A kereszténység és a buddhizmus hasonlóságáról

Aki közelebbről megismeri a kereszténységet és a buddhizmust is, annak feltűnhet néhány hasonlóság a két vallás között. Ilyen például az, hogy mindkét vallásban vannak szerzetesek, akik nem élnek nemi életet. Ez egyébként akár logikusan is megokolható, ha arra gondolunk, hogy a túlnépesedés árt a környezetünknek, és nincs arra garancia, hogy akik nemi életet élnek, nem nemzenek ikreket vagy akár hármasikreket is az evolúciós fejlődés folyamán. Buddhista szerzetesek valószínűleg olyanokból lesznek, akik szeretnék elkerülni az élet szenvedéseit, vagyis akik hajlamosabbak többet szenvedni az életben, ez pedig úgy tűnik, jól is van így, hiszen így azok szaporodnak inkább, akiknek az élet nem okoz annyi szenvedést, vagyis akiket valószínűleg a Darwinizmus is támogat. A keresztény szerzetesekkel kicsit más a helyzet. Ők inkább a fanatikus hitük miatt lesznek szerzetesek, és így a Darwinizmus alapján valószínűsíthetjük, hogy miattuk inkább azok fognak elszaporodni a világban, akik kevésbé hajlamosak a fanatikus hitre... és talán ez is jól van így, már ha elvetjük a kereszténységet. A protestáns keresztények szerint azonban ez nem jól van így, és a katolikusokkal ellentétben náluk nincsenek is szerzetesek (vagy legalábbis szerzetesrendek). Ezt azzal indokolhatják meg, hogy az első keresztény szerzetesrend sokkal később alakult meg, mint maga a kereszténység (ellentétben a buddhizmussal, ahol a vallás a szerzetesekkel indult el). Ebben pedig valószínűleg igazuk is van, ha a katolikus szerzetesek által vállalt háromféle fogadalomra gondolunk: a szegénységi, szüzességi és engedelmességi fogadalomra. Az utóbbi, a(z) (szerzetesrend elöljárójának tett) engedelmességi fogadalom valószínűleg nem is kompatibilis az eredeti kereszténységgel. Persze van néhány bibliai rész, ami a szüzességet látszik támogatni (1Kor:7:1-40, Mát:19:12), és a szerzetesség akár innen is eredhet, tehát korábban keletkezhetett, mint a szerzetesek rendekbe tömörülése (pl. remete aszkéták formájában). Na de térjünk vissza a tárgyhoz.

A buddhizmusban a másik legszembetűnőbb dolog, ami a kereszténységre emlékeztet, az a "három drágakő", amiben a buddhisták menedéket keresnek: Gautama Buddha (személye), a dharma (a Buddhától eredő tanítások), és a szangha (a buddhista közösség). Ez a három teljesen hasonló a kereszténységben lévő "Szentháromsághoz": az Atya, a Fiú és a Szentlélek háromságához, akiket a "három isteni személynek" tartanak. Talán jobban látszik ez a hasonlóság, ha a Szentháromság tagjainak másfajta elnevezéseire gondolunk: az Atyát hívhatjuk Teremtőnek is (és a buddhizmus szerint van olyan világ, amit valamelyik Buddha teremtett), a Fiút gyakran nevezik Igének (Ján:1:14: "az Ige testté lett", 1Ján:5:7: "Mert hárman vannak, a kik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy."), az "ige" vagy "igevers" pedig jelentheti a Biblia egyes részeit is, tehát a dharmával analóg, a Szentlélek pedig azt az "isteni személyt" jelentheti, aki az "Egyházban" lakozik (ellentétben az Atyával és a Fiúval, akik Jézus földi pályafutása után a Mennyben laknak a Credo szerint), az "Egyház" pedig, mint keresztények közössége, a szanghával analóg. Ha tehát a Szentháromságot úgy fogalmazzuk meg, mint "Teremtő, Ige és Egyház", akkor valami nagyon hasonlót kapunk a buddhista "Buddha, dharma és szangha" három menedékéhez. Jó kérdés viszont, hogy a Buddha valóban analóg lehet-e a Teremtővel. A kérdést meg is fordíthatjuk: vajon a Jézus által említett "Mennyei Atya" jelentheti-e a Buddhát a zsidóság Istene helyett? Gondoljunk csak a Bibliában említett "napkeleti bölcsekre" (Mt:2:1-16), akiktől a csecsemő Jézus ajándékokat kapott. Ezek a kérdések már túlságosan mélyen vezetnének bennünket a spekulációba, ezért inkább most ne foglalkozzunk velük! Viszont később a buddhizmus kritikai vizsgálatával is tölthetjük majd az időnket.

