Szellemi tulajdonjog mint "game-changer"

A történelemben nem mindig védte a találmányokat szabadalom, és nem mindig védte a publikációkat a másolást tiltó szerzői jog (copyright). A szabadalmak, a szerzői jogok és hasonlók (egy szóval a szellemi tulajdonjogok) game-changer-nek (a játékszabályokat megváltoztatónak) bizonyultak a világban. De ugyanezt a lépést akár visszafelé is meg lehetne lépni, és akkor ez ugyancsak game-changer lenne! Mikor lehet ez indokolt? Például a következő esetekben:

• Ha el akarjuk hárítani a környezetbarát (vagy egyéb tekintetben etikusnak mondható) találmányok sokszorosítása elől a jogi akadályokat. Például, a leghatékonyabb napelemeket vagy szélturbinákat szeretnénk gyártani lokálisan. Persze ha a szabadalmakat felülíró törvényt hoznának, nem ártana cserébe egy kis kompenzáció a feltalálóknak, hogy ezután is motiváltak legyenek hasznos találmányok létrehozására.
  
• A szabadalmak felülírása a hírhedt szoftver-szabadalmak esetén is indokolt lehet. Ezek olyan szabadalmak, amelyek mögött valójában nem áll igazi kreatív munka, csak jogilag korlátozzák a szabadalmakkal nem rendelkező szoftverfejlesztők lehetőségeit ott, ahol a szabadalommal védett megoldás használata majdnem szükségszerű. Ilyen esetekben, a szabadalom felülírása esetén nem kellene kompenzációt biztosítani a szabadalom tulajdonosának.
  
• Olyan országok, amelyeknek már úgyis rosszak a kapcsolatai a többi országgal (pl. Észak-Korea), vagy amelyek a "failed state" (kb. kormány nélkül maradt) kategóriába tartoznak (pl. Szomália), talán javíthatnának a gazdasági helyzetükön úgy, hogy felhasználják a más országokból szerzett szabadalmakat és szerzői jogokkal védett műveket. Persze ebben az esetben arra is lehetne számítani, hogy talán még kevesebb ország kereskedne velük, mint korábban, de előfordulhatna akár ennek az ellenkezője is.
• A tudomány történetében fontos publikációkat (pl. Gödel nemteljességi tételeinek bizonyítását) valószínűleg érdemes lenne közkinccsé tenni, hogy az egyetemeken oktatott tananyag útjába ne álljon jogi buktató. Hasonlóképpen, az iskolában oktatott egyéb fontos műveket, pl. irodalmi alkotásokat is valószínűleg jó lenne mihamarabb közkinccsé tenni.
• Esetleg az is indokolhatná a szellemi tulajdonjogok eltörlését (pl. valamilyen "kalóz-párt" által), hogy elméletileg nem lehetséges tökéletes törvényeket hozni a szellemi tulajdonjogok védelmére. Erről bővebben...
  

Jó kérdés, hogy lehet-e tökéletesebb törvényeket alkotni a szellemi tulajdonjogok védelmére, mint amelyek most uralkodnak... Például olyan törvényeket, amelyek matematikai pontossággal definiálnák, hogy mi számít szerzői jog sértésnek, és mi nem. Például, szerzői jog sértés-e egy (maximum 100 betűs) mondat idézése? Ha igen, akkor szerzői jogot sérthetünk akár véletlenül is... Ha nem, akkor viszont idézhetnénk a teljes publikációt (100 betűs) mondatokra osztva. Sok könyvnek az elejébe beleírják, hogy a publikáció semmilyen részét nem lehet reprodukálni, de jó kérdés, hogy mi számít a publikáció részének: akár egy olyan mondat is, ami máshol is gyakran előfordul? Akár egy szó vagy szókapcsolat is, ami addig más publikációban még nem jelent meg? Ezt nem tehetik. (Sajnos a betűtípusok többsége is szerzői joggal védett, de érdekes módon a velük készített dokumentumok elvileg lehetnek közkincsek is. Ez is ellentmond a szerzői jog sértés matematikai pontosságú definíciójának, pl. vegyük a közkincs dokumentumot, és rekonstruáljuk belőle a betűtípust... így a betűtípus közkincs lett-e?) Ha pedig a szerzői jog sértés matematikai pontossággal nem definiálható, akkor a bíróságokon sem mindig hozhatnak jó döntéseket ebben a kérdésben. A mesterséges intelligencia megjelenése még inkább sürgeti azt, hogy felülvizsgáljuk a szellemi tulajdonjogról szóló törvényeket, és megpróbáljuk azokat úgy megalkotni, hogy matematikai pontossággal eldönthető legyen, hogy a gép szellemi tulajdonjogot sért-e vagy nem. Lehet, hogy ez nem fog sikerülni, és rá kell jönnünk, hogy maga a szellemi tulajdonjog nem tartozik az emberiség legjobb ötletei közé.

Arra is gondoltam, hogy a Bibliában leírt "jó és rossz tudásának a fája", ami a "bűnbeesést" okozhatta (a Biblia szerint), akár jelentheti azt is, hogy "szerzői joggal védett tudás fája"... bár talán mégis azt jelentheti inkább, hogy "nem bizonyított tudás fája", vagy "a jóra és rosszra való képesség fája", illetve a "jó és rossz gondolatok fája".