Gondoltam, publikálok valamit a régebbi írásaimból, hogy megjutalmazzam a blogomat látogatókat, mert úgy tűnik, hogy mostanában kicsit többen vannak (bár úgy tűnik, hogy nem Magyarországról). Ezúton a magyar költőknek szeretnék egy kihívást ajánlani, hogy próbáljanak jobb nemzeti himnuszt írni, mint a jelenlegi, és publikálják azt valamilyen irodalmi folyóiratban. Kedvcsinálónak megosztom én is egy próbálkozásomat, de nem gondolom, hogy ez teljesen hibátlan lenne:
Alternatív magyar himnusz
Őseink története homályos,
Nem vették körbe mindig Kárpátok.
Keletről jött a magyar identitás,
lovak, íjak, törzsek és vezérek.
Ország született, megkeresztelték,
sokat tanult, de szolgává tették.
Dolgozott, lázadt vagy kiegyezett,
szabaddá is vált de sokat vesztett.
A kis ország egy lett a sok közül,
kultúrájuk lassan egységesült.
Sokat tanult, keveset tanított,
a modern világban lavírozott.
A magyar nyelv már több országban él.
Ha több ország, több remény, több esély.
Több nyelv, több korona, több himnusz,
több hely, több gén, több ötlet, egy vagyok.
Ősünk a Kárpátokon kívül volt,
talán az utódunk sem él majd ott.
Fontosabb, hogy az igazat higgyük:
A jövendőt mi meg nem bűnhődtük.
S ha ránk vetül a fény, szép legyen az.
Ne bénítson a törvény hibája,
Ne vágyjunk vissza a sötét múltba.
Mi nem a jövendőt bűnhődjük ma.
Ezt a verset egy régebbi blogom elmentett XML-jében találtam, ott a publikálásának dátuma 2014-12-11 volt, de valószínűleg még annál is régebben írtam azt. Csak egy dolgot módosítottam most rajta, a "ránk vetül" kifejezést eredetileg egybeírtam, de most módosítottam, mert a helyesírás-ellenőrző aláhúzta.
Egyébként nem valószínű, hogy költő lesz belőlem, és éppen ezért nem is valószínű, hogy továbbra is indulni fogok verspályázatokon, nemrég döntöttem ez ügyben. Ami nem megy, azt ne erőltessük. Így több szabadidőt tudok felszabadítani fontosabb dolgokra, például a környezetvédelemre...