Térjünk most vissza röviden arra, hogy milyen más hasonlóságokat lehet találni a kereszténység és a buddhizmus között. Természetesen mindkét vallásnak vannak olyan etikai parancsai vagy javaslatai, amelyek párhuzamba hozhatók (pl. ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen, és ne kívánd, ami a felebarátodé). Ezeken kívül Jézus Krisztus egyik tanácsa azt mondja, hogy (Mt:7:13-14):

Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.

A "széles út" és a "keskeny út" pedig utalhatnak akár a Buddhizmus irányzataira is: a Buddhizmus "mahájána" ágának jelentése "nagy jármű" vagy "széles út", míg a "hínajána" ágának jelentése "kis szekér" vagy "szűk ösvény"... ez utóbbi ágba tartozik a théraváda buddhizmus. A théraváda buddhizmus etikai tanácsai pedig valóban szigorúbbnak és nehezebbnek tűnnek a mahájána buddhizmus etikai javaslatainál (illetve főleg a szerzeteseknek szólnak), ez tehát analógiát jelenthet Jézusnak az előbb említett mondásával. Egyéb párhuzamok, amelyeket a kereszténység és a buddhizmus között találhatunk:

• Mindkét vallásban lehetségesnek tűnik a továbbfejlődés valamilyen transzcendens lénnyé: a kereszténységben "Isten gyermeke" lehet valaki (Ján:1:12), a buddhizmusban pedig "arhat" vagy "bodhiszattva".
• Mindkét vallás várja, hogy eljöjjön valaki, aki a vallásalapítóhoz hasonló: a kereszténység várja Jézus Krisztus második eljövetelét (hogy ítélkezzen élők és holtak felett a Credo szerint), a buddhizmus pedig várja egy jövőbeli Buddha, név szerint Maitréja eljövetelét.
• Mindkét vallás állítólag egy nagy bölcsességgel és különleges képességekkel rendelkező vallásalapítótól ered, aki egy korábbi vallást fejlesztett tovább (a hinduizmusban jelent meg Buddha, a zsidóság között jelent meg Jézus).
  
• Mindkét vallásnak van egy-egy nagy tekintéllyel rendelkező képviselője (a kereszténységnek van pápája, a buddhizmusnak pedig dalai lámája).
• Mindkét vallás elismeri a teremtett világot érő szenvedéseket, és megoldást kínál rájuk. Erről szól a Buddhizmus "Négy Nemes Igazsága", valamint Pál apostol is említést tesz a dologról (Róm:8:19-23):
  

Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.
Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette.
Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.
Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.
Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.

Kiegészítés (2020-12-21):

Eszembe jutott még valami: úgy tűnik, hogy nem csak a buddhizmus, hanem a kereszténység is hisz a reinkarnációban, legalábbis Jézus Krisztus szerint Keresztelő János az Illés próféta reinkarnációja lehet (Mt:11:7-15):

Mikor pedig azok elmentek vala, szólni kezde Jézus a sokaságnak Jánosról: Mit látni mentetek ki a pusztába? Nádszálat-é, a mit a szél hajtogat?
Hát mit látni mentetek ki? Puha ruhába öltözött embert-é? Ímé a kik puha ruhákat viselnek, a királyok palotáiban vannak.
Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony, mondom néktek, prófétánál is nagyobbat!
Mert ő az, a kiről meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti előtted a te útadat.
Bizony mondom néktek: az asszonyoktól szülöttek között nem támadott nagyobb Keresztelő Jánosnál; de a ki legkisebb a mennyeknek országában, nagyobb nálánál.
A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.
Mert a próféták mindnyájan és a törvény Jánosig prófétáltak vala.
És, ha be akarjátok venni, Illés ő, a ki eljövendő vala.
A kinek van füle a hallásra, hallja.

