagy az írói mesterség elsajátítása által. A képen látható könyveken kívül egyébként még van néhány egyéb, német tanuláshoz használható könyvem, amikhez máshogyan jutottam hozzá, vagy már nem emlékszem, hogyan szereztem. Jó lenne egy éven belül letenni a középfokú német nyelvvizsgát, ezért valószínűleg "rágyúrok" a németre a közeljövőben. (Felsőfokú angol nyelvvizsgára is készülhetnék, de ezt így is, úgy is megteszem, csak szép lassan.) Amíg nincs elég jó állásom, addig ez racionális döntésnek tűnik.

Ha viszont már lenne egy elég jó állásom, akkor valószínűleg nem töltenék sok időt a nyelvtanulással (hacsak a munkahelyem ezt meg nem követeli), hanem inkább olyan dolgokról tanulnék a szabadidőmben, amik értelmet adnak az életemnek (bár, valószínűleg ezzel mégis tanulnék nyelveket, hiszen általában angolul szoktam művelődni). A parapszichológia és a vele kapcsolatos lelkiségi mozgalmak és tudományágak mellett növekedett az érdeklődésem a tudomány egyéb ágai iránt is, és kezdem úgy felfogni az életet, mint egy tudományos kutatást, amelynek sikerei az életkörülményeimen is javíthatnak ("a tudás hatalom"). Az élet értelme tehát a tanulás lehet, illetve a hatalom megszerzése és a hatalom gyakorlása. "Az élet szabadságharc."

Több olyan Internetes keresőt is találtam, amelyik állítólag jótékony célra fordítja a kereséskor megjelenített reklámokból befolyó pénz egy részét. Ilyen pl. az EcoSia nevű kereső... Ezután úgy gondoltam, érdemes lenne néhány dologra rákeresni a neten, ezáltal növelni a látókörünket. Így találtam többek között a következő lehetőséget (tanfolyamok Creative Commons licenccel):

www.saylor.org

Ha lesz rá időm, valószínűleg használni fogom az oldalt... bár nem is tudom, melyikkel járnék jobban: a "Skeptiko" podcast további hallgatásával, a "Rune Soup" podcast további hallgatásával, vagy ezzel (esetleg egyéb egyetemi szintű előadásokkal). Egyébként nem tudom, hogy megbízhatok-e az oldalban annyira, hogy regisztráljak is (a regisztráltak igazolást kaphatnak a tanfolyamok elvégzéséről, viszont a felhasználási feltételek között ott volt, hogy bármikor egyoldalúan változtathatnak a felhasználási feltételeken).