2026. október 9., péntek

Nem találtam könyvkiadót, amelyik magyar nyelven kiadta volna a könyvemet

Nem találtam olyan könyvkiadót, amelyik magyar nyelven kiadta volna a művemet, amit az "Igaz-e a Biblia? (A kereszténység kritikája)" című aloldalon osztottam meg a blogomon. Először az ingyenes könyvkiadással próbálkoztam, később akár pénzt is áldoztam volna azért, hogy kiadják a könyvemet, de ennek jogi feltételeit nem tudtam elfogadni, mert a kiadók kizárólagos felhasználási jogot szerettek volna kapni a műre, legalább egy meghatározott időre. De ez jogilag nem lett volna teljesen tiszta, hiszen a művem nagy része már elérhető volt a Magyar Elektronikus Könyvtárból ingyenesen. Tehát valószínűleg csak magánkiadásban tudnám kiadatni a művemet, de az a jelenlegi élethelyzetemben túl nehéz lenne, hiszen sok pénzbe, időbe és energiába kerülne, valamint gondolom vállalkozóvá is kellene válnom hozzá, ami nem biztos, hogy összeegyeztethető lenne a jelenlegi állásommal. Remélem, sikerül meggazdagodnom, és akkor majd kiadhatom ezt a művet magánkiadásban.

Ezek után úgy döntöttem, hogy ha már a MEK-ből úgyis elérhetők a művem régebbi, hibásabb változatai, akkor legalább elérhetővé teszem a javított verziót is, hogy inkább ezt terjesszék, mint azokat. Ezt a verziót PDF és EPUB formában osztom meg Creative Commons Attribution-ShareAlike licenccel, és teszem letölthetővé Google Drive-os linkek által:

A mű címe: "Igaz-e a Biblia?"

A mű alcíme: "A kereszténység kritikája" 

A mű a következő formátumokban letölthető jelenleg: 

1. IEABAKK.PDF

2. IEABAKK.EPUB

Arra buzdítom a könyv olvasóit, hogy küldjék el azt, vagy annak elérhetőségét e-mailben az ismerőseiknek. Ezen kívül még annyi reményem van, hogy a mű angol fordítása sikeresebb lehet, mint a magyar, hiszen angol kiadókat még nem kerestem meg a kézirattal. De angolra még nincs is teljesen lefordítva a mű, tehát majd erőt kellene vennem magamon, hogy le tudjam fordítani, de az is lehet, hogy majd sikerül meggyőznöm a húgomat, hogy fordítsa le ő.

2026. október 6., kedd

Keresztelő János cinikus is lehetett

Az az érzésem támadt, hogy amikor a Bibliában Keresztelő János azt mondta, hogy "Ímé az Istennek ama báránya, a ki elveszi a világ bűneit!", akkor az "Istennek báránya" kifejezést úgy is érthette, hogy Isten úgy viszonyul Jézushoz, mint az ember a bárányhoz. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ember úgy viszonyul Jézushoz, mint az ember a bárányhoz. Inkább a következőről lehet szó:

Bárány vagy oroszlán?

Ez tehát egy cinikus megjegyzés is lehetett Keresztelő János részéről. Egy bárány például nem borogatja fel az árusok asztalait, nem szárítja el a fügefát, stb. Az "elveszi a világ bűneit" pedig éppen azt jelenthette, hogy úgy viszonyult az emberhez, mint az oroszlán, vagyis bűnösebb volt nála. Alternatív magyarázat: ha "az oroszlán az állatok királya", akkor ő a felelős a bűnért.

A kép elvileg közkincs, innen származik:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Male_lion_African_lion.jpg 

2026. október 4., vasárnap

Szellemi testépítés

A közeljövőben mégsem tervezek angol nyelvű könyvet írni a túlnépesedésről, ellentétben azzal, amit az előző blogbejegyzésemben írtam. Ennek az az oka, hogy még nem érzem úgy, hogy elég hatásos lehetne a művem, az elméletemben még nem érzek annyi erőt. Most inkább úgy gondolom, hogy olyan környezetvédő ötleteket kellene keresnem inkább, amelyeket szinte bárki megvalósíthat, ha van rá pénze, és ezekből próbálhatnék meg könyvet írni. Tehát üzleti ötleteket keresek a környezetvédelem területén, és ehhez a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vehetem, de filozofálhatok is még a témában. Ezen kívül jelenleg nincs olyan ötletem, amiből a könnyű meggazdagodást remélhetem, hiszen valószínűleg már a matematikában is le fogja hagyni a gép az embert. Tehát a jó karma és a szerencse kombinációjából remélem a meggazdagodást, és nincs olyan ötletem, amiből közvetlenül meg tudnék gazdagodni. Elég sokat gondolkodtam azon is, hogy érdemes-e a sakk területén keresni a sikert, de több érv szól ellene, mint mellette. Inkább a matematika és a környezetvédelem területén próbálok tenni valamit, mert az akkor is örömet okozhat, ha nem én leszek az első.

Ha pedig nincs olyan ötletem, ami a sikerhez vezethet, akkor előtérbe kerülnek az olyan ötletek, amelyek az önfejlesztésről, illetve a "szellemi testépítésről" szólnak. Például, a KÖMAL-ból származó (azaz középiskolai) matematikai versenyfeladatokat próbálok megoldani, de sajnos még ebben sem vagyok eléggé kompetens. Mégis gyakorolni akarom ezt legalább szombatonként, hátha fejlődök benne. Magyarországon nagy a kínálat rejtvényújságokból, azoknál legalábbis több értelmét látom a matematikai feladatoknak. De nem csak a gondolkodás területén próbálkozok szellemi testépítéssel, hanem a hasznos tudás és a parapszichológia területén is. Például, a következő két jótékonysági website használatával fejlesztem az angol és spanyol szókincsemet, és talán egyebeket is:

https://beanbeanbean.com/

https://freerice.com/

Ezen kívül néha Internetezés közben spanyol online rádió megy nálam a háttérben, séta közben pedig a mobiltelefonomról FSI spanyol nyelvleckék hanganyagait szoktam hallgatni, ami szépen lassan, de halad. A matematikán és a nyelvtanuláson kívül főleg két témakör érdekel, amelyekben e-könyveket és hangoskönyveket gyűjtöttem magamnak:

  1. parapszichológia, természetes teológia, valláskritika, mágia
  2. környezetvédelem, szociális igazságosság, politikai gazdaságtan

Már többször változott, hogy ezen két bővebb témakör közül melyiket tekintem jobbnak és fontosabbnak, és ennek eredményeképpen a politikai gazdaságtanról szóló hangoskönyveimet le is töröltem a gépemről. De most úgy érzem, hogy a másik témakörre (parapszichológia, természetes teológia, valláskritika, mágia) valószínűleg nem érdemes több időt pazarolnom, csak a következő két művet tervezem még elolvasni, illetve meghallgatni, ami folyamatban van:

  • James George Frazer - The Golden Bough: A Study in Magic and Religion (11 kötet hangoskönyv a LibriVox prodzsektből)
  • Lynn Thorndike - A History of Magic and Experimental Science (2 hosszú kötet e-könyv a Gutenberg prodzsektből)

Ezek után valószínűleg inkább megpróbálok a matematikáról szóló nyomtatott könyveket olvasni, és nem a laptopomról fogok művelődni állandóan, mert talán az is rontotta a szemem. Később viszont még visszatérhetek a politikai gazdaságtanról szóló művekre, mert ebben a témában sok ingyenes mű van még, amelyeket még nem olvastam.