Bárányok (juhok) és kecskék

Egy régi parapszichológiáról szóló könyvben olvastam, hogy vannak, akik az embereket két nagyobb csoportba (illetve a kettő közötti részbe) sorolják: az egyik csoport a "bárányok", a másik a "kecskék" csoportja. A "bárányok" inkább hisznek a paranormális képességekben (pl. ESP: extrasensory perception, érzékeken túli észlelés), a "kecskék" pedig inkább szkeptikusan állnak hozzá a témához. Ennek megfelelően, a "bárányok" között gyakrabban lehet találni átlagon felüli parapszichológiai képességeket, mint a "kecskék" között. (A könyv szerint emellett még állítólag jobb eredményekkel rendelkeznek az extrovertált emberek is, mint az introvertáltak.) Ezt az információt (a "bárányokról" és a "kecskékről") megtaláltam az Interneten is, pl. az angol WikiPedia-ban jelenleg a "Psi hit" címszó alatt tűztek be egy kis információt a témáról, illetve találtam még "Sheep-goat effect" címszóval egy úgynevezett "PSI Encyclopedia" nevű webhelyen (és máshol) is többet. Gertrude Schmeidlertől, egy New Yorki egyetem pszichológia professzorától származik az elnevezés, aki az 1940-es és 1950-es években publikált erről tudományos cikkeket. Szerintem azonban nem szerencsés ez az elnevezés, mivel az emberek csoportosítása "bárányok" és "kecskék" csoportjaiba eredetileg a Bibliából származik, de némileg más jelentéssel, és eszerint az utolsó ítéletkor Mennyországra vagy Pokolra való ítélést is jelenthet (idézek a Károli-Bibliából: Mt:25:31-46):

Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.
Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.

Szerintem egyáltalán nem biztos, hogy a kétféle csoportosítás (a Biblia szerinti, illetve a Gertrude Schmeidler szerinti) "bárányok" és "kecskék" csoportjaiba ugyanazt az eredményt adná (a Biblia inkább "jótékonyságra" utal, ez pedig valószínűleg nem egyezik meg az érzékeken túli észlelésben való hittel). Másrészt felvetődhet bennünk az a kérdés, hogy vajon a Biblia helyesen teszi-e, hogy a kecskéket az örök szenvedéssel hozza összefüggésbe? Nézzük a dolgot tudományosan: mitől bűnösebb egy kecske, mint egy juh? (Talán a "Fiú" nem iszik kecsketejet?)

Korábban talán azt a választ adtam volna erre a kérdésre, hogy a kecskék csúnyábbak, büdösebbek, magányosabbak, vagy ilyesmi (a WikiPedia cikke szerint is, a juhok gyapja és húsa is jobb, mint a kecskéké). Azonban a LibriVox-os hangoskönyvek hallgatása közben érdekes dolgokat hallottam a kecskékről: ezek szerint a kecskék a juhokkal ellentétben szeretik a kisebb fák, cserjék, bokrok leveleit enni, és sokszor fel is másznak azokra, amiről olykor hihetetlen képek készülnek (keressenek csak rá a Google képkeresőjében, hogy "goat on tree")... a lényeg, hogy a kecskék megakadályozhatják, hogy egy területen erdő alakuljon ki, ezzel pedig valószínűleg ártanak a környezetvédelemnek! Ezen írásom azonban nem jelenti azt, hogy jómagam is állást foglalnék a kecskék bűnösségét illetően, csak fel szerettem volna tárni, hogy mi rejlik a kérdés mögött...

Én voltam a "Fekete Árpád 2", jó matekos

Költözés miatt az általános iskola első osztályának második felét egy újabb intézményben folytattam. Az osztályfőnök megkérdezte a diákokat, hogy "Mit hozott nektek a húsvéti nyuszi?" ... "Egy új osztálytársat!" Majd elárulta nekik a nevemet (Fekete Árpád), és erre az osztály nevetésben tört ki, erre én meg elsírtam magam. Utána kiderült, hogy azért nevettek, mert már volt egy "Fekete Árpád" az osztályban, de rajtunk kívül még volt két másik diák is, akiknek pontosan ugyanaz volt a neve, mint a másiknak (nem tudom, elárulhatom-e ezt a blogomon). Bár én voltam az idősebb, mégis én lettem a "Fekete Árpád 2", mivel később érkeztem. Ezen a néven szerepeltem az osztálynaplóban az általános iskola 8 osztályában, valamint azt követően még a gimnázium 4 osztályában is, mivel én és "Fekete Árpád 1" ugyanabban a középiskolai osztályban folytattuk a tanulmányainkat. Sőt, még matematikaversenyeken is (ahol általában mindketten indultunk) "Fekete Árpád 2" néven szerepeltem, és úgy emlékszem, így kerültem be a Mozaik Kiadónak a Zrínyi Ilona Matematikaversenyről szóló valamelyik kiadványába is (ott a legjobb eredményem hetedik osztályban országos második hely volt). Egyébként a KÖMAL-ban már "Fekete 110 Árpád" néven voltam benne. Gondoltam, érdekességként megemlítem ezt ezen a blogon, amelynek a címe "feketearpad2.blogspot.com", hiszen a "feketearpad.blogspot.com" már foglalt volt, így magyarázatot adok arra, hogy miért is fogadtam el ezt a webcímet a blogomnak.

Amíg "Fekete Árpád 2"-nek hívtak, addig elég jó voltam matematikából, illetve (a testnevelés és az ének kivételével) más tantárgyakban elért eredményeim miatt is osztályelsőnek tekintettek. Az egyetemi éveim alatt (programtervező matematikus szakon) viszont már csak egy jó 4-es (fölötti) átlagot tudtam összehozni, ekkor a kereszténység került az érdeklődési köröm középpontjába (amiben ugye később csalódnom kellett). Persze azóta is voltak időszakok, amikor a matematikával is foglalkoztam (pl. blogot írtam), és ilyenkor néha el is értem eredményeket... de azóta sok idő eltelt, és mostanában például már jobban érdekel az olyan filozófia, ami abban segíthet, hogy hogyan élhetek boldogabb (egészségesebb, gazdagabb, függetlenebb, sebezhetetlenebb, kényszerektől mentesebb) életet. De ha már írom ezt a blogbejegyzést, gondoltam megosztom itt két kedvenc matematikai eredményemet...

• A XaoS nevű fraktálrajzoló (és zoom-oló) programba sikerült beraknom néhány érdekes, nem túl közismert fraktált, köztük egy olyat, ami hasonló a Sierpinski-háromszöghöz, csak az aranymetszés arányait használja (ebben az az érdekes, hogy a fraktál önmagához hasonló részei fedik egymást, de mégis jól definiált fraktált adnak ki):
  
  

• Találtam egy érdekes matematikai sejtést (állítást), leellenőriztem azt számítógéppel "kis" számokra, és később sikerült azt bizonyítanom is. Az állítás a következő: "Legyen S egy pozitív páros és egy páratlan négyzetszám összege, amelyek relatív prímek egymáshoz. S akkor és csak akkor prím, ha S másképpen nem írható fel két négyzetszám összegeként (másképpen, mint a definíciójában)." (Blogbejegyzés szerkesztve: 2020-12-01.) Idő és hely hiányában itt nem közlöm ennek a bizonyítását (angolul írtam), csak megemlítem, hogy felhasználtam hozzá a következő tételeket: Brahmagupta–Fibonacci identity, Fermat's theorem on sums of two squares, Sum of two squares theorem. Gondolom, a bizonyítás sokkal nehezebb lett volna, ha nem használhatom hozzá a linkelt tételeket, vagy ha nem szerzek tudomást róluk.

 

Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak

"Nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak" - ezt a mondatot mottónak használtam "A kereszténység kritikája" c. könyvem egyik fejezetéhez... de talán nem is magyaráztam meg ezt jobban a könyvemben. A "nem vagyok szőlővessző" János Evangéliumának 15. fejezetére utal (Jn:15:1-6):

Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves.
Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, a melyet szóltam néktek.
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok.
Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek.

Véleményem szerint a tökéletes Isten nem beszélhet így, tehát nem használhat metaforákat, csakis úgy beszélhet, hogy a szavait szó szerint kelljen érteni. Hasonlóképpen, ide tartozhat még például a következő rész is (Mk:1:17-18):

És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.
És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.

Bár, ez utóbbi rész utalhat a hálóval és szigonnyal harcoló RETIARIUS gladiátorokra is (talán éppen ezért hagyták ott a hálóikat), de a keresztények által használt halra emlékeztető szimbólum (ikhthüsz) alapján mégis arra gondolhatunk inkább, hogy Jézus itt metaforát használhatott, ami pedig istensége ellen szól. Persze még megpróbálhatnánk védeni ezt a bibliai részt azzal, hogy az emlősök (köztük az emberek) a halakból fejlődtek ki az evolúció során, ami azt is jelentheti, hogy egy másfajta biológiai rendszertan szerint még mindig "halak" maradhattak. Ezt talán azzal lehetne megindokolni, hogy matematikai szemlélet szerint nincs pontosan definiálva az, hogy mit nevezünk halnak és mit nem. Tehát, elkezdhetjük vizsgálni ezt a kérdést úgy, hogy vajon Jézus matematikai szemlélettel rendelkezett-e? Nem is olyan egyszerű ennek a kérdésnek a vizsgálata, hiszen találtam olyan bibliai részt, amely arra utalhat, hogy a szóban forgó rész "matematikai" szemlélettel íródhatott: a Teremtés Könyvében (1Móz:1:1-2):

Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

Az angol, King James Version fordítású Bibliában így szól ez a rész:

In the beginning God created the heaven and the earth.
And the earth was without form, and void; and darkness was upon the face of the deep. And the Spirit of God moved upon the face of the waters.

Arra gondoltam, hogy itt a "the earth was without form" rész (magyarul: a föld forma nélküli volt) azt is jelentheti, hogy Isten Igéje (lásd: Jn:1:1-3) még nem rendelkezett olyan kifejezéssel, ami matematikai pontossággal leírhatta volna a Föld formáját (például, ha a Föld formája geoid, akkor jó kérdés, hogy matematikailag mit nevezhetünk még geoidnak, és mit nem). Tehát, a teremtés úgy történhetett, hogy Isten Igéje nevet adott a Föld formájának, és ezáltal a Föld felvette az adott formát... na mindegy.

A lényeg, hogy ez a spekuláció még mindig elég gyenge ahhoz, hogy indokolja, hogy mi jogosította fel Jézust arra, hogy önmagát szőlőtőnek, a tanítványait pedig szőlővesszőknek nevezze. Ez ugyanis, ha eltekintünk a metaforikus értelmezéstől, szigorú értelemben hamisnak tűnik, Isten pedig nem beszélhet hamisságot. Nem hiszem, hogy nem választhatjuk szét matematikailag ezt a két biológiai lényt: a szőlőtőt és az embert... ezután már csak egyvalami jutott az eszembe, ami támogathatná a szó szerinti értelmezést, mégpedig az, hogy amikor az idézett beszédet (Jn:15:1-6) elmondta, akkor a bor beszélhetett Jézusból! Annyira szerethette a bort, hogy azonosulhatott azzal, és így a szőlővel is... utána pedig a környezetvédő tevékenysége főleg a szőlőre terjedhetett ki, hiszen a papok szőlőből készült misebort isznak, ezt védelmezik is tehát.

A keresztények többsége azonban az említett bibliai részt (Jn:15:1-6) mégis metaforikusan értelmezi, tehát csak egy analógiát lát benne Isten, Jézus és a tanítványok helyesnek hitt viszonyára vonatkozóan. De összefoglalva, véleményem szerint a metafora (és ezáltal a szigorú értelemben vett hamis állítások) használata arra utalhat, hogy Jézus nem volt tökéletes Isten (illetve nem olyan, akit én szeretek). Így hát előszeretettel használtam ezt ("nem vagyok szőlővessző, ti pedig nem vagytok halak") mottóként a könyvem egyik fejezetéhez...

Közben rájöttem arra is, hogy a könyvemben még legalább egy másik rész is bővebb magyarázatra szorul, mégpedig a következő: "Az Eucharisztia inkább római (talán a „kenyeret és cirkuszt” mondásra utal, vagy az Arisztotelész által említett Italos királyra)..." Nem magyaráztam el, ki volt ez az Italos király. A lényeg, hogy Italos (vagy Italus) királyt Arisztotelész a Politika c. művében említi annak kapcsán, hogy bevezette a népe körében a közös étkezések rendszerét ("system of common meals"), és annyit kell még róla tudni, hogy Itália félszigete róla kaphatta a nevét (mivel ott élt). Az angol nyelvű WikiPedia-ban még több információt lehet róla megtudni. Egyébként nem tudom, hogy lehetett-e összefüggés az Italos király által bevezetett közös étkezések rendszere és Melkizédek (király) papi szolgálata között, amiről Pál apostol a Zsidókhoz írt levelében ír (Zsid:6:20-7:28), utalva ezzel az Ószövetségre (pl. 1Móz:14:18-20):

Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.
És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
Áldott a Magasságos Isten, a ki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.

Az Eucharisztia tehát akár Melkizédekig is visszavezethető lehet.

Hangoskönyvek, podcastok, előadások

A kereszténység kritikájáról szóló könyvemet felolvastam hangoskönyvként is, és már be is fogadták azt a Magyar Elektronikus Könyvtárba:

https://mek.oszk.hu/21400/21457/

Ez hasznos lehet vakoknak, gyengénlátóknak, és olyanoknak is, mint én, akik szeretnek művelődni miközben pihennek, sétálnak, (esetleg autót vezetnek) vagy könnyű fizikai munkát végeznek. Na de miket szoktam hallgatni én? Én főleg angolul szoktam hallgatni non-fiction műveket (tehát nem regényeket vagy egyéb fikciót), de egy kis időt töltöttem magyar hangoskönyvek hallgatásával, valamint a német nyelvet oktató hanganyagokkal is. Angolul tehát hallgathatok hangoskönyveket, podcastokat vagy online elérhetővé tett egyetemi előadások hanganyagait is (sokszor videóval). Ingyenes (és közkincs) hangoskönyveket főleg a LibriVox prodzsekt készít:

https://librivox.org/

Nagyon hálás vagyok ennek a prodzsektnek, mert már nagyon sok általuk készített hangoskönyvet meghallgathattam angolul. Ezek közül például a következő top tízet ajánlanám másoknak is (bár némelyik több "kötetes"):

• Adam Smith - The Wealth of Nations (1, 2+3, 4, 5)
• Frank Albert Fetter - The Principles of Economics
• Karl Marx - Wage Labour and Capital
• Alfred Marshall - Principles of Economics (1, 2, 3, 4, 5, 6, app.)
• Hilaire Belloc - The Servile State
• Hans Gross - Criminal Investigation: a Practical Handbook for Magistrates, Police Officers and Lawyers, Volume 1, 2, 3
• Emmerson W. Manning - Practical Instruction for Detectives
• Francis Bacon - The New Atlantis (bár ez "fikció")
• Francis Andrew March, Richard J. Beamish - History of the World War
• P. T. Barnum - The Art of Money Getting
  

Mostanában egyébként főleg a természettudományok vagy az okkultizmus témakörében hallgatok LibriVox-os hangoskönyveket. Ami a podcastokat illeti, régebben sok podcastot hallgattam a zeneszerzéssel kapcsolatban, de ezután letettem arról a célomról, hogy zenét szerezzek, tehát ilyeneket már nem hallgatok. A boszorkányságról is hallgattam néhány podcastot (Witch Wave, New World Witchery), de egy idő után meguntam ezeket, és érdekesebbnek találtam a következőket (Down at the Crossroads, Rune Soup, Skeptiko):

https://infinitebeyond.libsyn.com/

https://runesoup.libsyn.com/

https://skeptiko.com/

Valószínűleg még jó sokáig tart, míg a három idézett podcast epizódjait meghallgatom. Mivel ezek kb. 1 órásak, nem érdemes ezeket a mobilomról hallgatni séta (pl. munkába járás) közben, szóval ezeket a laptopomról szoktam hallgatni, miközben otthon pihenek (vagy eszek). A LibriVox-os hangoskönyvek fejezetei viszont kb. 30 percesek, ezért azokat a mobiltelefonomról szoktam hallgatni (a mobilom nem tud a felvételben előre vagy visszacsévélni, és nem képes sokáig megjegyezni, hogy hol tartottam a felvétel hallgatásában, ezért arról csak egészben szoktam meghallgatni a hangoskönyvek fejezeteit). Az említetteken kívül még azt is tervezem, hogy egyetemi előadásokat és hasonlókat hallgatok a természettudományok vagy az okkultizmus témakörében, amelyeket főleg a YouTube-on tudok keresni, ezen kívül a MIT OpenCourseWare honlapjáról is elérhetek néhányat:

https://ocw.mit.edu/

https://www.youtube.com/user/YaleCourses

https://www.youtube.com/user/crashcourse

https://www.youtube.com/user/khanacademy

Tehát, amíg van Internet, addig valószínűleg van mit hallgatni...

Szerkesztve: 2024-12-14: A blogbejegyzés írása óta sokszor és sokat változott, hogy milyen hangoskönyveket, podcastokat és előadásokat, esetleg internetes rádiót hallgatok... Ezeknek nagyrészt spirituális-jogi és stratégiai okai voltak. Ha hangoskönyvekről van szó, azokat főleg a https://www.loyalbooks.com/ portálon keresztül hallgatom, és innen is a Psychology és az Instruction témákat részesítem előnyben. A mobilomra pedig a https://www.gutenberg.org/ weboldalról letölthető kevés érdekes hangoskönyvet raktam (meg még néhány közkincs nyelvtanfolyamot a Foreign Service Institute-tól), ezeket újra és újra meg tervezem hallgatni. Ami a podcastokat illeti, ezek közül már csak néhányat követek, és ezek mind matematikai témájúak (angolul vagy németül). 2025-től valószínűleg sokkal ritkábban hallgatok majd hangoskönyveket és podcastokat, mint a korábbi néhány évben... de internetes rádiót, pl. a "BBC World Service"-t vagy az NPR-t még lehet, hogy hallgatni fogok, pl. miközben könyvet írok.

Környezetvédelem a gyakorlatban

Én csak úgy szeretnék környezetet védeni, ha az eléggé hatékony... például, nem akarok a szabadidőmben szemetet szedni mások helyett. Viszont még nincsenek elég jó ötleteim arra, hogy hatékonyan védjem a környezetet a gyakorlatban. Elméletben írtam ugye a környezetvédelmet is támogató könyvemet, annak népszerűsítése jót tehet ugyan a környezetvédelemnek, de megmarad elméleti szinten (bár, ezen a szinten akár hatékony is lehet, mert a túlnépesedés és a környezetünk ellen elkövetett bűnök korlátozására - vagyis a passzív vagy "fehér" környezetvédelemre - buzdít). Ezután aláírhatnám néhány környezetvédő szervezet - például a GreenPeace, a WWF vagy a Magyar Természetvédők Szövetsége (FOE) - néhány petícióját. Néhányat alá is írtam, de egy részükkel nem értettem teljesen egyet, mert a petíciók szövegét rosszul fogalmazták meg, vagy pedig minden aláíró nevében külön email-lel zavarták a hatóságokat (az utóbbiakat tehát nem írtam alá). Az Isten felé való közeledés, a vele való szövetség vágya (az én érdekemben) pedig akár aktívabb környezetvédő tevékenységre is buzdíthatna... már ha lennének erre jó ötleteim. Az eddigi legjobb ötleteim következnek:

Korábban (kb. 2008-2014) a kiskereskedelmi áruházláncok (a szupermarketek) által kibocsátott ingyenes és kéretlen reklámújságok nagymértékű, környezetet szennyező papírpazarlása és nyomdafesték-pazarlása ellen próbáltam valamit elérni, több-kevesebb sikerrel. Később azonban rájöttem arra, hogy ha emiatt nem lenne szükség olyan sok papírra, akkor a papír ára csökkenne, ez pedig csökkentené az erdők értékét is, ami nem biztos, hogy jóra vezetne. Tehát, most úgy tűnik a számomra, hogy nyomdafestéket spórolni jó (volt), de papírt spórolni nem biztos.

Volt egy olyan környezetbarát ötletem is, miszerint a számítógépes betűtípusokat átszerkeszthetném, pl. a P betűnek levághatnám a felső függőleges részét, olyanná téve ezt a betűt, mint egy sarló. Annyit vágnék le minden egyes betűből, ami még nem zavarja a szöveg megértését... de közben rájöttem arra, hogy a betűtípusok általi papírspórolás és nyomdafesték-spórolás attól is függ, hogy milyen jó az adott betűtípus metrikája, azaz a betűk vízszintes és függőleges dimenziói, és azok összeillesztése (pl. úgy tudom, hogy a "Liberation Sans Narrow" ilyen szempontból eléggé környezetbarát volt). Rájöttem arra is, hogy tömérdek betűtípus elérhető az Interneten, vagyis nem biztos, hogy az én betűtípusom ezek között népszerűvé tudna válni (és nem is lenne egyszerű elkészíteni egy teljesen új betűtípust, nem csak az angol ábécé betűivel, hanem az összes többi nyelv támogatásával is). Inkább létező betűtípusok átszerkesztésére gondoltam tehát. Az volt a tervem, hogy a leggyakrabban használt open-source betűtípusokat (pl. a LibreOffice-ban alapértelmezésben található "Liberation Serif"-et) és még a "Times New Roman", az "Arial" és a "Courier New" metrikáival megegyező metrikájú open-source betűtípus-klónokat (úgy emlékeztem, voltak ilyenek) az előbb említett módon átszerkesztem, és ezután csinálok ennek egy kampányt. (Innen egy szövegrész törölve: 2020-11-21... A "Liberation Serif" font licencéről különböző információkat találtam az Interneten, talán "trademark" is védi azt.)

Nem kizárt viszont, hogy új ötleteim lesznek a környezetvédelemben. A hírekben is néha lehet olvasni olyan környezetbarát fejlesztésekről, amelyek átértékelhetik bennünk a környezetvédelmet (azaz, talán nem csak a politikában lehet jó eredményeket elérni, hanem akár a kutatás-fejlesztés területén is). Például, nemrég olvastam egy olyat, miszerint olyan baktériumokat tenyésztettek ki, amelyekkel könnyen lebonthatók a korábban nehezen lebonthatónak tartott műanyagok. Az akkumulátorok fejlesztéseit is érdemes lehet figyelemmel kísérni. Sajnos azonban (például) ezeken a területeken (egyenlőre) nem sokat tudok hozzátenni ezekhez, mert (még) csak programtervező matematikus végzettséggel (és kereskedő OKJ végzettséggel) rendelkezem. Bár, a programozás területén talán jó ötlet lenne, ha megpróbálnék egy eddigieknél jobb tömörítő programot írni, akár a Hutter Prize-ra is, de lehet, hogy ez túl nehéz lenne (és nem is segítene sokat), ezért (egyenlőre még) nem próbáltam meg (komolyabban).

A kereszténység kritikája (javított kiadás) magyar nyelven bekerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba

2001-ben kezdtem hinni a kereszténységben, és az abban való hitemet 2009-ben vesztettem el, bár a hitem rövidebb időkre még néha vissza-visszatért. Sokáig terveztem, hogy könyvet írok a témában. Egy időre elkanyarodtam a környezetvédelem felé, és az volt a tervem, hogy a vallásfilozófiámat csak annak ürügyén ismertetem, de azután (egészségügyi és pénzügyi problémák után) újra fontosabbá vált számomra a vallásfilozófia. Közben az írásaim megjelentek az Interneten, de sok hibával. Úgy érzem, hogy 2020-ra a hibák nagy részét kijavítottam, és ezért büszke vagyok rá, hogy "A kereszténység kritikája" c. művem (amely néhány korábbi művemből táplálkozik, de újabb részeket is tartalmaz) megjelenhetett a Magyar Elektronikus Könyvtárban... A link a következő:

https://mek.oszk.hu/20000/20085/

Hogyan tovább? Szeretném ezt a rövid művemet (amelyet egyébként közkinccsé nyilvánítottam) minél népszerűbbé tenni. Pl. ezért is készítettem el azt többek között HTML és EPUB formátumban is a fenti linken, és lehet, hogy majd felolvasom hangoskönyvként is. Ezen kívül lefordítottam angolra, aminek a nyelvhelyességét majd leellenőriztetem valakivel, és ezután az is bekerülhet a Magyar Elektronikus Könyvtárba. A MEK-es linkkel pedig ezután megkeresek különböző kiadókat, hátha kiadnák a könyvemet nyomtatásban is (de legalább a kiadók munkatársai elolvasnák a művemet). Talán nagyobb lenne az esélye annak, hogy kiadják, ha meg tudnám növelni a könyv terjedelmét, ezért azt is fontolgatom, hogy a rövid művemhez újabb írásokat csatolok, amelyek jogállása már nem lesz közkincs (ezek viszont valószínűleg egy különálló műként, másik címmel készülnének el, és a két rész - a közkincs és a szerzői joggal védett - egy könyvben kerülne kiadásra). Az is lehet, hogy néhány írás, amit ebbe a blogba írok, különböző vallások kritikájáról vagy egy új vallás (vagy vallásos közösség) alapításáról fog szólni, és be fog kerülni a következő könyvembe is.

Egyébként 2019 végén lett volna egy lehetőség arra, hogy elektronikus könyvként professzionálisan kiadják a művemet (miként bárki más művét is), ha elfogadom, hogy a könyvbe beleírják, hogy "Minden jog fenntartva". Én nem szeretem ezt a félreérthető jogi kikötést (miképpen sok más félreérthető jogi kikötést sem, amelyeket újabban főleg az angol nyelvterületen megjelenő könyvekbe szoktak beleírni), ezért úgy döntöttem, nem élek a lehetőséggel. Az idő pedig bebizonyította, hogy helyesen tettem, hiszen a könyvemnek abban a korábbi verziójában hibákat találtam. Már nem emlékszem, melyik kiadó adta volna ezt a lehetőséget...

Szerkesztve: 2024-12-14: A könyvem MEK-ben lévő verziója még mindig tartalmaz hibákat. Ezért úgy döntöttem, hogy írok egy teljesen új könyvet ugyanebben a témában, majd ha az kész lesz, esetleg kicseréltetem a MEK-ben lévő verziót is, egy linkkel az újabb könyvem elérhetőségére (ami egyenlőre még nem lesz közkincs).